Budapest Közlöny Hivatalos Értesítője, 1936. május (70. évfolyam, 100-125. szám)
1936-05-14 / 111. szám értesítője
4 A Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője 1936 május 14. kor érvényben levő törvényes rendelkezések figyelembevételével. A jelen végzést az egyességet jóváhagyó részében jogerősnek nyilvánítja. Miskolc, 1936. évi május hó 1. napján. A miskolci kir. törvényszék. *21095 Csődönkivüli kényszeregyesség. Ke. 5996/11. 1935. sz. Dán Sándor cipész-iparos, békési lakos csődönkivüli kényszeregyességi ügyében a gyulai kir. törvényszék közhírré teszi, hogy a mai napon fenti számú végzésével jóváhagyta az adós és hitelezői között az Országos Hitelvédő Egylet szegedi kamarakerületi szerve közreműködésével 1936. évi március hó 2. napján létrejött magánegyességet, az egyességet jóváhagyó végzését jogerősnek nyilvánította és a vagyonfelügyelő összes díját és kiadását 31 pengő 20 fillérben állapította meg. Gyula, 1936. évi április hó 29. napján. A gyulai kir. törvényszék. *21092 Csődönkivüli kényszeregyesség. Ke. 35755/2. 1936. sz. A budapesti kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Köves Jenő budapesti bej. cipőkereskedőre (VII., Rákóczi-út 8. sz.) nézve a csődönkivüli kényszeregyességi eljárást megindította. Vagyonfelügyelő dr. Pajzs Elemér budapesti (V. ker., Pozsonyi út 12.) ügyvéd. A hitelezőknek követeléseiket 1936. évi május hó 31 napjáig írásban be kell jelenteniük az Országos Hitelvédő Egylet központjánál (V., Alkotmány u. 8.) és felhívja a kir. törvényszék a hitelezőket, hogy a netán létrejött magánegyesség elleni észrevételeiket az egyességnek a Budapesti Közlönyben való közzétételét követő 15 nap alatt ugyanitt írásban jelentsék be. Az egyességi eljárás megindítása iránti kérelem előterjesztésének napja : 1936. évi május hó 8. napja. Az egyességi eljárás megindításának joghatálya 1936. évi május hó 11. napján áll be. Budapest, 1936. évi május hó 11. napján. A budapesi kir. törvényszék. *21105 Csődönkivüli kényszeregyesség. Ke. 577/1936. szám. Telkes Károly, tatai üveg-, porcellán- és bútorkereskedő ügyében a létrejött egyesség szerint adósköteles tartozásainak 50%-át az egyességet jogerősen jóváhagyó végzés közzétételétől számított 30-ik napon kezdődő tíz havi egyenlő részletben megfizetni. Kezes : Telkes Károlyné az egyességi hányad és Trutzer Ignác 20% erejéig. Budapest, 1936. május 13. Országos Hitelvédő Egylet. F 13259 Felhívás. Felhívás: 368/4/1936. szám. A nagykanizsai kir. törvényszék dr. Kuhár Ottó ügyvéd által képviselt Weber Rupertné Singer Malvin nagykanizsai lakos folyamodó kérelme folytán az 1894: XXXI. t.-c. 77. §-ának b) pontja alapján felhívja az ismeretlen helyen tartózkodó Wéber Rupert számvevő altiszt volt nagykanizsai lakost, hogy feleségével Singer Malvin nagykanizsai lakossal Nagykanizsán az 1909. évi február hó 21. napján a nagykanizsai állami anyakönyvvezető előtt kötött házasságon alapuló életközösséget a jelen hirdetménynek a hivatalos lapban történt beiktatását követő naptól számított egy év alatt állítsa vissza, mert ellenkező esetiben a folyamodó keresete következtében a bíróság a házasság felbontása felől fog határozni. Felhívja továbbá, hogy tartózkodó helyéről a bíróságot értesítse, mert ellenkező esetben a megindítandó bontóperben új hirdetményi idézés mellőzésével dr. Bogidsán Emil ügyvéd, nagykanizsai lakos, most kinevezett ügygondnok fogja őt képviselni. Nagykanizsa, 1936. évi május hó 8. napján. A nagykanizsai kir. törvényszék. **678 Gondnokság. Gondnokság. P. VI. 12747/7. 1935. szám. A pestvidéki kir. törvényszék, mint polgári bíróság közthirré teszi, hogy Újvári Margit budapesti születésű, 39 éves, ev. vallású hajadon, rákospalotai (Szentmihályi u. 132.) lakost a P. VI. 12747/6. 1935. számú jogerős ítéletével az 1877 : XX. t.-c. 28. §-ának a) pontja alapján gondnokság alá helyezte. Budapest, 1936. évi április hó 2. napján. A pestvidéki kir. törvényszék. **677 Idézések. Idézés: Kjő. 264/1936. szám. Néhai özv. Csordás Antalné sz. Rózsa Mária szegedi volt lakos hagyatéka ügyében a f. tárgyalást Szegedre, Széchenyi-tér 6. sz. a. hivatalos helyiségembe 1936. évi augusztus hó 17. napjának délelőtti 9 órájára kitűzöm és arra Csordás István jelenben ismeretlen helyen távollevő szegedi volt lakos, örököst az 1894. évi XVI. t.-c. 54. §-ában foglalt azzal a joghatállyal idézem meg, hogy ha a tárgyalásra sem meg nem jelenik, sem magát nem képviselteti, a tárgyalás az árvaszék által részére kirendelendő ügygondnokával fog megtartatni, aki őt perreutasitás esetén is képviselni jogosult lesz. Szeged, 1936. évi május hó 11. napján. Dr. Bogdán Ernő, kir. közjegyző, 3517 Idézés: Kjő. 172/1936. szám. Néhai Balogh Ferdinand kiskundorozsmai volt lakos hagyatéka ügyében a f. tárgyalást Szegedre, Széchenyi-tér 6. sz. a. hivatalos helyiségembe 1936. évi augusztus hó 17. napjának délelőtti 9 órájára kitűzöm és arra a hadban eltűnt — orosz hadifogságba került — Balog József kiskundorozsmai volt lakos örököst az 1894. évi XVI. t.-c. 54. §-ában Holtnaknyilvánitások. Holtnaknyilvánitás. Pk. 15869/1936. szám. A kiskunfélegyházi kir. járásbiróság Paksi Mihályné és Paksi Franciska kiskunmajsai lakosok részéről a 28.000/1919. I. M. sz. rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag háborúban eltűnt Paksi Mihály, kiskunmajsai volt lakos holtnak nyilvánitása iránt az eljárást megindítja és az eltűntt részére ügygondnokul dr. Névy Gyula ügyvéd, kiskunmajsai lakost rendeli ki. Az eltűnt neve : Paksi Mihály, születési helye és ideje: Kiskunmajsa, 1888. évi szeptember hó 27., szüleinek neve : néhai Paksi István és néhai Dragon Veronika, hozzátartozóinak neve : felesége : Paksi Mihályné sz. Bozó Erzsébet, gyermekének neve : Paksi Franciska, lakik : Kiskunmajsa. Az eltűnt foglalkozása : földmíves, utolsó lakhelye (tartózkodási helye) : Kiskunmajsa, ingó vagyona nem maradt, ingatlan vagyona Kiskunmajsa községben maradt, bevonulásának ideje és az a csapattest, melynél utoljára teljesített szolgálatot : 1915. március hó, cs. és kir. 23. gyalogezred. Zombor. Katonai rendfokozata : gyalogos, utolsó tábori posta száma : 105., az a hadiesemény, amely közben nyoma veszett , ismeretlen. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életben létéről, tartózkodó helyéről, halálának, vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt e bíróságnál jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Kiskunfélegyháza, 1936. évi február hó 29. napján. A kiskunfélegyházi kir. járásbiróság. 3444 Holtnaknyilvánitás. Hó. 17192/1936. szám. A nyíregyházi kir. járásbiróság P. Fekete Miklósné Berencsi Terézia részéről előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Berencsi Béla ibrányi volt lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást megindította és az eltűnt részére ügygondnok kirendelését költségkimélésből mellőzte. Az eltűnt neve : Berencsi Béla ; születési helye Ibrány ; születési ideje 1878. szeptember 3. ; szüleinek neve néhai Berencsi Ferenc és Tóth Borbála ; házastársának neve Puskás Julianna, lakik Ibrányon, az eltűnt foglakozása földmives ; utolsó lakhelye Ibrány ; katonai szolgálatot teljesített a cs. és kir. 65. gyalogezredben ; katonai rendfokozata gyalogos ; utolsó tábori postaszáma ismeretlen ; eltűnésének körülményei : Az 1915. évben vonult be katonai szolgálatra a cs. és kir. 65. gyalogezred 4. század II. szakaszához. 1916. augusztusában az orosz harctéren teljesített szolgálatot s azóta nyoma veszett. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának, vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíróságnál jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkezik, a bíróság ez egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Nyíregyháza, 1936. évi április hó 24. A nyíregyházi kir. járásbiróság. 3445 Holtnaknyilvánitás. Hó. 17205/1936. szám. A nyíregyházi kir. járásbiróság P. Fekete Miklósné Berencsi Terézia ibrányi lakos részéről előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt G. Molnár Mihály ibrányi volt lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást megindította és az eltűnt részére ügygondnok kirendelését költségkímélésből mellőzte. Az eltűnt neve : G. Molnár Mihály; születési helye Ibrány ; születési ideje 1889. szeptember 29. ; szüleinek neve néhai Molnár István és Puskás Julianna ; nőtlen ; az eltűnt foglalkozása földmives ; utolsó lakhelye Ibrány ; katonai szolgálatot teljesített a m. kir. 14. honvéd huszár ezredben ; katonai rendfokozata közhuszár ; utolsó tábori postaszáma ismeretlen ; eltűnésének körülményei : 1914. augusztus havában vonult be katonai szolgálatra a fenti ezred 1-ső századához s azóta hír nem érkezett róla. A kir. járásbiróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának, vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnak nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíróságnál jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkezik, a bíróság ez egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánítás kérdésében határozni. Nyíregyháza, 1936. évi április hó 24. A nyíregyházi kir. járásbiróság. 3446 Holtnaknyilvánitás. Pk. 735/1936. szám. A kir. járásbiróság Kulik Imréné szül. Pelyva Brigitta, endrődi lakos részéről "a 28.000/1919. I. M. sz. rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólagosan eltűnt Kulik Imre, volt endrődi lakos holtnaknyilvánítása iránt az eljárást megindította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Tóth István endrődi ügyvédet rendelte ki. Az eltűnt neve : Kulik Imre, született Endrőd községben 1879. augusztus 17., szüleinek neve : Kulik István és neje Pintér Mária, nős Pelyva Brigittával, gazdálkodó, utolsó lakhelye : Endrőd, ingatlan vagyona maradt. Bevonulásának időpontja : 1914. évben az általános mozgósításkor mint őrvezető vonult be a volt m. kir. 4. honvédgyalogezredhez, annak 6. századához, innen rövid idő múlva a szerb harctérre vitetvén, ahol is az u. n. Cigányszigeten megsebesült és onnan Budapestre a katonai kórházba került, itt hat heti gyógykezelésben részesült, 8 napi szabadságra Endrőd községbe távozott, majd pedig ezen szabadság letelte után ismét visszament a nagyváradi fent említett századhoz, innen egy hónap múlva az orosz harctérre vitetvén és 1915. március hó 10-én vívott ütközetben újból megsebesült és kórházba került, egy hónapi kezelés után a fent említett századhoz került, ahonnan 3 hét letelte után az olasz harctérre vitetvén és San Martinónál vívott ütközetben 1915. július 20-án elesett, eltűnt, vagy meghalt és azóta magáról életjelt nem adott. Eltűnésére vonatkozó adat nincs. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodó helyéről, halálának, vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt e bíróságnál jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkezik, a biróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Gyoma, 1936. május 1. A gyomai kir. járásbiróság. 3441 Holtnaknyilvánitás. Pk. 312/1936. szám. A csepregi kir. járásbiróság Hermán József iváni lakos részéről a 28.000/1919. I. M. sz. rend. alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Hermán János iváni volt lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást meg indította és az eltűnt részére dr. Kovács Sándor csepnregi ügyvédet rendelte ki ügygondnokul. Az eltűnt neve : Hermán János, születési helye és ideje : Iván, 1892. évi november hó 1. napján, szüleinek neve : néhai Hermán József és Németh Ágnes, lakik Ivánban, nőtlen, az eltűnt foglalkozása : földműves, utolsó lakhelye : Iván, bevonulásának időpontja: 1913. október 1., az a csapattest, amelyhez az ismert adatok szerint eredetileg beosztották : 76. gyalogezred 9. század, az a csapattest, melynél utoljára teljesített szolgálatot: ugyanaz, katonai rendfokozata : közlegény, utolsó tábori postaszáma : 46., az a hadiesemény, amely következtében nyomaveszett, szerb fogságba esett, eltűnésére vonatkozó egyéb adatok . 1915. évi január 1-én irt utoljára a fogságból, s azóta nyomaveszett. A kir. járásbiróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodó helyéről, halálának, vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnak nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményről, így különösen arról volna tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, azt a berettyóújfalui kir. járásbíróságnál 60 nap alatt jelentse be. Ha az előbb megjelölt időpontig bejelentés nem érkezett a biróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Csepreg, 1936. évi március hó 6. napján. A csepregi kir. járásbiróság. 3450 Holtnaknyilvánitás. 894/1936. szám. A bicskei kir. járásbiróság Schenek Antalné szül. Scheirich Anna etyeki lakos kérelmére nevezett édesatyja Scheirich Mihály volt etyeki lakos. — Etyek községben 1878. évi szeptember hó 8. napján Scheirich Mihály és Lintner Mária szülőktől született, nőm volt néhai Kleofász Annával, továbbá Scheirich Anna férjezett Schenek Antalné etyeki és Scheirich Mária balatonbozsoki lakosok édesatyja és Etyek községben kevés ingatlan vagyonnal bír és végül akinek utolsó lakhelye Etyek község volt, ahonnan 1914. évi julius hó 28. napján bevonult katonának, a volt m. kir. 17. népfölkelő gyalogezredhez Székesfehérvárra s ezen ezreddel az orosz harctérre került, ahol 1914. év december havában a Havasvölgy és Regyvesvölgy között eltűnt, illetve a m. kir. honvédelmi minisztérium hab. veszteséget nyilvántartó hivatal 4. csoportjának 989/4—1935. ig. számú értesítése szerint a volt cs. és kir. hadügyminisztérium által 1917. évi július hó 11-én kiadott 596. számú veszteségi lajstrom szerint Vladimírban a 28. számú, majd Moszkvában egy katonai kórházban, mint orosz hadifogoly internélta vott s azóta róla hir nem érkezett, a holtnak nyilvánitása iránt az eljárást a 28.000/1919. I. M. számú rendelet értelmében megindítja. A biróság felhiv mindenkit, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának, vagy eltűnésének körülményeiről, különösen arról, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl életben volt-e, tud, azt e kir. járásbiróságnál 60 nap alatt annál is inkább jelentse be, mert különben a biróság az eddigi adatok alapján a holtnaknyilvánító végzést kibocsátja. Bicske, 1936. évi március hó 31-én. A bicskei kir járásbiróság 3437 Holtnaknyilvánitás. P. 2957/1936. szám. A debreceni kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Balogh Kálmán hajduszoboszlói lakos részéről az 1911 :1. t.-c. 733. §-a alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Balogh Gyula volt hajduszoboszlói lakos holtnaknyilvánítása iránt az eljárást a mai napon megindította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Kéry Lajos debreceni ügyvédet rendelte ki, foglalt joghatállyal megidézem. Ha a kitűzött határnapon meg nem jelenik, a tárgyalás a részére illetékes gyámhatósága által kirendelendő ügygondnokával fog megtartatni, aki netalán perreutasítás esetén is az esetleg megindítandó perben is őt képviselni jogosult. Szeged, 1936. évi május hó 11. napján. Dr. Bogdán Ernő, kir. közjegyző, 3518