Budapesti Közlöny, 1894. január (28. évfolyam, 1-24. szám)
1894-01-03 / 1. szám
Budapest, 1894. 1. szám. HIVATALOS Szerkesztőségi iroda , IV. kerület, magyar utcza 23. szám. Kiadó-hivatal : Ferencziek tere, Athenaeum-épület. Előfizetést Árak : naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva. Egész évre...............................20 frt Félévre.....................................10 » Negyedévre..................................5 » T'u'y teljes lap ára 30 kr. A „Hivatalos Értesítő“-be iktatandó hirdetések dijjai előlegesen beküldendők, még pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100—200- szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és igy tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bélyegdij, az esedékes nyugtabélyeg és az esetleg kért lappéldányok ára 30 krajczárjával is megküldendő. főtagánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor (illetőleg annak térfogata) egyszeri beigtatásnál 19 kr, kétszernél 16 kr, s három vagy többszöri beiktatásnál 13 krajczárba kerül minden egyes megjelenésért. A bélyegdij minden beigtatás után külön 30 kr. Szerda, január 3. KÖZLÖNY. LAP. Hivatalos hirdetések: HIVATALOS KÉSZ. 1894. évi I. TÖRVÉNYCZIKK Székesiykeve és Borcsány községekben az országgyűlési képviselői választói jog gyakorlásáról. (Szentesítést nyert 1894. évi január hó 1-én. — Kihirdettetett az «Országos Törvénytár»-ban 1894. évi január hó 1-én.) MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR, CSEHORSZÁG KIRÁLYA STB. ÉS MAGYARORSZÁG APOSTOLI KIRÁLYA. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű Főrendei és Képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: 1. §• A Temes vármegyébe kebelezett Székelykeve, továbbá a Trencsén vármegyébe kebelezett Borcsány községben országgyűlési képviselő-választásra jogosítottak ezen jogukat jelen törvény hatálybaléptétől kezdve Temes vármegyének fehértemplomi, illetve Trencsén vármegyének baántepliczi választókerületében gyakorolják. 2. § Jelen törvény végrehajtásával a belügyminister bizatik meg. Mi e törvényczikket s mindazt a mi abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szentesítjük, s mind Magunk megtartjuk, mind más híveink által megtartatjuk. Kelt Bécsben, ezernyolczszázkilenczvennegyedik évi január hó első napján. Ferencz József, s. k. (P. H.) Wekerle Sándor, s. k. 1894. évi II. TÖRVÉNYCZIKK az 1884. IV. t.-cz. által Szeged szabad királyi városban felállított középitészeti tanács hatáskörének meghosszabbitásáról. (Szentesítést nyert 1894. évi január hó 1-én. — Kihirdettetett azOrszágos Törvénytárban 1894. évi január hó 1-én.) MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR, CSEHORSZÁG KIRÁLYA STB. ÉS MAGYARORSZÁG APOSTOLI KIRÁLYa. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű Főrendei és képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: E §• Az 1884: IV. t.- czikk által Szeged szabad királyi városban, a város tervszerű további kiépítésének biztosítása czéljából, ideiglenesen az 1893-ik év végéig felállított «középítészeti tanács» ugyanazon törvényczikk 4—18. §-aiban meghatározott szervezetében és hatáskörében, további tíz évre, vagyis 1903. év végéig meghagyatik. 2§. Ezen törvény végrehajtásával a belügyminister bizatik meg. Mi e törvényczikket s mindazt, a mi abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szentesítjük. s Mind magunk megtartjuk, mind más híveink által megtartatjuk. Kelt Bécsben, ezernyolczszázkilenczvennegyedik évi január hó első napján. Ferencz József, s. k. (P. H.) Wekerle Sándor, s. k. Ő császári és apostoli királyi Felsége 1893. évi deczember hó 27-én kelt legfelső kéziratával gróf Ledebur- Wickeln János kamarásnak a titkos tanácsosi méltóságot díjmentesen legkegyelmesebben adományozni méltóztatott. Ő császári és apostoli királyi Felsége a közös külügyminister legalázatosb előterjesztésére 1893. évi deczember hó 26-án kelt legfelső elhatározásával Paukert János családi, udvari és állami levéltárnoki czimmel és jelleggel felruházott 1. oszt. levéltári fogalmazót családi, udvari és állami levéltárnokká legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Ő császári és apostoli királyi Felsége a közös külügyminister legalázatosb előterjesztésére 1893. évi deczember hó 26-án kelt legfelső elhatározásával dr. phil. Schrauf Károly családi, udvari és állami levéltárnoknak az osztálytanácsosi czimet és jelleget díjmentesen, báró Nadherny Ferencz 1. oszt. levéltári fogalmazónak pedig a családi, udvari és állami levéltárnoki czimet és jelleget legkegyelmesebben adományozni méltóztatott. A pénzügyminister vezetésével megbízott m . kir. ministerelnök Richír Ferencz budai -i lampénztári pénztárnokot a VII. fizetési utolsóozatába központi állampénztárillenőrré, Bőhm Ármin budapesti állampénztári segédpénztárnokot a VIII. fizetési osztály utolsó fokozatába központi állampénztári ellenőrré, Szilágyi Sándor központi állampénztári segédpénztárnokot a VIII. fizetési sztály utolsó fokozatába pénztárnokká, Vrabec Mór zágrábi, Knapp Jusztin és Mattyasovszky Gyula budapesti állampénztári tiszteket a IX. fizetési osztály utolsó fokozatába segédpénztárnokokká, Stormer Ágost, Dulin Győző budapesti, Szirts Ferencz, Tessely Nándor központi állampénztári s.tiszteket a X. fizetési osztály utolsó fokozatába pénztári tisztekké, Wächter József Jakobetz Gyula és Samu István pénztári gyakornokokat a XI. fizetési osztály utolsó fokozatába pénztári segédtisztekké, mégpedig az elsőt végleges, az utóbbiakat ideiglenes minőségben, nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Szántó János kaposvári állami főgymnasiumi, Széki István zombori állami főgymnasiumi, Szijártó Miklós szolnoki állami főgymnasiumi helyettes tanárokat, továbbá dr. Angyal Dávid, dr. Körösi László és Lenkei Henrik budapesti V. ker. állami főreáliskolai, Kratochwill Péter szegedi állami főreáliskolai, Wolff Béla székesfehérvári állami főreáliskolai és Cserépy József brassói állami főreáliskolai helyettes tanárokat eddigi állomáshelyükre rendes tanárokká nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister 1894. évi január 1-ével, a VIII-ik fizetési osztály harmadik fokozatába, évi 1400 frt fizetéssel, az állami tárcza költségvetésből javadalmazott középiskolai rendes tanárok közül a következőket nevezte ki u. m.: dr. Fail Attilát a körmöczbányai főreáliskolánál; Stuppacher Lajost a soproni főreáliskolánál; Jeszenák Rafaelt a losonczi főgymnasiumnál; Hauser Károlyt a soproni főreáliskolánál;Andrássy Károlyt a nagyszebeni főgymnasiumnál; Skopf Ferenczet a pécsi főreáliskolánál; Pszotka Ferenczet a körmöczbányai főreáliskolánál; Gidófalvi Gézát a nagyszebeni főgymnasiumnál; Imrei Jánost a körmöczbányai főreáliskolánál; Péter Jánost a pécsi főreáliskolánál; Vánky Józsefet a szegedi főreáliskolánál; dr. Steiner Antalt a lőcsei főreáliskolánál; Bóka Pétert a kecskeméti főreáliskolánál ; Deésy Károlyt a lőcsei főreáliskolánál; Kovacsics Jenőt a zombori főgymnasiumnál; Okányi Pált a kaposvári főgymnasiumnál; Görög Gyulát a kassai főreáliskolánál; Beniczky Kálmánt a losonczi főgymnasiumnál; Hollós Gyulát a győri főreáliskolánál; Hlatky Miklóst a székelyudvarhelyi főreáliskolánál; Csonka Lajost a dévai főreáliskolánál ; Végh Endrét a kaposvári főgymnasiumnál ; Bach Nándort a nagyváradi főreáliskolánál ; Szpák Lajost a győri főreáliskolánál; Polányi Ferenczet a kaposvári főgymnasiumnál; Berki Gusztávot a temesvári főreáliskolánál; Kosztka Györgyöt a pécsi főreáliskolánál; Kán Róbertet a dévai főreáliskolánál; Kiss Rezsőt a nagykállói reáliskolánál; Themák Edét a temesvári főreáliskolánál; Schey Lipótot a győri főreáliskolánál; Homor Istvánt a szegedi főreáliskolánál; Fankovich Gyulát a székelyudvarhelyi főreálkolánál; Kaplárcsik Mihályt a kassai főreáliskolnál; Heiinger Istvánt a pécsi főreáliskolánál; Nemes Imrét a nagyváradi főreáliskolánál; Vadász Józsefet a kassai főreáliskolánál; Nesnera Aladárt az aradi főreáliskolánál; Lukács Györgyöt a nagybánai főgymnasiumnál; Schultz Antalt a munkácsi főgymnasiumnál; Jeszenszky Dezsőt a zombori főgymnasiumnál; dr. Bauer Simont a főerői főreáliskolánál; Krüger Győzőt a nagyváradi főreáliskolánál; Pálffy Károlyt és Molnár Károlyt a székelyudvarhelyi főreáliskolánál; Ferenczy Gyulát a dévai főreáliskolánál; Szabó Józsefet a győri főreáliskolánál; Farkas Antalt a szegedi főreáliskolánál ; Baczovyi Albertet a kassai főreáliskolánál ; Requiny Géza a pécsi főreáliskolánál; Hann Károlyt a székelyudvarhelyi főreáliskolánál; Vízi Ferenc,, a körmöczbányai főreáliskolánál. Lapunk mai számában a «Hivatalos Értesítő» a 6-ik oldalon kezdődik s egy ívnyi melékleten folytatódik.