Budapesti Közlöny, 1933. április (67. évfolyam, 74-97. szám)
1933-04-07 / 79. szám
2 Both, in my quality as Royal Hungarian Minister of Public Education and as the successor of the late Count Kuno Klebelsberg in the Council established by the Charter, I wish to apply, with the aid of the Lord, all my attention to the task of continually augmenting this foundation for the benefit of Arts in Hungary. With the expression of the highest considerate and my deepest respect, I have the honour to be Your Ladyship’s obedient servant : Dr. Bálint Hóman m, p. Budapest, March 21th 1933. A magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére Korcsmáros János hernádnémeti-i községi vezető jegyzőnek példás buzgalommal és eredménnyel teljesített közszolgálatáért a IV. osztályú Magyar Érdemkeresztet adományozom. Kelt Budapesten, 1933. évi április hó 4. napján. Horthy s. k. vitéz Gömbös Gyula s. k. A magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére Takács József cserépváraljai községi bírónak 40 évi közszolgálata alatt szerzett érdemei elismeréséül az V. osztályú Magyar Érdemkeresztet adományozom. Kelt Budapesten, 1933. évi április hó 4. napján. Horthy s. k. vitéz Gömbös Gyula s. k. A magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére Eberhard János Magyar Nemzeti Múzeumi I. osztályú műszaki altisztnek nyugalombavonulása alkalmából négy évtizedet meghaladó hű és buzgó szolgálatáért az V. osztályú Magyar Érdemkeresztet adományozom. Kelt Budapesten, 1933. évi április hó 4. napján Horthy s. k. vitéz Gömbös Gyula s. k. A magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére Csulik Mihály magyar királyi testnevelési főiskolai szakaltisztnek nyugalomba vonulása alkalmából negyven évig teljesített hű és buzgó szolgálatáért az V. osztályú Magyar Érdemkeresztet adományozom. Kelt Budapesten, 1933. évi április hó 4. napján. Horthy s. k. , réz Gömbös Gyula s. k. A magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére 3 évtizedet meghaladó időn át kifejtett munkásságukért Schuchmann Rezső balassagyarmati lakos, épület és bútorasztalosnak, továbbá Kosztolányi Pál balassagyarmati lakos, kárpitos és kocsigyártónak az V. osztályú Magyar Érdemkeresztet adományozom. Kelt Budapesten, 1933. évi április hó 4. napján Horthy s. k. vitéz Gömbös Gyula s. k. A magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére Grosz Ignácnak, a Magyar Általános Hitelbank alkalmazásában álló törzsaltisztnek, négy évtizeden keresztül példás szorgalommal és odaadással teljesített szolgálata elismeréséül a Magyar Ezüst Érdemérmet adományozom. Kelt Budapesten, 1933. évi április hó 4. napján. Horthy s. k. vitéz Gömbös Gyula s. k. A magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére Takács Ferenc budapesti lakosnak, a Nemzeti Takarékpénztár és Bank Részvénytársaságnál alkalmazásban volt nyugalmazott altisztnek négy évtizeden át odaadással és szorgalommal teljesített szolgálata elismeréseid a Magyar Bronz Érdemérmet adományozom. Kelt Budapesten, 1933. évi április hó 4. napján Horthy s. k. vitéz Gömbös Gyula s. k. A magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére Németh Károly zalaegerszegi lakos, hivatásos tűzoltó segédcsővezetőnek önfeláldozó és bátor magatartással véghezvitt életmentésért a Magyar Bronz Érdemérmet adományozom. Kelt Budapesten, 1933. évi április hó 4. napján. » Horthy s. k. vitéz Gömbös Gyula s. k. "A Kormányzó Ur ő Főméltósága, a magyar királyi külügyminiszter előterjesztésére, 1933. évi március hó 28-án kelt legfelsőbb elhatározásával megengedni méltóztatott, hogy Tomcsányi Vilmos Pál ny. magyar királyi igazságügyminiszter a Johannita Lovagrendbe tiszteletbeli lovagként való felvétele alkalmából neki adományozott lovagrendi jelvényeket, dr. Eckhardt Sándor egyetemi nyilvános rendes tanár a francia Becsületrend lovagi jelvényét, dr. Ivanich Ferenc és dr. Kopits Imre orvosok, valamint dr. Betskő Endre építészmérnök pedig az olasz Koronarend lovagkeresztjét elfogadják és viseljék. Magyarország Főméltóságú Kormányzója, mint a Magyar Vörös Kereszt Egylet legfőbb védnöke Budapesten, 1933. évi április hó 1. napján kelt legfelsőbb elhatározásával vitéz Szentváry-Walleshausen Alfréd nyugállományú magyar királyi honvéd gépkocsizó csapatbeli századost a Magyar Vörös Kereszt Egylet megbízottjává kinevezni méltóztatott. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter Kun Dániel, Kállai András, Kovács Mihály, Pozsár Gergely és Rosenfeld Lajos berettyóújfalui kisiparosoknak sok évtizeden át kifejtett érdemes önálló ipari tevékenységükért elismerését fejezte ki A m. kir. belügyminiszter az 1933. évi 2.310. számú határozatával Lupták Pál Losonc városban 1905. évben született, róm. kath. vallásu, missióspap, szobi lakos családi nevét „Kárpáti“ névre változtatta át. BUDAPESTI KÖZLÖNY A m. kir. kereskedelemügyi miniszternek 1933. évi 19.751. számú rendelete a védjegyügyi peres és nem peres eljárás tárgyában. A védjegyek oltalmáról rendelkező törvények módosítása és kiegészítése tárgyában alkotott 1925 : XII. t.-c. 5. §-ában kapott felhatalmazás alapján a m. kir. igazságügyminiszterrel egyetértve a következőket rendelem. Lajstromozás. 1. §• A védjegyet lajstromozás végett az illetékes kereskedelmi és iparkamaránál kell bejelenteni. (1890 . II. t.-c. 13. 8.), 2. §. A kereskedelmi és iparkamara védjegylajstromot vezet, amely a következő adatokat tartalmazza : a) a kereskedelmi és iparkamara megnevezését ; b) a folyószámot ; c) a védjegyet ; d) a bejelentés beérkezésének napját és óráját, valamint a belajstromozás napját és a rendestől eltérő elsőbbséget (3. §. b) pont) ; e) a védjegytulajdonos nevét vagy cégét, foglalkozását, lakóhelyét (székhelyét) és pontos lakáscímét, valamint képviselőjének nevét (1895 : XLI. t.-c. 5. §.), foglalkozását, lakóhelyét és pontos lakáscímét, végül ezeket az adatokat érintő változásokat; f) a vállalat megnevezését, amelyben a védjegyet használni fogják és a védjegy által védeni kívánt áruknak a 69.518/1925. K. M. számú rendelet (Magyarországi Rendeletek Tára LIX. évf. 513. 1.) 3. §-ának megfelelő megjelölését ; g) a védjegy törlését, ennek időpontját és okát ; h) jegyzetrovatot, (ide kell pl. hivatalból bevezetni a védjegy törlése iránti eljárás megindítását, a csődnyitást, kényszeregyességi, magánegyességi eljárás megindítását, illetőleg ezek feljegyzésének törlését, továbbá kérelemre mindazokat a tényeket, amelyeknek a nyilvánosság szempontjából jelentőségük van, így a védjegy használatától való eltiltást az 1923 : V. t.-c. alapján, stb.). A védjegylajstromot mindenki megtekintheti. A védjegyek tekintetében a jogok szerzése, megállapítása és megszűnése *— amennyiben az bejegyzéshez van kötve — a kereskedelmi és iparkamaránál vezetett védjegylajstromba való bejegyzés útján történik. 3. §• Minden védjegyet írásban vagy szóval kell bejelenteni. A szóbeli bejelentésről a kereskedelmi és iparkamara jegyzőkönyvet vesz fel. A bejelentésnek tartalmaznia kell : a) a 2. §, e) és f) pontjában felsorolt adatokat ; b) a védjegy belajstromozása és a nemzetközi egyezményen alapuló (rendestől eltérő) elsőbbség igénybevétele esetében az ennek megadása iránti kérelmet. 4. §• A bejelentéshez mellékelni kell : a) a díj befizetését igazoló okiratot ; b) képviselet esetén a meghatalmazást; c) a rendestől eltérő elsőbbség igénybevétele esetében az ezt igazoló okiratot ; d) árujegyzéket abban az esetben, ha a bejelentő a védjegyoltalmat több árucsoportba tartozó árukra kéri, vagy csak egy árucsoportba tartozó árukra kéri ugyan, de az árujegyzék több mint tíz áruból áll ; az árujegyzéket hat példányban kell csatolni ; e) a védjegyet legalább tíz példányban abban az alakban és kivitelben, amelyben a védjegytulajdonos azt használni kívánja és — ha a fél szükségesnek tartja — a védjegy leírását ; f) a védjegy kliséjét. 5. §. Ha a bejelentés a 3. és 4. §-ban megállapított követelményeknek nem felel meg, a bekereskedelmi és iparkamara a bejelentőt harminc napot meg nem haladó határidő kitűzése mellett a hiányok pótlására, illetőleg nyilatkozattételre hívja fel. Ez a határidő indokolt kérelemre meghosszabbítható. Ha a bejelentő a hiányokat kellő időben nem pótolja vagy a megfelelő nyilatkozatot nem teszi meg, a kereskedelmi és iparkamara a bejelentést visszautasítja. 6. §. A kereskedelmi és iparkamara a védjegylajstrom másodlatát minden hó elsején és tizenötödikén köteles a m. kir. szabadalmi bírósághoz felterjeszteni. 1933 április 7.