Budapesti Közlöny, 1922. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-01 / 1. szám

1922 január 1. Budapesti Közlöny orza-j furataihoz kell beton. Ennek határideje az átruházás létrejöttet körüt négy nap. Ilyen i­nlét például az, ha az átruházás nem visszterhes, hanem ingyenes, ér­t ha a vevő hivatásos auto­­mobilkereskedő­, í­gy ha, d/ automobil megszer­­­­zése közérdekből írnjfc stb. (2.) Ha a pénzügyigazgatóság (adóügyi, út­mutatóé«­er­ence ,a hivatal) az adómentességi j jogosság­át megállapítja, akkor' a meg— * vesz^ félnek orr^ a bejelentés egyik példá­­■Jt ®yfD^k ;]ájs bélyegmentes bizonyítványt ¥ '* it ki, a-Lt . ben­ azt is kifejezésre kell juttatni, jy­­ó engedély e bizonyítvány bevo­n?#melle­tt kia-tható. Az adómentességi igény l­atazítása esetében erről és a — záros határ­iér alatt— fizetendő fényűzés! forgalmi adó,­szegéről úgy a szerződő feleket, mint az ille­tékes állampénztárt értesíteni kell. Ilyen eluta­­t..­Jó határozat ellen annak kézbesítését követő 15 nap alatt — birtokon kívül — a pénzügy­­miniszterhez lehet felebbezni. IV. (1.) A m. kir. államrendőrség csak akkor állíthatja ki a megszerző fél (vevő) részére a személyszállító automobilra vonatkozó forgalmi engedélyt, ha az a jelen §. II. részének máso­dik bekezdésében említett állampénztári nyugtát, vagy pedig a jelen §. III. részének 2. bekezdé­sében említett hatósági bizonyítványt bemutatja. Ezt a nyugtát, illetőleg a bizonyítványt a for­galmi engedély kiadása alkalmával be kell vonni, rá kell vezetni az ügy iktatószám­át, valamint a kiadott forgalmi engedély számát és azután az ügyiratokhoz kell azt csatolni. (2.) Ha az átruházónak (eladónak) is volt már az illető személyszállító automobilra vonatkozó forgalmi engedélye és a megszerző fél (vevő) az új forgalmi engedély «kiállítását nem ugyanattól a kerületi főkapitányságtól kéri, amely az át­ruházó (eladó) forgalmi engedélyét kiállította, akkor az előző 1. bekezdésben említett állam­pénztári nyugtát, illetőleg hatósági bizonyítványt láttamozás végett előzőleg annál a kerületi főkapitányságnál is be kell mutatni, amely az átruházó (eladó) forgalmi engedélyét annak ide­jén kiállította. Ez a kerületi főkapitányság az említett nyugtát, illetőleg bizonyítványt látta­­mozza, azután visszaadja a félnek. 5. §. Ez a rendelet kihirdetése napján lép életbe. Budapest, 1921 december he 30. Dr. Vargha Imre s. k., államtitkár. A m. kir. pénzügyminiszter 160.542/1921. számú rendelet© a cukor után fizetendő kincstári árrészesedésről szóló 1921. évi 148.863. számú pénzügyminiszteri rendelet módosítása, illetőleg kiegészítése tár­gyában. A cukor után fizetendő kincstári árrészesedés­­ről szóló 148.863/1921. számú pénzügyminiszteri rendelet 2. pontja a kincstári árrészesedés be­szedésével és kezelésével a felszámolás alatt álló m­. kir. Cukorbizottságot bízza meg. Tekintettel azonban egyrészt arra, hogy nevezett bizottság működését a közel­jövőben befejezi, másrészt pedig a kincstári árrészesedés hitelezésére is módot kívánván nyújtani, a fent hivatkozott rendelet 2. pontját hatályon kívül helyezem és helyébe a következő szöveg lép: 2. Az 1. pontban megállapított kincstári árrészesedés fizetése és hitelezése tekintetében a cukoradóra nézve érvényben álló szabályok érte­lemszerűen alkalmazandók, mindazonáltal azzal az eltéréssel, hogy az egy-egy naptári hónapban előírt összegek az előírás hónapjának lejárta után következő harmadik naptári hónap utolsó napjáig hiteleztetnek. Ehhez képest, tehát a cukornak a fogyasztási adó lefizetése mellett való elszállítása alkal­mával a cukoradó fizetésére, illetőleg hitelezé­sére nézve "fennálló határozmányok —­ jelen rendelet életbelépésének napjától kezdődőleg — a kincstári árrészesedésre is alkalmazást nyer­nek, annak megtörtént befizetését­, illetőleg hite­lezését tehát a jövőben a cukor elszállításakor mindig igazolni kell.­­ Jelen rendelet 1922. évi január hó 9. napján lép életbe. Budapest, 1921. évi december hó 29. napján. Dr. Kállay Tibor s. k., ra. kir. pénzügyminiszter. A m. kir. igazságügyminiszternek 58,227. 1921. I. 1. számú rändelet© a tatai kir. járásbíróságnál fiatalkorúak bírósá­gának alakítása tárgyában. A fiatalkorúak bíróságáról szóló 1913.­ VII. törvénycikk 1. §-ának második bekezdése alapján az 1922. évi január hó 1. napjától kezdve meg­alakítom a fiatalkorúak bíróságát a tatai. kir. járásbíróságnál, kiterjesztve hatóságát a­ nagy­­igmándi kir. járásbíróság területére. Kelt Budapesten, 1921. évi december hó 29. napján. Dr. Tomcsányi Vilmos Pál s. k. m­. kir. igazságügyminiszter. A m.kir.éldmivelésügyi miniszter 37.250. 1921. számú rendelete a mezőgazdasági kamarák székhelyének és mű­ködési területének megállapítása tárgyában. A mezőgazdasági érdekképviseletről szóló 1920. évi XVIII. t.­c., 27. §-ában nyert fel­hatalmazás alapján a mezőgazdasági kamarák­­ székhelyéül Kecskemét, Debreczen, Miskolcz és Győr törvényhatósági joggal felruházott váro­sokat, továbbá Kaposvár rendezett tanácsú várost állapítom meg. A Kecskemét székhelyijei létesítendő mező­­­­gazdasági kamara működési területe, kiterjed Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Csongrád, Bács-Bodrog, Torontál, Csanád és Arad vármegyék, valamint Budapest székesfőváros, Kecskemét, Hódmező­vásárhely, Szeged és Baja törvényhatósági joggal felruházott városok területére. A Debreczen székhelylyel létesítendő mező­­gazdasági kamara működési területe kiterjed Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú, Ung, Bereg, Sza­bolcs, Szatmár, Bihar és Békés vármegyék, va­lamint Debreczen törvényhatósági joggal fel­ruházott város területére. A Miskolcz székhelyijel létesítendő mezőgaz­dasági kamara működési területe kiterjed Hont, Nógrád, Heves, Borsod, Abaúj-Torna, Göm­ör- Kishont és Zemplén vármegyék, valamint Mis­kolcz törvényhatósági joggal felruházott város területére. A Győr székhelyijei létesítendő mezőgazdasági kamara működési területe kiterjed Moson, Sop­ron, Vas, Fejér, Veszprém, Győr, Komárom, Esztergom vármegyék, valamint Sopron, Székes­­fehérvár, Győr és Komárom törvényhatósági joggal felruházott városok területére. A Kaposvár székhelylyel létesítendő mező­­gazdasági kamara működési területe kiterjed Baranya, Tolna,­­Somogy és Zala vármegyék, valamint Pécs b­jf. város területére. Budapest, 1921 december 30-án. Mayer s. k., kiadott rendeletem 8. §-ának utolsó bekezdé­­sében, valamint ugyane rendelet .9. §-ában az 1921. évi december hó 15-ikében megállapított határidőt 1922. évi június hó 30-áig meg­hosszabbítom. Ennélfogva azok a korcsmárosok,, akik foglalkozásukat a korcsmaipar gyakorlá­sára szóló iparengedély (hatósági engedély) nélkül gyakorolják, továbbá a sörház, sörmérés, bormérés vagy söntés néven fentartott korlátlan kimérési üzletek, tulajdonosai, akik a vendéglő­­ipar gyakorlására jogosító iparengedéllyel (ható­sági engedéllyel) nem rendelkeznek, a korcsmai iparra szóló iparengedély (hatósági engedély) megszerzése céljából szükséges lépéseket a meg­hosszabbított határidő leteltéig, azaz 1922. évi junius hó 30-áig minden joghátrány nélkül megtehetik. Felhívom Címedet, hogy ezt a rendelkezése­met tudomás és alkalmazkodás végett közölje a hatósága területén levő összes első- és másod­fokú iparhatóságokkal. Budapest, 1921. évi december hó 21-én. Hegyeshalmy s. k. A m­. kir. kereskedelemügyi miniszter Mihályi Imre grenfieldi lakosnak »Búcsúzó és beköszöntő« című felhívásától a postai szállítás jogát meg­vonta. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter folyó évi 92.114/1921. XIV. szám alatt kelt rendeletével megengedte, hogy a Nógrád vármegye területéhez tartozó Kisterenye községben az 1922. évtől kezdődőleg az eddig május 1-re eső országos állatvásárt és május 2-ra eső országos kirakó­vásárt a május 1-ét követő első keddi és szer­dai napon tartsák meg. A m­. kir. kereskedelemügyi miniszter folyó évi 98.227/1921. XIX. sz. a. kelt rendeletével a »Magyarországi Palacksörkereskedők Egyesü­lete« bemutatott alapszabályait az 1884. évi XVII. t.-c. 150. §-a alapján jóváhagyta. Magyar kir. kereskedelemügyi miniszter 97.094 XXII. 1921. szám. Valamennyi vármegyei és városi törvényható­ságnak. Értesítem a törvényhatóságot, miszerint az állami italmérési jövedékről szóló 1921. évi IV. törvénycikknek, valamint az 1921. évi XXIII. törvénycikk 15. ij-ának az ipart (kereskedést) érintő rendelkezései végr­eha­jtása vagy Ima folyó évi november hó 16-án 9.­. 118. szám­la­tt . A m. kir. kereskedelemügyi miniszternek 99.671/1921. K. M. száma remtelese a védjegyek oltalmáról rendelkező törvények mó­dosításáról és kiegészítéséről szóló 1921: XXII. törvénycikk életbeléptetése tárgyában. Az 1921: XXII. törvénycikk 9. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem: 1. §. A védjegyek oltalmáról rendelkező tör­vények módosításáról és kiegészítéséről szóló 1921: XXII. törvénycikk (­­T.) az 1922. évi január hó 1. napján lép életbe.­2. §. Az egyes védjegy lajstromozásáért a T. 1. §-a értelmében járó 200 (kétszáz) korona díjat azoknak az egyes védjegyeknek lajstromo­zásáért kell fizetni, amelyeknek lajstromozását 1922. évi január hó 1. napján vagy későbben kérik. Ugyanez a díj jár akkor is, ha a lajstromo­zást már az 1922. évi január hó 1. napja előtt kérték ugyan, de kellékhiány miatt nem rendel­ték el és ennek következtében a védjegyet vég­legesen csak az 1922. évi január hó 1. napján , vagy későbben előterjesztett kérelemre lajstro­­­­mozták. 3. §. Az együttes Védjegy bejelentésének és­­ lajstromozásának díja a T. 3. §-a értelmében ezer korona, 4. §. Az együttes védjegyet bejelentő egyesü­lés alapszabályait (illetőleg társasági szerződé­­­sét vagy szabályzatát) a m. kir. szabadalmi­­ bíróság és a kereskedelmi és iparkamara a véd­jegylajstrom kiegészítő részeként kezeli. Az alapszabályok kezelése a védjegylajstrom­tól elkülönítve is történhetik, de az együttes védjegy lajstromszámát az alapszabályokban fel kell tüntetni.­­ 5. §. A kereskedelmi és iparkamara a lajstro­mozási díjnak a magyar kir. kereskedelemügyi minisztérium pénztárát megillető részét (T. 1. §.) három példányban kiállított jegyzék kíséretében minden hónap 5-éig megküldi a m. kir. szaba­dalmi állampénztárnak. Budapest, 1921 december hó 29-én, Hegyeshalmy s. k., ill. kir. kereskedelemügyi miniszter. A kereskedelemügyi nn. kir. miniszter folyó évi 97.800/1921. K. M. 14. szám alatt kiadott rendeletével a magyar kir. kormány 1919. évi 6.024/1919. M. E . valamint 1916. évi 269/1916. M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a »Prometheus« bánya és ipar részvénytársaság budapesti bef. cég az 1918. és 1919. üzletévekre vonatkozólag együttesen, továbbá az 1920. üzletévre vonatkozólag külön megtartandó közgyűlését 1922. évi március hó ■31-ig elhala­szthassa. A­ kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 98.204/1921. K. M. 14. szám alatt kiadott rendeletével a minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján meg­engedte, hogy a Budapesti Vasipari­ és Vad­kereskedelmi r.­t. budapesti bej. cég az 1920. üzletévre vonatkozó évi rendes közgyűlését ,1922. évi március hó 31-ig elhalaszthasza.­­ " A kereskedelemügyi m. kir miniszter folyó­­ évi 98.312/1921. K. M. 14. szám alatt kiadott

Next