Budapesti Közlöny, 1922. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)
1922-09-01 / 200. szám
• HIVATALOS RÉSZ. 1922. ÉVI XIX. TÖRVÉNYCIKK, nemzeti nagy közgyűjteményeink önkormányzatáról és személyzetükről. (Kihirdettetett az Országos Törvénytárban 1922. évi szeptember hó 1. napján.) Emlékezetül adom ezennel mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország nemzetgyűlése a következő törvénycikket alkotta: 1. §• Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem és annak Tanácsa. Nemzeti nagy közgyűjteményeink, úgymint 1. a Magyar Királyi Országos Levéltár; 2. a Magyar Nemzeti Múzeum közös címébe foglalt a) Országos Széchenyi-könyvtár, b) érem- és régiségtár, c) állattár, d) növénytár, e) ásvány- és őslénytár, f) néprajziak tára; 3. az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum ; 4. az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum és 5. a budapesti királyi magyar Pázmány Péter tudományegyetem könyvtára (ez utóbbi csak a 10. §-ban megjelölt feltétel bekövetkezése esetén) egy különálló önkormányzati testet alkotnak, mely az Országos Magyar Gyűjteményegyetem nevét viseli s a következő szakaszokban meghatározott önkormányzati jogait az Országos Magyar Gyűjteményegyetem Tanácsa által gyakorolja. Az így létrejövő jogi személyiség adományokat és hagyományokat is elfogadhat. Az intézetnek ez a jogi helyzete személyzetüknek állami alkalmazotti mivoltát nem érinti. 2 §• A Tanács szervezete. A Tanács áll 1. az intézetek első tisztviselőiből és a Nemzeti Múzeum osztályainak (1. §. 2. aj(f) pont) vezetőiből, akik a Tanácsnak hivatalból tagjai; 2. a vallás- és közoktatásügyi miniszer által öt évre meghívott összesen tíz egyetemi vagy műegyetemi tanárból; 3. a vallás- és közoktatásügyi miniszter által öt évre meghívott öt, lehetőleg olyan műértőből, aki az intézeteknek nagyobb értéket adományozott. A Tanácsban alakulása és a munkálatok megindulása idején a vallás- és közoktatásügyi miniszter elnököt, utóbb a Tanács jelölése alapján öt évről öt évre elnököt nevez ki. Az elnököt akadályoztatása esetén az alelnök helyettesíti, aki a folyó ügyvitelt is ellátja. Az alelnöki tisztet az intézetek első tisztviselői az 1. §. sorrendjében kétévenként váltakozva töltik be. A Tanács titkárait a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeli ki. A Tanács teljes ülésben jelöli saját elnökét és meghívás alá eső tagjait (3. §. 1. pont) és állást foglal általános elvi könyvtári, levéltári és muzeális kérdésekben ; egyébként szaktanácsban vagy igazgatótanácsban jár el. A 3. §. 2. és 5—7. pontjaiban felsorolt esetekben (az 5. §. harmadik bekezdésében megjelölt esetek kivételével) özös szaktanácsot kell alakítani, mely az elnökön kívül két intézeti tudományos tisztviselőből és két más tagból ám és pedig a) az érdekelt intézet első tisztviselőjéből, b) ha a Nemzeti Múzeumot érdetlő ügyről van szó, ez intézet érdekelt osztályának vezetőjéből, ha pedig más intézetről, akkor a rokon intézet első tisztviselőjéből és el a művészeti gyűjteményeknél (ideértve a Nemzeti Múzeum régiségtárát is) a szakmájánál fogva legközelebbről érdekelt tanárból és egy műértőből, a többi intézetnél a szakmájánál fogva legközelebbről érdekelt két tanárból. Az intézetek első tisztviselőit személyi kérdésekben a szaktanácsnak saját intézetükre vonatkozó határozatával szemben vétójog illeti meg. A 3. §, 3., 4. és 8—13. pontjaiban felsorolt esetekben pedig igazgatótanács ül össze, amely az elnökön kívül az intézetek első tisztviselőiből s ugyanannyi tanárból és műértőből alakul úgy, hogy a tanárok száma a műértők számát legalább eggyel meghaladja. A Tanács szervezetének és eljárásának részleteit szervezeti szabályzat rendezi (3. §, 8. pont és 11. §. III. pont), mely azt is megállapítja, hogy érdekeltség esetén az érdekelt tanácstag helyettesítéséről miként történik gondoskodás. 3. §. A Tanács hatásköre. A Tanács 1. jelöli saját elnökét és meghívás alá eső tagjait (2. 8, 2. és 3. pont); 2. jelöli az intézetek tudományos és közigazgatási tisztviselőit és a tudományos segédszemélyzet tagjait (4. §. 1., 2. és 3. pontja) úgy a kezdő állások betömésénél, mint a magasabb állásra való kinevezésnél; 3. megállapítja a tudományos tisztviselői kar tagjaira nézve a meddőséget és a megférhetetlenséget (7. §.); 4. előterjesztést tesz a korhatárt betöltött tudományos tisztviselőnek állásában megtartása iránt (8. §■ ’ . 5. az intézetek gyűjtési körének megállapítása és tisztázása által biztosítja azok zavartalan, harmonikus együttműködését; gondoskodik róla, hogy a könyvtári, levéltári és muzeális anyag a megállapított gyűjtési szempontoknak megfelelő helyére kerüljön. A gyűjtési terület megállapításának és az anyag áthelyezésének kérdésében hozott határozatot a határozat keltétől számított tíz éven belül csak mindkét érdekelt intézet első tisztviselőjének együttes kívánságára lehet újra tárgyalás alá venni; 6. tárgyalja és véleményezi az intézetek anyagának eladás, aukció vagy csere útján való elidegenítésére vonatkozó terveket, melyeket ellenző többség esetén tiltakozó felirattal terjeszt döntés végett a vallás- és közoktatásügyi miniszter elé; 7. megállapítja az ásatások, továbbá a természettudományi és néprajzi gyűjtések rendszeres tervét és gondoskodik a programainak fokozatos végrehajtásáról; 8. saját maga és a fennhatósága alatt álló nagy közgyűjtemények (1. §. 1—5. pont) számára a vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyásával szervezeti és ügyviteli szabályrendeleteket alkot, melyeknél az intézetek különböző természete által megkívánt eltérések figyelembevételével lehető egyöntetűségre kell törekedni. Nagy közgyűjteményeinknél új osztályt létesíteni és meglevőt összevonni vagy megszüntetni csak szervezeti szabályrendelettel lehet; 9. tárgyalja az intézetek vezetősége által összeállított költségvetéseket és zárószámadásokat, valamint az intézetek működéséről szerkesztett évi jelentéseket és azokat véleményes jelentéssel a vallás- és közoktatásügyi miniszter elé terjeszti. Az adományokból és hagyományokból befolyó összegek felhasználása tekintetében ellenben a Tanács saját hatáskörében határoz s e részben a vallás- és közoktatásügyi minisztert csak a felügyelet joga illeti meg; 10. képviseli az önkormányzati testet (1. §.) és nevében jogügyleteket köt; 11. igyekszik a társadalom érdeklődését nemzeti nagy közgyűjteményeink iránt felkelteni, ébrentartani és a közönséget áldozatkészségre indítani. Az így gyűjtött anyagi eszközöket a Tanács alapszerűleg kezeli és gondoskodik tervszerű felhasználásukról. Emellett szervezeti szabályzatukban az egyes intézetek is felhatalmazást nyerhetnek külön alap létesítésére, melybe úgy a gyűjteményeik gyarapítására szolgáló állami javadalmazások, mint magánosok részéről kifejezetten az illető intézetnek juttatott adományok és hagyományok ren,deltetésszerű felhasználásra beutalandók; 12. tárgyalja és szükség esetén a kívánatos tervszerű egységesség és teljesség szempontjából irányítja az intézeteknek külföldi folyóiratok és könyvek beszerzésére irányuló csereakcióját; 13. véleményt mond azokban a könyvtári, levéltári és muzeális kérdésekben, melyeket a vallás- és közoktatásügyi miniszter elé terjeszt; 14. eljár mindazokban az ügyekben, melyeket a szervezeti szabályzatok (3. §, 8. pont és 11. §, III. pont) hatáskörébe utalnak. Ily esetekben a szervezeti szabályzatban azt is meg kell állapítani, hogy az illető ügy szak- vagy igazgatótanácsban tárgyalandó-e. 4. §• Az intézetek személyzete és ennek elméleti minőősítése. Az intézet személyzete áll 1. a tudományos tisztviselői karból, 2. a tudományos és műszaki segédszemélyzetből, 3. a közigazgatási személyzetből. A tudományos tisztviselői kar elméleti minősítése rendszerint a bölcsészeti doktorátus. Minősí, továbbá bármely egyetemi doktorátus vagy más egyetemi mérnöki oklevél is. A tudományos tisztaviselői karban mindössze legfeljebb tíz állási, alkalmazhatók azonban olyan doktorátussal vagy e" mérnöki oklevéllel nem bíró egyének is, akik kiválótottságukat kiváló irodalmi vagy gyakorlati műköödéssel igazolták, ha a jelölő szaktanács egyhangúan vagy legalább négy szavazattal jelöli őket kinevezésre. A tudományos tisztviselői állásokra a kinevezés a VIII. fsz. osztállyal kezdődik. A tudományos és műszaki segédszemélyzetbe azokat kell sorolni, akik az egyes intézeteknél szükséges különleges technikai szakismerettel bírnak, mint a restaurátor, a gipszöntő, a konzervátor, a fényképész, a mechanikus stb. E személyzet esetleges elméleti minősítését a szervezeti szabályzatok rendezik (3. §, 8. pont és 11. §, III. pont). A közigazgatási személyzet minősítésére nézve az állami alkalmazottakra érvényes általános szabályok irányadók. Az intézetek személyzete az 1—3. pontban felsorolt három csoportban külön-külön összlétszámot alkot. Az alkalmazottakat az egyes intézetekhez a Tanács rendszeres előterjesztésére a vallás- és közoktatásügyi miniszter osztja be és számukra kül- és belföldön tudományos megbízásokat is adhat. 6. §• A jelölés és a kinevezés. A jelölést kezdő állások betöltésénél pályázat előzi meg, melyet a Tanács elnöke ir ki. Budapest, 1922, 200 szám. Péntek, szeptember 1. a? BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. ■zm Hivatalos hirdetések : Az első 10 szóért 15 K, minden további 10 vagy kevesebb szóért 5 K. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabéliseg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Értesítő útra. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Előfizetési árak Hivatalos Értesítő nélkül : Egész évre 600 kor. Félévre 480 kor. Negyedévre 240 kor. Kiadóhivatal: VII., Rákóczi-út 54. sz. Athenaeum-épület. Telefon József 13—91 Magánhirdetések: Egy hatodhasábos milliméter sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 3 £L. Kétszer vagy többször beiktatva 10»/. engedmény. Egyes számra 8 oldal terjedelemig 4 KBO ! » » i 16 ! » 9 » — » » * » további 8 oldalanként 4 » 150 . A Hivatalos Értesítő éra ................6» *— » Szerkesztőség : VII. kerület, Rákóczi út 54. szám. Telefon József 20—21. Egyes szám ára 18 korona»