Budapesti Közlöny, 1920. június (54. évfolyam, 123-147. szám)
1920-06-03 / 125. szám
2 Az előző hasonló tárgyú értesítés 7.143/1920. itteni szám alatt a Budapesti Közlöny folyó évi április 27-én megjelent 96. számában tétetett közzé. Budapest, 1920. évi május hó 26-án. Népjóléti és munkaügyi m. kir. miniszter. 16.372/1920. V.d. szám. Értesítés a magánfürdővállalatok által a közszolgálati alkalmazottak részére felajánlott és elfogadott újabb fürdőkedvezményekről, valamint azok igénybevételi módozatairól. A magyar királyi népjóléti és munkaügyi minisztérium tárcájának elfogadás, illetve a köztisztviselők és alkalmazottak részére való engedélyezés végett 1. Balatoni gyógyfürdők és nagyszállók r.-t. Siófokon a köztisztviselők részére folyó évi június 10-től szeptember 1-ig terjedő időre: a) egy kétágyas szobát díjmentesen és 75°/o ellátási árkedvezményt, b) egy kétágyas szobát 50°/o árengedménynyel és 50°/o ellátási árkedvezményt, c) egy kétágyas szobát 25°/o árengedménynyel és 25°/o ellátási árkedvezményt ajánlott fel. A felajánlott kedvezményeken kívül a betegek díjtalan világítás és kiszolgálás mellett díjtalan melegfürdő és strandfürdő kedvezményben részesülnek. A Balatoni gyógyfürdők és nagyszállók r.-t. közbenjárására ugyancsak Siófokon folyó évi június 10-től szeptember 1-ig terjedő időre a) Fogas-szálló egy kétágyas szobát díjmentesen és 50g/p ellátási árkedvezménynyel, b) Balaton-szálló egy egyágyas szobát díjmentesen (fehérnemű nélkül) és 3 beteg részére 50% ellátási árkedvezményt, c) Riviere penzió egy egyágyas szobát díjmentesen és az odautalt beteg a Mária penzióban díjmentes ellátást, d) Siófok faluban Sátáné egy egyágyas szobát díjmentesen ajánlott fel. A fent emlitett szállodákban elhelyezett betegek részére a Balatoni Gyógyfürdők és Nagyszállók r.-t. díjtalan meleg- és strandfürdő használatát szintén biztosította. 2. Bálatonföldvár-fürdő r.-t. a köztisztviselők részére folyó évi június, július és augusztus havában a Bendegúz nevű szállodában 3 egyágyas szobát, két kétágyas szobát 40% kedvezménynyel és az élelmezésnél 20% kedvezményt, fürdőnél 50% kedvezményt ajánlott fel 3. Savanyúkút, Grimm penzió: a) folyó évi június és szeptember havában 5—5 köztisztviselő részére díjmentes lakást és ellátást, b) július és augusztus havában 10 köztisztviselő részére 50% kedvezményes lakást és ellátást ajánlott fel. 4. Tarcsa-fürdő r.-t. a Budapesti Közlöny folyó évi április 27-iki 96. számában foglalt kedvezményeken felül folyó évi június és szeptember havában 5—5 köztisztviselő részére díjmentes lakást, ellátást, orvosi kezelést és fürdőket ajánlott fel. 5. Fonyód, Bélatelepen, a Vasúti szálloda, a Lajoslak, a Szarvas-szálloda és a Siroly-szálloda folyó évi július és augusztus havában 3—3 köztisztviselő részére úgy a szoba, mint az étlap áraiból 50% kedvezményt ajánlott fel. A felajánlott és elfogadott kedvezmények az alulírott m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter által ezen kedvezmények elnyerése iránt s egykoronás okmánybélyeggel ellátott, valamint a kezelőorvos bizonyítványával felszerelt kérvényekre fog engedélyeztetni. A felsorolt kedvezmények, valamint a Budapesti Közlönyben már közölt kedvezmények elnyerése iránti kérvények legkésőbb folyó évi június 15-ig a m. kir. népjóléti és munkaügyi minisztérium fürdőügyi szakosztályában nyújtandók be. Ezen kérvényeken az igényjogosultság a hivatalfőnök által hivatali bélyegzővel és aláírással igazolandó. A személyazonosság engedélyezés esetén az illető gyógyfürdő igazgatósága előtt az engedélyezési rendelettel, valamint a féláru vasúti jegy váltására jogosító arcképes igazolványnyal (bérletjegy, szabadjegy), ennek hiányában a felettes hivatalfőnök által a hátlapon igazolt és hivatali bélyegzővel ellátott arcképpel igazolandó. A m. kir. pénzügyminiszter 1920. évi 37.200. számú rendelet© az 1920. évi IV. t.-c. 18. §-ában a főzőkészülék termelőképessége szerinti átalányozás mellett gyakorolható szeszfőzésre vonatkozólag foglalt rendelkezések végrehajtása tárgyában. Az államháztartásnak 1920. év február—junius végéig való viteléről szóló 1920. évi IV. t.-c. 18. §-a a főzőkészülék termelőképessége szerinti átalányozás mellett gyakorolható szeszfőzésre vonatkozólag a következő rendelkezéseket tartalmazza : A főzőkészülék napi termelőképessége szerinti átalányozás mérve 1920 június 1-től kezdődőleg az 1999 : XX. t.-c. 36. §-ának 1. pontjában meghatározott főzőkészüléknél az üst literekben vett töltési képességének hatszoros mennyiségével, a 2. pontjában meghatározott főzőkészüléknél az üst literekben vett töltési képességének nyolcszoros mennyiségével, végül a 3. pontjában meghatározott főzőkészüléknél az üst literekben vett töltési képességének tízszeres mennyiségével állapittatik meg. Ezen termelőképességek veendők az átalányozás alapjául szeszszel vegyített szőlőtörköly feldolgozásánál is. Az 1899 : XX. t.-c. 38. §-ának módosításával az alkoholnyöredék bor, bormust és szőlő feldolgozásánál 6 fokkal, szőlőtörköly feldolgozásánál — törkölybor (lőre) előállítása céljából kilúgozott szőlőtörköly után is — 2 % fokkal állapíttatik meg. A fentiek szerint felemelt átalányozási mérvek útján megállapított alkoholmennyiség egyenlőnek tekintendő a tényleges termelvény szerint megadóztatás alapjául szolgáló alkoholmennyiséggel. Ehhez képest a termelő jogosítva van a fentiek szerint felemelt átalányozási mérvek mellett a termelési adó alá eső szeszfőzdékben feldolgozható saját termésű oly nyersanyagokat is kifőzni, amelyek feldolgozása szempontjából a termelő község a nyersanyagok feldolgozására létesült valamely központi szeszfőzde kerületéhez tartozik. A főzőkészülék termelőképessége szerinti átalányozás mellett szeszfőzés csak a község (város) által üzemben tartott szeszfőzdékben felállított főzőkészülékeken gyakorolható. E rendelkezés alól kivétetnek tanintézeteknek tanulmányi célokra,, valamint cognacgyárosoknak kifejezetten borlepárlásra szolgáló főzőkészülékei. Ezeken a főzőkészülékeken a pénzügyminiszter engedélyével a jelen §-ban megállapított átalányozási mérvek mellett továbbra is a fennálló szabályok értelmében gyakorolható a szeszfőzés. A községi (városi) szeszfőzdék felállításának feltételeit, az ezen szeszfőzdékben gyakorlatidő szeszfőzés módját, illetve azokat a feltételeket, amelyek mellett a községek (városok) a szeszfőzdékben felállított főzőkészülékek használatát az egyeseknek megengedni kötelesek, a pénzügyminiszter rendelettel szabályozza. Annak megítélése szempontjából, hogy valamely szeszfőzde az 1899 : XX. t.-c. 31. §-a értelmében a főzőkészülék termelőképessége szerinti átalányozás alá esik-e, a jövőben is az szolgál irányadóul, hogy az általa használt főzőkészüléken 24 óránként feldolgozható cefremennyiség az 1899: XX. t.-c. 36. §-ában megállapított mérvhez képest 16 hektolitert nem halad-e meg. Az 1899: XX. t.-c. 84. §-a harmadik bekezdésének b) pontjában a töltési képesség tiz, illetve hatszorosával meghatározott cefremennyiség helyett a töltési képesség húszszorosával vett cefremennyiség veendő számításba. Ha valamely központi szeszfőzde kerületében termelt oly nyersanyagra nézve, melynek feldolgozásra az illető központi szeszfőzde létesült, az adóköteles műveletet más, mint az erre jogosított bárhol, akár külön, akár más anyagokkal vegyesen eszközli, az minden esetben be nem jelentettnek tekintendő és az ekként elkövetett jövedéki kihágás az 1899: XX. törvénycikknek a jelen §. által részben módosított 84. §-a első bekezdésében meghatározott büntetéssel büntetendő. A fenti rendelkezések végrehajtása tekintetében a következőket rendelem: I. A főzőkészülék termelőképessége szerinti átálángozás alá eső szeszfőzdékben felállított főzőkészülékek termelőképességére vonatkozó rendelkezések. 1. A községek (városok) részére szesztermelési célra ideiglenesen átengedett és ez idő szerint is az illető község (város) birtokában levő főzőkészülékek napi termelőképességét a jelenleg hatályban levő leletjegyzékek érvényének tartamára — tekintet nélkül arra, hogy a kérdéses főzőkészülékeken termelési adó alá eső szeszfőzdékben feldolgozható minő nyersanyag kerül feldolgozásra — az 1899: XX. t.-c. 36. §-ának 1. pontjában meghatározott főzőkészülékeknél az illető főzőkészülékre ez idő szerint érvényes töltési képességnek hatszoros mennyiségével, a 2. pontjában meghatározott főzőkészülékeknél a töltési képességnek nyolcszoros mennyiségével, végül a 3. pontjában meghatározott főzőkészüléknél a töltési képességnek tízszeres mennyiségével állapítom meg. Ehhez képest a szóban levő főzőkészülékekre vonatkozólag a most hatályban levő leletjegyzékek érvényének lejártáig új leletjegyzéket nem kell felvenni. A pénzügyigazgatóságok, adó- és vámhivatalok, valamint pénzügyőri biztosi kerületvezetők és pénzügyőri szakaszok a vonatkozó leletjegyzékeknek náluk levő példányain az ekként megállapított napi termelőképességet, hivatkozással a jelen rendeletre, azonnal feltüntetni kötelesek. A pénzügyigazgatóságok egyúttal megfelelően intézkedni kötelesek, hogy az így megállapított napi termelőképesség a leletjegyzékeknek a községeknél (városoknál) levő példányaira is reá vezettessék. 2. A szóban levő községi (városi) főzőkészülékekre ezidőszerint érvényes leletjegyzékek hatályának lejárta után a fennálló szabályok értelmében uj leletjegyzéket kell felvenni s ennek alapján 1920. évi IV. t.-c. 18. §. első bekezdésében foglaltakhoz képest a főzőkészülék napi termelőképességét szabályszerűen újból kell megállapítani. 3. Azon főzőkészülékekre nézve, amelyeken az 1920. évi IV. t.-c. 18. §. hatodik bekezdése értelmében erre vonatkozó külön engedélyem alapján tanintézeteknek tanulmányi célokból, cognacgyárosok pedig borlepárolás céljából átalányozás mellett gyakorolhatnak szeszfőzést, a napi termelőképességet az 1920. évi IV. t.-c. 18. §. első bekezdésében foglaltakhoz képest minden egyes esetben újból kell megállapítani. 4. Az 1920. évi IV. t.-c. 18. §. hetedik bekezdése, illetve az alábbi IV. pontban foglaltak értelmében létesített községi (városi) szeszfőzdében felállított főzőkészülékek napi termelőképességét a fennálló szabályok értelmében tett üzembejelentés alapján az idézett 1920. évi IV. t.-c. 18. §. első bekezdésében foglaltakhoz képest kell megállapítani. 5. A felvett leletjegyzékek megvizsgálás és elintézés végett kivétel nélkül minden esetben a pénzügyigazgatósághoz terjesztendők fel. Az 1899. évi XX. t.-c. végrehajtása iránt kiadott utasításhoz tartozó oktatás 4. §-ának utolsóelőtti bekezdésében adott felhatalmazást a pénzügyigazgatóság nem veheti igénybe. Önként értetik, hogy a leletjegyzék csak az esetben hagyható jóvá, ha a főzőkészülék azon főzőkészülékek közé tartozik, amelyeken a fennálló szabályok értelmében a napi termelőképesség szerinti átalányozás mellett szeszfőzés gyakorolható. Itt külön is felhívom a pénzügyigazgatóság figyelmét a 90.803/1911. sz. rendeletre (P. K. 20. sz.), amely szerint azok a szeszfőzdék, amelyek tányér alakú, vagyis olyan főzőüsttel bírnak, melynek legnagyobb belső átmérője a főzőüst magasságának háromszorosát meghaladja, a tényleges termelvény szerinti adózásra vannak kötelezve. 6. Az 1920. évi IV. t.-c. 18. §. második bekezdése szerint a most említett 18. §. első bekezdésében megállapított termelőképességek veendők az átalányozás alapjául szeszszel vegyített Budapesti Közlöny 1920 junius 3. A szoba ellátás kedvezményére engedélyt nyertek tartoznak akadályoztatásukat az illető fürdő igazgatóságának sürgönyileg bejelenteni, mert amennyiben az engedélyezett kedvezmények élvezetét három napon belül meg nem kezdenék, úgy arról lemondottaknak tekintetnek és jövőre részükre kedvezmény engedélyeztetni nem fog. Budapest, 1920. évi május hó 29-én. Népjóléti és munkaügyi m. kir. miniszter.