Budapesti Közlöny, 1885. június (19. évfolyam, 124-146. szám)

1885-06-03 / 125. szám

Előfizetési Árak , naponkénti postai szétküldéssel, tag, helyben házhoz hordva. Egész évre............................20 frt Félévre ....... 10 . Negyedévre ...... 5 . Egy teljes lap­­ra 30 kr. Budapest, 1885. 125. szám. Szerda, junius 3. BUDAPESTI HIVATALOS KÖZLÖNY. LAP. Szerkesztőségi iroda : IV. kerület, hatvani­ utcza 7. szám I. emelet, 8. ajtó. Kiadó­hivatal : Ferencziek tere, Athenaeum-épület. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítő“-be iktatandó hivatalos hir­detések díjjal előlegesen beküldendők , még­pedig 100­ tízóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100— 200-szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és igy tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is bekül­dendő. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hir­detésért 19 kr, kétszeri 16 kr, és több­szöri hirdetésért 13 kr minden beik­­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. 1885. évi XV. TÖRVÉNYCZIKK a Rába és mellékfolyóinak szabályozásáról, vala­mint Györ város és Györsziget község árvédelmi biztosításáról. (Szentesítést nyert 1885. évi május hó 27-én. — Kihirdettetett az »Országos Törvénytár «-ban 1885. évi junius hó 1-én.) MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb. és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társorszá­gai hű főrendei és képviselői közös egyet­értéssel a következő törvényczikket ter­jesztették szentesítés végett Felségünk elé:­­•§• Felhatalmaztatik a közmunka- és közlekedési miniszer, hogy a Hida folyó szabályozását Sárvár­tól Győrig, a Rábcza folyó szabályozását Beő-Sár­­kány­tól Győrig, a hansági csatorna kiásását Pomogy­­tól a Rábczáig, a Marczal folyó végszakaszának rendezését, valamint az ezen munkálatokkal szo­ros kapcsolatban álló belvíz-csatornázásokat és a kis Duna partján az ártér széleig szükséges véd­­töltések kiépítését legfölebb hat év alatt a Rába­­szabályozó-társulatnak helybenhagyott tervei alap­ján eszközölhesse, — felhatalmaztatik továbbá arra is, hogy a Győr szab. kir. város és Győrsziget község árvíz ellen való biztosítására szükséges munkálatokat a bemutatott tervek alapján az 1885. év végéig végrehajtassa. 2. §. A Rába-szabályozó társulat ügyeinek vezeté­sére a munkálatok végrehajtásának egész tarta­mára kormánybiztos rendelendő ki s ennek oldala mellé az ártér nagyobb birtokosainak és az érde­kelt községek képviselőinek meghallgatásával az érdekeltek soraiból, tekintettel az ártér különböző vidékeire, a közmunka- és közlekedési minister ál­tal véleményező bizottság alakítandó, melynek ha­táskörét és ügyrendjét a miniszer állapítja meg. A Győr város és Győrsziget község árvédelmi munkálatai kizárólag állami közegek által haj­tandók végre. A munkálatok befejezése után a társulati építmé­nyen a Rába-szabályozó társulatnak, Győr város és Győrsziget védelmi építményei pedig ezen vá­rosnak és községnek saját költségükön leendő to­vábbi fentartás végett átadandók. 3. §. A Rába-szabályozó társulat tervei alapján és az 1. §. bevezetésében említett mérvben végrehaj­tandó munkálatok költségei 6.600.000 írtban, Győr város és Győrsziget község árvédelmi mun­kálatainak költségei pedig 426.000 írtban állapít­tatnak meg. 4­ §• A pénzügyminiszer felhatalmaztatik, hogy az előző szakaszban részletezett, összesen 7.026.000 frtnyi effektiv szükséglet fedezésére a Rába-sza­bályozó társulat érdekeltségének s illetőleg Győr város és Győrsziget községnek terhére kölcsönt vehessen fel, mely a munkálatoknak az előző §-ban megállapított költségei arányában terhelendő a Rába-szabályozó társulat érdekeltségét , illetőleg Győ­r város és Győrsziget községét. A Rába-szabályozó társulat érdekeltségét ter­helő kölcsönrész biztosításául a társulat ártér­fejlesztése alapján megállapított terület is le­köthető. 5. §• A Rába-szabályozó társulat érdekeltségét ter­helő kölcsönrész időközi kamatainak fedezésére az ártéri birtokosok a munkálatok tartama alatt csak oly hozzájárulást kötelesek fizetni, mely átlagban számítva évenként és katasteri holdanként a mun­kálatok három első évében 15 krajczárnak s az építkezés többi éveiben 25 krajczárnak meg­felel. Az illetéktelenül beszedett időközi járulékok megtérítése, illetőleg kiegyenlítése az ezen sza­kasz negyedik bekezdése értelmében eszközlendő ideiglenes kiigazítás befejezése után fog megtör­ténni. A munkálatok befejezését követő évtől kezdve a kölcsön esedékes kamatai és tőketörlesztési járulékai kizárólag az érdekeltség által vise­­lendők. A közmunka- és közlekedési miniszer utasítta­­tik, hogy az osztályozást és teherviselési kulcsot az ezen törvény által elrendelt munkálatok foly­tán elért haszon arányában a 2. §-ban alakíttatni rendelt véleményező bizottság s a kormánybiztos meghallgatása mellett ideiglenesen kiigazíttassa arra az időre, míg a szabályozás azon hátralevő része is, mely ezen törvény tárgyát nem képezi, be fog fejeztetni. Ezen törvény életbeléptével a közmunka- és közlekedési miniszer által megállapíttatik azon kulcs is, mely szerint a társulati védtöltések, vagy más szabályozási műveletek által védett körtölté­sek, utak, vasutak, csatornák és épületek tulajdo­nosai a szabályozási költségekhez oly arányban tartoznak hozzájárulni, a­mennyivel többe kerülne saját építményük fentartása, illetőleg azok bizto­sítása, ha a védmű nem léteznék. 6. §: A Győr város és Győrsziget község védelmi munkálataira eső kölcsönrész törlesztéséhez a munkálatok befejezését s az építmények átadását követő évtől kezdve minden egyes félévben előle­gesen Győr város 34 éven át 2.250 forintot, Győr­sziget község 30 éven át 400 forintot , Győr me­gye 24 éven át 400 forintot fizetnek. 7­ §• A Rába-szabályozó társulat érdekeltségére eső kölcsönrész időközi kamatainak az 5. §-ban meg­állapított hozzájárulás által nem fedezett részét a munkálatok tartama alatt, illetőleg azon év végéig, melyben a munkálatok befejeztetek, az állam­­kincstár viseli; hasonlókép az államkincstár által viselendő a Győr város és Győrsziget község vé­delmi munkálataira eső kölcsönrésznek a 6-ik §-ban megállapított hozzájárulások által nem fe­dezett része. 8. §. A Rába-szabályozó társulat érdekeltségére a munkálatok tartama alatt kivetendő, valamint az azok befejezése után az 5. §. 4-ik bekezdése szerint megállapítandó járulékok, nemkülönben Győr vá­ros, Győrsziget község és Győrmegye hozzájáru­lásai az 1883. évi XLIV. törvényczikkben a köz­adókra megállapított módon hajtandók be. 9­§­A Rába-szabályozó társulat érdekeltségére há­­ramlandó teher nem lehet nagyobb, mint azon ér­tékemelkedés, mely az egész szabályozás végre­hajtása folytán éretett el. A társulati érdekeltség által viselhető legna­gyobb teher az 1884. évi XIV. törvényczikk 23. § ának értelmében a szabályozás teljes befejezése után külön eljárás szerint fog megállapittatni. 10. §. Ezen törvény végrehajtásával a közmunka- és közlekedésügyi miniszer, valamint a pénzügyminis­ter bízatnak meg. Mi e törvényczikket s mindazt, a mi ab­ban foglaltatik, összesen és egyenként he­lyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vall­­ván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szente­sítjük, s mind Magunk megtartjuk, mind más Híveink által megtartatjuk. Kelt L­ m. Bruckban, ezernyolczszáz­­nyolczvanötödik évi május hó huszonhete­­dik napján. Ferencz József, s. k. (P. H.) Tisza Kálmán, a. k. Lapunk mai számához egy és egynegyed ív »Hivatalos Értesítő« van csatolva.

Next