Budapesti Közlöny, 1889. december (23. évfolyam, 279-302. szám)
1889-12-10 / 286. szám
A máramarosszigeti kir. törvényszék elnöke, Breznay János végzett jogászt a máramarosszigeti kir. járásbirósághoz segélydíjas joggyakornokká nevezte ki. A beregszászi kir. törvényszék elnöke, a felügyelete alatti nagyszőllősi kir. járásbirósághoz segédszolgává : Nyíri Gáspár nagyszőllősi lakos kiszolgált huszár szakaszvezetőt nevezte ki. Pinka János felső-zsadányi illetőségű podbrechi-lehotai lakos vezetéknevének «Buvári»-ra kért átváltoztatása, f. évi 79.329. sz. belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Polják Sándor és Ernő valkányi illetőségű ugyanottani lakosok vezetéknevének «Pártos»-ra kért átváltoztatása, f. évi 79.548. sz. belügyminiszeri rendelettel megengedtetett. Nemecz István radosnai illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének «Német»- re kért átváltoztatása, f. évi 79.603. sz. belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Kohn Vilmos nagyváradi illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének «Kovács»-ra kért átváltoztatása, f. évi 79.653. sz. belügyministeri rendelettel megengedtetett. Dr. Weinberger Zsigmond bajai illetőségű budapesti lakos vezetéknevének «Fincze»re kért átváltoztatása, f. évi 79.655. sz. belügyministeri rendelettel megengedtetett. A földmivelésügyi m. kir. minister, f. évi 66.140. sz. alatt, a következő rendeletet intézte valamennyi törvényhatósághoz. A linczi (Felső-Ausztria) cs. kir. helytartóság f. évi november hó 26-án 16.218. sz. alatt kelt átirata értelmében elrendelte, hogy a sertéseknek Magyarországból Felső-Ausztriába való bevitelénél az alábbi évrendszabályok tartassanak meg: 1. Magyarországból a sertések a Braunau am Inn, Lincz, Ried, Schärding és Wels rakodóállomásokon és ezeken kívül csak a gmundeni állomáson rakhatók ki, az eddigi módozatok mellett. 2. Ha a kirakásnál a szállítmányból egy sertés is betegnek találtatik, a szállítmány a legközelebbi tehervonattal (melyen más patás állatrakomány nincs) visszaküldetik a feladó-állomásra a feladó veszélyére és költségére, a gmundeni állomásnak kivételével, hol a sertések lófogatú kocsin az állomásról a közvágóhidra vitetnek s ott állategészségrendőri felügyelet mellett levágatnak. A Horvát-Szlavón országból és a megszállott területekről való sertésszállitmányokra, melyek közvetlenül és nem Magyarországon át vizetnek be, a fenti intézkedés nem alkalmaztatik. Erről a közönséget tudomásvétel és közhírré tétel végett értesítem. Kelt Budapesten, 1889. évi deczember hó 4-én. A földmivelésügyi m. kir. minister, f. évi 66.612. sz. alatt, a következő rendeletet intézte valamennyi törvényhatósághoz. A styriai cs. kir. helytartóság f. évi november hó 26-án 27.142. sz. alatt kelt átirata értelmében, a száj- és körömfájás behurczolásának meggátlása czéljából elrendelte, hogy: 1. Sertések Magyarországból Styriába csak szabályszerű marhalevéllel ellátva, kizárólag vasúton, azonnal leendő levágás czéljából vihetők be. 2 2. Az ily sertésszállitmányok csak a cs. kir. osztrák államvasut Graz, Feldbach, Studenzen-Fladnitz, Knittelfeld, Leoben, Neumarkt, Zeltweg és mezen rakodó-állomásain és a cs. kir. szab. déli vaspályatársaság Graz, Puntigam, Leoben és Cilii állomásain rakhatók ki, szabályszerű állategészségügyi szemle után. 3. Minden más vasúti állomáson, tehát a cs. kir. osztrák államvasut Gleisdorf és Fehring, és a grácz-köflichi, illetőleg a cs. kir. szab. déli vasúttársaság Strassgang nevű lerakó-állomásain a sertések csak az illető politikai kerületi hatóságtól esetről-esetre kieszközölt engedély alapján és csak oly feltétel alatt rakhatók ki, hogy a sertések arakáskor a politikai kérhatóság által megjelölt okleveles állatorvos által megvizsgáltassanak, a vizsgálat költségeit pedig a fél viseli. 4. Ha az állatok a vizsgálatnál egészségeseknek találtattak, a vasúti állomástól látogató kocsin a rendeltetési helyre szállítandók és ott hatósági felügyelet mellett levágatnak. 5. Azon esetben pedig, ha az állatok között egy is betegnek találtatik, a szállítmány a legközelebbi tehervonattal (melyen patásállat-rakomány nincs) a feladó-állomásra visszaküldetik. A visszautasítás az illető politikai hatóság rendelete alapján történik, mikor is a szállítólevél, valamint az állatorvosi látlelet a marhalevélhez csatoltatik. A politikai kérhatóságok fel vannak hatalmazva, hogy Magyarországból a sertések bevitelét a határszéli fogyasztási helyekre azon feltétel alatt megengedhessék, ha a sertések a határon állatorvosilag megvizsgáltatván, egészségeseknek találtattak, a vizsgálati költséget a fél viseli és a sertések hatósági felügyelet mellett azonnal levágatnak. Erről a közönséget tudomásvétel és közhírré tétel végett értesítem. Kelt Budapesten, 1889. évi deczember hó 4-én. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi 63.939. sz. alatt kelt rendeletével megengedte, hogy a Máramaros vármegye területéhez tartozó Ökörmező községben az évenkint november hó 13-ára és 14-ére eső országos vásár ezentúl állandóan augusztus hó második hetének hétfő és kedd napjain tartassák meg. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi 65.771. sz. alatt kelt rendeletével megengedte, hogy a Győr vármegye területéhez tartozó Hédervár községben a f. évi deczember hó 2-ára esett, de elmaradt országos vásár helyett f. évi deczember hó 12-én pótvásár tartassák. Pályázat. Az 1889/90. tanév kezdetétől a következő ösztöndíj-állomások ürültek meg: I. budai Mária Terézia-féle 6 állomás, egyenkint évi 120 írttal; II. váczi Mária Terézia-féle 1 állomás, évi 120 írttal; III. Koháry-féle 2 állomás, egyenként 120 írttal, és IV. az Ottillinger-Bedekovics-féle magyarországi alapítványnál 1 állomás, 220 írttal. Ezeknek betöltésére pályázat hirdettetik, a következő megjegyzéssel: az I., II., III. pont alatt nevezett ösztöndíjakat csak magyarországi illetőségű kath. vallású tanulók nyerhetik el, a IV. alattit azonban más vallásúak is, de szintén magyarországi illetőségűek, ha legalább az első gymnasialis vagy reál-osztályt valamennyi tantárgyból jeles előmenetellel végezték. A folyamodványok a következő kellékekkel szerelendők fel: a) Az 1888/9. tanévben tanúsított tanulmányi előmenetelről szóló iskolai bizonyitványnyal. b) A folyamodó tanuló erkölcsi magaviseletét, szorgalmát és tehetségeit a folyó tanév eddig lefolyt időszakáról tanúsító és az illető tanári testület által kiállított bizonyitványnyal. c) Hatóságilag kiállított oly bizonyitványnyal, mely kimutatja a folyamodó szüleinek nemesi vagy polgári állását, netáni érdemüket, továbbá a családtagok létszámát, gyermekek számát egyenkint, névszerint és életkoruk megemlítésével, felsorolva továbbá vagyoni állapotukat, valamint az is, kire esedező tanuló vagy egyik testvére ösztöndijt és mily alapból ? d) Megemlítendő a folyamodványban azon kis pénztár, melynél a folyamodó az ösztöndijt felvenni kívánja. Az akképen fölszerelt folyamodványok az elősorolt ösztöndíj-állomásokra nézve a vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministeriumhoz czimzendők, és az illető tanintézeti igazgatóknál 1889. évi deczember hó 31-éig benyújtandók, kik a beérkezett és egyenkint a beérkezés napjával megjelölendő folyamodványokat, a szabályszerű minősitvényi táblázatokkal együtt, okadatolt véleményük kíséretében, az illető tankerületi kir. főigazgatósághoz 1890. évi január hó 15-ig bemutatni vagy az önálló állami tanintézeteknél ugyanazon időpontig közvetlen a vallás- és közoktatásügyi ministeriumhoz eljuttatni fogják. A tankerületi kir. főigazgatók a hozzájuk beküldött és az egyes alapítványokra vonatkozó folyamodványokat külön jelentés mellett 1890. évi február hó 15-ig fogják a vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministeriumhoz előterjeszteni. A fent kitűzött határnap eltelte után, vagy az illető tanintézeti igazgatóságok mellőzésével közvetlen a fent nevezett pártfogóhoz benyújtott kérvények egyszerűen vissza fognak utasittatni. Kelt Budapesten, 1889. évi november hó 30-án. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministeriumtól. A balassagyarmati ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Kovács István füleki lakos ügyvéd elhalálozása folytán az ügyvédek névjegyzékéből kiterültetett és irodája részére Papp Gyula füleki lakos ügyvéd rendeltetett ki gondnokul. NEMHIVATALOS RÉSZ. Ő császári és apostoli királyi Felsége, a püskii, kisbodaki és remetei önkéntes tűzoltó-egylet, valamint a darnói és zselii önkéntes tűzoltó-egylet részére, továbbá a vedrédi, zárányi, lipóti és füzesi önkéntes tűzoltó-egyletek részére egyenként nyolcvan forintnyi segélyt, összesen tehát a nevezett hét egylet részére ötszázhatvan forintnyi összeget méltóztatott magánpénztárából legki adományozni. Ő császári és apostoli királyi Felsége, az első budai polgári betegsegélyre és temetkezési egylet részére nyolcvan és a nagykanizsai jótékonyczélű katonai hadastyán egylet részére ötven forintnyi segélyösszeget méltóztatott magánpénztárából legki adományozni.