Budapesti Közlöny, 1936. június (70. évfolyam, 126-147. szám)

1936-06-03 / 126. szám

A változások bemérése előtt a birtokosokat fel­hívja, hogy földrészleteik határait a R. 87. §-a értelmében névvel és házszámmal, idegen köz­ségbeliek pedig még lakóhelyük megnevezésé­vel is ellátott névkarokkal jelöljék meg. Nagyobb községekben a munkálatok elő­­haladása szerint dűlőnként kell a karókkal való megjelölést elvégeztetni. A birtokrendező mérnök a birtokosokat a névkaróknak birtokosonként azonos szövegű felírásokkal ellátására kioktatja. A birtokrendező mérnök helyszíni azonosí­tás céljára a tagosításba bevont területről vagy a földmérési térképtártól szerez be tér­képmásolatot, vagy pedig az alaptérképről ké­szíti azt. Ezek a másolatok becslési vázlat cél­jára is használhatók. 17. §• A birtokrendező mérnök az illető dűlő birtok­­viszonyait jól ismerő egyén (birtokbemondó) közreműködésével a tagosításba bevont terü­letet földrészletről földrészletre bejárja, az azonosítási jegyzék, a térképmásolat és a név­karokon feltüntetett nevek alapján megállapítja a telekkönyvi tulajdonostól eltérő tényleges birtokosok nevét és házszámát s ezeket az azonosítási jegyzékbe beírja. Ha a tényleges birtokos azonos a telekkönyvi tulajdonossal, a névkaróról annak házszámát, idegen község­belieknél pedig lakhelyét is az azonosítási jegyzékbe beírja. Annak megállapítása végett, hogy egyes földrészleteket telekkönyvön kívü­l nem osztottak-e meg, megméri a földrészletek szélességét. A megosztásokat beméri. Szabályos és rövidebb földrészleteket tartal­mazó dűlőkben a földrészletek szélességét elég a dűlő egyik végén megmérni. Szabálytalan és hosszú földrészletek szélességét, melyeknél a dűlő közepén való megosztás is előfordul, mindkét végükön meg kell mérni. A névkarokkal meg nem jelölt földrészlet tényleges birtokosának nevét a birtokbemondó bemondása, vagy a szomszédos birtokosok meghallgatása alapján kell megállapítani és ál­talában a birtokváltozások tárgyalásának meg­könnyítése végett az azonosítást a­ legnagyobb gonddal kell végrehajtatni. Kisebb megosztások és mivelésiág változá­sok bemérésének eredményeit a birtokrendező mérnök bekötött mérési füzetben, a nagyobb megosztások eredményeit mérési vázlaton (fel­vételi előrajzon) tünteti fel. A tagosításba be nem vont területek, válto­zatlanul maradó közutak, vasutak, csatornák, épületek, tanyásbirtokok határvonalait pont­kapcsolással, vagy sokszögeléssel meghatáro­zott alappontokból számszerű mérési módsze­rekkel kell felmérni és a mérési eredményeket az Állami Földmérés által előírt mérési vázla­ton kell feltüntetni, mely később kiegészítve ki­tűzési vázlatnak használható (44. §.). A tagosítás végrehajtása során megszünte­tendő birtokmegosztásokat, mivelési ágakat régi birtokhatárokból, vagy más állandó jel­legű pontokból is be lehet mérni. A változások és a kicserélés alá nem eső te­rületek felmérésénél az Állami Földmérés min­denkor érvényben lévő utasításai szerint kell eljárni. 18. §. A birtokrendező mérnök az összes bemért változások mérési eredményeit a B. 94. §. má­sodik bekezdésének figyelembevételével az alaptérképen feltünteti és a változott földrész­letek határvonalait kék színű teljes vonallal kihúzza. A birtokmegosztások által keletkezett új földrészleteket a birtokrendező mérnök új helyrajzi számokkal látja el. Az uj helyrajzi számok olyan törtszámok, amelyek számlálója a megosztott régi földrészlet helyrajzi száma, nevezői pedig egytől folytatólagosan haladó arab számok. Ha a régi helyrajzi szám is már törtszám volt, akkor a nevezőben szereplő leg­nagyobb számot követő számmal kezdjük az aláosztást. Ha valamely földrészlet csak a mivelési ág változása miatt oszlott meg, a különböző mive­lési ágakat a földrészlet helyrajzi száma mellé itt a, b, c,..............betűkkel kell megjelölni. A birtokrendező mérnök az alaptérképen az új helyrajzi számokat is kék színnel tünteti fel. Ha a tagosítandó területen ármentesített vagy vízrendezési (patakrendezési) érdekeltségi területek is vannak, azoknak, illetve a külön­böző borítási osztályoknak a határvonalait a becslésnél, az új úthálózat megállapításánál és az új birtoktagok elhelyezésénél leendő figye­lembevétel végett az ármentesítő társulat által rendelkezésre bocsátott ártéri, illetve érdekelt­ségi térkép és területkimutatás alapján az alap­térképen kék szaggatott vonalakkal fel kell tüntetni (R. 101. §.) és ezek mellé az ártér ol­dalán helyenkint az ártér jelzést be kell írni. 19. §. A földrészletek telekkönyvi tulajdonosainak és tényleges birtokosainak azonosítása után a birtokrendező mérnök az azonosítási jegyzék­ből betűsoros névjegyzéket készít, amelybe minden telekkönyvi tulajdonost és tényleges birtokost felvesz. Az azonosítási jegyzékből minden telekkönyvi tulajdonos és tényleges birtokos nevét külön papírszeletre kiírja, amelyre egyúttal a telekkönyvi betét (telek­jegyzőkönyv) számát és a házszámot, idegen községbelieknél pedig a lakhelyet is ráírja. A neveket községenként, azokon belül pedig betűsorban csoportosítja és az I. minta szerint szerkesztett betűsoros névjegyzék első 4 rova­tát kitölti. Minden kezdőbetűnél először a hely­beli birtokosok neveit, azután az idegen köz­ségbeliekét községenként a községek kezdő­betűinek sorrendében kell leírni. A betüsoros névjegyzék 4. rovatába a név után be kell írni mindazoknak a telekkönyvi betéteknek (telek­jegyzőkönyveknek) a számát, melyekben foglalt valamelyik földrészletnek az illető egyén telekkönyvi tulajdonosa vagy tényleges birtokosa. A betűsoros névjegyzék 5., 6. és 7. rovatát a birtokrendező mérnök a birtokváltozások tárgyalásán és szükség­ szerint a 8. rovatot az összehasonlító jegyzék A oldalának lezárása után, a 9. és 10. rovatot pedig az elhelyezke­dési tárgyaláson tölti ki. Szükség esetén a birtokrendező mérnök a betűsoros névjegyzékből vagy annak összeállí­tásához használt papírszeletekről a helybeli telekkönyvi tulajdonosokról és tényleges birto­kosokról lakóházaik számának sorrendjében házjegyzéket is készíthet. A táblázatban hét minőségi osztály van fel­véve és mivel a legtöbb terület a 3. minőségi osztályba esik, azért annak minőségi arány­száma vétetett egynek. Ha a táblázat jelöléseinek megfelelően a pénzbeli egyenértékek jelölésére pj, p2..........p7 a számított minőségi arányszámok jelölésére a'1, a'2......................a’7 szolgál, akkor a minő­ségi arányszámokat az alábbi arány és képlet szerint kell kiszámítani : Pi • P2 ■ P3 • ............ • P? ~ a 7: a 6.,............ . aj vagyis A birtokrendező mérnök a B. 96. §-ának elő­írása szerint becslési vázlatot és becslési jegyzé­ket szerkeszt. A becslési vázlaton a különböző mivelési ágakat a kataszteri birtokvázlatnak megfelelően színezni kell. A becslési vázlaton a háromszögelési és sokszögelési alappontokat is fel kell tüntetni. A becslési jegyzéket a hely­rajzi számok sorrendjében az ..........rási jegy­zékből szerkeszti. 21. §. Általános becsléskor a becslőbizottság az eljáró bíró vezetésével megállapítja a minőségi osztályok számát és minden osztályra nézve a területegységnek (egy kataszteri holdnak vagy hektárnak) megfelelő pénzbeli egyenértéket. Ha a tagosítás végrehajtása során a terüle­tek becsértékének számítása nem pénzérték­ben történik, akkor a különböző minőségű földek értékarányait a pénzbeli egyenértékből számított minőségi arányszámokkal kell ki­fejezni. A minőségi arányszámok azt­­­­át­ják, hogy a különböző minőségi osztályoknak megfelelő földekből hány területegység (négy­­zetöt, vagy négyzetméter) ad egy földérték­­egy­séget. A pénzbeli egyenértékek és a minőségi arányszámok fordított arányban vannak egy­mással, vagyis minél nagyobb valamilyen minőségű föld pénzbeli egyenértéke, annál ki­sebb a minőségi arányszáma. A pénzbeli egyen­értékek reciprok értékei tehát megadnák a minőségi arányszámokat. A számítás egysze­rűbbé és áttekinthetőbbé tétele céljából azon­ban célszerű minőségi arányszámokul az egységhez közel eső értékeket választani. Azért a minőségi arányszámok kiszámításánál leg­célszerűbb a tagosítandó területen leggyakrab­ban előforduló vagy az 1. minőségi osztálynak megfelelő földből egy négyzetölet vagy egy négyzetmétert egy földértékegységnek venni, vagyis ennek a földnek minőségi arányszáma egy lesz. Ezután az egységnyi minőségi arányszámú föld pénzbeli egyenértékét viszonyítani kell a többi minőségi osztályba tartozó földek pénz­beli egyenértékéhez és ezek a viszonyszámok megadják a többi minőségi osztály minőségi arányszámait. Az alábbi táblázatban az első oszlop a minő­ségi osztály számát, a második oszlop a pénz­beli egyenértékeket, a harmadik és negyedik oszlop a számított, illetve kikerekített minőségi arányszámokat tünteti fel. p3 800 - p, *'* - M0 11100­0 °'851 Vagy általánosságban, ha az egységnyi minő­ségi arányszámnak (a0) megfelelő föld pénz­beli egyenértéke p0, akkor az n indexű minő­ségi arányszám (an ) a következő : Po 871 — a0 Pn Hasonlóan kell kiszámítani a többi minőségi arányszámot. 1. táblázat: Minőségi arányszámok. Minőségi osztály Egy kát. hold értéke Számított Kikerekített A minőségi arányszám reciprok értéke 1 minőségi arányszám P négyzetös négyzetös 1 Pi = 940 a'1 = 0,851 a, = 0,850 r1 = 1,176 2 p2 = 880a'2 = 0,909a2 = 0,900r2 = 1,111 3 Pa = 800a’3 = 1,000a3 = 1,000r3 = 1,000 4 p4 = 670a'4 = 1,194a4 = 1,200r4 = 0,833 5 ps = 550 a 5 = 1,455 as = 1,450r5 = 0,690 6 Ps = 499 a's = 2,000 as = 2,000r6 = 0,500 7 p7 = 200 a', = 4,000a7 = 4,000 r, = 0,250 Budapesti Közlöny 4. A becslés. 20. §. 1936 junius 3.

Next