Budapesti Közlöny, 1877. december (11. évfolyam, 275-297. szám)
1877-12-01 / 275. szám
Szombat, deczember 1. Budapest, 1877. 25. szán. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Kiadó-hivatal : Budapesten, Ferencziek tere Athenaem épület. Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben házhoz hordva . Egész évre........................20 írt. Félévre.................................10 » Negyedévre........................5 » Egy teljes lap ára 30 kr. Hivatalos hirdetések: Magánhirdetések:Szerkesztőség : Budapesten, Ferencziek tere, Bazárépület, II. lépcső, II. emelet, 6-ik ajtó. A „Hivatalos Értesítődbe iktatandó hivatalos hirdetések dijai előlegesen beküldendők; mégpedig 100-szóig egyszeri hirdetéséért 1 frt, 100— 200-szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és igy tovább. — Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is beküldendő. Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr., kétszeri ,16 kr., és többszöri hirdetésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR , Csehország királya stb., és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társországai htt főrendei és képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: 1877. évi XXII. TÖRVÉNYCZIKK a kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról. (Szentesítést nyert 1877. évi november hó 16-án. Kihirdettetett az országgyűlés mindkét házában 1877. évi november hó 22-én.) I. FEJEZET.*ltalános határozatok. 1 §• A kisebb polgári peres ügyek azon részében, melyek a községi bíráskodást meghaladják . (14. §.) bíráskodnak: a) a járásbíró; b) megyékben a szolgabíró, ha a jelen törvény 2. §-a értelmében ezen bíráskodással felruháztatik; c) törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városokban, továbbá nagy községekben és közjegyzői szövetkezetek területén, a jelen törvény 3. §-a értelmében kinevezett békebíró. 2. §. A szolgabíró az igazságszolgáltatás gyorsítása végett ezen bíráskodással azon esetben ruházandó fel, ha az a közigazgatás hátráltatása nélkül lehetséges és ha az illető jogot végzett vagy elméleti bírói vagy jogtudományi államvizsgát tett, vagy már bírói hivatalt viselt. Ezen felruházás a közigazgatási bizottság felterjesztésére, a belügyminiszer beleegyezésével, az igazságügyminister által, a király nevében történik. 3. §. Törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városokban, nagyközségekben és közjegyzői szövetkezetek területén egy vagy több jogot végzett vagy elméleti bírói vagy jogtudományi államvizsgát tett vagy bírói hivatalt viselt feddhetlen jellemű alkalmas egyén, a közigazgatási bizottság meghallgatása után az igazságügyminiszer által a király nevében békebíróvá kinevezhető, ha: a) ez iránt a törvényhatósági joggal felruházott város közvetlen; a rendezett tanácsú városok képviselőtestülete és a nagyközség, vagy az egy körjegyzőségben szövetkezett több kis községnek elöljárósága pedig a közigazgatási bizottság útján folyamodik; b) és oly egyént, ki a fentebbi kellékekkel bírván, e tiszt átvételére késznek nyilatkozik, javaslatba hoz. Ezen békebírák az 5. §-ban foglalt községi bíráskodással is megbízhatók, ha ezt az illető hatóságok folyamodványukban (a) pont) szintén kérik, mely esetben a békebiró ebbeli működésének tartama alatt, az említett hatósági területeken külön községi bíráskodásnak helye nincs. 4 §A szolgabiró azon bíráskodást, melylyel a 2. §. értelmében felruháztatok, mindaddig megtartja, míg a szolgabírói hivatalt viseli, kivévén, ha időközileg a viszonyok változván, ez a közigazgatás hátráltatásával járna, mely esetben a szolgabíró ezen bíráskodás továbbvitelétől a közigazgatási bizottság meghallgatása mellett, a belügyminiszer beleegyezésével, az igazságügyminiszer által felmenthető. 5. §. A községi bíráskodást gyakorolják: a) szabad királyi, törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városokban a közgyűlés által e czélra rendelt egy vagy több közigazgatási tisztviselő; b) nagy községekben a bíró a tanács egy tagjával és a jegyzővel vagy helyettesével; c) kis községekben a biró az elöljáróság két tagjával. Az írásbeli teendőket, ha az elöljáróságnak erre alkalmas más tagja nincs, a körjegyző vagy helyettese, avagy egy, e czélra az elöljáróság által meghívott alkalmas községi lakos végzi. d) Budapest fővárosban a községi bíráskodással a kerületi elöljáróságok tagjai is megbízhatók. 6. §. Oly járásokban, ahol a járásbíróság több bírói személyből áll és ahol a forgalmi viszonyok és a járás terjedelme szükségessé teszik, az igazságügyminiszer az érdeklettek kérelmére, a járásnak a kisebb polgári peres ügyek elintézése czéljából két vagy több szakaszra való elosztását elrendelheti. Mindenik szakasz főhelyén alkalmas időközben a járásbíróság egyik bírói tagja megjelen és előre meghatározott és közzétett rendes törvénynapokon a szakaszban felmerült kisebb polgári peres ügyeket elintézi. 7 §• A jelen törvény szerinti bíráskodással felruházott szolgabírák és kinevezett békebírák tisztek elfoglalását megelőzőleg a törvényhatóság közigazgatási bizottsága vagy annak kiküldöttje előtt következő esküt (fogadalmat) kötelesek letenni. Én N. N. esküszöm, (fogadom) hogy a királyhoz és az alkotmányhoz hű leszek és hogy mindazon ügyekben, melyekben mint biró eljárni és ítélni hivatva leszek, igazságosan, a törvény és lelkiismeretem szerint fogok eljárni. A községi bíráskodással megbízott közegekné ezen eskü helyét a hivatali, illetőleg elöljárói eskü pótolja. MBékebíróvá nem neveltethetnek ki. 1. az állami tisztviselők ; 2. a községi és közjegyzők; 3. az ügyvédi jegyzékbe bevett ügyvédek és az ügyvédjelöltek lajstromába bevezetett ügyvédjelöltek ; 4. a királyi közjegyzők ; 5. a véderőnek a hadsereghez, haditengerészethez és honvédséghez tartozó, tettleges szolgálaban levő tagjai; 6. valamely egyházközségben alkalmazásban levő lelkészek és segédlelkészek, továbbá a szerzetesek és a néptanítók. 9 §. A járásbírók és a jelen törvény értelmében bíráskodással felruházott szolgabírák a kisebb jelentőségű polgári peres ügyek azon részében, mely a községi bíráskodást meghaladja, a jelen törvény 1. §. c)pontjában említett közegek felálítása esetében is járásuk egész területén gyakorolják ezen bírói hatóságot. A városokban, nagy községekben, vagy körjegyzői szövetkezetek területén alkalmazott békebírák hatásköre csak az illető város, nagyközség, vagy körjegyzői szövetkezet területére terjed ki. A közigazgatási bizottság felterjesztésére azonban az igazságügyi ministernek jogában áll, a szabad királyi, a törvényhatósági joggal felruházott és a rendezett tanácsú várost két vagy több elkülönített járásra felosztani és a felosztott részeket ismét egyesíteni. 10. §. A községi bíráskodás tekintetében Budapest fővárosának mindenik közigazgatási kerületében megbízott közegek csak az illető kerületben gyakorolják ezen bírói hatóságot. 11. §. A jelen törvény szerinti eljárás alá a következő polgári peres ügyek tartoznak : 1. Pénzköveteléseket tárgyazó keresetek, melyek összege a járulékokon kívül 50 irtot meg nem halad. 2. Ingóságok vagy munkateljesítés iránti keresetek, ha a kereset tárgyának értéke a járulékokon kívül 50 frtot meg nem halad, vagy felperes a követelés tárgya helyett 50 irtot meg nem haladó pénzösszeget elfogadni késznek nyilatkozik. 3. Kamatok, életjáradékok, tartási és élelmezési kötelezettségek iránti keresetek, ha a kereset tárgya a járulékokon kívül évi 50 frt összeget vagy értéket meg nem halad, vagy felperes a kereset tárgya helyett 50 frtot meg nem haladó pénzöszszeget elfogadni késznek nyilatkozik, és ha a főkötelezettség bírói ítéleten, vagy közjegyzői kör- Lapunk mai számához három és fél év »Hivatalos Értesítő« van csatolva.