Budapesti Közlöny, 1936. június (70. évfolyam, 126-147. szám)
1936-06-03 / 126. szám
A változások bemérése előtt a birtokosokat felhívja, hogy földrészleteik határait a R. 87. §-a értelmében névvel és házszámmal, idegen községbeliek pedig még lakóhelyük megnevezésével is ellátott névkarokkal jelöljék meg. Nagyobb községekben a munkálatok előhaladása szerint dűlőnként kell a karókkal való megjelölést elvégeztetni. A birtokrendező mérnök a birtokosokat a névkaróknak birtokosonként azonos szövegű felírásokkal ellátására kioktatja. A birtokrendező mérnök helyszíni azonosítás céljára a tagosításba bevont területről vagy a földmérési térképtártól szerez be térképmásolatot, vagy pedig az alaptérképről készíti azt. Ezek a másolatok becslési vázlat céljára is használhatók. 17. §• A birtokrendező mérnök az illető dűlő birtokviszonyait jól ismerő egyén (birtokbemondó) közreműködésével a tagosításba bevont területet földrészletről földrészletre bejárja, az azonosítási jegyzék, a térképmásolat és a névkarokon feltüntetett nevek alapján megállapítja a telekkönyvi tulajdonostól eltérő tényleges birtokosok nevét és házszámát s ezeket az azonosítási jegyzékbe beírja. Ha a tényleges birtokos azonos a telekkönyvi tulajdonossal, a névkaróról annak házszámát, idegen községbelieknél pedig lakhelyét is az azonosítási jegyzékbe beírja. Annak megállapítása végett, hogy egyes földrészleteket telekkönyvön kívül nem osztottak-e meg, megméri a földrészletek szélességét. A megosztásokat beméri. Szabályos és rövidebb földrészleteket tartalmazó dűlőkben a földrészletek szélességét elég a dűlő egyik végén megmérni. Szabálytalan és hosszú földrészletek szélességét, melyeknél a dűlő közepén való megosztás is előfordul, mindkét végükön meg kell mérni. A névkarokkal meg nem jelölt földrészlet tényleges birtokosának nevét a birtokbemondó bemondása, vagy a szomszédos birtokosok meghallgatása alapján kell megállapítani és általában a birtokváltozások tárgyalásának megkönnyítése végett az azonosítást a legnagyobb gonddal kell végrehajtatni. Kisebb megosztások és mivelésiág változások bemérésének eredményeit a birtokrendező mérnök bekötött mérési füzetben, a nagyobb megosztások eredményeit mérési vázlaton (felvételi előrajzon) tünteti fel. A tagosításba be nem vont területek, változatlanul maradó közutak, vasutak, csatornák, épületek, tanyásbirtokok határvonalait pontkapcsolással, vagy sokszögeléssel meghatározott alappontokból számszerű mérési módszerekkel kell felmérni és a mérési eredményeket az Állami Földmérés által előírt mérési vázlaton kell feltüntetni, mely később kiegészítve kitűzési vázlatnak használható (44. §.). A tagosítás végrehajtása során megszüntetendő birtokmegosztásokat, mivelési ágakat régi birtokhatárokból, vagy más állandó jellegű pontokból is be lehet mérni. A változások és a kicserélés alá nem eső területek felmérésénél az Állami Földmérés mindenkor érvényben lévő utasításai szerint kell eljárni. 18. §. A birtokrendező mérnök az összes bemért változások mérési eredményeit a B. 94. §. második bekezdésének figyelembevételével az alaptérképen feltünteti és a változott földrészletek határvonalait kék színű teljes vonallal kihúzza. A birtokmegosztások által keletkezett új földrészleteket a birtokrendező mérnök új helyrajzi számokkal látja el. Az uj helyrajzi számok olyan törtszámok, amelyek számlálója a megosztott régi földrészlet helyrajzi száma, nevezői pedig egytől folytatólagosan haladó arab számok. Ha a régi helyrajzi szám is már törtszám volt, akkor a nevezőben szereplő legnagyobb számot követő számmal kezdjük az aláosztást. Ha valamely földrészlet csak a mivelési ág változása miatt oszlott meg, a különböző mivelési ágakat a földrészlet helyrajzi száma mellé itt a, b, c,..............betűkkel kell megjelölni. A birtokrendező mérnök az alaptérképen az új helyrajzi számokat is kék színnel tünteti fel. Ha a tagosítandó területen ármentesített vagy vízrendezési (patakrendezési) érdekeltségi területek is vannak, azoknak, illetve a különböző borítási osztályoknak a határvonalait a becslésnél, az új úthálózat megállapításánál és az új birtoktagok elhelyezésénél leendő figyelembevétel végett az ármentesítő társulat által rendelkezésre bocsátott ártéri, illetve érdekeltségi térkép és területkimutatás alapján az alaptérképen kék szaggatott vonalakkal fel kell tüntetni (R. 101. §.) és ezek mellé az ártér oldalán helyenkint az ártér jelzést be kell írni. 19. §. A földrészletek telekkönyvi tulajdonosainak és tényleges birtokosainak azonosítása után a birtokrendező mérnök az azonosítási jegyzékből betűsoros névjegyzéket készít, amelybe minden telekkönyvi tulajdonost és tényleges birtokost felvesz. Az azonosítási jegyzékből minden telekkönyvi tulajdonos és tényleges birtokos nevét külön papírszeletre kiírja, amelyre egyúttal a telekkönyvi betét (telekjegyzőkönyv) számát és a házszámot, idegen községbelieknél pedig a lakhelyet is ráírja. A neveket községenként, azokon belül pedig betűsorban csoportosítja és az I. minta szerint szerkesztett betűsoros névjegyzék első 4 rovatát kitölti. Minden kezdőbetűnél először a helybeli birtokosok neveit, azután az idegen községbeliekét községenként a községek kezdőbetűinek sorrendében kell leírni. A betüsoros névjegyzék 4. rovatába a név után be kell írni mindazoknak a telekkönyvi betéteknek (telekjegyzőkönyveknek) a számát, melyekben foglalt valamelyik földrészletnek az illető egyén telekkönyvi tulajdonosa vagy tényleges birtokosa. A betűsoros névjegyzék 5., 6. és 7. rovatát a birtokrendező mérnök a birtokváltozások tárgyalásán és szükség szerint a 8. rovatot az összehasonlító jegyzék A oldalának lezárása után, a 9. és 10. rovatot pedig az elhelyezkedési tárgyaláson tölti ki. Szükség esetén a birtokrendező mérnök a betűsoros névjegyzékből vagy annak összeállításához használt papírszeletekről a helybeli telekkönyvi tulajdonosokról és tényleges birtokosokról lakóházaik számának sorrendjében házjegyzéket is készíthet. A táblázatban hét minőségi osztály van felvéve és mivel a legtöbb terület a 3. minőségi osztályba esik, azért annak minőségi arányszáma vétetett egynek. Ha a táblázat jelöléseinek megfelelően a pénzbeli egyenértékek jelölésére pj, p2..........p7 a számított minőségi arányszámok jelölésére a'1, a'2......................a’7 szolgál, akkor a minőségi arányszámokat az alábbi arány és képlet szerint kell kiszámítani : Pi • P2 ■ P3 • ............ • P? ~ a 7: a 6.,............ . aj vagyis A birtokrendező mérnök a B. 96. §-ának előírása szerint becslési vázlatot és becslési jegyzéket szerkeszt. A becslési vázlaton a különböző mivelési ágakat a kataszteri birtokvázlatnak megfelelően színezni kell. A becslési vázlaton a háromszögelési és sokszögelési alappontokat is fel kell tüntetni. A becslési jegyzéket a helyrajzi számok sorrendjében az ..........rási jegyzékből szerkeszti. 21. §. Általános becsléskor a becslőbizottság az eljáró bíró vezetésével megállapítja a minőségi osztályok számát és minden osztályra nézve a területegységnek (egy kataszteri holdnak vagy hektárnak) megfelelő pénzbeli egyenértéket. Ha a tagosítás végrehajtása során a területek becsértékének számítása nem pénzértékben történik, akkor a különböző minőségű földek értékarányait a pénzbeli egyenértékből számított minőségi arányszámokkal kell kifejezni. A minőségi arányszámok aztátják, hogy a különböző minőségi osztályoknak megfelelő földekből hány területegység (négyzetöt, vagy négyzetméter) ad egy földértékegységet. A pénzbeli egyenértékek és a minőségi arányszámok fordított arányban vannak egymással, vagyis minél nagyobb valamilyen minőségű föld pénzbeli egyenértéke, annál kisebb a minőségi arányszáma. A pénzbeli egyenértékek reciprok értékei tehát megadnák a minőségi arányszámokat. A számítás egyszerűbbé és áttekinthetőbbé tétele céljából azonban célszerű minőségi arányszámokul az egységhez közel eső értékeket választani. Azért a minőségi arányszámok kiszámításánál legcélszerűbb a tagosítandó területen leggyakrabban előforduló vagy az 1. minőségi osztálynak megfelelő földből egy négyzetölet vagy egy négyzetmétert egy földértékegységnek venni, vagyis ennek a földnek minőségi arányszáma egy lesz. Ezután az egységnyi minőségi arányszámú föld pénzbeli egyenértékét viszonyítani kell a többi minőségi osztályba tartozó földek pénzbeli egyenértékéhez és ezek a viszonyszámok megadják a többi minőségi osztály minőségi arányszámait. Az alábbi táblázatban az első oszlop a minőségi osztály számát, a második oszlop a pénzbeli egyenértékeket, a harmadik és negyedik oszlop a számított, illetve kikerekített minőségi arányszámokat tünteti fel. p3 800 - p, *'* - M0 111000 °'851 Vagy általánosságban, ha az egységnyi minőségi arányszámnak (a0) megfelelő föld pénzbeli egyenértéke p0, akkor az n indexű minőségi arányszám (an ) a következő : Po 871 — a0 Pn Hasonlóan kell kiszámítani a többi minőségi arányszámot. 1. táblázat: Minőségi arányszámok. Minőségi osztály Egy kát. hold értéke Számított Kikerekített A minőségi arányszám reciprok értéke 1 minőségi arányszám P négyzetös négyzetös 1 Pi = 940 a'1 = 0,851 a, = 0,850 r1 = 1,176 2 p2 = 880a'2 = 0,909a2 = 0,900r2 = 1,111 3 Pa = 800a’3 = 1,000a3 = 1,000r3 = 1,000 4 p4 = 670a'4 = 1,194a4 = 1,200r4 = 0,833 5 ps = 550 a 5 = 1,455 as = 1,450r5 = 0,690 6 Ps = 499 a's = 2,000 as = 2,000r6 = 0,500 7 p7 = 200 a', = 4,000a7 = 4,000 r, = 0,250 Budapesti Közlöny 4. A becslés. 20. §. 1936 junius 3.