Budapesti Közlöny, 1877. szeptember (11. évfolyam, 199-223. szám)
1877-09-01 / 199. szám
Budapest, 1877. Szombat, szeptember 1, 199. szám. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. SZF.ERESZTŐSÉG : Budapesten, egyetem-utcza 1-ső szám II. emelet. Kiadó-hivatal : Budapesten , Ferencziek-tere 7-ik sz. a. földszint. Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben Hivatalos Hirdetések: A hivatalos BÉrtesítő“-be iktatandó hirdetés Magánhirdetések: házhoz hordva : Egész évre.......................... 20írtések dijai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és több-Félévre.......................... . . 100 hirdetésért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100—200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és így tovább minden 100 szeri hirdetésért 13 kr. mindem beik-Negyedévre..........................50 szóért 1 írttal több. tatásnál. A bélyegdij külön minden beik-Egy lap ára 30 kr. Egy hirdetést igazoló lap ára 30 kr. tatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. Személyem körüli magyar miniszerem előterjesztése folytán, dr. Krick Jenő budapesti Rókus-kórházi nyugalmazott elsődorvosnak, 42 évet meghaladó jeles szolgálatai elismeréséül, Ferencz József-rendem lovagkeresztjét adományozom. Kelt Schönbrunnban, 1877. évi augusztus hó 24-én. Ferencz József, s. k. B. Wenckheim Béla, s. k. Személyem körüli magyar ministerem előterjesztése folytán, Krame Waldemár budapesti fővárosi tízfelügyelő és helyettes tűzoltó-főparancsnoknak, e minőségben tett sikeres szolgálatai elismeréséül, a koronás arany érdemkeresztet adományozom. Kelt Schönbrunnban, 1877. évi augusztus hó 24-én. Ferencz József, s. k. B. Wenckheim Béla, s. k. Ő császári és Apostoli királyi Felsége legkegyelmesebben méltóztatott továbbá kinevezni, czimzetes főorvosokká, a következő fősebészeket: dr. Komarek Venczelt, a 68. sz. gy. e.-től, — a 9. sz. husz. e.-hez; dr. Bönisch Ignáczot, a 23. sz. gy. e.-től, — ugyanoda; és dr. Haas Ferencz alorvost, a 7. sz. tab. tűz. e. től, — ezen beosztásbani meghagyással; azután: tartalékbeli főorvosokká, a következő tartalékbeli segédorvosokat: dr. Hegelsberger Ferenczet, az 54. sz. gy. e.-től, — a laibachi 8. sz. h. c. kórházhoz; dr. Boda Gyulát, a komáromi 18. sz. h. ő. kórháztól, és dr. Vuia Györgyöt, a 64. sz. gy. e.-től, — mindkettőt jelenlegi beosztásában való meghagyással; továbbá: a következő tartalékbeli katonai orvosnövendékeket : dr. Witowski Edét, a krakói 15. sz. h. ő. kórháztól, — ezen beosztásban való meghagyással; dr. List Józsefet, a badeni 3. sz. h. ő. kórháztól, — a 2. sz. hadm. e .-hez; dr. Wilhelm Adolfot, a bécsi 2. sz. ő. kórháztól, — a temesvári 21. sz. h. ő. kórházhoz; dr. Liebmann Lipótot, a bécsi 2. sz. h. ő. kórháztól, — a brünni 5. sz. h. ő. kórházhoz; dr. Gutohn Henriket, a kassai 20. sz. h. ő. kórháztól, — a 23-ik tábori vadász-zászlóaljhoz; dr. Keppel Gyulát, az innsbrucki 10. sz. h. ő. kórháztól, dr. Fischer Ferenczet, az olmützi 6. sz. h. ő. kórháztól, és dr. Wagner Györgyöt, az innsbrucki 10. sz. h. ő. kórháztól, — mind a hármat jelenlegi beosztásában való meghagyással; dr. Balko Szaniszlót, a krakói 15. sz. h. ő. kórháztól, — a 45. sz. gyalogezred tartalék-parancsnokságához , — tartalékbeli segédorvosokká, a következő tartalékbeli katonai orvosnövendékeket ; dr. Braun Sámuelt, a lembergi 14. sz. h. ő. kórháztól, — a 30. sz. gy. e.-hez ; dr. Jaksics Lajost, a badeni 3. sz. h. ő. kórháztól, — az 58. sz. gy. e.-hez ; dr. Schenk Adolfot, a nagyszebeni 22. sz.h. ő. kórháztól, — a 64. sz. gyalog-ezred tartalék-parancsnokságához ; dr. Schiarz Sámuelt, a budapesti 16. sz. h. ő. kórháztól, — ezen beosztásbani meghagyással; dr. Gherla Péter tartalékbeli czimzetes őrvezetőt, a 22. sz. gyalog-ezredtől, — a trieszti 9. sz. h. 6. kórházhoz ; végre tettleges állománybeli segéd-orvossá; dr. Vecchi Hyginus egyéves önkéntest, — a 9. sz. trieszti helyőrségi kórházhoz. A m. kir. igazságügyminiszer a budapesti és pestvidéki egyesített börtönorvosi állomásra dr. Szikszay Sándor eddigi budapesti börönorvost nevezte ki,a budapesti kir. törvényszék területén előforduló törvényszéki teendőknek a szabályszerű díjak melletti ellátásával pedig dr. Lechner Károly kir. tud. egyetemi tanársegédet bízta meg. A magyar királyi igazságügyminiszer Milánkovits Tamás budapesti kir. törvényszéki telekkönyvi írnokot a nagykárolyi kir. járásbirósághoz II. oszt. segédtelekkönyvvezetővé és Dánay János bonyhádi jegyzősegédet a paksi kir. járásbírósághoz írnokká nevezte ki. A magyar királyi igazságügyminiszer Király Sámuel szegzárdi kir. törvényszéki telekkönyvvezetőt és Grabarith János szegzárdi kir. törvényszéki írnokot a paksi kir. járásbírósághoz, — Borsody Lajos nagykárolyi kir. járásbirósági telekkönyvvezetőt a szegzárdi kir. törvényszékhez, Mártonffy Ignácz szászrégeni kir. járásbirósági telekkönyvvezetőt pedig a nagykárolyi kir. járásbírósághoz helyezte át. A budapesti kir. főügyész Lőrinczy Ferencz szatmári kir. ügyészségi írnokot hasonló minőségben a budapesti kir. főügyészséghez helyezte át. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister folyó évi 2309. sz. a■ kelt rendeletével a következő tantervet adta ki a budapesti állami polgári-iskolai tanító- és tanitónő-képezdék számára: A) Tantárgyak. I. Minden csoportra nézve kötelezett tantárgyak. 1. Nevelés- és tanítástan és tanítási gyakoratok. 2. Iparoktatás. II. A csoportok szerint kötelezett tantárgyak. a) Nyelv- és történettudományi szakcsoport. 1. Magyar nyelv-, irálytan s irodalom. 2. Német nyelvtan s irodalom. 3. Földrajz. 4. Történelem. 5. Statistikai és jogi ismeretek. b) Mennyiség- és természettudományi szakcsoport. 1. Mennyiségtan: betűszámtan, mértan, polgári számtan. 2. Könyvvitel. 3. Természetrajz: állattan, növénytan, ásványtan , továbbá kőzet- és földtan. 4. Természettan. 5. Vegytan. 6. Mezei gazdaságtan. c) Művészeti szakcsoport Zene- és énektan; öszhangzattan; zenetörténet (a tanítóképezdében.) 111. Nem kötelezett tantárgyak. 1. Franczia nyelv. 2. Angol nyelv. B) A csoportosított tantárgyak felosztása és terjedelme osztályonkint. 1.Nevelés- és tanítástan. I. Osztály. Hetenkint 5 óra. a) A logika alapvonalai, különös tekintettel a tanításra. A logikai törvények synthetikai kifejtése a nevelés és tanítás körébe tartozó ismeretek és tapasztalatok anyagából és az ezen után szerzett logikai ismeretek alapján analytikai irányban eszközölt bírálatos átvizsgálása a tanítói és nevelői eljárásoknak. b) Neveléstan. Az általános neveléstan rendszere. A nevelés czéljáról, a test és lélek fokozatos és összhangzatos kimiveléséről, a különféle nevelési czélokról és rendszerekről, a nevelés eszközeiről, kiemelve ezek közt a tanítást mint a testi szellemi és erkölcsi nevelés legfőbb eszközét. Ezzel kapcsolatosan meg kell ismertetni az oktatás általános alapelveit a kellő lélektani indokolásokkal. A nevelés legkitűnőbbb korszakot alkotó férfiai. II. Osztály. Hetenkint 5 óra. a) A felső nép- és polgári iskolákban előadott Lapunk mai számához öt iv .Hivatalos Értesitőn van csatolva.