Budapesti Közlöny, 1933. november (67. évfolyam, 249-272. szám)
1933-11-03 / 249. szám
2 A m. kir. belügyminiszter az 1933. évi 55.306. számú határozatával Orod Ákos András Henrik Déva városban 1889. évben született, róm. kath. vallású, a Nemzeti színház tagja, budapesti lakos, valamint Mária Zsuzsanna Gabriella nevű gyermeke családi nevét „Ónodi“ névre változtatta át. .4 m. kir. belügyminiszter az 1933. évi 55.337. számú határozatával Breitenstein Gergely Nagykónyi községben 1893. évben született, róm. kath. vallásu, m. kir. postatakarékpénztári kisegítő szolga, budapesti lakos, valamint Erzsébet nevű gyermeke családi nevét „Barsoi“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter az 1933. évi 55.762. számú határozatával Andics Béla Budapest székesfővárosban 1903. évben született, ref. vallásu, m. kir. postatakarékpénztári tiszt, budapesti lakos családi nevét „Boromissza“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter az 1933. évi 56.080. számú határozatával Vend Antal Pál Vaskoh községben 1904. évben született, róm. kath. vallásu, m. kir. vámszaki tiszt, budapesti lakos családi nevét „Verényi“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter az 1933. évi 56.309. számú határozatával Vaskó Ferenc Fényeslitke községben 1895. évben született, róm. kath. vallásu, magántisztviselő, budapesti lakos családi nevét „Nádasi“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter az 1933. évi 56.321. számú határozatával Holpert István Gyula Devecser községben 1910. évben született, róm. kath. vallásu, budapesti lakos családi nevét „Kapitánfi“ névre változtatta át. 4 m. kir. belügyminiszter az 1933. évi 56.572. számú határozatával dr. Heinz Ottó Ferenc Vladimir Budapest székesfővárosban 1902. évben született, róm. kath. vallásu, m. kir. belügyminisztériumi számvevőségi dijnok, budapesti lakos családi nevét „Helesfai“ névre változtatta át. 4 m. kir. belügyminiszter az 1933. évi 56.573. számú határozatával dr. Henz Miroszláv Sándor Budapest székesfővárosban 1904. évben született, róm. kath. vallásu, orvos, budapesti lakos családi nevét „Helcsfai“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter az 1933. évi 56.574. számú határozatával Heinzl János Hostenice községben 1867. évben született, róm. kath. vallásu, műv. felügyelő, budapesti lakos családi nevét „Helesfai“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter az 1933. évi 56.623. számi határozatával Weszt István Budapest székesfővárosban 1897. évben született, róm. kath. vallásu, malomellenőr, bajai lakos családi nevét „Vörösvári“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter az 1933. évi 56.790. számú határozatával Hubacsek Béla Szeged városban 1912. évben született, róm. kath. vallásu, színművészeti akadémiai növendék, budapesti lakos családi nevét „Horlai“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter az 1933. évi 57.162. számi határozatával Kammer Jenő Mihály Szeged városban 1886. évben született, róm. kath. vallásu, m. kir. postatakarékpénztári számtanácsos, budapesti lakos, valamint Géza Jenő nevű gyermeke családi nevét „Kamarás“ névre változtatta át 4 m. kir. belügyminiszter az 1933. évi 57.167. számú határozatával Laufenauer Géza Gyula Sándor Székesfehérvár városban 1905. évben született, róm. kath. vallásu, m. kir. postatakarékpénztári dijnok, kispesti lakos, valamint Judit Margit Erzsébet nevű gyermeke családi nevét „Lugosi“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter az 1933. évi 57.211. számú határozatával dr. Molecz- Soicek István Rákospalota városban 1906. évben született, róm. kath. vallásu, m. kir. postatakarékpénztári tiszt, újpesti lakos családi nevét „Mosonyi“ névre változtatta át. .4 m. kir. belügyminiszter az 1933. évi 57.777. számú határozatával Hechti Ferenc József Budapest székesfővárosban 1902. évben született, róm. kath. vallásu, színházi díszítő, budapesti lakos, valamint Gizella Anna nevű gyermeke családi nevét „Hegyi“ névre változtatta át. 4 m. kir. belügyminiszter az 1933. évi 58.071. számú határozatával Krieger Dezső (Rezső) Budapest székesfővárosban 1898. évben született, róm. kath. vallásu, m. kir. rendőrségi detektív, pestújhelyi lakos, valamint Györgyike Mária és Rezső György nevű gyermekei családi nevét ,,Kereszthegyi“ névre változtatta át. • 4 m. kir. belügyminiszter az 1933. évi 58.350. Számú határozatával Meiszelsz István Vidrány községben 1904. évben született, róm. kath. vallásu, ügyvéd, budapesti lakos családi nevét „Vidrányi“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter az 1933. évi ad 58.350. számú határozatával Mes és Bianka Rimaszécs községben 1893. évben született, róm. kath. vallásu, cégvezető, mátyásföldi lakos családi nevét „Vidrányi“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter az 1933. évi 58.888. számú határozatával Vecsera János Béla Mátyás László Nagybecskerek városban 1899. évben született, róm. kath. vallásu, m. kir. honvéd műszaki főtisztviselő, budapesti lakos családi nevét „Vecsényi“ névre változtatta át. A m. kir. pénzügyminiszternek a m. kir. honvédelmi miniszterrel egyetértőleg kiadott 1933. évi 80.896/XI. a. számú körrendelete a hadirokkantak és más hadigondozottak ellátásáról szóló 1933. évi VII. t.-c. 31. §-ának a kizárólagos dohányeladási engedélyekre vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtása tárgyában. (Valamennyi m. kir. pénzügyigazgatóságnak és pénzügy igazgatósági kirendeltségnek.) Az 1933. évi VII. t.-c. 31. §-a következőképen rendelkezik : „31. §. (1) A minisztérium által meghatározott olyan engedélyeket, amelyeket valamely állami egyedáruság tárgyát alkotó dolgok, előárusítására vagy más jogosítványok kihasználására az állam, törvényhatóság vagy más hatóság jogszabály alapján adományoz, ideértve a kizárólagos dohányárusítási és a korlátlan italmérési engedélyeket is — amennyiben a jelen törvény alapján kedvezményekben részesíthető és egyébként is alkalmas hadigondozott jelentkező van — üresedés, vagy új jogosítvány kiadása esetében, legalább 50%-ban ily hadigondozottaknak kell adományozni. (2) Az előző bekezdésben említett engedélyeket, illetőleg jogosítványokat, valamint a minisztérium által meghatározott egyéb engedélyeket azoktól, akiknek a társadalmi helyzetükhöz mért megélhetése a saját maguk és háztartásuk nyugdíjával, kegydíjával, vagy az engedély, illetőleg jogosítvány tiszta bevételein felül élvezett bárminő egyéb keresetével, vagy jövedelmével biztosítva van, el kell vonni, amennyiben erre az érvényben lévő jogszabályok módot nyújtanak. Az elvonásért a korábbi engedélyesnek kártérítés, vagy térítés jár, ha az irányadó jogszabályok ily értelmű rendelkezést tartalmaznak. (3) Az előbbi bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha az engedélyes jogi személy, kivéve, ha a jogi személy közérdekű célt szolgál.“ A törvény most idézett rendelkezéseinek a kizárólagos dohányárusítási engedélyek szempontjából való végrehajtásaként a következőket rendelem el : 1. Uj engedélyek adományozása. 1. A kizárólagos dohányárusitási engedélyeket, — amennyiben az 1933. évi VII. t.-c. alapján kedvezményekben részesíthető és egyébként is alkalmas hadi gondozott jelentkező van, — üresedés vagy uj jogosítvány kiadása esetében legalább 50%-ban ily hadigondozottaknak kell adományozni. 2. Meghagyom a pénzügyigazgatóságoknak, hogy az 1933. évi VII. t.c. kihirdetési napja (1933. évi május hó 23.) óta 1933. évi október végéig adományozott kizárólagos dohányárusítási engedélyekről, az adományozó hatóság, az áruda nemének és helyének, valamint az engedélyes nevének és jogcímének (ha hadigondozott, e minőségének, hadirokkantnál a járadékosztálynak is) feltüntetésével kimutatást szerkesszenek és azt 1933. évi november hó 15-éig hozzám terjesszék fel. A jövőben pedig naptári negyedévenként, a negyedév végét követő 15 napon belül hasonló kimutatást terjesszenek fel az elmúlt negyedévben adományozott kizárólagos dohányárusítási engedélyekről. 11. A dohányeladási engedélyek felülvizsgálata. 1. A dohányárusok jogviszonyainak szabályozása tárgyában 1907. évi julius hó 1-én 04.727/1906. szám alatt kiadott pénzügyminiszteri rendelet (1907. évi P. K. 16. sz.) I. 5. pontjának első bekezdését a következő rendelkezéssel egészítem ki : „Fontos indoknak kell azonban tekinteni különösen azt, ha a dohányárusnak társadalmi helyzetéhez mért megélhetése a saját maga és háztartása nyugdíjával, kegydíjával, vagy a dohányáruda tiszta jövedelmén felül élvezett bárminő egyéb keresetével, avagy jövedelmével biztosítva van.“ 2. Mindazoknak a dohányárusoknak társadalmi helyzetéhez mért megélhetése biztosítottnak veendő és ezért a kizárólagos dohányeladási engedélyeket feltétlenül el kell vonni azoktól, akiknek a saját maguk és házastársuk nyugdíja (beleszámítva a lakáspénzt és egyéb címeken élvezett járandóságokat), kegydíja, vagy az engedély, illetve az ennek alapján folytatott üzlet tiszta bevételén felül élvezett bárminő egyéb keresete, vagy jövedelme a havi 300 pengőt meghaladja. Ennek az összegnek a kiszámításánál hadigondozott dohányárusoknál a hadigondozási pénzellátást (járadékot és nevelési pótlékot) havi 120 pengőig az 1933. évi VII. t.-c. 26. §. (6) bek. értelmében számításon kívül kell hagyni. BUDAPESTI KÖZLÖNY 1933 november 3. A m. kir. belügyminiszter az 1933. évi 57.160. számú határozatával Kalina József Újpest városban 1904. évben született, róm. kath. vallásu, m. kir. postatakarékpénztári kezelő, alsógödi lakos, valamint Edit nevű gyermeke családi nevét „Kassai“ névre változtatta át. 4 m. kir. belügyminiszter az 1933. évi 57.171. számú határozatával Gseterics Géza Budapest székesfővárosban 1905. évben született, róm. kath. vallásu, m. kir. postatakarékpénztári szolga, rákospalotai lakos, valamint Mária Magdolna és Erzsébet nevű gyermekei családi nevét „Csabai“ névre változtatta át.