Budapesti Közlöny, 1910. szeptember (44. évfolyam, 200-223. szám)

1910-09-02 / 200. szám

a számlálás ideje alatt, akár annak befejeztével, esetleg a népszámlálási anyagnak a m. kir. köz­ponti statisztikai hivatalban történt felülvizsgá­lata alapján derül ki a pótlásnak szüksége, sem a számlálóbiztosnak, sem a felülvizsgálónak külön díjazás nem jár. Úgy ezen utóbb említett pótlólagos munkála­toknak díja, valamint az előbbi bekezdésben emlí­tett élelmezési és megszállási költségek a 15. §., illetőleg a 18. §-nak c) pontjában megállapított díjazásban foglaltatnak. 21. §. A számlálókerületek és felülvizsgálati körök megalakításáról és a kiszemelt számlálóbiztosok­ról és felülvizsgálókról a főszolgabirák és polgár­­mesterek saját használatukra áttekintő kimuta­tást szerkesszenek. A főszolgabirák és a rendezett tanácsú városok polgármesterei által szerkesztett ezen kimutatá­sok egyúttal azokat a tájékoztató adatokat is magukban foglalhatják, a­melyek alapján a főszolga­birák és r. t. városok polgármesterei a számláló­kerületeknek a díj­fokozatok valamelyikébe való besorozására nézve a 17. §. értelmében hivatva vannak az­ alispánnak javaslatot tenni. Az alispán a számlálókerületeknek napidíj és munkadíj fokozati osztályokba való besor­ozását a besorozás megtörténte után haladéktalanu tudassa az illetékes főszolgabirákkal és r. t. városi polgármesterekkel, hogy ezen tudósítás alapján a főszolgabirák és r. t. városi polgármesterek a szám­lálóbiztosok és felülvizsgálók részére szóló kineve­zési okiratokban a megállapított napi- és munka­díjakat kitüntethessék. 22. §. Ha valamely község azt a napidíj-, illetőleg munkadíj fokozatot, a­melyet az alispán a jelen utasítás 16. és 17. §-ai értelmében a község ter­hére a községben működő számlálóbiztos (bizto­sok) díjazására megállapít, a község anyagi viszo­nyai szempontjából terhesnek, avagy a népszám­lálási munkálat jóságának biztosítása szempont­jából elégtelennek s a község anyagi viszonyai között a magasabb díjazást lehetségesnek és indo­koltnak találja, szabadságában áll a díj fokozatokat megállapító alispáni határozat közlésétől számított­­ héten belül képviselőtestületének többsége álta hozott határozatával, az alispánnál a községnek alacsonyabb vagy magasabb napidíj-, illetőleg munkadíj fokozatba való besorozását kérni. Az alispánnak erre vonatkozó netaláni elutasító hatá­rozata 15 napi határidőn belül a m. kir. kereske­delemügyi miniszerhez felebbezhető, a­ki az alispán által megállapított díj fokozat megtartása, vagy leszállítása, illetőleg felemelése iránt véglegesen határoz. Ha azonban valamely község a számlálóbiztos (biztosok) díjazására oly alacsony napidíjat, ille­tőleg munkadíjat kívánna megállapíttatni, a­mely díjazás a jelen utasítás 16. §-ában megállapított szabályszerű díj­fokozatok legalacsonyabb tételé­nél is kisebb, a községi képviselőtestületnek erre vonatkozó — s a díjfokozatba való besorozást megállapító alispáni határozat közlésétől számítva legfeljebb 4 hét alatt hozandó — határozata az alispán véleményes jelentése kíséretében jóvá­hagyás végett mindig a m. kir. belügyi minister­­hez terjesztendő fel, a­ki a m. kir. kereskedelemügyi ministerrel egyetértőleg határoz. Ugyanez az eljárás követendő akkor is, ha vala­mely község a számlálóbiztos (biztosok) díjazására oly magas napidíjat, illetőleg munkadíjat kívánna megállapíttatni, a­mely díjazás a 16. §-ban fog­lalt díj fokozatok legmagasabb tételénél is ma­gasabb. Városi törvényhatóságokban a polgármesternek a jelen utasítás 16. §-ában felsorolt szabályszerű napidíj-, illetőleg munkadíj fokozatok legalacso­nyabb és legmagasabb tételeinél alacsonyabb vagy magasabb napidíjat vagy munkadíjat megálla­pító elhatározásához szintén a m. kir. belügyminis­­ternek a m. kir. kereskedelemügyi ministerrel egyetértőleg adott jóváhagyása szükséges. A hatá­rozat mindkét esetben a közigazgatási bizottság véleményes jelentése kíséretében terjesztendő fel. 23. §. A számlálóbiztosok és felülvizsgálók díjaira és egyéb illetményeikre nézve a községek és a számláló­ Budapesti Közlöny 1910. szeptember 2. biztosok közt felmerülő vitás kérdésekben első­okon a törvényhatóság első tisztviselője, másod­fokon a közigazgatási bizottság s harmadfokon a m. kir. kereskedelemügyi miniszer határoz. 24. §. A népszámlálási munkálat befejeztével a szám­lálóbiztosok és a felülvizsgálók által keresetbe hozott összegeknek 1/4 része mint előleg, azonnal ki­fizethető. A végleges leszámolás azonban, valamint a hátra­léknak folyósítása csak akkor történhetik meg, ha a törvényhatósági jogú, illetőleg rendezett tanácsú város polgármesterét, vagy a járási főszolga­bírót a m. kir. központi statisztikai hivatal érte­sítette, hogy a számlálókerületnek népszámlálási anyaga rendben találtatott, vagy a mennyiben vala­mely községben (városban) hibás, vagy hiányos kitöltés esete forogna fenn, a számlálóbiztos (felül­vizsgáló) által a hibák kijavíttattak s a hiányok pótoltattak. 25. §. Azon díjazáson kívül, a mely a számlálóbiztost és a népszámlálási felül­vizsgálót a jelen utasítás 15—24. §-ai alapján a község (város) terhére illeti meg, úgy a számlálóbiztosok, mint a népszám­lálási felülvizsgálók az állam terhére számlálólapon­­kint 2—2 fillérnyi külön díjazásban részesülnek azon kérdések kitöltéséért (illetőleg felülvizsgála­táért és kárpótlásáért), a­melyek a 24 éven felüli férfinépességre vonatkozólag a választói reform czéljaira a számlálólap hátlapján foglaltatnak. Ezen illetményeket a számlálóbiztosok és nép­számlálási felülvizsgálók által kiállítandó, a 24 éven felüli férfiak számát is feltüntető s a népszám­lálási anyag központi felülvizsgálata alkalmával szükség esetén megfelelően helyesbített díjjegyzé­kek alapján a m. kir. központi statisztikai hivatal fogja a m. kir. belügyminiszer által rendelkezésre bocsátandó hitelből a számlálóbiztosoknak és nép­számlálási felülvizsgálóknak postautalványon meg­küldeni. 26. §. Az a számlálóbiztos vagy népszámlálási felül­vizsgáló, a­ki hiányos vagy hibás munkát végzett és a hiányokat felszólításra nem pótolja, a hibákat ki nem javítja vagy a­kinek munkája használha­tatlan, nemcsak a keresetbe hozott összegből ki­fizetett előlegen felül fenmaradt hátralékra való igényét veszti el, hanem az előleget is visszatéríteni köteles. 27. §. A számlálóbiztost és a népszámlálási felülvizsgá­­lót a népszámlálási tennivalók ellátásában köz­hivatalnoknak kell tekinteni (1910. évi VIII. t.-cz. 5. §.). Ennélfogva a számlálóbiztost és felülvizsgálót népszámlálási működésében a közigazgatási ható­ságok mindenképen támogatni, az általuk szük­ségesnek jelzett idézéseket foganatosítani, védel­mükre szükség esetén rendőri, csendőri fedezetet bocsátani s a népszámlálás pontos végrehajthatása érdekében egyáltalában minden tekintetben segít­ségükre lenni kötelesek. 28. §. A számlálóbiztosok és népszámlálási felülvizs­gálók kinevezéséről szóló okiratban körülményesen fel kell sorolni a számlálóbiztosnak és felülvizsgáló­nak összes teendőit, nevezetesen, hogy mely város­részben, községben vagy községekben lesz hivatva a számlálólapok és házi gyűjtőívek kitöltéséről, illetőleg felülvizsgálatáról gondoskodni s azokból a községi gyűjtőivet összeállítani. A kinevezési okiratban egyúttal azt is fel kell tüntetni, hogy a számlálóbiztosnak (felülvizsgálónak) működéséért mily költségmegtérítésekre s mekkora napidíjakra, illetőleg munkadíjakra lehet igénye. A kinevezett számlálóbiztosok és népszámlálási felülvizsgálók névjegyzéke számlálókerületüknek és felülvizsgálati körüknek megterülésével az ille­tékes községi és körjegyzőkkel közlendő. A számlálóbiztosok és népszámlálási felülvizs­gálók kinevezési okirataihoz szükséges űrlapokat a m. kir. központi statisztikai hivatal fogja kellő időben és kellő mennyiségben a thj. és rt. városok polgármestereinek és a járási főszolgabiráknak ren­delkezésére bocsátani. IV. A népszámlálás foganatosítása, az adatok felül­vizsgálása és a népszámlálási anyag beterjesztése. 29. §. A népszámlálás házról-házra és lakásról-lakásra menve, a helyszínen foganatosítandó. A mely számlálókerületben a társaság művelt­ségénél fogva feltehető, hogy a lakosság vagy annak egy része a számlálólapokat és házi gyűj­tőíveket személyesen kitölteni képes, ott a számlálólapok és házi gyűjtőívek már az 1910. évi deczember hó 29-ike és 31-ike közti időben a lakosság vagy annak műveltebb része között a szükséges mennyiségben szétosztandók, azzal az előzetes figyelmeztetéssel, hogy a számlálóbiztos melyik napon fog az addig okvetlenül kitöltendő felvételi lapokért és ívekért a helyszínen megjelenni. s-^ A­hol ellenben nincs kilátás arra, hogy a lakosság a számlálólapokat és házi gyűj­tőíveket személyesen ki fogja tölteni, ott a felvételi nyomtatványok előzetes szétosztása mellőzendő. Ily esetekben is jó előre figyelmeztetni kell azonban a lakosságot arra, hogy a számlálóbiztos mely napon fog a szám­lálás foganatosítása végett megjelenni, hogy e napon a családfő vagy annak oly helyettese, a­ki a szük­séges feleleteket megadni képes, otthon tartóz­kodjék. A számlálólapok és házi gyűjtőívek kérdőpontjai­nak és rovatainak kitöltésére nézve a Részletes utasítás tartandó szem előtt, melynek gondos tanul­mányozása és elsajátítása a számlálóbiztosnak köte­lességévé tétetik. Minden olyan lakásban, a­hol a családfőről fel­tehető, hogy a számlálólapokat s esetleg a házi gyűjtőivet is maga fogja kitölteni, a felvételi nyom­tatványok szétosztásával kapcsolatban a számláló­lapok kitöltésére vonatkozó — s példaképen ki­töltött mintákat is tartalmazó — kivonatos utasítás (Utasítás és példák a számlálólapok kitöltéséhez a számlálólapokat kitöltő egyének részére,) egy példá­nyát is hátra kell hagyni. Az ezen utasításokból szükséges készletet a m. kir. központi statisztikai hivatal az 1910. évi deczember hóban fogja a tj. és rt. városok polgármesterei s a községi és kör­jegyzők utján a számlálóbiztosok részére meg­küldeni. 30. §. Minthogy a népszámlálásnak házról-házra, lakás­­ról-lakásra menve történő foganatosításánál abban az esetben, ha valamely számlálókerületben fertőző betegség uralkodik, úgy maga a számlálóbiztos és ennek hozzátartozói ki lehetnek téve a fertőzésnek, valamint a ragály további hurczolása is bekövet­­kezhetik, e veszélyeknek mi módon való elkerülése czéljából a számlálóbiztos a községi, illetőleg kör­orvostól (városi orvostól) vagy a­hol a községi (kör-) orvosi állás betöltetlen, a járási orvostól kérjen útmutatásokat, a­kiknek kötelességük a számláló­­biztost a kellő tanácsokkal ellátni, önként értetik, hogy a­mennyiben a fertőzésnek vagy a ragály tovább hurczolásának elhárítására teendő óvintéz­kedések költségbe kerülnek, a számlálóbiztosnak a költségek megtérítésére jogos igénye van. 31. §. A számlálóbiztos az egy-egy házban összeírt egyének névsorát a háztulajdonosnak vagy meg­bízottjának felmutatván, a háztulajdonost (meg­bízottját) felszólítja, hogy nyilatkozzék, váljon az összeírásból nem maradt-e ki valaki. A háztulajdo­nos vagy megbízottja által felelősség terhe alatt adandó felvilágosítás és az érdekeltek közvetlen meghallgatása alapján szükség esetén az összeírás haladéktalanul helyesbítendő. 32. §. Ha a népszámlálásnak a helyszínén való fogana­tosítása alkalmával valamely lakásban vagy ház­ban sem a családfő, illetőleg háztulajdonos, sem annak oly helyettese, a­ki a szükséges feleleteket megadni képes volna, nem található otthon, vagy ha pótlólag kiderül, hogy­ egyes kérdőpontok vagy rovatok hiányosan vagy hibásan töltettek ki, vagy végül, ha kétség merül fel az adatok megbízható­sága iránt, a függőben maradt számlálás pótlóla­gos végrehajtása, illetőleg az adatok helyesbítése vagy pótlása czéljából a számlálóbiztos az érdekelt feleket a községi elöljáróság (városi hatóság) útján a községházára idéztetheti meg.

Next