Budapesti Közlöny, 1919. január (53. évfolyam, 1-26. szám)
1919-01-01 / 1. szám
, Barde Antal népfölkelő tisztiszolgának, az 5. honvéd tábori ágyusezredben, Gyulai Miklós, Felrottis József népfölkelő tizedesnek, Bors Kelemen, Magyar Sándor népfölkelő tüzéreknek, Gross Mihály, Kelemen Károly, Vargha Miklós, Witsetbach Dániel, Parocnai Sándor, Kajgyák István népfölkelő tüzéreknek, a 38. honvéd tábori tarackosezredben. (Folytatása következik.) Weisz Dezső budapesti születési ugyanottani lakos, hivatalnok családi nevének »Gábort névre kért átváltoztatása az 1918. évi 142.966. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Valach Mihály kiskőrösi születésű és illetőségű ugyanottani lakos a saját, valamint Mihály, Pál, János, István, Zsuzsanna, András, József és Erzsébet nevű kiskorú gyermekei családi nevének »Városi« névre kért átváltoztatása az 1918. évi 144 683. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Weisz Károly ujhartyáni születésű szigetszentmiklósi illetőségű ugyanottani lakos, tanuló családi nevének „Varga” névre kért átváltoztatása az 1918. évi 144.685. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Widder Imre budapesti születésű ugyanottani lakos, fényképész családi nevének »Vértes« névre kért átváltoztatása az 1918. évi 149.939. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. ______ Kiskorú Weisz (Weisz) E lapetnekházai születésű kisvárdai illetőségű ugyanottani lakos, főgimn. tanuló családi nevének »Erényi” névre kért átváltoztatása az 1918. évi 155.251. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Strasser Károly budapesti születésű ugyanottani lakos, detektív családi nevének »Sárközi« névre kért átváltoztatása az 1918. évi 157.536. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett Pacs Róza kerékteleki születésű és illetőségű budapesti lakos, szakácsnő családi nevének *Patói névre kért átváltoztatása az 1918. évi 157.797. számú belügyminiszeri rendelettel megengedtetett. Hamburger Miksa (Mihály) fuszi születésű budapesti lakos, hirlapíró saját, valamint Berta nevű kiskorú gyermeke családi nevének „Horvát” névre kért átváltoztatása az 1918. évi 158 691. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. A magyar népköztársaság pénzügyministeriuma. 160.000. szám. a pénzügyministeri számvevőség hitelügyi csoportjához, a magyar központi állampénztárhoz, a budapesti IV. ker. és IX. ker. állampénztárhoz és valamennyi magyar adóhivatalhoz. Az 1918. évi junius 21-én 84.503. szám alatt kelt körrendelet kapcsán értesítem Cimet, hogy az 1914. évi december 22-én kelt 8.745.P. M. számú körrendeletnek a 4%-os m. aranyjáradékkölcsönkötvények szelvényeinek" beváltáára" a névre szóló vagy kötményezett 4°Vos m. aranyjáradék kötvények után nyugtákra fizetendő kamatok fizetésére vonatkozó rendelkezései 1919. évi január "10 1-től kezdve továbbra is mérvadók, minélfogva a szóbanforgó szelvények beváltása s a névre szóló vagy ketményezett ilye általános rendelkezések. A forradalomnak azt az egyik fő célját, hogy közgazdaságunk új alapokra fektetve, hazánk új virágzásnak induljon, nagy veszélylyel fenyegeti az a körülmény, hogy a mezőgazdasági munkások munkamegtagadása folytán a mezőgazdasági termelés teljesen megakadt. A kormány legelsőbbrendű feladatának tekinti a rendszeres termelés mielőbbi helyreállítását, mert ha itt gyorsan és gyökeresen változás nem áll be, az országot éhínség fenyegeti. Ennek pedig a társadalmi rend, a vagyon- és a személybiztonság felbomlása lesz a feltartózhatatlan következménye. A kormány legközelebb rendeletet fog kibocsátani, melyben a mezőgazdasági termelésnek a rendes mederbe való visszajuttatása és a mezőgazdasági munka felvétele iránt fog intézkedéseket tenni. Mindaddig is azonban, míg ezen kibocsátandó rendelkezések alapján a mezőgazdasági munka megindul, nehogy a földeken rekedt burgonya-, répa- és tengeritermés pusztulásnak induljon, a munkaerő hiányának időleges pótlása céljából a bevonulásra kötelezett 1896—1900. évfolyambeli katonákból katonai munkásosztagok szerveztetnek. Tekintettel arra, hogy ma az itt említett mezőgazdasági termékeknek a biztosítása a legfőbb kormányzati feladatok közé tartozik, a katonai munkásosztagok egyelőre csakis a burgonya-, répa- és kukoricatermés betakarításánál, biztosítására fognak rendelkezésre bocsáttatni, mégpedig úgy, hogy elsősorban a tengeri termés betakarítására igényelhető katonai munkaerő, mert a tengerivel a zsír- és részben a lisztszükséglet is biztosítható, másodsorban a répa- és burgonyatermés biztosítására, mégpedig abban a sorrendben, ahogy vidékenként a termékek valamelyikének a beszedése látszik előbbre valónak, figyelemmel az időjárásra, a burgonyaszükségletre és a cukorgyártáshoz szükséges üzemanyagoknak rendelkezésre állására. Az itt előadottak alapján hangsúlyozom, hogy az a körülmény, hogy a katonai munkásosztagok főként magángazdaságokban fogják a munkákat végezni, senkit e rendelkezések célja felől meg ne téveszszen, mert bár e munkák magánbirtokokon végeztetnek, mégsem az illető birtokosokmagáncéljait szolgálják, mert ma a kormány elsőrendű állami feladatnak tekinti azt, hogy az ország termése a közellátás biztosítására sürgősen betakarhassák s igy ezek a termékek állami célra igénybevehetők legyenek. Az 1 550/1916. M. E. számú kormányrendelettel meg 1 kitárd rendelt törvényhatósági gazdasági munkabizottságok még fel nem oszlattalak. Ezek a bizottságok lesznek hivatva a katonai munkásosztagok szétosztása körül hasonlólag, mint a háború parlama alatt történt, most is közreműködni. Ahol a munkabizottságok működésüket netalán már beszüntették volna, ott ezek a bizottságok az említtett rendeletben foglalt rendelkezések szem előtt tartásával haladék nélkül újból megalakítandók. A bizottságokban a rendelet 6. pontja értelmében közreműködni hivatott szakértő katonai vezetők kivezénylése iránt a bizottság elnöke hozzám (hadügyministérium Mezőgazdasági osztályai) azonnal távirati előterjesztést tegyen. * A törvényhatósági gazdasági munkabizottságoknak a munkaadók és munkások képviselőjével leendő kiegészítése iránt legközelebb külön fogok rendelkezni. F. A katonák beosztása. A katonai munkásosztagokba a tényleges szol gálatban álló katonák, tekintet nélkül polgári foglalkozásukra, a bizalmi férfiak útján önként jelentkezés mellett osztandók be, amennyiben ilyen mezőgazdasági munkára alkalmasak. II. A munkásosztagok összeállítása. A munkásosztagok husz-husz emberből állítanndók össze és azoknak készenlétbe helyezése azonnal megkezdendő.. Figyelemmel arra, hogy egy munkásosztag egy fél szakasznak felel meg, lehetőleg arra kell törekedni, hogy a munkásosztagok a szakaszok szervezetszerű felállításával összhangban álljanak. Mindazonáltal a munkásosztagok lehetőleg kétharmadrészben mezőgazdasági foglalkozást űző katonákból állítandók össze, hogy ezáltal a gazdasági munkák hozzáértéssel sikeresen végeztessenek. A husz főből álló munkásosztag élére vezetőnek egy derék és megbízható, írni, olvasni és számolni tudó továbbszolgáló altisztet, vagy a katonák egyik bizalmi férfiát, vagy egy polgári szervezett ipari munkást kell kijelölni. III. A munkásosztagok bejelentése és igénylése. A csapattestek, intézetek és más alakulások az összeállított munkásosztagok számát az illetékes állomásparancsnokságoknak azonnal táviratilag bejelentik. Nemleges jelentés is teendő. A később bevonulandókból, mihelyt a bevonultak száma ilyen munkásosztag megalakítását lehetővé teszi, mindenkor újabb és újabb munkásosztagok alakítandók, amelyek az állomásparancsnokságnak szintén bejelentendők. Az állomásparancsnokságok a beérkezett jelentéseket összegezik és a katonai munkásosztagok számát hetenként csütörtökön a hadügyministeriumnak (Mezőgazdasági osztálynak) expressztáviratban bejelentik. Ha valamelyik állomáson munkásosztag esetleg nem volna összeállítható, az erre vonatkozó nemleges jelentés is megteendő. A katonai munkásosztagok kivezénylése iránti kérelmet csak a törvényhatósági gazdasági munkabizottságnál lehet előterjeszteni. A munkabizottságok általam táviratilag már utasíttattak, hogy a megmunkálandó terület mérvéhez képest az igényelt munkásosztagok számát nekem táviratilag jelentsék be. Ez a bejelentés képezendi a munkásosztagok kiutalásának alapját. IV. A munkásosztagok kiutalása. A hadügyminiszer a munkásosztagok kiutalásából, illetőleg arról, hogy mely munkabizottságnak hány osztag és mennyi időre utalandó ki, az illető állomásparancsnokságokat táviratilag értesíti. A kiutalt munkásosztagok irányításáról, illetőleg arról, hogy a munkásosztagok mely községbe és kihez vezénylendők, mely vasúti állomásra irányítandók, az állomásparancsnokságot a hadügyminiszer által táviratilag utasított törvényhatósági gazdasági munkabizottság tartozik értesíteni . A gazdasági munkabizottságok a kiutalt munkásosztagokat azonnal igénybe venni és a munkásszükség rendjében az előjegyzett folyamodók között elosztani kötelesek. Amennyiben a gazdaságimunkabizottság a kiutalt munkásosztagot a kiutalást követő szerdáig igénybe nem venné, a munkásosztag a következő , csütörtökön újból bejelentendő. V. A kivezényelt munkásosztagok ruházata, menetlevele és illetménye. 1. A kivezényeltek ruházata és felszerelése. A katonák kincstári egyenruhában fegyver nélkül vezénylendők ki. Takarót és meleg lábravalót okvetlenül kell a katonáknak adni. 2. Menetlevél. A munkásosztagok a vezetők vezetése alatt menetlevéllel küldendők rendeltetési helyükre. A menetlevélnek a következő szöveget kell tartalmaznia : »A kivezénylés mezőgazdasági munka elvégzésére szolgál. A vasúti (gőzhajó) utazási költségek hitelezendők.« Budapesti Közlöny kötvények kamatainak kifizetése további intézkedésig koronaértékben 1 aranyforint — 2 , 53 fillér értékarány szerint az aranyérmek kizárásával teljesítendő. Erről a Címet tudomásul és megfelelő alkalmazkodás végett ezennel értesítem. Budapest, 1918. évi december hó 20-án. A minister rendeletéből: "Szabó 8. k., ministeri osztálytanácsos, Magyar hadügyministerium, 33.483. szám. Evn. Mg.1318. Körrendelet katonai munkásosztagok alakítása tárgyában. 1919. január 1.