Budapesti Közlöny, 1935. december (69. évfolyam, 274-297. szám)
1935-12-01 / 274. szám
1935 december 1. Budapesti Közlöny d) Azokat a csomókat, amelyek közé csalárd szándékkal idegen anyagokat, úgymint földet, hamut, homokot stb. kevernek, meg kell semmisíteni. 6. Ha az átvétel bálon kint történik és egyegy bálban különböző osztályú csomók vannak, úgy a bál osztályozásánál a 4. és 5. pont alatti határozatok rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni. 7. Tökéletlenül szárított (teljesen ki nem szárított főbordájú stb.) leveleket alsóbb osztályba kell sorolni, mint amelybe megfelelően szárított állapotban minőségük szerint tartoznának. A nedvesített vagy bármely okból átnedvesedett levelek a nagylevelű és kapadohányoknál a III. b), illetve III., a finom és középfülöm kerti, továbbá a szentandrási muskotály dohányoknál a középfülöm kerti, illetve szentandrási muskotály III., a közönséges kerti és közönséges muskotály dohányoknál pedig a közönséges kerti, illetve közönséges muskotály III. osztályánál magasabb osztályba át nem vehetők. A tökéletlenül szárított, valamint a nedves dohányoknál a túlnedvességnek és az előrelátható romlásnak megfelelő aránylagos súlylevonást kell alkalmazni. 8. Haszonvehetetlen dohányleveleket, levélrészeket meg kell semmisíteni. A haszonvehetetlen anyaghoz tartoznak az egészen éretlen zöld, feketére fagyott, teljesen zsinórégett, vagy teljesen napégett, egészen kocsányrothadt, levélfoltokat okozó betegségek és thryps által teljesen tönkretett, gyártásra nem alkalmas levelek, idegen anyagokat tartalmazó hulladék és kacs. Zsinórégettnek (szivégettnek) nem tekinthető az a levél, mely csak azért törik, mert száraz állapotban simittatván, nem elég nyirkos. Ha egy bálban haszonvehetetlen anyag van, akkor a haszonvehetetlen csomókat a termelő költségére ki kell válogatni. 9. A csomókat fa-, vagy tengeri hánccsal úgy kell kötni, hogy a levéllemeznek az a része, amely a gyártásnál felhasználást nyer, egész nagyságában a kötés fölé kerüljön. Azokat a csomókat tehát, amelyeket a főborda alsó végétől számítva egy hüvelyknél (2—3 cm.) magasabban kötnek, egy osztállyal alacsonyabban kell átvenni, mint amelybe a levelek minőségüknél fogva egyébként tartoznának. A csomókat dohánnyal vagy zsineggel kötni tilos. B) Osztályozási szabályok. A beváltásra kerülő dohányok fajának megítélésére és minőségük szerinti osztályozására a következő szabályok irányadók : Nagylevelű dohányok. Nagylevelű dohányok alatt azokat a dohányokat kell érteni, amelyek szivargyártásnál használhatók, továbbá szivarka- és pipa-, valamint fondohány és burnót készítésére alkalmasak. I. Szivarboriték levelek. Szivarboriték leveleknek a sérületlen, finom, kellően szívós, vékonyerű, széles bordázatú, egyenletes szép színű és élénk égésű anyalevelek vehetők át. II. a) Szuloki levelek. 1. A válogatott osztályba tartoznak a csekély részben szivarboríték-, túlnyomó részben szivarburok minőségű, szép, sérületlen, egyenletes színű és teljesen jó égésű anyalevelek. 2. Az első a) osztályba tartoznak a sérületlen vagy csak kissé sérült, egyenletes szinű, teljesen jó égésű, jó szivarburok és tartalomdús, jó szivarbél minőségű anyalevelek. 3. Az első b) osztályba tartoznak a sérületlen, vagy csak jelentéktelenül sérült, könnyebb jellegű, vagyis finomabb szövetű, vékonyabb erezetű, egyenletes, tetszetős szinű, finom pipadohányok előállítására alkalmas anyalevelek. 4. Az első c) osztályba tartoznak a sérületlen, vagy csak jelentéktelenül sérült, kevésbé finom szövetű és erezetű, kevésbé egyenletes, de nem visszatetsző szinű és jó pipadohányok gyártására használható anyalevelek. Ebbe az osztályba tartoznak azok az ép, vagy csak jelentéktelenül sérült anyalevelek is, amelyek bár szép és egyenletes színűek, de kevésbé jó égésűek és ezért csak fonlevélnek és burnótnak használhatók. 5. A második osztályba tartoznak a kissé sérült anyalevelek, továbbá a sérületlen, vagy csak szélükön jelentéktelenül sérült azok az anyalevelek, melyek durvább szövetük, vastag erezetük, nem tetszetős színük és rossz (megbízhatatlan) égésük miatt csak közönséges pipadohányok előállítására alkalmasak. A második osztályba tartoznak továbbá a nagyobb, sérületlen hegylevelek és a tiszta, jobb minőségű aljlevelek. 6. A harmadik osztályba tartoznak minden egyéb, az előbbi osztályokba nem sorozható, tehát a visszatetsző szinű, nagyobb mérvben jégvert, vagy szakadozott anyalevelek, továbbá a gyengébb minőségű hegy- és aljlevelek. II. b) Debreceni, szegedi és tiszai levelek. 1. A válogatott osztályba tartoznak a szép, sérületlen, egyenletes színű és teljesen jó égésű, csekély részben szivarboríték és túlnyomórészt szivarburok minőségű anyalevelek. 2. Az első a) osztályba tartoznak a sérületlen vagy csak kissé sérült, egyenletes színű, teljesen jó égésű, jó szivarburok és tartalomdús, jó szivarbél minőségű anyalevelek. 3. Az első b) osztályba tartoznak a sérületlen vagy csak jelentéktelenül sérült, könnyebb jellegű, vagyis finomabb szövetű, vékonyabb erezetű, jó égésű, egyenletes, tetszetős világos és egyenletes, tetszetős barna színű, finom pipadohány előállítására alkalmas anyalevelek. 4. Az első c) világos osztályba tartoznak a világossárga, pirosassárga, világospiros, világosbarnás színű, sérületlen vagy csak jelentéktelenül sérült, kevésbé finom szövetű és erezetű, kevésbé egyenletes, de nem visszatetsző világos színű és jó pipadohány gyártására használható anyalevelek. Ebbe az osztályba tartoznak azok az ép vagy csak jelentéktelenül sérült anyalevelek is, melyek bár szép és egyenletes világos színűek, de kevésbé jó égésűek. 5. Az első c) barna osztályba tartoznak a barna színű, sérületlen, vagy csak jelentéktelenül sérült, kevésbé finom szövetű és erezetű, kevésbé egyenletes, de nem visszatetsző barna színű és jó pipadohány gyártására használható anyalevelek. Ebbe az osztályba tartoznak azok az ép, vagy csak jelentéktelenül sérült anyalevelek is, amelyek bár szép és egyenletes barna színűek, de kevésbbé jó égésűek. 6. A második a) (világos) osztályba tartoznak a világossárga, pirosassárga, világospiros, világosbarnás szinű, kissé sérült, továbbá az ugyanilyen szinű sérületlen, vagy csak szélükön jelentéktelenül sérült, nem tetszetős világos szinű, durvább szövetű, vastagabb erezetű és rossz (megbízhatatlan) égésű anyalevelek, amelyek csak közönséges pipadohányok előállítására alkalmasak. Ebbe az osztályba tartoznak még, a világos szinü teljesen beérett és kifejlett nagyobb sérületlen hegylevelek és a tiszta, jobb minőségű, világos szinű, sérületlen aljlevelek. 7. A második b) (barna) osztályba tartoznak a barna szinű, kissé sérült, továbbá a barna szinü sérületlen, vagy csak szélükön jelentéktelenül sérült, nem tetszetős barna szinű, durvább szövetű, vastagabb erezetű és rossz (megbízhatatlan) égésű anyalevelek, amelyek csak közönséges pipadohányok előállítására alkalmasak. Ebbe az osztályba tartoznak a barna színű, teljesen beérett és kifejlett, nagyobb, sérületlen hegylevelek és a tiszta, jobb minőségű, sérületlen barna aljlevelek. 8. A harmadik a) (világos) osztályba tartoznak a világossárga, pirosassárga, világospiros, világosbarnás szinű, nagyobb mérvben jégvert vagy szakadozott anyalevelek, továbbá az ugyanilyen szinű gyengébb minőségű kisebb hegy- és aljlevelek. 9. A harmadik b) (barna) osztályba tartoznak minden egyéb, az előző osztályokba nem sorozható, tehát a visszatetsző szinű, nagyobb mérvben jégvert vagy szakadozott anyalevelek, továbbá a gyengébb minőségű, kisebb hegy- és aljlevelek. III. Finom kerti levelek. Finom kerti levelek azok a kis- és középnagyságú finom szövetű és minőségű, világos színezetű kerti levelek, amelyek legfinomabb és finom pipadohányok előállítására alkalmasak. 1. Az első osztályba tartoznak a tiszta, vagy csak jelentéktelen mérvben barna foltos, világossárga, aranysárga, vagy narancssárga színű, sérületlen, vagy csak szélükön szakadozott azok az anyalevelek, melyek legfinomabb pipadohányok előállítására alkalmasak. 2. A második osztályba tartoznak a kevésbé egyenletes szinü, vagyis a kissé barna foltos, vagy zöldes erű, világossárga, aranysárga, vagy narancssárga szinü, kissé sérült anyalevelek, továbbá a szép szinü, sérületlen hegy- és tartalmasabb, sérületlen aljlevelek. Ebbe az osztályba átvett leveleknek legfinomabb és finom pipadohányok előállítására alkalmasaknak kell lenniök. 3. A harmadik osztályba tartoznak minden egyéb, az előbbi osztályokba nem sorozható levelek, amennyiben még finom kerti jellegűek és finom pipadohányok előállítására alkalmasak. IV. Középfinom kerti levelek. Középfinom kerti levelek azok a kis- és középnagyságú, középfinom minőségű és szövetű kerti levelek, melyeknek színe a pirosas sárga színtől egészen a világosbarna színig váltakozik. Ide tartoznak még azok a világos szinü kerti levelek, melyek merevebb szövetűek és ezért a finom kerti levelek közé nem sorozhatók. 1. Az első osztályba tartoznak a tiszta, vagy csak jelentéktelenül barnafoltos, pirosassárga,világosbarna, vagy pirosasbarna szinü, pirosasbarna pettyes, továbbá a merevebb szövetüknél fogva a finom kerti levelek közé nem sorozható világos szinű, sérületlen, vagy csak szélükön szakadozott anyalevelek, melyek finom pipadohányok előálítására alkalmasak. 2. A második osztályba tartoznak a kevésbé egyenletes szinti, azaz kissé barnafoltos, vagy zöldes erű, pirosassárga, világosbarna, vagy pirosasbarna szinti, erősen pirosasbarna pettyes, továbbá a merevebb szövetű és ezért a finom kerti levelek közé nem sorozható, világos szinűi, kissé sérült anyalevelek, végül a szép Szinti, sérületlen hegylevelek és a tartalmasabb sérületlen aljlevelek. Ebbe az osztályba átvett leveleknek finom és középfinom pipadohányok előálítására alkalmasaknak kell lenniök. 3. A harmadik osztályba tartoznak minden egyéb, az előbbi osztályokba nem sorozható levelek, amennyiben még középfinom kerti jellegűek és középfinom pipadohányok előállítására alkalmasak. V. Közönséges kerti levelek. Közönséges kerti levelek a kerti magból származó azok a levelek, melyeknek kifejezett kerti jellege nincs és pipadohányok előállítására alkalmasak. 1. Az első osztályba tartoznak a sérületlen, vagy csak szélükön jelentéktelenül sérült anyalevelek, ha nem zöld színűek. , 2. A sásodik osztályba tartoznak a kissé sérült anyalevelek, továbbá a nagyobb, sérületlen hegylevelek és végül a tiszta, jobb minőségű aljlevelek. . .3. A harmadik osztályba tartoznak minden egyéb, az előbbi osztályokba nem sorozható, tehát nagyobb mérvben jégvert, vagy szakadozott anyalevelek, továbbá a gyengébb minőségű hegy- és aljlevelek. VI. Szentandrási muskotály levelek. Sietttandrási muskotály levelek azok a dohánylevelek, melyek szentandrási muskotály magból származnak, különleges illatúak és legfinomabb és finom pipadohányok előállítására alkalmasak. 3