Budapest Közlöny Hivatalos Értesítője, 1936. május (70. évfolyam, 100-125. szám)

1936-05-14 / 111. szám értesítője

4 A Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője 1936 május 14. kor érvényben levő törvényes rendelkezések figyelembe­vételével. A jelen végzést az egyességet jóváhagyó részében jogerősnek nyilvánítja. Miskolc, 1936. évi május hó 1. napján. A miskolci kir. törvényszék. *21095 Csődönkivüli kényszeregyesség. Ke. 5996/11. 1935. sz. Dán Sándor cipész-iparos, békési lakos csődönkivüli kényszeregyességi ügyében a gyulai kir. törvényszék közhírré teszi, hogy a mai napon fenti számú végzésé­vel jóváhagyta az adós és hitelezői között az Országos Hitelvédő Egylet szegedi kamarakerületi szerve közre­működésével 1936. évi március hó 2. napján létrejött magánegyességet, az egyességet jóváhagyó végzését jog­erősnek nyilvánította és a vagyonfelügyelő összes díját és kiadását 31 pengő 20 fillérben állapította meg. Gyula, 1936. évi április hó 29. napján. A gyulai kir. tör­vényszék. *21092 Csődönkivüli kényszeregyesség. Ke. 35755/2. 1936. sz. A budapesti kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Köves­ Jenő budapesti bej. cipőkereskedőre (VII., Rákóczi-út 8. sz.) nézve a csődönkivüli kényszeregyességi eljárást megindította. Vagyonfelügyelő dr. Pajzs Elemér budapesti (V. ker., Pozsonyi­ út 12.) ügyvéd. A hitelezőknek követeléseiket 1936. évi május hó 31 napjáig írásban be kell jelenteniük az Országos Hitel­védő Egylet központjánál (V., Alkotmány­ u. 8.) és felhívja a kir. törvényszék a hitelezőket, hogy a netán létrejött magánegyesség elleni észrevételeiket az egyes­­ségnek a Budapesti Közlönyben való közzétételét követő 15 nap alatt ugyanitt írásban jelentsék be. Az egyességi eljárás megindítása iránti kérelem előter­jesztésének napja : 1936. évi május hó 8. napja. Az egyességi eljárás megindításának joghatálya 1936. évi május hó 11. napján áll be. Budapest, 1936. évi május hó 11. napján. A budapesi kir. törvényszék. *21105 Csődönkivüli kényszeregyesség. Ke. 577/1936. szám. Telkes Károly, tatai üveg-, porcellán- és bútorkeres­kedő ügyében a létrejött egyesség szerint adós­köteles tartozásainak 50%-át az egyességet jogerősen jóvá­hagyó végzés közzétételétől számított 30-ik napon kez­dődő tíz havi egyenlő részletben megfizetni. Kezes : Telkes Károlyné az egyességi hányad és Trutzer Ignác 20% erejéig. Budapest, 1936. május 13. Országos Hitelvédő Egylet. F 13259 Felhívás. Felhívás: 368/4/1936. szám. A nagykanizsai kir. tör­vényszék dr. Kuhár Ottó ügyvéd által képviselt Weber Rupertné Singer Malvin nagykanizsai lakos folyamodó kérelme folytán az 1894: XXXI. t.-c. 77. §-ának b) pontja alapján felhívja az ismeretlen helyen tartózkodó Wéber Rupert számvevő altiszt volt nagykanizsai lakost, hogy feleségével Singer Malvin nagykanizsai lakossal Nagykanizsán az 1909. évi február hó 21. napján a nagy­­kanizsai állami anyakönyvvezető előtt kötött házasságon alapuló életközösséget a jelen hirdetménynek a hivatalos lapban történt beiktatását követő naptól számított egy év alatt állítsa vissza, mert ellenkező esetiben a folya­modó keresete következtében a bíróság a házasság fel­bontása felől fog határozni. Felhívja továbbá, hogy tartózkodó helyéről a bírósá­got értesítse, mert ellenkező esetben a megindítandó bontóperben új hirdetményi idézés mellőzésével dr. Bogidsán Emil ügyvéd, nagykanizsai lakos, most kine­vezett ügygondnok fogja őt képviselni. Nagykanizsa, 1936. évi május hó 8. napján. A nagykanizsai kir. tör­vényszék. **678 Gondnokság. Gondnokság. P. VI. 12747/7. 1935. szám. A pestvidéki kir. törvényszék, mint polgári bíróság közthirré teszi, hogy Újvári Margit budapesti születésű, 39 éves, ev. vallású hajadon, rákospalotai (Szentmihályi­ u. 132.) lakost a P. VI. 12747/6. 1935. számú jogerős ítéletével az 1877 : XX. t.-c. 28. §-ának a) pontja alapján gond­nokság alá helyezte. Budapest, 1936. évi április hó 2. napján. A pestvidéki kir. törvényszék. **677 Idézések. Idézés: Kjő. 264/1936. szám. Néhai özv. Csordás An­­talné sz. Rózsa Mária szegedi volt lakos hagyatéka ügyé­ben a f. tárgyalást Szegedre, Széchenyi-tér 6. sz. a. hi­vatalos helyiségembe 1936. évi augusztus hó 17. nap­jának délelőtti 9 órájára kitűzöm és arra Csordás Ist­ván jelenben ismeretlen helyen távollevő szegedi volt lakos, örököst az 1894. évi XVI. t.-c. 54. §-ában foglalt azzal a joghatállyal idézem meg, hogy ha a tárgyalásra sem meg nem jelenik, sem magát nem képviselteti, a tárgyalás az árvaszék által részére kirendelendő ügy­gondnokával fog megtartatni, aki őt perreutasitás esetén is képviselni jogosult lesz. Szeged, 1936. évi május hó 11. na­pján. Dr. Bogdán Ernő, kir. közjegyző, 3517 Idézés: Kjő. 172/1936. szám. Néhai Balogh Ferdinand kiskundorozsmai volt lakos hagyatéka ügyében a f. tár­gyalást Szegedre, Széchenyi-tér 6. sz. a. hivatalos helyi­ségembe 1936. évi augusztus hó 17. napjának délelőtti 9 órájára kitűzöm és arra a hadban eltűnt — orosz hadifogságba került — Balog József kiskundorozsmai volt lakos örököst az 1894. évi XVI. t.-c. 54. §-ában Holtnaknyilvánitások. Holtnaknyilvánitás. Pk. 15869/1936. szám. A kiskun­félegyházi kir. járásbiróság Paksi Mihályné és Paksi Franciska kiskunmajsai lakosok részéről a 28.000/1919. I. M. sz. rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag háborúban eltűnt Paksi Mihály, kiskun­majsai volt lakos holtnak nyilvánitása iránt az eljá­rást megindítja és az eltűntt részére ügygondnokul dr. Névy Gyula ügyvéd, kiskunmajsai lakost rendeli ki. Az eltűnt neve : Paksi Mihály, születési helye és ideje: Kiskunmajsa, 1888. évi szeptember hó 27., szüleinek neve : néhai Paksi István és néhai Dragon Veronika, hozzátartozóinak neve : felesége : Paksi Mihályné sz. Bozó Erzsébet, gyermekének neve : Paksi Franciska, lakik : Kiskunmajsa. Az eltűnt foglalkozása : földmíves, utolsó lakhelye (tartózkodási helye) : Kiskunmajsa, ingó vagyona nem maradt, ingatlan vagyona Kiskunmajsa községben maradt, bevonulásának ideje és az a csapat­test, melynél utoljára teljesített szolgálatot : 1915. már­cius hó, cs. és kir. 23. gyalogezred. Zombor. Katonai rendfokozata : gyalogos, utolsó tábori posta száma : 105., az a hadiesemény, amely közben nyoma veszett , ismeretlen. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt éle­tben lé­tér­ől, tartózkodó helyé­ről, halálának, vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempont­jából fontos egyéb körül­ményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt e bíróságnál jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Kiskunfélegyháza, 1936. évi február hó 29. napján. A kiskunfélegyházi kir. járásbiróság. 3444 Holtnaknyilvánitás. Hó. 17192/1936. szám. A nyíregy­házi kir. járásbiróság P. Fekete Miklósné Berencsi Te­rézia részéről előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Berencsi Béla ibrányi volt lakos holtnak nyilvání­­tása iránt az eljárást megindította és az eltűnt részére ügygondnok kirendelését költségkimélésbő­l mellőzte. Az eltűnt neve : Berencsi Béla ; születési helye Ibrány ; születési ideje 1878. szeptember 3. ; szüleinek neve néhai Berencsi Ferenc és Tóth Borbála ; házastársának neve Puskás Julianna, lakik Ibrányon, az eltűnt fog­lakozása földmives ; utolsó lakhelye Ibrány ; katonai szolgálatot teljesített a cs. és kir. 65. gyalogezredben ; katonai rendfokozata gyalogos ; utolsó tábori postaszáma ismeretlen ; eltűnésének körülményei : Az 1915. évben vonult be katonai szolgálatra a cs. és kir. 65. gyalog­ezred 4. század II. szakaszához. 1916. augusztusában az orosz harctéren teljesített szolgálatot s azóta nyoma veszett. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyé­ről, halálának, vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körül­ményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még élet­ben volt, azt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíróságnál jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkezik, a bíróság ez egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Nyíregyháza, 1936. évi április hó 24. A nyíregyházi kir. járásbiróság. 3445 Holtnaknyilvánitás. Hó. 17205/1936. szám. A nyíregy­házi kir. járásbiróság P. Fekete Miklósné Berencsi Te­rézia ibrányi lakos részéről előterjesztett kérelem foly­tán az állítólag eltűnt G. Molnár Mihály ibrányi volt lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást megindította és az eltűnt részére ügygondnok kirendelését költség­kímélésből mellőzte. Az eltűnt neve : G. Molnár Mihály; születési helye Ibrány ; születési ideje 1889. szeptember 29. ; szüleinek neve néhai Molnár István és Puskás Julianna ; nőtlen ; az eltűnt foglalkozása földmives ; utolsó lakhelye Ibrány ; katonai szolgálatot teljesített a m. kir. 14. hon­véd huszár ezredben ; katonai rendfokozata közhuszár ; utolsó tábori postaszáma ismeretlen ; eltűnésének kö­rülményei : 1914. augusztus havában vonult be katonai szolgálatra a fenti ezred 1-ső századához s azóta hír nem érkezett róla. A kir. járásbiróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyé­ről, halálának, vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnak nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körül­ményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíróságnál jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkezik, a bíróság ez egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánítás kérdésében határozni. Nyíregyháza, 1936. évi április hó 24. A nyíregyházi kir. járásbiróság. 3446 Holtnaknyilvánitás. Pk. 735/1936. szám. A kir. járás­biróság Kulik Imréné szül. Pelyva Brigitta, endrődi lakos részéről "a 28.000/1919. I. M. sz. rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólagosan eltűnt Kulik Imre, volt endrődi lakos holtnaknyilvánítása iránt az eljárást megindította és az eltűnt részére ügygond­nokul dr. Tóth István endrődi ügyvédet rendelte ki. Az eltűnt neve : Kulik Imre, született Endrőd község­ben 1879. augusztus 17., szüleinek neve : Kulik István és neje Pintér Mária, nős Pelyva Brigittával, gazdál­kodó, utolsó lakhelye : Endrőd, ingatlan vagyona maradt. Bevonulásának időpontja : 1914. évben az álta­lános mozgósításkor mint őrvezető vonult be a volt m. kir. 4. honvédgyalogezredhez, annak 6. századához, innen rövid idő múlva a szerb harctérre vitetvén, ahol is az u. n. Cigányszigeten megsebesült és onnan Buda­pestre a katonai kórházba került, itt hat heti gyógy­kezelésben részesült, 8 napi szabadságra Endrőd köz­ségbe távozott, majd pedig ezen szabadság letelte után ismét visszament a nagyváradi fent említett századhoz, innen egy hónap múlva az orosz harctérre vitetvén és 1915. március hó 10-én vívott ütközetben újból meg­sebesült és kórházba került, egy hónapi kezelés után a fent említett századhoz került, ahonnan 3 hét letelte után az olasz harctérre vitetvén és San Martinónál vívott ütközetben 1915. július 20-án elesett, eltűnt, vagy meghalt és azóta magáról életjelt nem adott. Eltűnésére vonatkozó adat nincs. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodó helyé­ről, halálának, vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körül­ményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt e bíróságnál jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkezik, a biróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Gyoma, 1936. május 1. A gyomai kir. járásbiróság. 3441 Holtnaknyilvánitás. Pk. 312/1936. szám. A csepregi kir. járásbiróság Hermán József iváni lakos részéről a 28.000/1919. I. M. sz. rend. alapján előterjesztett ké­relem folytán az állítólag eltűnt Hermán János iváni volt lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást meg­ indította és az eltűnt részére dr. Kovács Sándor csepn­regi ügyvédet rendelte ki ügygondnokul. Az eltűnt neve : Hermán János, születési helye és ideje : Iván, 1892. évi november hó 1. napján, szülei­nek neve : néhai Hermán József és Németh Ágnes, lakik Ivánban, nőtlen, az eltűnt foglalkozása : föld­­műves, utolsó lakhelye : Iván, bevonulásának időpontja: 1913. október 1., az a csapattest, amelyhez az ismert adatok szerint eredetileg beosztották : 76. gyalogezred 9. század, az a csapattest, melynél utoljára teljesített szolgálatot: ugyanaz, katonai rendfokozata : köz­legény, utolsó tábori postaszáma : 46., az a hadiese­mény, amely következtében nyomaveszett, szerb fog­ságba esett, eltűnésére vonatkozó egyéb adatok . 1915. évi január 1-én irt utoljára a fogságból, s azóta nyoma­veszett. A kir. járásbiróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodó helyé­ről, halálának, vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnak nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körül­ményről, így különösen arról volna tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, azt a berettyóújfalui kir. járásbíróságnál 60 nap alatt jelentse be. Ha az előbb megjelölt időpontig bejelentés nem érkezett a biróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Csepreg, 1936. évi március hó 6. napján. A csepregi kir. járásbiróság. 3450 Holtnaknyilvánitás. 894/1936. szám. A bicskei kir. já­rásbiróság Schenek Antalné szül. Scheirich Anna etyeki lakos kérelmére nevezett édesatyja Scheirich Mihály volt etyeki lakos. — Etyek községben 1878. évi szeptem­ber hó 8. napján Scheirich Mihály és Lintner Mária szülőktől született, nőm volt néhai Kleofász Annával, továbbá Scheirich Anna férjezett Schenek Antalné etyeki és Scheirich Mária balatonbozsoki lakosok édesatyja és­­ Etyek községben kevés ingatlan vagyonnal bír és végül akinek­ utolsó lakhelye Etyek község volt, ahonnan 1914. évi julius hó 28. napján bevonult katonának, a volt m. kir. 17. népfölkelő gyalogezredhez Székesfehér­várra s ezen ezreddel az orosz harctérre került, ahol 1914. év december havában a Havasvölgy és Regyves­völgy között eltűnt, illetve a m. kir. honvé­delmi minisztérium hab. veszteséget nyilvántartó hivatal 4. csoportjának 989/4—1935. ig. számú értesítése szerint a volt cs. és kir. hadügyminisztérium által 1917. évi július hó 11-én kiadott 596. számú veszteségi lajstrom szerint Vladimírban a 28. számú, majd Moszkvában egy katonai kórházban, mint orosz hadifogoly internél­­ta vott s azóta róla hir nem érkezett, a holtnak nyilvá­nitása iránt az eljárást a 28.000/1919. I. M. számú ren­delet értelmében megindítja. A biróság fel­hiv mindenkit, ha az eltűnt életbenlété­ről, tartózkodási helyéről, halálának, vagy eltűnésének körülményeiről, különösen arról, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl életben volt-e, tud, azt e kir. járásbiró­ságnál 60 nap alatt annál is inkább jelentse be, mert különben a biróság az eddigi adatok alapján a holtnak­­nyilvánító végzést kibocsátja. Bicske, 1936. évi március hó 31-én. A bicskei kir járásbiróság 3437 Holtnaknyilvánitás. P. 2957/1936. szám. A debreceni kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Balogh Kálmán hajduszoboszlói lakos részéről az 1911 :1. t.-c. 733. §-a alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag el­tűnt Balogh Gyula volt hajduszoboszlói lakos holtnak­­nyilvánítása iránt az eljárást a mai napon megindí­totta és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Kéry Lajos debreceni ügyvédet rendelte ki, foglalt joghatállyal megidézem. Ha a kitűzött határna­pon meg nem jelenik, a tárgyalás a részére illetékes gyámhatósága által kirendelendő ügygondnokával fog megtartatni, aki netalán­ perreutasítás esetén is az eset­leg megindítandó perben is őt képviselni jogosult. Sze­ged, 1936. évi május hó 11. napján. Dr. Bogdán Ernő, kir. közjegyző, 3518

Next