Budapesti Közlöny, 1906. július (40. évfolyam, 151-176. szám)
1906-07-01 / 151. szám
A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Kompáry Gyula sándorfalvai állami elemi iskolai tanítót a csányteleki állami elemi iskolához jelen minőségében áthelyezte. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Krippendörferné Selmecy Erzsébet gyalári állami elemi iskolai tanítónőt a szentpéterfalvai állami elemi iskolához jelen minőségében áthelyezte. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Krippendörfer Lajos gyalári állami elemi iskolai tanítót a szentpéterfalvai állami elemi iskolához jelen minőségében áthelyezte. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Csürösné Szilágyi Józsa szentpéterfalvai állami elemi iskolai tanítónőt a gyalári állami elemi iskolához jelen minőségében áthelyezte. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Retezán Pál gajtasolli állami elemi iskolai tanítót a nagyhalmágyi állami elemi iskolához jelen minőségében áthelyezte. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Sesztay Emil nagyhalmágyi állami elemi iskolai tanítót a gaurényi állami elemi iskolához jelen minőségében áthelyezte. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Józsa Dénes szászmátéi állami elemi iskolai tanítót a krasznahorváti állami elemi iskolához jelen minőségében áthelyezte. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Gaál Lajos krasznahorváti állami elemi iskolai tanítót a pókafalvai állami elemi iskolához jelen minőségében áthelyezte. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Pappné Ferenczy Anna szászsebesi állami elemi iskolai tanítónőt a temeskutasi állami elemi iskolához jelen minőségében áthelyezte. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Baitzné Oszvald Erzsébet paráczi állami elemi iskolai tanítónőt a badalói állami elemi iskolához jelen minőségében áthelyezte. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Szmetana Nándor klopodiai állami elemi iskolai tanítót a paráczi állami elemi iskolához jelen minőségében áthelyezte. A m. kir.f belügyminiszer Fogaras vármegyében a pozsortai anyakönyvi kerületbe Popa György okleveles jegyzőt anyakönyvvezető-helyettessé nevezte ki és őt a házassági anyakönyv vezetésével és a házasságkötésnél való közreműködéssel is megbízta. A m. kir. belügyminister Nagyküküllő vármegyében a riomfalvi anyakönyvi kerületbe Mautseh Simon riomfalvi lakost, a születési és halotti anyakönyvek vezetésére szorítkozó hatáskörrel, anyakönyvvezető-helyettessé nevezte ki. A m. kir. belügyminister Torontál vármegyében a jázovai anyakönyvi kerületbe Keresztes Béla segédjegyzőt anyakönyvvezető - helyettessé nevezte ki és őt a házassági anyakönyv vezetésével és a házasságkötésnél való közreműködéssel is megbízta. _______ A m. kir. belügyminiszer Veszprém vármegyében a devecseri anyakönyvi kerületbe Szívós Árpád segédjegyzőt anyakönyvvezető-helyettessé nevezte ki és őt a házassági anyakönyv vezetésével és a házasságkötésnél való közreműködéssel is megbízta. ______ _ A m. kir. belügyminiszer Zemplén vármegyében a monoki anyakönyvi kerületbe Szán- Tcovszkey Rezső segédjegyzőt anyakönyvvezetőhelyettessé nevezte ki és őt a házassági anyakönyv vezetésével és a házasságkötésnél való közreműködéssel is megbízta. A m. kir. belügyminister az 1904. évi 115.655. számú rendeletével a tengerentúli kivándorlók szállítására engedélylyel biró »Cunard Steam Ship Company Ltd« liverpooli hajóstársaság által az 1903. évi IV. t.-czikk 15. §-a értelmében szállitási szerződések megkötése czéljára Kassa város, Abauj-Torna, Szepes és Zemplén vármegye területére alkalmazott László Fülöp kassai lakos meghatalmazottnak adott jóváhagyását az 1903. évi IV. t.-czikk 21. §. b) pontja alapján megvonta. A zombori kir. pénzügy igazgatóság Velikán Viktor palánkai díjtalan adóhivatali gyakornokot a bajai kir. adóhivatalhoz díjas gyakornokká, és Zomborcsemcs Gyula zombori lakost a palánkai kir. adóhivatalhoz díj talán gyakornokká nevezte ki. A Wurczinger Ferencz budapesti illetőségű ugyanottani lakos családi nevének »Vida«-ra kért átváltoztatása a f. évi 57.744. számú belügyminiszeri rendelettel megengedtetett. Schaafschnitzl János saját, valamint kiskorú gyermeke: Margit szenthuberti illetőségű budapesti lakosok családi nevének »Sárközi«-re kért átváltoztatása a f. évi 58.905. számú belügyminiszeri rendelettel megengedtetett. Lőwy Géza saját, valamint kiskorú gyermekei : Eszter, Julianna és Miklós szigetszentmiklósi illetőségű budapesti lakosok családi nevének »László«-ra kért átváltoztatása a f. évi 60.575. számú belügyminiszeri rendelettel megengedtetett. Spitzer Lázár Lajos gödöllői illetőségű budapesti lakos saját, valamint kiskorú gyermekei: Zoltán, Imre és György családi nevének »Székely «-re kért átváltoztatása a f. évi 62.514. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú AVeesz István karczagi illetőségű ugyanottani lakos családi nevének »Kerekes«-re kért átváltoztatása a f. évi 62.943. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. A Weisz Betlen Gyula budapesti illetőségű ugyanottani lakos családi nevének »Betlen«-re kért átváltoztatása a f. évi 63.614. számú belügyminiszeri rendelettel megengedtetett. Dr. Kopf Mihály és kiskorú Kopf Lajos budapesti illetőségű ugyanottani lakosok családi nevének »Fejes«-re kért átváltoztatása a f. évi 66.971. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. _______ A m. kir. igazságügyminiter az 1886. évi XXIX., az 1889. évi XXXVIII. és az 1891. évi XVI. t.-czikkek értelmében a telekkönyvi betétszerkesztő munkálatok foganatba vételét az antalfalvai kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság területére nézve elrendelte. tényleges életbeléptetés napjától számítandó 20,„ azaz egymásután következő húsz éven át a városnak az idefűzött átnézeti térképen helyszínrajzon műszaki leírásban és pótműszaki leírásban megjelölt, illetve felsorolt és az I.—V. számú sorompók közé foglalt utczái és terei, továbbá az ugyanott feltüntetett vasúti hozzájáró út építése, fentartása és kezelése fejében a sorompóknál és a vasúti állomáson szedendő kövezet vámszedési jogot gyakorolhasson, s annak érvényesítésénél a a jelen engedélyokiratban foglalt engedély érvénybe léptetésének napjától számítandó 3. azaz három éven át következő a vámdíjakat szedhesse: A kereskedelemügyi m. kir. minister által 1906. évi 39.322. szám alatt kiadott Engedélyokirat. A közutak és vámokról szóló 1890. évi I. t.-czikk 81., 86. és illetve 90. §§-ai alapján kiállított ezen engedélyokirat szerint Ungvár r. t. város közönsége részére a belügyminister úrral egyetértőig kövezetvámszedési jogot engedélyezek, és azt, valamint annak gyakorolhatását a következő feltételekhez kötöm: I. Feljogosítom Ungvár r. t. város közönségét arra, hogy az 1890. évi I. t.-czikk 93. §-a értelmében a A. A sorompóknál: 1. Minden egyes igavonó és hajtott nagy állat és hízott sertés után 4 fillér; 2. minden jármű után 6 fillér; 3. minden hajtott kis állat, u. m. borjú, csikó,, juh, kecske, szamár, öszvér, sovány sertés után darabonkint 1 fillér; 4. gőzmozdony után 1 Kor.; 5. gőzcséplő, vagy gőzmorzsoló gép után 1 Kor. r, 6. egyéb kisebb vontatott gépek után 50 fillér; Megjegyzés: Emberek által vont (járműért) taligáért kövezetvám nem szedhető. B. A vaspályán érkező és sínen, a vámtárgy igénybe vételével továbbított tárgyak (áruczikkek és portékák) után 50 kg.-ként 2 fillér; teljes vagyonrakomány után azonban, mint tömegáruk után g.-ként 2 fillér. Megjegyzés: Oly szállítmányok, amelyek után már a vasútnál kövezetvám szedetett a városba szállításnál sorompóvámmal meg nem terhelhetők. A vaspályán érkező oly áruk, amelyek a pályaudvarból el nem vizetnek, vagy a vámtárgy érintése nélkül vitetnek el, kövezetvám alá nem vonhatók. II. Engedélyesnek a vámszedési jog gyakorolhatásával járó felelősségét, kötelességeit és feladatát a következőkben határozom meg: 1. Az engedélyes az 1890. évi I. t.-czikkben foglalt határozatok szerint és büntetések terhe alatt, semmi oly 'dologért, a melyre a vámdíjak fentebbi jegyzékében fizetési kötelezettséget nem állapítottam meg, úgyszintén azon tárgyak után sem, amelyek az alábbi pont szerint vámmentesek,, sem pénzt, sem pénzértéket nem követelhet m ésnem fogadhat el. 2. Az engedélyes köteles az egész vámtárgyat kiépíteni, kifogástalan karba hozni és azután, állandóan jó karban tartani, szükség esetén újból építeni, ellenkező esetben ellene az 1890. évi I. t.-czikk határozatai fognak alkalmaztatni. 3. Minthogy a vámszedési jogot a közforgalom érdekéből engedélyezem, feladatává teszem az engedélyesnek, hogy a vámtárgy fentartása által ezt az érdeket szolgálja; e végből kötelessége lesz a közforgalom akadálytalan gyakorolhatása czéljából és a közbiztonság szempontjából szükséges intézkedéseket mindenkor megtenni. 4. A befolyó vámjövedelem másra, mint a vámtárgy építésére, fentartására és helyreállítására, vagy esetleges újból való építésének költségére, nem fordítható, azért minden évben a vámbevételekről és kiadásokról vezetett előző évi zárszámadás törvényszerű tárgyalás végett Ung vármegye törvényhatósági bizottságának közgyűlése elé terjesztendő, biztosíttatván egyúttal úgy ennek, valamint az 1890. évi I. t.-czikk 102. §-ában megjelölt hatóságoknak az a joga, hogy e részben ellenőrzést gyakorolhassanak, és szükség esetén a vámdijtételek leszállítása iránt a kellőlépéseket megtehessék. 5. A sorompóvámra vonatkozó forgalmi adatoknak gyüjthetése, valamint a vonatkozó vámbevételeknek pontos megállapithatása, nemkülönben az 1890. évi I. t.-czikk 102. § a értelmében arra hivatott hatóságok által gyakorlandó ellenőrzés biztosithatása érdekében köteles engedélyes, illetve bérlő, a sorompóvámot illetőleg, a vámbevételek terhére kiadásként elszámolható költségen, az egyes vámdíjtételeknek megfelelő és két egyenlő részszelvényből álló bárczokat tartalmazó, összefűzött és a rendőrkapitány hivatalos pecsét