Budapesti Közlöny, 1925. július (59. évfolyam, 144-170. szám)
1925-07-01 / 144. szám
* Budapesti Közlöny 1925 julius 1 900. évi október 19-én nj és az 1922. évi febvi Ebből kifolyólag az kelt 75.473. F. M. számiruár 10-én kelt 65.222. if M. számú rendeletek vonatkozó részeine* megváltoztatásával, a m. kir. belügyminiszter úrral egyetértőleg elrendelem, hogy a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről«fedő 1894. évi XII. t.-c. 11. §-a alapján önállóan szervezkedett birtokosságok költségvetései és zárszámadásai is a jövőre a községi (kör-)jegyző által a községi költségvetésekkel, illetőleg zárszámadásokkal egyidíjűleg a járási főszolgabíró útján ugyancsak a vármegye alispánjához terjesztessenek elő.. Erről az érdekelt birtokosságokat és községi elöljáróságokat értesíteni kell azzal, hogy a szervezett birtokosságok is oly időben tartoznak költségvetéseiket és zárszámadásaikat elkészíteni,a hogy azok a községi költségvetésekkel, illetve zárszámadásokkal egyidejűleg a községi kör- jegyző által előterjeszthetők legyenek. Az idézett számú M. rendeletek egyébként változatlanul érvényben maradnak. Budapest, 1925. évi julus hó 15-én. M. Hr. földmivelzügyi miniszter. A m. kir. földi mivelésügyi éyminiszternek 48.560/1925. számú rendelete az 1895: XLVI. t.-c. végrehajtása körig felmerülő szakszerű vizsgálatokért járó dijak 1925. évi julius havi szorzószámainak megállapítása tárgyában. Az 1895: XLVI. t.-c. alapján működő völgykisérleti (vegyvizsgáló) állomások részére 1910. évi február hó 17-én 90 240/F. M. szám alatt kiadott díjjegyzék díjtételeinek szorzószámát’ 1925. évi julius havára a 72.000/1924. F. M. számú rendelet 1. §-a értelmében és a 85.986. 1925. számú pénzügyminiszteri rendelettel 1925. évi julius havára megállapított vagyonváltság búzaár alapulvételével 2500 (kettőezerötszáz)ban; a m. kir. vetőmagvizsgáló állomások részére 1918. évi julius hó 11-én 130.461/F. M. szám alatt kiadott díjjegyzék díjtételeire vonatkozólag pedig ugyancsak 1925. évi julius havára 3800 (háromezernyolcszáz)-ban állapítottam meg. Budapest, 1925. évi junius hó 30-án. M. Hr. földmivésügyi miniszter. A m. kir. földmivelésügyi miniszter »A nagyharsányi osztatlan közös »hegyi« legelőben érdekelt birtokosság legeltetési társulatá«-nak, valamint »A nagyharsányi osztatlan közös »alsó« legelőben érdekelt birtokosság legeltetési társulatá«-nak alapszabályait 78.722/1925. szám alatt jóváhagyta. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter a m. kir. s pénzügyminiszter hozzájárulásával az 1907. évi HL törvénycikkben meghatározott állami kedvezményeket a Soproni Kendő- és Szövőgyár Harler és Társai cég Sopronban létesített gyárának selyem és műselyem, kötött és kötszövött áruk előállításával foglalkozó üzemágazata részére az 1924. évi augusztus bő 1-től számítandó 10 évre engedélyezte. A m. kir. Kúria teljes ülésének 87. száma polgári döntvénye. »A baleset folytán megítélt járadék felemelhető vagy leszállítható-e nemcsak a sérült keresőképességét a balesettel okozati összefüggésben érintő, hanem az ő személyén kívül eső körülményeknek, jelesül a gazdasági viszonyoknak időközben beállott változása alapján is?« (Vonatkozással a m. kir. Kúria teljes ülésének 86. számú polgári döntvényére és a m. kir. Kúria VI. polgári tanácsának 86. számú polgári döntvényben foglalt jogelvtől eltérni kívánó P. VI. 2280/1924. számú indítványára.) Határozat: __A1 m. Mr. Kúria teljes ülése a teljes ülésnek 86. számú polgári döntvényét megváltoztatja és a következőket mondja: A baleset folytán megítélt járadék számszerű összege a sérült személyén kivül eső, a gazdasági viszonyokban beállott ama körülmény alapján is felemelhető vagy leszállítható, hogy a marasztalásban meghatározott pénznem értéke lényegesen megváltozott. Indokolás: I. A m. kir. Kúriának 1923. évi junius hó 18. napján tartott teljes ülésében hozott és az 1923. évi junius hó 26. napján tartott polgári teljes ülésben hitelesített 26. számú polgári döntvénye így szól: »a m. kir. Kúria teljes ülése a jogegységi tanácsnak 24. számú polgári döntvényét hatályon kívül helyezi és kimondja, hogy: a baleset folytán megítélt járadékot a sérült személyén kívül eső körülményeknek, jelesül a gazdasági viszonyoknak időközben beállott változása alapján bírói hatáskörben sem felemelni, sem leszállítani nem lehet«. A m. kir. Kúria VI. polgári tanácsa Várnai János felperesnek — a Cs. kir. szabadalmazott déli vaspálya, társaság alperes ellen baleset folytán megítélt járadék felemelése iránt indított és a m. kir. Kúriánál P. VI. 2280/1924. szám alatt lajstromozott perében a m. kir. Kúria elnökéhez áttette az arról a határozatáról szóló jegyzőkönyvet, hogy elvi kérdésben el kiván térni a m. kir Kúria teljes ülésének 86. számú polgári döntvényétől. Mivel az ekként vitássá vált elvi kérdést az 1912. évi LIV. törvénycikk (Pp.) 71. §-a, valamint az 59200/1912. I. M. számú (I. K. XXI. évfolyam, 12. szám, 411. lap) rendelet 18. §-ának 1. pontja szerint a m. kir. Kúria teljes ülésében kell eldönteni, a m. kir. Kúria elnöke 1925. évi március hó 17. napján 1925. El. XII. E. 3. szám alatt kelt iratával a vitás elvi kérdés újabb eldöntése végett a most felhivott rendelet 19. §-ának 1. bekezdése értelmében az ügyet a m. kir. Kúria polgári teljes ülése elé utalta. I.II. A teljes ülés az alulirt napon meghozta a rendelkező részben foglalt fenti határozatot, melynek indokai a következők : 7 ( Azokban a peres ügyekben, amelyekbenfelmerült vitás elvi kérdés eldöntése tárgyúban a m. kir. Kúria jogegységi tanácsának 54. számú polgári döntvénye, majd ezt követőem a m. i.r. Kúria teljes ülésének 86. szímú polgári döntvénye keletkezett, " nemnel érvényesíteni kívánt igénylényegében véve arra irányult, hogy mivel a marasztaló régi léléthozatalát követően beállott gazdasági eltolódások következményeként a megszabott fizetni pénznemnek, a magyar koronának a marasztalás idejében volt belső értéke, vagyis vásárlóereje, tetemesen csökkent s igy akkor, midőn a marasztalt fél az ítélettel terhére rótt fizetési kötelezettséget a koronának névértékkel számított összege szerint rójja le, a járadékjogosult nem jut ahhoz az értékhez, mely részére odaítéltetett, a korona romlásában rejlő jelentékeny károsodásnak elhárításaként a bíróság a koronában meghatározott járadék számszerű összegét emelje fel. Ez az igény, amely a korona időközi romlásában találja alapját, a baleseti járadék valorizálása elnevezés alatt vált jogéletünkben ismeretessé. A pénzforgalom ideiglenes szabályozása tárgyában alkotott, a 86. számú polgári teljesölési döntvény hozatalakor hatályban volt 1921. évi XIV. t.-c. 4. §-a úgy rendelkezett, hogy az államjegyeket »a koronaértékben teljesíthető minden olyan fizetésnél, amelyet jogszabály, szerződés vagy más jogügylet alapján nem kell élőpénzben teljesíteni, mindenki és így minden közpénztár is teljes névértékükben elfogadni köteles«. Ebből a rendelkezésből kitűnik, hogy maga a törvényhozás is és pedig már oly időben, midőn koronánk értéke a svájci paritás szerint 100 papírkoronánként mintegy 200 aranykoronára sülyedt, a pénztartozás lerovására irányuló valutajog meghatározásánál minden kétségen kívül, a »korona-korona« fikciójának álláspontját foglalta el. Az idézett 1921. évi XIV. t.-c. 4. §-ában foglalt jogszabálylyal azonos rendelkezést tartalmaz a Magyar Nemzti Bank létesítéséről és szabadalmáról szóló 1924. évi V. törvénycikkhez mellékelt és törvény erejével biró Alapszabályok 82. cikke is. p., j*1 Ilyen körülmények között, midőn a megítélt baleseti járadékösszegek felemelésének kérdése felmerült és az e tárgyban keletkezett vitás elvi kérdés eldöntésére előbb a m. kirr Kúria jogegységi tanácsának 24. számú polgári döntvényével, majd ezt követően a m. kir. Kúria teljes ülésének 86. számú polgári döntvényével sor került. — a m. kir. Kúria belátta ugyan, hogy a korona vásárlóerejének nagyfokú csökkenése miatt a koronában megítélt járadék a legtöbb esetben nem felel meg most már rendeltetésének, de felismerte a kérdésnek a közgazdasági élet egész mezejére kiható fontosságát és azt, hogy a megoldás közjogi természetű valutajogunk körébe vág. Ennélfogva a m. kir. Kúria akkor tartózkodott az eléje tűzött kérdésnek igenleges eldöntésétől és — amint az idézett 86. számú polgári teljes ülési döntvény indokolásából kitűnik — e kérdésben az orvoslást az államhatalomnak az erre hivatott ágaitól, vagyis a kormányzattól és a törvényhozástól várta, — mint amelyek egyedül lehetnek abban a helyzetben, hogy a kérdésnek minden felismerhető vonatkozását — az egyöntetűség kívánalmának is szem előtt tartásával — megfelelő jogszabály alkotásával rendezzék. Ily rendezés azonban nem következett be. Minthogy az igényjogosultaknak az említett teljes ülési döntvény indokolásában is felismert lényeges jogsérelme a legégetőbb kérdések egyike, továbbá minthogy az a körülmény, hogy a pénztartozások egyéb nemeit illetően a bírósági gyakorlat nem mutat elzárkózást a támasztott valorizációs igényekkel szemben, végül minthogy törvényhozási felhatalmazás alapján a m. kir. kormány is rendeleti uton úgy az 1921. évi XIV. törvénycikknek, mint az 1924. évi V. törvénycikknek hatályossága alatt egyebek közt a forgalomban lesülyedt értékű koronát szorzószámok alkalmazásának alávető irányban több oly intézkedést tett, amelyekből félreérthetetlenül az ismerhető fel, hogy a kormány különösen az államnak bizonyos követeléseivel szemben a valorizálást nem tekintette kizártnak, mindezek a m. kir. Kúria teljes ülését arra a meggyőződésre vezették, hogy a 86. számú polgári teljes ülési döntvény további fenntartása nem mutatkozik megokoltnak. A m. kir. Kúria tehát — VI. polgári tanácsának P. VI. 2280/1924. számú indítványára — az imént említett teljes ülési döntvényt megváltoztatta és a kérdést illetően a rendelkező rész értelmében határozott. A felemelés vagy leszállítás mértékét illetően azonban a m. kir. Kúria teljes ülése további nyilatkozatokba nem bocsátkozott, mivel ez az elébe terjesztett kérdés szem előtt tartásával feladata körén kivül esik. Kelt Budapesten, a m. kir. Kúriának 1925. évi junius hó 1° napján tartott polgári teljes ülésében. Hitelesíttetett a m. kdr. Kúriának 1925. évi évi junius hó . 4. na .r . . tartott polgári teljes ülésében. Dr. Tőry Gusztáv s. fc. a na. kir. Kúria és a polgári teljes ülés elnöke,rid. Kozma Endre s. k. kir. kúriai bíró, a polgári ülés előadója. Dr. Tőry Gusztáv, Dr. Parcsetich László, a m. kir. Kúria és a polgári a polgári teljes ülés teljes ülés elnöke, jegyzője. 2. C. 81/1925. szám. Hirdetmény. Tófej községben (Zala vármegye) működő távbeszélővel egyesített postai ügynökség működését folyó évi junius hó 30-ával végleg beszünteti és helyette folyó évi julius hó 1-től változatlan forgalmi körrel távbeszélővel egyesített postahivatal lép életbe. Az új postahivatal járati összeköttetését Tófej község és Tófej vasútállomás között naponként kétszer közlekedő gyalogküldönc útján nyeri. A hivatal utalványszámjelzőjének száma 5648. Pécs, 1925. évi junius hó 25-én. M. Hr. postaigazgatóság.