Budapesti Közlöny, 1929. április (63. évfolyam, 74-97. szám)
1929-04-03 / 74. szám
2 I. Szivarboriték-levelek. Szivarboriték-leveleknek a sérületlen, finom, kellően szívós, vékonyerű, széles bordázata, egyenletes szépszinű és élénk égéssel bíró anyalevelek vehetők át. II. Közönséges levelek. Közönséges levelek alatt azok értetnek, méhek a szivargyártásnál használhatók, továbbá pipadohány, ion- és burnet dohány készítésére alkalmasak. a) A válogatott osztályba tartoznak azon szép, sérületlen, egyenletes színű és teljesen megbízható, jó égésű anyalevelek, melyek csekély szivarboríték tartalom mellett jeles szivarbaroklevél minőségével bírnak. b) Az első a) osztályba tartoznak a sérületlen vagy csak kissé sérült, egyenletes színű, teljesen megbízható, jó égésű, jó szivarburok és tartalomdús, jó szivarbél minőségével bíró anyalevelek. c) Az első b) osztályba tartoznak a sérületlen vagy csak jelentéktelenül sérült, könnyed jellegű vagyis finomabb szövetű, vékonyabb erezetű, egyenletes, tetszetős színű, finom pipadohányok előállítására alkalmas anyalevelek. d) Az első c) osztályba tartoznak a sérületlen vagy csak jelentéktelenül sérült, kevésbé finom szövetű és erezetű, kevésbé egyenletes, de nem visszatetsző színű és jó pipadohányoknak gyártására használható anyalevelek. Ezen osztályba tartoznak azon ép vagy csak jelentéktelenül sérült anyalevelek is, amelyek habár színük szép és egyenletes, de égésük nem megbízható és ezért csak fon és burnet-levélnek használhatók. e) A második osztályba tartoznak a kissé sérült anyalevelek, továbbá a sérületlen vagy csak szélükön jelentéktelenül sérült azon anyalevelek, melyek durvább szövetük, vastag erezetük, nem tetszetős színük és megbízhatatlan égésük folytán csak közönséges pipadohányok előállítására alkalmasak. A második osztályba tartoznak továbbá a nagyobb sérületlen hegylevelek és tiszta jobb minőségű aljlevelek. f) A harmadik osztályba tartoznak minden egyéb, az előbbi osztályokba nem sorozható, tehát a visszemetsző színű, nagyobb mérvben jégvert vagy szakadozott anyalevelek, továbbá a csekélyebb minőségű hegy- és aljlevelek. II!. Finom kerti-levelek. Finom kerti-levelek alatt azon kis- és középnagyságú kerti-levelek értetnek, melyek szövetük és minőségük finomsága, nemkülönben világos színezetük által kitűnnek és legfinomabb és finom pipadohányok előállítására alkalmasak. a) Az első osztályba tartoznak a tiszta vagy csak jelentéktelen mérvben barna foltos, világos sárga, aranysárga vagy narancssárga színű, sérületlen vagy csak szélükön szakadozott azon anyalevelek, melyek legfinomabb pipadohányok előállítására alkalmasak. b) A második osztályba átvétetnek, a sziliben kevésbé egyenletes, azaz kissé barna foltos, vagy zöldes erű, világossárga, aranysárga vagy narancssárga színű, kissé sérült anyalevelek, továbbá a szépszinű sérületlen hegy- és tartalmasabb, sérületlen aljlevelek. Az ezen osztályba átvett leveleknek legfinomabb és finom pipadohányok előállítására alkalmasaknak kell lenniök. c) A harmadik osztályba soroltatnak minden egyéb, az előbbi osztályokba nem sorolható levelek, amennyiben még a finom kerti-levelek általános jellegével bírnak és finom pipadohányok előállítására alkalmasak. IV. Középfinom kerti-levelek. Középfülöm kerti-levelek alatt azon különböző nagyságú, középfinom minőségű és szövetű kerti-levelek értetnek, melyek színezete a pirossárga színtől egészen a világosbarna színig váltakozik. Ide tartoznak még azon világos színezetű kerti-levelek, melyek durvább és merevebb szövetüknél fogva a finom kerti-levelek közé nem sorolhatók. a) Az első osztályba soroltatnak a tiszta vagy csak jelentéktelenül barnafoltos, pirosassárga, világosbarna vagy pirosasbarna színű, pirosasbarna pettyes, továbbél a durvább és merevebb szövetüknél fogva a finom kerti levelek közé nem sorolható világosszínű, sérületlen vagy csak szélükön szakadozott anyalevelek, melyek finom pipadohányok előállítására alkalmasak. b) A második osztályba átvétetnek a színben kevésbé egyenletes, azaz kissé barnafoltos, vagy zöldes erejű, pirosassárga, világosbarna vagy pirosasbarna színű, erősebben pirosasbarna pettyes, továbbá a durvéibb és merevebb szövetüknél fogva a finom kerti levelek közé nem sorolható világosszinü, kissé sérült anyalevelek, végül a szép szinü sérületlen hegylevelek és a tartalmasabb sérületlen aljlevelek. Az ezen osztályba átvett leveleknek finom és középfinom pipadohányok előállítására alkalmasaknak kell lenniök. c) A harmadik osztályba soroltatnak minden egyéb, az előbbi osztályokba nem sorolható levelek, amennyiben még a középfinom kertilevelek általános jellegével bírnak és középfülöm pipadohányok előállítására alkalmasak. V. Debrői kerti-levelek. • Debrői kerti-levelek gyanánt debrői magból nevelt dohánylevelek vétetnek át, amelyek legfinomabb és finom pipadohányok előállítására alkalmasak. ✓ a) Az első osztályba soroztatnak az egyenletesen világossárga, halványsárga, vagy zöldessárga színezetű, sérületlen vagy csak a szélükön szakadozott anyalevelek. Valamennyi ezen osztályba átvett leveleknek legfinomabb és finom pipadohányok előállítására alkalmasaknak kell lenniök. b) A második osztályba átvétetnek a kevésbé egyenletesen világossárga, halványsárga vagy zöldessárga, kissé sérült anyalevelek, továbbá a szép színű hegylevelek és a tartalmasabb sérületlen cllilevelek. Az ezen osztályba átvett leveleknek legfinomabb és finom pipadohányok előállítására alkalmasaknak kell lenniök. c) A harmadik osztályba tartoznak minden egyéb, az előző osztályokba nem sorolható levelek, amennyiben még a debrői kerti-levelek általános jellegével bírnak és finom pipadohányok előállítására alkalmasak. VI. Közönséges kerti-levelek. Közönséges kerti-leveleknek átvétetnek a kerti magból származó azon levelek, melyek a kerti-levelek jellegzetes tulajdonságaival nem bírnak és pipadohányok előállítására alkalmasak. a) Az első osztályba tartoznak a sérületlen vagy csak szélükön jelentéktelenül sérült anyalevelek, ha nem zöldes színűek. b) A második osztályba átvézetnek a kissé sérült anyalevelek, továbbá a nagyobb sérületlen hegylevelek és végül a tiszta, jobb minőségű aljlevelek. c) A harmadik osztályba tartoznak minden egyéb, az előbbi osztályokba nem sorolható, tehát nagyobb mérvben jégvert vagy szakadozott anyalevelek, továbbá a csekélyebb rinőségü hegy- és aljlevelek. Vil. Szentandrási muskotály-levelek. Szentandrási muskotály-leveleknek azon dohánylevelek vétetnek át, melyek szentandrási muskotály magból nyérettek, különleges illatuk által tűnnek ki és legfinomabb és finom pipadohányok előállítására alkalmasak. a) Az első osztályba tartoznak az egyenletesen sárga, világos piros vagy barna piros színű, sérületlen vagy csak szélükön szakadozott anyalevelek, melyek legfinomabb és finom pipadohányok előállítására alkalmasak. b) A második osztályba tartoznak a sérületlen vagy csak szélükön szakadozott, kevésbé egyenletes, vagy sötétebb szinü anyalevelek, továbbá a kissé sérült, egyenletesen sárga, világos piros vagy barnás szinü anyalevelek, végül a világos piros szinű, sérületlen hegylevelek. Az ezen osztályba átvett leveleknek finom és középfinom pipadohányok előállítására alkalmasaknak kell lenniök. c) A harmadik osztályba tartoznak minden egyéb, az előző osztályokba nem sorolható levelek, amennyiben a szentandrási muskotály-levelek általános jellegével bírnak és finom és középfinom pipadohányok előállítására alkalmasak. Vill. Fehérvirágu muskotály-levelek. Fehérvirágú muskotály-levelek gyanánt átvéteznek azon dohánylevelek, melyek fehérvirágú muskotálymagból nyerettek, különleges illatuk által tűnnek ki és finom és középfinom pipadohányok előállítására alkalmasak. a) Az első osztályba soroztatnak a legtartalmasabb, szép élénk piros, barna piros vagy sárgás színű, sérületlen anyalevelek, melyek finom pipadohányok előállítására teljesen alkalmasak. v b) A második osztályba átvézetnek a határozatlan színű, sérületlen, továbbá azon kissé sérült anyalevelek, melyek az első osztály egyéb tulajdonságaival bírnak, végre a jobb hegylevelek, amennyiben finom pipadohányok előállítására még alkalmasak. x c) A harmadik osztályba tartoznak minden egyéb, a második osztályba nem sorozható, alsóbb minőségű anya-, hegy- és aljlevelek, amennyiben finom és középfinom pipadohányok előállítására alkalmasak. IX. Közönséges muskotály-levelek. Közönséges muskotály-leveleknek átvétetnek a szentandrási vagy fehérvirágu muskotálymagból származó azon levelek, melyek a szentandrási, illetve fehérvirágu muskotály levelek jellegzetes tulajdonságaival nem bírnak és pipadohányok előállítására alkalmasak. a) Az első osztályba tartoznak a sérületlen vagy csak szélükön jelentéktelenül sérült anyalevelek. b) A második osztályba átvézetnek a kissé sérült anyalevelek, továbbá a nagyobb sérületlen hegylevelek és végül a tiszta jobb minőségű aljlevelek. c) A harmadik osztályba tartoznak minden egyéb, az előbbi osztályokba nem sorolható, tehát a visszatetsző szinű, nagyobb mérvben jégvert vagy szakadozott anyalevelek, továbbá a csekélyebb minőségű hegy- és aljlevelek. X. Kapadohány-levelek. A kapadohány-leveleknél besoroztatnak : a) az első osztályba a sérületlen, teljesen kifejlett, tartalomdús anyalevelek ; b)a második osztályba a nagyobb, kissé sérült vagy kisebb sérületlen anyalevelek ; c) a harmadik osztályba a szakadozott anya-, valamint az alj- és hegylevelek. XI. Valamennyi dohánynembeli kihányás. Kihányás gyanánt átvétetnek a jég által erősen tönkretett, kényszerérett, csak kissé zsinórégett (szivegelt), fülledt vagy kocsányrodhadt, de száraz vagy fehérpenész által részben megtámadott, végre kisebb fagy által érintett, de nem feketeszínű levelek, amennyiben még a gyártásnál felhasználhatók. A kihányásba tarttozó levelek azonban simítatlanul is, de csomózott állapotban szállíthatók be, de ezen esetben csakis a tiszta hulladékra megszabott áron vehetők át. XII. Valamennyi dohánynembeli csomózatlan levél és tiszta hulladék. A csomózatlan levél, melyhez a levélrészek (hulladék) is számíttatnak, tisztán és szár nélkül szállitandók ; tisztáikul vagy szárral ellátott hulladék, mint hasznavehetetlen, megsemmisittetik. Budapesti közlöny ____________________________1929 április 3.