Budapesti Közlöny, 1935. december (69. évfolyam, 274-297. szám)

1935-12-01 / 274. szám

1935 december 1. Budapesti Közlöny d) Azokat a csomókat, amelyek közé csalárd szándékkal idegen anyagokat, úgymint földet, hamut, homokot stb. kevernek, meg kell sem­misíteni. 6. Ha az átvétel bálon kint történik és egy­­egy bálban különböző osztályú csomók van­nak, úgy a bál osztályozásánál a 4. és 5. pont alatti határozatok rendelkezéseit értelemsze­rűen kell alkalmazni. 7. Tökéletlenül szárított (teljesen ki nem szárított főbordájú stb.) leveleket alsóbb osz­tályba kell sorolni, mint amelybe megfelelően szárított állapotban minőségük szerint tartoz­nának. A nedvesített vagy bármely okból átnedvese­dett levelek a nagylevelű és kapadohányoknál a III. b), illetve III., a finom és középfülöm kerti, továbbá a szentandrási muskotály dohá­nyoknál a középfülöm kerti, illetve szent­andrási muskotály III., a közönséges kerti és közönséges muskotály dohányoknál pedig a közönséges kerti, illetve közönséges muskotály III. osztályánál magasabb osztályba át nem vehetők. A tökéletlenül szárított, valamint a nedves dohányoknál a túlnedvességnek és az előrelátható romlásnak megfelelő aránylagos súlylevonást kell alkalmazni. 8. Haszonvehetetlen dohányleveleket, levél­részeket meg kell semmisíteni. A haszonvehe­tetlen anyaghoz tartoznak az egészen éretlen zöld, feketére fagyott, teljesen zsinórégett, vagy teljesen napégett, egészen kocsányrothadt, levélfoltokat okozó betegségek és thryps által teljesen tönkretett, gyártásra nem alkalmas le­velek, idegen anyagokat tartalmazó hulladék és kacs. Zsinórégettnek (szivégettnek) nem tekinthető az a levél, mely csak azért törik, mert száraz állapotban simittatván, nem elég nyirkos. Ha egy bálban haszonvehetetlen anyag van, akkor a haszonvehetetlen csomókat a termelő költségére ki kell válogatni. 9. A csomókat fa-, vagy tengeri hánccsal úgy kell kötni, hogy a levéllemeznek az a része, amely a gyártásnál felhasználást nyer, egész nagyságában a kötés fölé kerüljön. Azo­kat a csomókat tehát, amelyeket a főborda alsó végétől számítva egy hüvelyknél (2—3 cm.) magasabban kötnek, egy osztállyal ala­csonyabban kell átvenni, mint amelybe a leve­lek minőségüknél fogva egyébként tartozná­nak. A csomókat dohánnyal vagy zsineggel kötni tilos. B) Osztályozási szabályok. A beváltásra kerülő dohányok fajának meg­ítélésére és minőségük szerinti osztályozására a következő szabályok irányadók : Nagylevelű dohányok. Nagylevelű dohányok alatt azokat a dohá­nyokat kell érteni, amelyek szivargyártásnál használhatók, továbbá szivarka- és pipa-, vala­mint fondohány és burnót készítésére alkal­masak. I. Szivarboriték levelek. Szivarboriték leveleknek a sérületlen, finom, kellően szívós, vékonyerű, széles bordázatú, egyenletes szép színű és élénk égésű anyaleve­lek vehetők át. II. a) Szuloki levelek. 1. A válogatott osztályba tartoznak a csekély részben szivarboríték-, túlnyomó részben szi­varburok minőségű, szép, sérületlen, egyenletes színű és teljesen jó égésű anyalevelek. 2. Az első a) osztályba tartoznak a sérület­len vagy csak kissé sérült, egyenletes szinű, teljesen jó égésű, jó szivarburok és tartalom­­dús, jó szivarbél minőségű anyalevelek. 3. Az első b) osztályba tartoznak a sérület­len, vagy csak jelentéktelenül sérült, könnyebb jellegű, vagyis finomabb szövetű, vékonyabb erezetű, egyenletes, tetszetős szinű, finom pipa­dohányok előállítására alkalmas anyalevelek. 4. Az első c) osztályba tartoznak a sérület­len, vagy csak jelentéktelenül sérült, kevésbé finom szövetű és erezetű, kevésbé egyenletes, de nem visszatetsző szinű és jó pipadohányok gyártására használható anyalevelek. Ebbe az osztályba tartoznak azok az ép, vagy csak jelentéktelenül sérült anyalevelek is, amelyek bár szép és egyenletes színűek, de kevésbé jó égésűek és ezért csak fonlevélnek és burnótnak használhatók. 5. A második osztályba tartoznak a kissé sérült anyalevelek, továbbá a sérületlen, vagy csak szélükön jelentéktelenül sérült azok az anyalevelek, melyek durvább szövetük, vastag erezetük, nem tetszetős színük és rossz (meg­­bízhatatlan) égésük miatt csak közönséges pipadohányok előállítására alkalmasak. A második osztályba tartoznak továbbá a nagyobb, sérületlen hegylevelek és a tiszta, jobb minőségű aljlevelek. 6. A harmadik osztályba tartoznak minden egyéb, az előbbi osztályokba nem sorozható, tehát a visszatetsző szinű, nagyobb mérvben jégvert, vagy szakadozott anyalevelek, továbbá a gyengébb minőségű hegy- és aljlevelek. II. b) Debreceni, szegedi és tiszai levelek. 1. A válogatott osztályba tartoznak a szép, sérületlen, egyenletes színű és teljesen jó égésű, csekély részben szivarboríték és túlnyomórészt szivarburok minőségű anyalevelek. 2. Az első a) osztályba tartoznak a sérületlen vagy csak kissé sérült, egyenletes színű, teljesen jó égésű, jó szivarburok és tartalomdús, jó szivarbél minőségű anyalevelek. 3. Az első b) osztályba tartoznak a sérületlen vagy csak jelentéktelenül sérült, könnyebb jel­legű, vagyis finomabb szövetű, vékonyabb ere­zetű, jó égésű, egyenletes, tetszetős világos és egyenletes, tetszetős barna színű, finom pipa­dohány előállítására alkalmas anyalevelek. 4. Az első c) világos osztályba tartoznak a világossárga, pirosassárga, világospiros, világos­barnás színű, sérületlen vagy csak jelentéktele­nül sérült, kevésbé finom szövetű és erezetű, kevésbé egyenletes, de nem visszatetsző világos színű és jó pipadohány gyártására használható anyalevelek. Ebbe az osztályba tartoznak azok az ép vagy csak jelentéktelenül sérült anyalevelek is, melyek bár szép és egyenletes világos színűek, de kevésbé jó égésűek. 5. Az első c) barna osztályba tartoznak a barna színű, sérületlen, vagy csak jelentéktele­nül sérült, kevésbé finom szövetű­ és erezetű, kevésbé egyenletes, de nem visszatetsző barna színű és jó pipadohány gyártására használható anyalevelek. Ebbe az osztályba tartoznak azok az ép, vagy csak jelentéktelenül sérült anyalevelek is, amelyek bár szép és egyenletes barna színűek, de kevésbbé jó égésűek. 6. A második a) (világos) osztályba tartoz­nak a világossárga, pirosassárga, világospiros, világosbarnás szinű, kissé sérült, továbbá az ugyanilyen szinű sérületlen, vagy csak szélükön jelentéktelenül sérült, nem tetszetős világos szinű, durvább szövetű, vastagabb erezetű és rossz (megbízhatatlan) égésű anyalevelek, amelyek csak közönséges pipadohányok elő­állítására alkalmasak. Ebbe az osztályba tartoznak még, a világos szinü teljesen beérett és kifejlett nagyobb sé­rületlen hegylevelek és a tiszta, jobb minőségű, világos szinű, sérületlen aljlevelek. 7. A második b) (barna) osztályba tartoznak a barna szinű, kissé sérült, továbbá a barna szinü sérületlen, vagy csak szélükön jelenték­telenül sérült, nem tetszetős barna szinű, dur­vább szövetű, vastagabb erezetű és rossz (meg­bízhatatlan) égésű anyalevelek, amelyek csak közönséges pipadohányok előállítására alkal­masak. Ebbe az osztályba tartoznak a barna színű, teljesen beérett és kifejlett, nagyobb, sérületlen hegylevelek és a tiszta, jobb minőségű, sérület­len barna aljlevelek. 8. A harmadik a) (világos) osztályba tartoz­nak a világossárga, pirosassárga, világospiros, világosbarnás szinű, nagyobb mérvben jégvert vagy szakadozott anyalevelek, továbbá az ugyanilyen szinű gyengébb minőségű kisebb hegy- és aljlevelek. 9. A harmadik b) (barna) osztályba tartoz­nak minden egyéb, az előző osztályokba nem sorozható, tehát a visszatetsző szinű, nagyobb mérvben jégvert vagy szakadozott anyalevelek, továbbá a gyengébb minőségű, kisebb hegy- és aljlevelek. III. Finom kerti levelek. Finom kerti levelek azok a kis- és közép­nagyságú finom szövetű és minőségű, világos színezetű kerti levelek, amelyek legfinomabb és finom pipadohányok előállítására alkal­masak. 1. Az első osztályba tartoznak a tiszta, vagy csak jelentéktelen mérvben barna foltos, vilá­gossárga, aranysárga, vagy narancssárga színű, sérületlen, vagy csak szélükön szakado­zott azok az anyalevelek, melyek legfinomabb pipadohányok előállítására alkalmasak. 2. A második osztályba tartoznak a kevésbé egyenletes szinü, vagyis a kissé barna foltos, vagy zöldes erű, világossárga, aranysárga, vagy narancssárga szinü, kissé sérült anyalevelek, továbbá a szép szinü, sérületlen hegy- és tartal­masabb, sérületlen aljlevelek. Ebbe az osztályba átvett leveleknek legfino­mabb és finom pipadohányok előállítására al­kalmasaknak kell lenniök. 3. A harmadik osztályba tartoznak minden egyéb, az előbbi osztályokba nem sorozható le­velek, amennyiben még finom kerti jellegűek és finom pipadohányok előállítására alkal­masak. IV. Középfinom kerti levelek. Középfinom kerti levelek azok a kis- és középnagyságú, középfinom minőségű és szö­vetű kerti levelek, melyeknek színe a pirosas sárga színtől egészen a világosbarna színig vál­takozik. Ide tartoznak még azok a világos szinü kerti levelek, melyek merevebb szövetűek és ezért a finom kerti levelek közé nem soroz­hatók. 1. Az első osztályba tartoznak a tiszta, vagy csak jelentéktelenül barnafoltos, pirosassárga,­­világosbarna,­ vagy­ pirosasbarna szinü, pirosas­barna pettyes, továbbá a merevebb szövetüknél fogva a finom kerti levelek közé nem sorozható világos szinű, sérületlen, vagy csak szélükön szakadozott anyalevelek, melyek finom pipa­dohányok előálításár­a alkalmasak. 2. A második osztályba tartoznak a kevésbé egyenletes szinti, azaz kissé barnafoltos, vagy zöldes erű, pirosassárga, világosbarna, vagy pirosasbarna szinti, erősen pirosasbarna pet­­­tyes, továbbá a merevebb szövetű­ és ezért a finom kerti levelek közé nem sorozható, vilá­gos szinűi, kissé sérült anyalevelek, végül a szép Szinti,­ sérületlen hegylevelek és a tartalmasabb sérületlen aljlevelek. Ebbe az osztályba átvett leveleknek finom és középfinom pipadohányok előálítására alkal­masaknak kell lenniök. 3. A harmadik osztályba tartoznak minden egyéb, az előbbi osztályokba nem sorozható levelek, amennyiben még középfinom kerti jel­legűek és középfinom pipadohányok előállítá­sára alkalmasak.­­ V. Közönséges kerti levelek. Közönséges kerti levelek a kerti magból szár­mazó azok a levelek, melyeknek kifejezett kerti jellege nincs és pipadohányok előállítására al­kalmasak. 1. Az első osztályba tartoznak a sérületlen, vagy csak szélükön jelentéktelenül sérült anya­levelek, ha nem zöld színűek. , 2. A s­ásodik osztályba tartoznak a kissé sérült anyalevelek, továbbá a nagyobb, sérület­len hegylevelek és végül a tiszta, jobb minőségű aljlevelek. . .­­3. A harmadik osztályba tartoznak minden eg­yéb, az előbbi osztályokba nem sorozható, tehát nagyobb mérvben jégvert, vagy szakado­zott anyalevelek, továbbá a gyengébb minőségű hegy- és aljlevelek. VI. Szentandrási muskotály levelek. Sietttandrási muskotály levelek azok a do­hánylevelek, melyek szentandrási muskotály magból származnak, különleges illatúak és legfinomabb és finom pipadohányok előállítá­sára alkalmasak. 3

Next