Budapesti Közlöny, 1889. december (23. évfolyam, 279-302. szám)

1889-12-10 / 286. szám

A máramarosszigeti kir. törvényszék elnöke, Breznay János végzett jogászt a máramarosszigeti kir. járásbirósághoz segélydíjas joggyakornokká nevezte ki. A beregszászi kir. törvényszék elnöke, a felügye­lete alatti nagyszőllősi kir. járásbirósághoz segéd­­szolgává : Nyíri Gáspár nagyszőllősi lakos kiszol­gált huszár szakaszvezetőt nevezte ki. Pinka János felső-zsadányi illetőségű pod­­brechi-lehotai lakos vezetéknevének «Buvári»-ra kért átváltoztatása, f. évi 79.329. sz. belügyminis­­teri rendelettel megengedtetett. Kiskorú P­o­lj­á­k Sándor és Ernő valkányi illetőségű ugyanottani lakosok vezetéknevének «Pártos»-ra kért átváltoztatása, f. évi 79.548. sz. belügyminiszeri rendelettel megengedtetett. N­e­m­e­c­z István radosnai illetőségű ugyan­ottani lakos vezetéknevének «Német»- re kért átváltoztatása, f. évi 79.603. sz. belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Kohn Vilmos nagyváradi illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének «Kovács»-ra kért átváltoztatása, f. évi 79.653. sz. belügyminis­teri rendelettel megengedtetett. Dr. Weinberger Zsigmond bajai illetőségű budapesti lakos vezetéknevének «Fi­ncze»re kért átváltoztatása, f. évi 79.655. sz. belügyministeri rendelettel megengedtetett. A földmivelésügyi m. kir. minister, f. évi 66.140. sz. alatt, a következő rendeletet intézte valamennyi törvényhatósághoz. A linczi (Felső-Ausztria) cs. kir. helytartóság f. évi november hó 26-án 16.218. sz. alatt kelt átirata értelmében elrendelte, hogy a sertéseknek Magyarországból Felső-Ausztriába való bevitelénél az alábbi évrendszabályok tartassanak meg: 1. Magyarországból a sertések a Braunau am Inn, Lincz, Ried, Schärding és Wels rakodó­állo­másokon és ezeken kívül csak a gmundeni állo­máson rakhatók ki, az eddigi módozatok mellett. 2. Ha a kirakásnál a szállítmányból egy sertés is betegnek találtatik, a szállítmány a legköze­lebbi tehervonattal (melyen más patás állatrako­mány nincs) visszaküldetik a feladó-állomásra a feladó veszélyére és költségére, a gmundeni állo­másnak kivételével, hol a sertések lófogatú kocsin az állomásról a közvágóhidra vitetnek s ott állat­­egészségrendőri felügyelet mellett levágatnak. A Horvát-Szlavón országból és a megszállott területekről való sertésszállitmányokra, melyek közvetlenül és nem Magyarországon át vizetnek be, a fenti intézkedés nem alkalmaztatik. Erről a közönséget tudomásvétel és közhírré tétel végett értesítem. Kelt Budapesten, 1889. évi deczember hó 4-én. A földmivelésügyi m. kir. minister, f. évi 66.612. sz. alatt, a következő rendeletet intézte valamennyi törvényhatósághoz. A styriai cs. kir. helytartóság f. évi novem­ber hó 26-án 27.142. sz. alatt kelt átirata értelmé­ben, a száj- és körömfájás behurczolásának meg­­gátlása czéljából elrendelte, hogy: 1. Sertések Magyarországból Styriába csak sza­bályszerű marhalevéllel ellátva, kizárólag vasúton, azonnal leendő levágás czéljából vihetők be. 2 2. Az ily sertésszállitmányok csak a cs. kir. oszt­rák államvasut Graz, Feldbach, Studenzen-Flad­­nitz, Knittelfeld, Leoben, Neumarkt, Zeltweg és mezen rakodó-állomásain és a cs. kir. szab. déli vaspályatársaság Graz, Puntigam, Leoben és Cilii állomásain rakhatók ki, szabályszerű állategész­ségügyi szemle után. 3. Minden más vasúti állomáson, tehát a cs. kir. osztrák államvasut Gleisdorf és Fehring, és a grácz-köfl­ichi, illetőleg a cs. kir. szab. déli vasút­társaság Strassgang nevű lerakó-állomásain a ser­tések csak az illető politikai kerületi hatóságtól esetről-esetre kieszközölt engedély alapján és csak oly feltétel alatt rakhatók ki, hogy a sertések a­­rakáskor a politikai kér­­hatóság által megjelölt okleveles állatorvos által megvizsgáltassanak, a vizsgálat költségeit pedig a fél viseli. 4. Ha az állatok a vizsgálatnál egészségeseknek találtattak, a vasúti állomástól látogató kocsin a rendeltetési helyre szállítandók és ott hatósági felügyelet mellett levágatnak. 5. Azon esetben pedig, ha az állatok között egy is betegnek találtatik, a szállítmány a legközelebbi tehervonattal (melyen patásállat-rakomány nincs) a feladó-állomásra visszaküldetik. A visszautasítás az illető politikai hatóság rendelete alapján törté­nik, mikor is a szállítólevél, valamint az állator­vosi látlelet a marhalevélhez csatoltatik. A politikai kér­­hatóságok fel vannak hatal­mazva, hogy Magyarországból a sertések bevitelét a határszéli fogyasztási helyekre azon feltétel alatt megengedhessék, ha a sertések a határon állatorvosilag megvizsgáltatván, egészségeseknek találtattak, a vizsgálati költséget a fél viseli és a sertések hatósági felügyelet mellett azonnal levá­gatnak. Erről a közönséget tudomásvétel és közhírré tétel végett értesítem. Kelt Budapesten, 1889. évi deczember hó 4-én. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi 63.939. sz. alatt kelt rendeletével megengedte, hogy a Máramaros vármegye területéhez tartozó Ökörmező községben az évenkint november hó 13-ára és 14-ére eső országos vásár ezentúl állan­dóan augusztus hó második hetének hétfő és kedd napjain tartassák meg. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi 65.771. sz. alatt kelt rendeletével megengedte, hogy a Győr vármegye területéhez tartozó Hédervár községben a f. évi deczember hó 2-ára esett, de el­maradt országos vásár helyett f. évi deczember hó 12-én pótvásár tartassák. Pályázat. Az 1889/90. tanév kezdetétől a következő ösz­töndíj-állomások ürültek meg: I. budai Mária Terézia-féle 6 állomás, egyenkint évi 120 írttal; II. váczi Mária Terézia-féle 1 állomás, évi 120 írttal; III. Koháry-féle 2 állomás, egyenként 120 írttal, és IV. az Ottillinger-Bedekovics-féle magyaror­szági alapítványnál 1 állomás, 220 írttal. Ezeknek betöltésére pályázat hirdettetik, a kö­vetkező megjegyzéssel: az I., II., III. pont alatt nevezett ösztöndíjakat csak magyarországi illetőségű kath. vallású tanu­lók nyerhetik el, a IV. alattit azonban más vallá­­súak is, de szintén magyarországi illetőségűek, ha legalább az első gymnasialis vagy reál-osztályt valamennyi tantárgyból jeles előmenetellel vé­gezték. A folyamodványok a következő kellékekkel sze­­relendők fel: a) Az 1888/9. tanévben tanúsított tanulmányi előmenetelről szóló iskolai bizonyitványnyal. b) A folyamodó tanuló erkölcsi magaviseletét, szorgalmát és tehetségeit a folyó tanév eddig le­folyt időszakáról tanúsító és az illető tanári testü­let által kiállított bizonyitványnyal. c) Hatóságilag kiállított oly bizonyitványnyal, mely kimutatja a folyamodó szüleinek nemesi vagy polgári állását, netáni érdemüket, továbbá a csa­ládtagok létszámát, gyermekek számát egyenkint, névszerint és életkoruk megemlítésével, felsorolva továbbá vagyoni állapotukat, valamint az is, kir­e esedező tanuló vagy egyik testvére ösztöndijt és mily alapból ? d) Megemlítendő a folyamodványban azon kis pénztár, melynél a folyamodó az ösztöndijt felvenni kívánja. Az akképen fölszerelt folyamodványok az előso­rolt ösztöndíj-állomásokra nézve a vallás- és köz­­oktatásügyi m. kir. ministeriumhoz czimzendők, és az illető tanintézeti igazgatóknál 1889. évi deczem­ber hó 31-éig benyújtandók, kik a beérkezett és egyenkint a beérkezés napjával megjelölendő fo­lyamodványokat, a szabályszerű minősitvényi táb­lázatokkal együtt, okadatolt véleményük kíséreté­ben, az illető tankerületi kir. főigazgatósághoz 1890. évi január hó 15-ig bemutatni vagy az ön­álló állami tanintézeteknél ugyanazon időpontig közvetlen a vallás- és közoktatásügyi ministerium­hoz eljuttatni fogják. A tankerületi kir. főigazgatók a hozzájuk be­küldött és az egyes alapítványokra vonatkozó fo­lyamodványokat külön jelentés mellett 1890. évi február hó 15-ig fogják a vallás- és közoktatás­­ügyi m. kir. ministeriumhoz előterjeszteni. A fent kitűzött határnap eltelte után, vagy az illető tanintézeti igazgatóságok mellőzésével köz­vetlen a fent nevezett pártfogóhoz benyújtott kér­vények egyszerűen vissza fognak utasittatni. Kelt Budapesten, 1889. évi november hó 30-án. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministeriumtól. A balassa­gyarmati ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Kovács István füleki lakos ügyvéd elhalálozása folytán az ügy­védek névjegyzékéből kiterültetett és irodája ré­szére Papp Gyula füleki lakos ügyvéd rendeltetett ki gondnokul. NEMHIVATALOS RÉSZ. Ő császári és apostoli királyi Felsége, a püskii, kisbodaki és remetei önkéntes tűzoltó-egylet, va­lamint a darnói és zselii önkéntes tűzoltó-egylet részére, továbbá a vedrédi, zárányi, lipóti és füzesi önkéntes tűzoltó-egyletek részére egyenként nyolc­van forintnyi segélyt, összesen tehát a nevezett hét egylet részére ötszázhatvan forintnyi összeget méltóztatott magánpénztárából legki adományozni. Ő császári és apostoli királyi Felsége, az első budai polgári betegsegélyre és temetkezési egylet részére nyolc­van és a nagykanizsai jótékony­­czélű katonai hadastyán egylet részére ö­t­v­e­n forintnyi segélyösszeget méltóztatott magánpénz­tárából legki adományozni.

Next