Budapesti Közlöny, 1924. június (58. évfolyam, 112-134. szám)

1924-06-01 / 112. szám

1924 junius 1. Budapesti Közlöny igazságügyminiszter pedig a kir. bíróság itélő­­biráinak, vagy az igazságügyminisztérium fogal­mazói szakában működőknek köréből két-két ülnököt jelölt ki. A m. kir. közigazgatási bíró­ság tanácsában mindenkor a pénzügyminiszter részéről kijelölt egy ülnök és az igazságügy­­miniszter részéről kijelölt egy ülnök vesz részt. Az ülnökök megbízatása három évre szól, tízekre az ülnökökre, valamint a díjazásukra vonatkozó szabályokat az idézett törvénycikk­­7. §-ának utolsó bekezdésében kapott felhatal­mazás alapján az igazságügyminiszterrel egyet­értve a következőkben állapítom meg: 1. §. Mindegyik ülnök, aki még nem tett ítélőbírói esküt, legkésőbb működésének meg­kezdésekor a m. kir. közigazgatási bíróság elnöke előtt esküt tesz arra, hogy a tisztével járó kötelességeket híven, pontosan, részrehajlás nélkül, legjobb tudása és lelki­ismerete szerint jó törvények és törvényes jogszabályok értel­­­­mében fogja teljesíteni és a hivatali, az üzleti és üzemi titkot megőrzi. E minőségében a közszolgálatban nem álló ülnök is közh­ivatalnok. 2. §. Az ülnököt a tanács ülésére a tanács elnöke az ülés határnapjának kitűzésével egy­idejűleg hívja meg úgy, hogy mind az igazság­ügyminiszter részéről, mind a pénzügyminiszter részéről kijelölt ülnökök mindegyike a lehető­séghez képest tárgyalási határnaponként fel­váltva vegyen részt a tanács ülésein. A meghívott ülnök akadályoztatása esetében köteles ezt a tanács elnökének az ülés határ­napja előtt, lehetőleg oly időben bejelenteni, hogy a tanács elnöke helyettesítéséről gondos­­kodhassék.­­ Azt az ülnököt, aki az ülésről ily előzetes bejelentés vagy alapos ok nélkül elmarad és mulasztását elfogadhatóan ki nem menti, a köz­­igazgatási bíróság elnökének javaslatára az a miniszter, aki őt kijelölte, ülnöki tisztéről el­mozdíthatja. A közszolgálatban álló ülnököt ily mulasztásáért rendes fegyelmi hatósága is fele­lősségre vonhatja. 3. §. Az ülnök az ügy elintézésében általában ép úgy vesz részt, mint a közigazgatási bíróság tagja; szavazni joga van, de az ügy előadója nem lehet. 4. §. Az ülnökök együtt alkalmazását és egyes ügyek elintézésében közreműködését ki­záró körülmények tekintetében a polgári per­­rendtartásnak (1911: I. t.-c ) rendelkezései irány­adók. Az ülnök kizárásáról a tanács elnöke határoz. Aki az ügy elsőfokú elintézésében résztvett vagy az illető ügyre vonatkozóan a biztosítási szaktanács tagjaként működött, nem vehet részt az ügy közigazgatási bírósági elintézésében. 5. §. Az ülnöknek a bíróság előtt folyamat­ban levő ügyekben a felektől, képviselőiktől vagy harmadik személytől magánértesítést (infor­mációt) elfogadnia nem szabad. 6. §. Az ülnököt ülésenként jelenléti díj illeti, amelynek összegét a m. kir. közigazgatási biró­ság elnökének előterjesztésére a pénzügyminiszter időközönként állapítja meg. 7. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1924. évi május hó 28-án. A miniszter helyett: Vértesy s. k. államtitkár. A m. kir. pénzügyminiszter 1924. évi 84.530. szám­ú rendelete az állami kölcsönre 1924. évi junius hó 3-ától junius hó 9-éig történő készpénzbefizetések elszá­molása tárgyában. (Körrendelet valamennyi m. kir. pénzügyigaz­­gatósághoz — a székesfővárosi pénzügyigazgatá­sig kivételével — a m­. kir. székesfővárosi adófel­­ügyelőhöz és valamennyi m. kir. állampénztárhoz.) Az államháztartás egyensúlyának helyreállí­tására szükséges állami kölcsönelőleg felvétele tárgyában kiadott 1924. évi 32.000. számú ren­deletnek (Budapesti Közlöny 42. szám, Pénz­ügyi Közlöny 7. szám) 3. §-a szerint az állami kölcsönelőleg, továbbá az állami kölcsönről ki­adott 1924. évi 71.000. számú rendeletnek (Buda­pesti Közlöny 99. szám, Pénzügyi Közlöny 17. szám) 13. §-a szerint az állami kölcsön takarékkoronában fizetendő. A befizetések elszámolásának megkönnyítése céljából elrendelem, hogy az 1924. évi junius hó 3-ától junius hó 9-éig bezárólag történő kész­pénzbefizetéseknél minden 100 (egyszáz) takarék­korona 130 (egyszázharminc) papirkoronával számíttassák. Budapest, 1924 május hó 31-én. A miniszter helyett: Dr. Vargha Imre s. k., államtitkár. A m. kir. földmivelésügyi miniszternek 74.514/1924. F. I. számú rendelete az 1895. évi XLVI. t.-cikk végrehajtása körül felmerülő szakszerű vizsgálatokért járó díjak junius havi szorzószámainak megállapítása tár­gyában. Az 1895: XLVI. t.-c. alapján működő vegy­­kisérleti (vegyvizsgáló) állomások részére 1920. évi február 17-én 90.240/E. M. szám alatt ki­adott díjjegyzék díjtételeinek szorzószámát folyó évi junius havára a 72.000/1924. E. M. sz. ren­delet 1. §-a értelmében és a 77.839/1924. P. M. sz. rendelettel junius havára megállapított vagyon­­váltság búzaár alapul vételével 1700 (egyezer­­hétszáz)-ban, a m. kir. vetőmagvizsgáló állomá­sok részére 1918. évi július 11-én 130.461 /F. M. szám alatt kiadott díjjegyzék díjtételeire vonatkozólag pedig ugyancsak a folyó évi junius havára 2600 (kettőezerhatszáz)-ban állapítom meg. Budapest, 1924 május 31-én. A miniszter rendeletéből: Dr. Tóth Jenő s. k., h. államtitkár. Hirdetmény. A számolási értékül szolgáló takarékkorona értékviszonya a koronára szóló államjegyhez az 1.411/1924. M. E. sz. minisztériumi rendelet alapján működő bizottság által az 1924 május hó 31. napján a következőképen állapíttatott meg: 100 takarékkorona — 132 koronára szóló államjegy. A Magyar Nemzeti Bank részvényjegyzéséből kifolyólag teljesített azon befizetések elszámo­lási árfolyamait, amelyek a jegyzett részvények névértékének 50%-át meghaladó részére vonat­koznak, a Devizaközpont az 1924. évi június hó 2. napjától az 1924. évi június hó 7-ig be­zárólag terjedő időre a következőképen állapí­totta meg: 100 aranykorona (vagyis 20 dollár 2601 cent) egyenlő 115 sv. frank 1 centime, vagy 4 angol font 14 shilling, vagy 54 hollandi forint 23 cent, vagy 76 svéd korona 55 éve. Budapest, 1924 május 31. Devizaközpont.­ ­ A m. kir. kereskedelemügyi miniszteriak 13.460 /X—1924. S2. rendelete a posta-, távíró- és távbeszélődijszabás módo­sítása tárgyában. A posta-, táviró- és távbeszélődíjszabást az 1921 junius hó 11-én kelt 17.952. számú ren­delettel rendszeresített beruházási járulék betu­dásával 1924 junius hó 1-től kezdve (a hírlapdíj­­szabást azonban csak 1924 július hó 1-től kezdve) az alábbiak szerint állapítom meg: I. Postai, díjszabás. 1. §. Levél: 1. Bérmentesítési díj belföldre: a) a helyi (belső és külső kézbesítő kerületen belül való) forgalomban 20 g-ig .......1000 K minden további 20 g-ért .................... 500 » b) a távolsági forgalomban 20 g-ig.......1800 » minden további 20 g-ért....................1000 » 2. Ausztriába, Cseh-Szlovákiába, Lengyelor­szágba, Németországba, Olaszországba és gyar­mataiba, végül Romániába 20 g-ig...4000 h minden további 20 g-ért....................2500 » 3. Egyéb külföldre 20 g­ ig...................5000 * minden további 20 g-ért ....................2500 * 4. Hatóságok, hivatalok és hivatali közegek által belföldre feladott hivatalos levelek bér­mentesítési díja:­ a) a helyi forgalomban: 100 g-ként ...1000 * b) a távolsági forgalomban: 100 g-ként 1800 * 5. A zárt levelezőlap a levéllel egyenlő díjszabás alá esik. ' N 2. §. Levelezőlap. Bérmentesítési díj: a) a helyi (a"'belső és külső kézbesítő kerületen belül való) forgalomban ... 600 * b) a belföldi távolsági forgalomban.......1000 * e) az 1. §. 2. pontjában említett viszony­latban ......... ?.**V.*V**‘^® * d) egyéb külföldre..»................... ..3000 » 3. §. Nyomtatvány, áruminta és üzleti papír­ 1. Nyomtatvány: a) belföldre (úgy a helyi, mint a távol­sági forgalomban) 10 g-ig ................ 300 K ezenfelül 50 g-ig ................................. 500 » minden további 50 g-ért..................... 500 * b) külföldre 50 g-ként..............................1000 * Áruminta: a) belföldre 50 g-ként ............................ 500 , de legalább...............................................1000 * b) külföldre 50 g-ként..............................1000 * de legalább...............................................2000 » üzleti papír: a) belföldre 50 g-ként ............................ 500 * de legalább..............................................1800 » b) külföldre 50 g-ként...............................1000 * de legalább..............................................5000 * 2. Egybecsomagolás esetén a küldemény, ha üzleti papírt is tartalmaz, az üzleti papírokra megállapított határozmányok alá esik, ha pedig csak nyomtatványt és árumintát, az utóbbira megállapított határozmányok szerint kell azt díjazni. 3. Hatóságok, hivatalok és hivatali közegek által belföldre feladott hivatalos nyomtatvá­nyok bérmentesítési díja 100 g-ig...................................................... 300 K ha 100 g-nál súlyosabb, 100 g-ként ............................... 500 . 4. A minisztérium által engedélyezett tan­könyvek a belföldi forgalomban, ha a külde­mény címlapján feltűnően »Tankönyv« meg­jelölés van, a 8. §. 2. pontjában megállapított díjszabás szerint bérmentesítendők akkor is, ha ajánlva, vagy Budapesten helyben sürgősként, illetve más belföldi viszonylatban express adat­nak fel. • 5. A vakok használatára szolgáló dombor­­nyomású Írások díja belföldre, Ausztriába, Cseh-Szlovákiába, Lengyelországba, Németor­szágba és Romániába 100 g-ig 100 K, 1 kg-ig 200 K, 2 kg-ig 400 K és 3 kg-ig 600 K; egyéb külföldre pedig 500 g-ként 500 K. 4. §. Express (sürgős) levélpostai küldeményeit, Budapesti levélkicserélő díjszabása. 1. Express/díj:­ a) a belföldi forgalomban ................ 6.000 K b) a külföldi forgalomban ................ 10.000 » c) bármely Magyarországba szóló külde­ményért a rendeltetési postahivatal külső kézbesítési kerületébe.............20.000 » d) expresspótdíj a külföldről jövő és külső kézbesítő kerületbe szóló levél­postai küldeményért .................... 10.000 * c) Budapesten a helyi forgalomban express­­ként (a belső területen 4 órán belüli kézbesítéssel) sürgős levelek, levelezőlapok, nyomtatványok, áruminták, üzleti papírok és tankönyvek küld­hetők; ezek díja a helyi forgalomra megálla­pított díj háromszorosa, de legalább 1800 K. 2. A Budapest 4. sz. postahivatalnál levélpostai fiókot bérlők részére ugyanott feladható 100 g-ot meg nem haladó levél díja 500 K (a 20 g-os helyi levél díjának fele). 5. §. Légipostai pótdíjuk. A francia-román aeroforgalmi, továbbá a« Österreichische Luftverkehrs A. G. útján szállí­tott postai küldeményekért járó légi pótdíj. $

Next