Budapesti Közlöny, 1879. december (13. évfolyam, 278-300. szám)
1879-12-03 / 279. szám
Budapest, 1879. 279. szám. Szerda, deczember 3. BUDAPESTI HIVATALOS SZERKESZTŐSÉG I Budapesten, Ferencziek tere. Bazárépület, IL lépcsőv, II. emelet, 6-ik ajtó. Kiadó-hivatal : Budapesten, Ferencziek tere Athenaeum épület. Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva ! Egész évre........................20 frt. Félévre....................... 10 » Negyedévre........................5 » Egy teljes lap ára 30 kr. • • • • LAP. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos ÉrtekiteM-b© iktatandó hivatalos hirdetések díjai előlegesen beküldendők, mégpedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100— 200-szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és így tovább. — Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is beküldendő. Magánhirdetések: Egy hatodhasátos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr, kétszeri 16 kr, és többszöri hirdetésért ".3 kr minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. Ő császári és Apostoli királyi Felsége, folyó évi november hó 24-én, Bécsben kelt legfelső elhatározásával, Kerner Pál honvéd főhadnagyot, a magyar honvéd gyalogság tettleges állományában kivételesen II. osztályú századossá legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Szende Béla, s. k. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister, Fzergényi János bányahatósági írnokot, bányahatósági hivataltisztté nevezte ki. NEMHIVATALOS RÉSZ. 0 Felsége Erzsébet császárné és királyné legmagasabb védnöksége alatt álló »veres kereszt« magyar országos segélyző nő-egylet Budapesten, a cs. és kir. főhadparancsnokságnak száz forintot adott át oly czélból, hogy ez összeg a Bosznia és Herczegovina múlt évi occupatiója alkalmával megsebesült és megcsonkult katonák segélyezésére fordittassék. A cs. és kir. főhadparancsnokság e hazafias adományért köszönetét fejezi ki s kijelenti, hogy az adományt rendeltetése szerint fogja felhasználni. Alsó-Fehér megye főispánja, a mozgósított katonák családjai segélyezésére, a megye területén utólag begyült 30 forintot küldött fel a belügyministériumhoz, melyért a belügyministerium az illető gyűjtőknek, a megyei főispán utján elismerését jelentette ki. Jegyzőkönyv felvétetett 1879. évi november hó 8-án a phylloxera kérdés tárgyában egybehívott értekezlet tanácskozásáról Jelen voltak: a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerium részéről:Kenessey Kálmán, min. oszt. tanácsos mint elnök; továbbá Máday Izidor, mint titkár; a meghívott szakértők közül: Emich Gusztáv, a lausannei nemzetközi értekezleten Magyarország képviselője, Fridvaldszky János, múzeumi őr, Hermann Ottó, orsz. képviselő, Kerntler Ferencz, orsz. képviselő, dr. Wartha Vincze műegyetemi tanár. Jegyző:dr. Léderer Sándor. Elnök a megjelentek üdvözlése után előadja a múlt értekezlet óta e tárgyban történteket. Elősorolja mindazon kormányintézkedéseket, mik, legnagyobbrészt a múlt értekezlet megállapodásai alapján, a baj localizálása érdekében tétettek, egyszersmind bejelenti, hogy az eszközlött vizsgálatok folytán időközben, a phylloxera fellépte Debreczenben is constatáltatott. A szükségesnek mutatkozó további intézkedések megvitatása végett hivatott egybe ez értekezlet, felkéri tehát a tagokat az előadandó kérdések tárgyalására. Hermann Ottó. Mindenekelőtt köszönetet mond a benne helyezett bizalomért, mely szerint ez értekezlet tárgyalásaira meghivatott, kijelenti azonban, miszerint a csupán elméleti ismereteken alapuló, bármily szakszerű véleményt is meddőnek találván e kérdés tárgyalásaira, tekintettel azon körülményre, hogy az értekezlet tagjai mindeddig a phylloxerával gyakorlatilag nem foglalkoztak és tekintettel a javaslatadással járó súlyos felelősségre, s mindaddig, míg az értekezlet tagjainak alkalom nem adatik a phylloxerával a helyszínén gyakorlatilag foglalkozni, az értekezlet tárgyalásain részt nem vehet. Nézete szerint egyedül helyes és czélravezető eljárás volna az, ha a kormány az értekezlet tagjaiból állandó bizottságot alkotna, azokkal a phylloxerát a helyszínen tanulmányoztatná, akik is megismerkedvén mielőbb az összes e térem viszonyokkal, előkészítenék e kérdést anynyira, hogy az a jövő tavaszon a helyszínére összehívandó országos értekezleten teljes sikerrel tárgyalható lenne. Miután tehát ezen meggyőződéséből kiindulva a mai értekezlet tárgyalásait sem tarthatja czélravezetőnek, azon nem is vesz részt. Emich Gusztáv teljesen osztja előtte szóló nézetét és elfogadja érveléseit, meg kell azonban jegyeznie, hogy azon állítása, mely szerint az értekezlet tagok mindannyian csupán elméletileg foglalkoztak volna a phylloxerával, tévedésen alapszik. Szóló, ki az országnak a lausannei nemzetközi értekezleten képviselője volt, úgy ott mint benn is huzamos ideig foglalkozott gyakorlatilag phylloxera vizsgálatokkal és jóllehet érzi a felelősség súlyos voltát, javaslatait mindeddig nyugodt lelkismerettel adja. Mindazonáltal teljesen méltányolja Hermann aggodalmait és a bizottságnak a helyszínére leendő kiküldetését ő is pártolja. Elnök felvilágosító szavai után Hermann Ottó késznek nyilatkozik az értekezlet további tárgyalásain résztvenni és miután az értekezlet egyhanhangúlag a bizottsági kiküldés mellett nyilatkozott, elnök ezt mint concret indítványt felveszi a mai értekezlet tárgyául, mely is az eleve kitűzött kérdések után fog tárgyaltatni. Ezek után előadja, miszerint a phylloxera által újabban meglepett területeken a nyugtalanság igen nagy és a közönség izgatottan várja az óvintézkedéseket és miután a múlt értekezlet megállapodásai szerint különösen az Érmelléken és a kisebb megtámadott területeken szénkéneggel való kezelés lesz foganatba veendő, kérdés .Foganatba vétessék-e az irtás a közönség megnyugtatása szempontjából még az őszön, vagy elhalasztassék-e az a jövő tavaszra? Emich Gusztáv. A múlt értekezlet megállapodott abban, hogy szénkéneggel való teljes irtás csak ott eszközlendő, hol az inficiált terület hold vagy ennél kisebb. Ehhez kell, hogy most is ragaszkodjunk. A nagyobb területekre és különösen Peérre nézve határozatba ment a szénkénegezés irtás nélkül, csupán a rovar kevesbítésére. Ezeket szem előtt tartva ezen munkálatokat azonnal, időre való tekintet nélkül eszközöltetni véli. Hermann Ottó e kérdésbeni álláspontja teljesen eltérő az értekezletétől. Szóló a szenkéneggel való elbánásnak mi eredményt sem tulajdonit és pedig azon oknál fogva, mivel egybefüggő területeken sohasem határozható meg a megtámadott terület nagysága. Ha mégis szavazatával hozzájárulna a szénkéneggel való kezeléshez, úgy ezt csak a teljesen külön fekvő, elszigetelt területre mondaná ki és ez esetben azonnal foganatosíttatná- Ajánlja különben e kérdés tárgyalásánál az e tárgyban írásban benyújtott irtási javaslatát. Wartha Vincze ugyancsak a múlt értekezlet által elfogadott határozatra hivatkozik és az irtást, — ott, hol az ezen határozat értelmében eszközlendő — még ez őszön foganatosítani véli. Nincs azonban kifogása az ellen, hogy a most eszközlendő munkálat a teljes megbírálhatás szempontjából egy külön álló inficiált területen kisérletképen eszközöltessék és erre nézve legalkalmasabbnak tartja a Matthias-féle kassai telepet. Az értekezlet többi tagjai is hozzájárulván, miután még elnök megjegyzi, hogy Hermann irtási javaslatát mint külön kérdést fogja tárgyalásra bocsátani, kimondja az értekezlet azon egyhangú határozatát, hogy a szénkéneggel való irtás — lehetőleg egy külön, elszigetelten fekvő területen — még ez őszszel foganatba veendő ott, hol az inficiált terület ’/* holdnál nem nagyobb. Elnök tudomására hozza az értekezletnek, miszerint Párisban székelő főconsulunk Rothschild bejelentése szerint, a szénkéneggel való irtás különösen az ő szőlőtelepeiben teljes sikkerrel alkalmaztatik; miután pedig a szénkéneg előállítása lényegesen változik úgy a szőlőterület fekvése, mint a talaj minősége, de maga a szőlőfaj szerint is, ennélfogva arra határozott felvilágosítások nem adhatók, hanem legczélszerűbbnek vélné, ha a kormány 12 szakértőt kiküldene, kik a szénkéneg gyártását elsajátítanák. Felteszi tehát elnök a kérdést, miszerint »Tekintettel azon jelentésre, szükségesnek tartja-e az értekezlet a szakértők kiküldetését?* Wartha Vincze. A jelentés nem egyéb, mint annak dönthetlen bizonyítéka, hogy a jelentést tevőnek fogalma sincs a szénkéneg tulajdonai, annál kevésbé annak előállításáról. A szénkéneg, bármely czélra használtassák is az, csupán egy módon állítható elő, annak eltérő sajátságai nincsenek és ez okból nem is tartja szükségesnek a szakértő kiküldetését. Ugyanígy nyilatkozván a jelen volt értekezleti tagok is valamennyien. Lapunk mai számához három év »Hivatalos Értesítőn van csatolva.