Budapesti Közlöny, 1923. június (57. évfolyam, 123-146. szám)

1923-06-08 / 128. szám

Szerkesztőség: VII. kerület, Rákóczi-út 54. szám. Telefon: József 20—21. Kiadóhivatal: VII., Rákóczi-út 54. sz. Athenaeum-épület. Telefon : József 13—01. Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért 75 K, minden további 10 vagy kevesebb szóért 25 K. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Értesítő ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos milliméter sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 30 K. Kétszer vagy többször beiktatva 1o/p engedmény. '­­ Budapest, 1923. 128. szám. Péntek, június 8. BUDAPE­STI IS K 0 Z L 0 N Y. H IVATALOS LAP. Előfizetési árak Hivatalos Értesítő nélküli Hatóságoknak havi........................... 400 K Magánosoknak * ........................... 1000 » Egyes Szám ára 8 oldal terjedelemig .« 50 *­­ » * további 8 oldalanként... 50 » A Hivatalos Értesítő ára ..................... 60 » HIVATALOS RÉSZ. A győri kir. Ítélőtábla elnöke dr. Czeglédy Ferenc ideiglenes minőségű joggyakornokot állá­sában végleg megerősítette. Kiskorú Mayer László Tibor szerszám­lakatos, kiskorú Mayer Ferenc Károly tanuló, kiskorú Majer Károly Gyula cukrászinas, mindhárman budapesti születésű, továbbá kis­korú Mayer Mária Gizella Vilma tanuló és kiskorú Mayer Tibor József mindketten újpesti születésű, valamennyien újpesti illetőségű és ugyanottani lakosok, róm. kath. vallásuak csa­ládi nevének »Ispjor« névre kért átváltoztatása az 1923. évi 81.553/IX. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett, a m. kir. minisztériumnak 3.820/1923. M. E. számú Olaszország részéről a trianoni békeszerződés 224. cikke alapján fenntartott kétoldalú nemzet­közi egyezmények újból való életbeléptetéséről. A m. kir. minisztérium a trianoni békeszer­ződést becikkelyező 1921. évi XXXIII. t.-c. 2. §-ában nyert felhatalmazás alapján közhírré teszi a következőket: A budapesti olasz kir. követség kormánya megbízásából 1922. évi január hó 19-én kelt és 1922. évi január hó 21. napján érkezett jegy­zékével hivatalosan közölte a magyar kir. kor­mánnyal, hogy Olaszország a trianoni békeszer­ződés 224. cikkében biztosított jogánál fogva Ma­gyarországgal szemben újból alkalmazni kívánja: 1. az 1874. évi május hó 15-én kelt konzuli egyezményt és az egyezmény XI. cikke második bekezdéséhez tartozó ugyanakkor kelt magya­rázó nyilatkozatot a magánjogi cselekmények kifejezése értelmezése tárgyában, 2. a törvényhozási nyomtatványok kicserélése tárgyában 1880. évi augusztus hó — 1883. évi március hó 1-én kelt megállapodásokat, 3. az anyakönyvi kivonatok és a honosítási okiratok kölcsönös közlése tárgyában 1883. évi szeptember hó 29. október hó 15-én kelt nyi­latkozatot, 4. az irodalmi vagy művészeti művek szerzői jogának kölcsönös oltalma tárgyában 1890. évi julius hó 8-án kelt egyezményt, 5. a bűntettesek kölcsönös kiadása tárgyában 1869. évi február hó 27-én kelt egyezményt, 6. a más államok által kiadott közönséges bűntettesek átszállítása tárgyában 1882. évi december hó 6-án kelt egyezményt, 7. a kiadatási szerződésnek katonai szemé­lyekre kiterjesztése tárgyában 1871. évi május hó 15., 27-én kelt nyilatkozatot, 8. a büntető ítéletek közlése tárgyában 1872. évi március hó 6., április hó 4-én kelt jegyzék­váltást, 9. a szegényjog kölcsönös biztosítása tárgyá­ban 1883. évi február hó 9-én kelt egyezményt amennyiben büntető ügyekre vonatkozik, 10. a magyar és az olasz bíróságok közötti megkeresések lefordítása tárgyában 1875. évi április hó 11., 27-én kelt nyilatkozatot, 11. a rendőri utón kiutasított személyek haza­szállításának költségei tárgyában 1871. évi már­cius hó 28., április hó 5-én kelt jegyzékváltást, 12. az eredeti állampolgárságukat elvesztett kiutasított személyek hazaszállítása tárgyában 1874. évi augusztus hó 2., 6-án kelt nyilat­kozatot, 13. a harmadik államhoz tartozó kiutasított személyek átszállítása tárgyában 1877. évi már­cius hó 24., 28-án kelt jegyzékváltást, 14. a vagyontalanok hazaszállítása tárgyában 1896. évi december hó 12., 17-én kelt jegyzék­váltást, 15. a vagyontalan betegek támogatása tár­gyában 1896. évi junius hó 25-én kelt egyez­ményt, 16. a gyógyszerek behozatala tárgyában 1908. évi december hó 23-án kelt megállapodást, 17. az 1906. évi február 11-én kötött állat­egészségügyi egyezményt, 18. az 1909. évi szeptember 19-én kelt munkás­­balesetbiztositási egyezményt, 19. a népszámlálási adatok közlése tárgyában 1891. évi május 16-án, julius 7-én kelt jegyzék­­váltást, 20. az ínséges tengerészek segélyezése tárgyá­ban 1889. évi február 13-án kelt megállapodást. Ennélfogva mindezek a most említett egyez­mények és megállapodások a trianoni békeszerző­dés idézett cikkének második bekezdése értelmé­ben a szóbanforgó hivatalos közléssel, vagyis 1922. évi január hó 21. napjától kezdve Magyar­­ország és Olaszország között változatlan alak­ban újból életbe léptek azzal, hogy az olasz kormány a maga részére fenntartotta azt a jogot, hogy a felsorolt egyezményeket és meg­állapodásokat kiterjeszthesse azokra a terüle­tekre is, amelyek a háború következtében állami fennhatósága alá jutottak. A fentebb 1—20. sorszámok alatt felsorolt egyezmények és megállapodások közül: az 1. pontban említett egyezményt és nyilat­kozatot az 1875: XIII., a 4. pontban említett egyezményt az 1891:111., az 5. pontban említett egyezményt az 1871: XXVI, a 6. pontban említett egyezményt az 1883: XL., a 9. pontban említett egyezményt az 1883: XXXIX., a 15. pontban említett egyezményt az 1897 : XV., a 17. pontban emlitett egyezményt az 1908: XXIV., a 18. pontban emlitett egyezményt az 1911 : XII. és a 20. pontban emlitett megállapodást az 1889 : XXIV. törvénycikk iktatta törvénybe, míg a 3. pontban emlitett nyilatkozat a 63.611. 1883. B. M. számú rendelettel (1884. évi Ren­deletek Tára 4.), a 10. pontban említett nyilatkozat pedig a 36.854/1875. I. M. számú rendelettel (1875. évi Rendeletek Tára 586.) h­irdettetett ki. A többi egyezmény és megállapodás szöve­gének közzététele, illetve az újból való életbe­léptetésük következtében szükségessé váló ren­delkezések megtétele iránt az érdekelt m. kir. miniszterek külön fognak intézkedni. Kelt Budapesten, 1923. évi május hó 25-én. Gróf Bethlen István s. k., m. kir. miniszterelnök. kezelését és üdülőhelyi üdülését az Országos Tisztviselői Betegsegélyezési Alap terhére lehe­tővé tette. Jóllehet az állami segéllyel való gyógyfü­rdőz­­tetés ebben az esztendőben már megszűnt, mégis sikerült Balatonfüred-fürdő vezérigaz­gatóságával az alább közölt megállapodást léte­sítenem, mely lehetővé teszi azt, hogy az arra szoruló köztisztviselők saját költségükön igénybe­­vehessék Balatonfürdő gyógyhatányait. A súlyos szív- és véredénybántalmakban szen­vedő beteg állami tisztviselőknek és azok hozzá­tartozóinak Balatonfüreden való elhelyezheté­s érdekében Balatonfüred Gyógyfürdő Részvény­­társaság igazgatósága folyó évi június hó 1-től november hó 1-ig terjedő időtartamra, 3 hetes turnusokban 15 darab ágyat bocsát rendel­kezésemre oly kikötéssel, hogy az ezekre be­osztott tisztviselők további intézkedésig 1550 korona napi ellátási díj fejében lakást, teljes ellátást, díjtalan fürdőket kapnak, orvosi keze­lésben részesülnek és azonkívül gyógy- és zene­­díjmentességet élveznek. Az étkezés a következőkből áll: reggeli: kávé vagy tej és az ehhez járuló egy darab sütemény; ebéd: leves, feltét vagy feltétnélküli főzelék, vagy sült (hétfőn, szerdán, szombaton húsfeltéttel el­látott főzelék, kedden, csütörtökön és vasárnap körítéssel ellátott sült hús, pénteki napon feltét­­nélküli főzelék vagy hal stb.) és főtt vagy sült tészta, valamint egy darab kenyér, a vacsora pedig két tál ételt magában foglaló, a fenti napi beosztásának megfelelő főzelék vagy sült, vagy hal és tészta, vagy sajt vagy gyümölcs, valamint egy darab kenyér. Az otttartózkodás idejére szükséges ágy­­fehérneműt és törülközőt, valamint takarót a kedvezményezett magával vinni köteles. A lakás és az étkezési ellátás a beosztás szerinti helyen történik. Oly szobában, amelyben két ágy van, a kedvezményezett másodmagával nyer elhelye­zést. A kedvezményes ár nyolcnaponként előre fizetendő le a fürdőigazgatóságnál. Azok, akik ezen kedvezményre igényt tarta­nak, 20 %-ás bélyeggel ellátott, az illetékes számvevőség által igazolt kérvényükhöz oly kli­nikai orvosi bizonyítványt kötelesek csatolni, amely a jelen állapoton kívül a betegnek kór­­történetét és kimerítő kórrajzát is tartalmazza s amelyben a klinikai vizsgálatnak és megfigye­lésnek eredménye részletesen, oly részletezéssel van feltüntetve, hogy abból a balatonfüredi gyógyhatányok használatának feltétlen szüksége minden kétséget kizárólag kiderüljön; vidékiek részére a legközelebbi közkórház belgyógyászati főorvosa állíthatja ki ily értelemben a szükséges bizonyítványt, illetőleg kórtörténetet és kór­rajzot; ezt azonban a vármegyei tiszti főorvos által is láttamoztatni kell. A kérvény, mely a felettes hatóság útján terjesztendő fel, a következőleg szövegezendő: Nagyméltóságú miniszter úr! A csatolt klinikai (kórházi) orvosi bizonyít­­vány alapján tisztelettel kérem, méltóztassék engem a balatonfüredi kedvezményes helyek egyikére beosztani. Tudomásul veszem, hogy a kedvezményes hely elnyerése esetén külön segélyre vagy költ­­ségeim megtérítésére nincs igényem. Aláírás. (Számvevőségi záradék.) A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter 50.600/1923. III. számú körrendelete a balatonfüredi fürdőkedvezmény tárgyában. (Valamennyi törvényhatóságnak.) A 40.000/V./1923. X. M. M. számú kör­rendelet a beteg köztisztviselők gyógyfürdői Egyes szám­ára 50 korona

Next