Budapesti Közlöny, 1931. április (65. évfolyam, 74-97. szám)
1931-04-01 / 74. szám
23. §. Gyógyvíz az az ásványvíz, amelynek vegyi összetétételénél vagy fizikai tulajdonságánál fogva gyógyhatása van (T. 27. §.). 24. §. E rendelet szempontjából forrástermék a rádiumtartalmú vagy egyébként gyógyhatású gyógyiszap, a különleges kémiai vagy fizikai összetételű gyógyláp (moór), a különleges vegyületű gyógysó, mégpedig tekintet nélkül arra, hogy forrásnak vagy más víznek lerakodásából keletkezett. (1) Az ásványvíznek a forrásból a természetes lelőhelyén való töltéséhez, valamint a helyi forgalomban való árusításához, ha a fogyasztás is ugyanott történik, engedély nem kell (T. 28. §, második bekezdés). (2) Helyi forgalom a T. szempontjából a forrástól tíz kilométeren belül való árusítás. (3) Az egészségügyi rendelkezéseket a helyi forgalomban is be kell tartani. (4) Különös gondot kell fordítani arra, hogy a töltés alkalmával a forrást meg ne fertőzzék. A fertőzés elkerülése céljából tilos a forrásból (kútból) közvetlenül meríteni. Az, aki a rendelkezést megsérti, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, a T. 54. §. első bekezdése 4. pontjában körülirt vétséget vagy az 1879 : XL. t.-c. 105. §-ába ütköző kihágást követi el és e miatt büntetendő. 26. §. A helyi forgalmon kívül forgalomba hozni csak olyan ásványvizet, gyógyvizet, forrásterméket szabad, amelynek forgalombahozatalára a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter engedélyt adott (T. 28. §, első bekezdés). 2. Forgalombahozás és elnevezés engedélyezése iránti kérés. 27. §. Az ásványvíz, gyógyvíz, forrástermék forgalombahozatalának és megnevezésének engedélyezése végett kiállított kérvényt a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszterhez címezve, a telepügyre illetékes elsőfokú közegészségügyi hatóságnak kell benyújtani. Ehhez a kérvényhez csatolni kell : 1. az ingatlan tulajdonjogát igazoló telekkönyvi kivonatot, korlátolt tulajdonjog esetében ezenfelül az ingatlan állaga feletti felügyeletre vagy rendelkezésre jogosított hatóság vagy a természetes vagy jogi személy hozzájárulását igazoló köz- vagy hiteles magánokiratot (6. §. (2) bekezdése). A haszonélvező vagy bérlő a korlátolt tulajdonossal ebben a vonatkozásban egy tekintet alá esik ; 2. a vonatkozó esetleges iparjogosítványt; 3. az ásványvíznek, a gyógyvíznek, illetőleg a forrásterméknek vegyelemzéséről és bakteriológiai vizsgálatáról (9. §. 5. pontja) kiállított hivatalos bizonyítványt (keserűvizek vegyelemzése és bakteriológiai vizsgálata nem kutanként külön-külön, hanem a szűrőkön már áthaladt és a forgalom céljára kevert keserűvízre vonatkozik) ; 4. a balneológus orvosszakértő, egyetemi, klinikai vagy közkórházi osztály vezetőjének bizonyítványát (9. §. 6. pontja) arról, hogy az ásványvíz, a gyógyvíz vagy a forrástermék az emberi szervezet életműködésének előmozdítására vagy valamely betegségének gyógyítására alkalmas ; 5. telekkönyvi részleteket és a közvetlenül szomszédos ingatlanokat is feltüntető telekkönyvi térképi kivonatot, amely a forrás vagy a forrástermék lelőhelyét és annak környékét ismerteti és e környéken levő lakóház, gazdasági épületek, istálló, árnyékszék, pecegödör, szennyvízlevezető csatorna, trágyadomb stb., a forrástól vagy lelőhelytől való távolságát pontosan feltünteti ; G. a forrás foglalásának és befedésének forrástechnikus, mérnök, bányamérnök vagy geológus által elkészített rajzát és leírását; 7. a töltőház, a palackmosógép és egyéb berendezésnek a szakértők (6. pont) által készíttt rajzát és leírását, illetőleg tervezetét; 8. a forrásvíz bőségére vonatkozó és a szakértők (6. pont) által megállapított adatokat; 9. hatósági bizonyítványt arról, hogy folyamodó a vizet, illetőleg a forrásterméket mások szerzett jogainak sérelme nélkül szabadon használhatja ; 10. két darab mintapalackot, akképen felszerelve, amint azt a folyamodó forgalomba hozni szándékozik ; 11. a címkének grafikailag vagy kézirajzban előállított tervezetét. A címke tervezetének tartalmaznia kell az ásványvíz, a gyógyvíz, illetőleg a forrástermék nevét, esetleg védjegyzett nevét, továbbá egy literben, illetőleg ezer grammban foglalt alkotórészeinek sókká csoportosított és grammokban kifejezett, továbbá a gázoknak 20° Celsiuson köbcentiméterekben kifejezett mennyiségét, a víz fizikai tulajdonságaira vonatkozó adatokat. Feltüntetheti ezenfelül a gyógyvizek és forrástermékek címkéje az engedélyezéskor bemutatott orvosszakértői bizonyítványban megadott gyógyjavallat szövegét vagy félre nem érthető kivonatát. Egyéb javaslatok vagy bizonyítványok a címkén nem közölhetők (keserűvizekre vonatkozóan 1. a 33. §. rendelkezéseit is). 28. §. (1) A forrástermék forgalombahozatalának (T. 28. §, első bekezdés) engedélyezése végett benyújtott kérvényhez, amennyiben azt a forrásból vagy más vízből való párologtatás vagy egyéb kitermelési mód útján nyerik, a 27. §-ban meghatározott adatokon felül a kitermelési eljárás rajzát és műszaki leírását, a forrástermék csomagolásának mintáját és feliratát is két példányban csatolni kell. (2) Ha azonban a forrásterméket nem vízből termelik, hanem külfejtés vagy mélyművelés útján nyerik, csak a 27. §. 1—5. pontjaiban meghatározott mellékleteket, valamint a kitermelésnél alkalmazott eljárás műszaki leírását kell mellékelni. Ezenfelül be kell mutatni a forrástermék csomagolását két példányban, valamint a 27. §. 11. pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő címke rajzát is. BUDAPEST KÖZLÖNY 1931 április 1. 3. A kérelem elintézése. 29. §. (1) Az elsőfokú közegészségügyi hatóság az ásvány- vagy gyógyvíz megnevezése és ezeknek, illetőleg a forrásterméknek forgalombahozatala végett benyújtott kérvényt ebből a szempontból megvizsgálja és amennyiben a 27. §. és 28. §-ban meghatározott mellékletekkel nincs felszerelve, hiánypótlás végett e kérvényezőnek visszaadja. (2) A kellően felszerelt kérvényt az elsőfokú közegészségi hatóság a saját, valamint a tisztiorvos véleményével együtt a törvényhatóság első tisztviselőjéhez juttatja, aki a saját és a törvényhatóság tiszti főorvosa véleményével kiegészítve felterjeszti a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszterhez. 30. §. (1) A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter a kérelem teljesítése tárgyában az Országos Közegészségi Tanács és az Országos Forrás- és Fürdőügyi Bizottság meghallgatása után határoz. (2) A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter az ásványvíznek, a gyógyvíznek vagy a forrásterméknek forgalombahozatalára vonatkozó engedélyében a megnevezést is engedélyezi (T. 29. §.) és megállapítja a használható palackok, tartályok és csomagok mintáját, úgyszintén az alkalmazható címkéket. (3) Az ásványvíz, illetőleg a gyógyvíz megnevezését a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter a folyamodó által előterjesztett kérelem lehető figyelembevételével állapítja meg, figyelemmel arra, hogy az ásványvizek és a gyógyvizek azonos vagy hasonló megnevezése elkeríthessék. -1. A forgalombahozás engedélyezésének közzététele. 31. §. (1) A m. kir. népjóléti és munkaügyiminiszter az ásványvíz, a gyógyvíz és a forrástermék 5. -4 forgalombahozás módja. 32. §. (1) Az ásványvizet, a gyógyvizet és a forrásterméket csak olyan palackban, tartályokban és csomagokban és azokkal a címkékkel szabad forgalomba hozni, amelyek az engedélyezés alkalmával megállapíttattak. A címkén a forgalombahozatal engedélyezését és az engedélyezés számát és kettét is fel kell tüntetni. (2) Természetes ásványvizek kizárólag ásványvizes palackban tölthetők és vagy parafadugóval vagy koronadugóval (crown kork) dugaszolhatók. Szénsavval telített ásványvizek csak kengyelzáros u. n. patentzáró készülékkel ellátott vagy koronadugós ásványvizes palackokban jöhetnek forgalomba. (3) Dombornyomású palackokban csakis az a víz hozható forgalomba, amelynek nevét vagy a forgalombahozó cégét a palack dombornyomása feltünteti. 33. §. (1) A m. kir. népjóléti és munkaügyi minszter a keserűvizek vegyelemzésének a cimkén való feltüntetésétől eltekinthet. (2) A m. kir. népjóléti és munkaügyi minisztter azt is megengedheti, hogy a régóta szokásos vagy a külföldre szállított és a külkereskedelmi forgalomban megszokott ásvány- és gyógyvizek a 27. §. 11. pontjában megállapított eltérő címkét használjanak vagy a címke használatát mellőzzék. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott eltérések, valamint a forgalombahozatal alakjának megváltoztatása tárgyában a m. kir. népjóléti és munkügyi miniszter az Országos Forrás- és Fürdőügyi Bizottság meghallgatási alapján határoz. 6. Külföldi ásvány- és gyógyvíz, valamint forrástermék forgalombahozása. 34. §. Csak oly külföldi ásványvizet, gyógyvizet vagy forrásterméket szabad az ország területén közfogyasztás céljából forgalomba hozni, amelynek forgalombahozatalára a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter engedélyt adott. (T. 32. §.) 35. §. (1) Külföldi ásványvíznek, gyógyvíznek vagy forrásterméknek közfogyasztás céljából való forgalombahozatalát csak ásványvíz, gyógyvíz vagy forrástermék árusítására jogosult és belföldön lakó magyar honos (vezérképviselő) kérheti. A kérvényt a m. kir. népjóléti és munkaügyi minszterhez kell benyújtani. Ehhez a kérvényhez csatolni kell : a) olyan okiratot, mely igazolja, hogy a külföldi ásványvíz vagy gyógyvízforrás a kérvényező tulajdona és ha nem maga jár el, a tulajdonostól nyert megbízást igazoló okiratot; b) az ásványvíz vegyelemzéséről és bakteriológiai vizsgálatáról a 9. §. 5. pontja szerint kiállított hivatalos bizonyítványt; külföldi vegyelemzés is elfogadható, ha a 9. §. 5. pontjában felsoroltaknak megfelelő külföldi intézet állította ki; c) a 27. §. 4. pontjában körülírt bizonyítványt ; d) a 27. §. 10. pontja, illetőleg 28. §. 2. pontja szerinti mintát, valamint a 27. §. 11. pontjának megfelelő címkét. A címkén a származás országát és helyét magyarul vagy az illető állam nyelvén, mégpedig feltűnő módon meg kell jelölni, valamint magyar nyelven a vezérképviselő cégét és telephelyét is ; e) az idegen állam illetékes hatóságának az ottani magyar külképviseleti hatóság által látlamozott bizonyítványát arról, hogy az ásvány forgalombahozása tárgyában hozott határozatát az illetékes törvényhatóságnak leküldi, amely a felet erről értesíti. (2) Az ásványvíz, a gyógyvíz és a forrástermék forgalombahozásának engedélyezését a Budapesti Közlönyben és a Népegészségügyben is közzé kell tenni. (3) Ha a Budapesti Közlönyben való megjelenés a fél részére való kézbesítést megelőzi, az engedély a közzététel napjától számít.