Budapesti Közlöny, 1938. január (72. évfolyam, 1-24. szám)

1938-01-01 / 1. szám

4 munkakörben alkalmazottakra vonatkozóan és külön azokra az alkalmazottakra, akik egyéb minőségben teljesítettek szolgálatot. c) A tisztviselői munkakört ellátó alkalma­zottak összesített járuléktartaléka kiszámításá­nak alapösszege a részükre naptári évenként elszámolt fizetések 5%-a egyéb alkalmazottak­nál pedig ugyanennek az összegnek 4%-a. Az ekként naptári évenként külön-külön kiszámí­tott alapösszegekből le kell vonni azoknak az egyéni járuléktartalékoknak és kamatoknak összegét, amelyeket a vármegye, a város, illető­leg a község az illető naptári évben az Orszá­gos Társadalombiztosító Intézethez, a Magán­alkalmazottak Biztosító Intézetéhez, valamely elismert vállalati nyugdíjpénztárhoz, vagy az 1928 : XL. t.-c. 10. §-ának hatálya alá eső más munkaadóhoz átutalt és hozzá kell számítani azoknak az egyéni járuléktartalékoknak és kamatoknak az összegét, amelyeket az Orszá­gos Társadalombiztosító Intézet, a Magán­alkalmazottak Biztosító Intézete, valamely el­ismert vállalati nyugdíjpénztár, vagy az 1928 : XL. t.-c. 10. §-ának hatálya alá eső valamely más munkaadó az illető naptári évben a vár­megye, a város, illetőleg a község részére átutalt. A tekintetben, hogy az átutalt egyéni járulék­tartalékok közül melyikkel kell a Magánalkal­mazottak Biztosító Intézetével és melyikkel az Országos Társadalombiztosító Intézettel szem­ben keletkezett összesített járuléktartalék tar­tozás (e) pont) alapösszegét csökkenteni, illető­leg növelni, az az irányadó, hogy az alkalma­zott a vármegyénél, a városnál, illetőleg a köz­ségnél tisztviselői, vagy egyéb munkakört lá­tott el. d) A c) pontban említett és a naptári éven­ként külön-külön megállapított járuléktartalék átutalási alapösszegeket az 1938. évi december hó 31. napjáig, még­pedig minden naptári év közepétől kezdődően, évi 4 % -os kamatláb alapulvételével és a kamatoknak félévenkénti tőkésítésével kell számításba venni és a nap­tári évekre külön-külön kiszámított összegeket mindkét csoportban össze kell adni. e) A tisztviselői munkakört ellátó alkalma­zottak után kiszámított összesített járuléktar­talék (d) pont) a vármegyének, a városnak, illetőleg a községnek a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetével szemben keletkezett tar­tozása, az egyéb alkalmazottak után kiszámí­tott összesített járuléktartalék pedig az Orszá­gos Társadalombiztosító Intézettel szemben keletkezett tartozása. (2) Az 1. §. értelmében biztosításra kötele­zett vármegyei, városi és községi lakalmazot­­tak közül azoknak a járuléktartalékát, akik az 1. §. (2) bekezdésében említett idő alatt az 1928 : XL. t.-c. 4. §-ában, illetőleg a 6.500/1935. M. E. számú rendelet 33. §-ában felsoroltakkal egy tekintet alá eső, de nem tisztviselői munka­körben voltak alkalmazva (közüzemi műveze­tők, kereskedősegédek stb.), az Országos Tár­sadalombiztosító Intézet kamataival együtt a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetének to­vábbítani köteles. E járuléktartalékok átutalá­sánál az alakalmazottak vélelmezett fizetésé­nek 4%-át kell lerótt járuléknak tekinteni. A vélelmezett fizetés ama napibérosztály átla­gos napibére, amelyben az alkalmazott beteg­ség esetére biztosítva volt, illetőleg amelyben fizetése (6. §. a) pont) alapján tartozott volna, ha munkaviszonya az 1928 : XL. t­c. 1. §-a értelmében öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére biztosításra kötelezett munka­adónál állott volna fenn. V. §• (1) A vármegye, a város, illetőleg a község köteles az összesített járuléktartalék tartozásá­ról szóló számadásokat (6. §.) az 1938. évi július hó 31. napjáig elkészíteni és az illetékes biztosító intézeteknek egy-egy példányban megküldeni. Köteles továbbá az illetékes biz­tosító intézetnek vagy kiküldött közegeinek rendelkezésére bocsátani mindazokat az ada­tokat, amelyek az összesített járuléktartalék tartozással kapcsolatosak, valamint, amelyek az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árva­sági biztosítás szolgáltatásainak megállapításá­hoz szükségesek. Ezeket az adatokat a bito­­sító intézet megkeresésére a járuléktartalék­­ tartozás megállapításának esetén kívül is írás­ban mindenkor meg kell adni. Az 1929. évi január hó 1-től a rendelet hatályba lépése nap­jáig az 1. §-ban említett minőségben munka­­viszonyban állott alkalmazottakról és azok javadalmazásáról vezetett nyilvántartásokat ötven évig meg kell őrizni. Az alkalmazottak által kért, a munkaviszonyukra és fizetésükre vonatkozó igazolásokat díj- és illetékmentesen kell kiszolgáltatni. (2) Az összesített járuléktartalék tartozások összegének kiszámítása tekintetében az illeté­kes biztosító intézet a vármegyéknek, a váro­soknak és a községeknek minden szükségesnek mutatkozó tájékoztatást megadni köteles. 8. §• (1) Az illetékes biztosító intézet az 1. §. (2) bekezdésében említett időre az ott megjelölt alkalmazottak után az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítási járulékokat — az alábbi bekezdésben említett eltérések­kel — az 1928 : XL. t.-c. 50. §-ában foglaltak szempontjából abban a napibérosztályban kö­teles leróttaknak tekinteni, amelyben az alkal­mazott betegség esetére biztosítva volt, illetőleg, amelybe fizetése (6. §. a) pontja) alapján tar­tozott volna, ha munkaviszonya a 9.090/1931. M. E. számú rendeletnek az 1928 : XL. t.-c. 1. §-át módosító 36. §-a értelmében öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére biz­tosításra kötelezett munkaadónál állott volna fenn. A járulékokat az 1928 : XL. t.-c. 50. §-a, illetőleg a 9.600/1932. M. E. számú rendelet 20. §-a és a 6.500/1935. M. E. számú rendelet 47. §-a szempontjából abban az esetben is le­róttaknak kell tekinteni, ha a munkaadó vár­megye, város vagy község az összesített járulék­­tartalék átutalására az 5. §. (4) bekezdése alapján résztörlesztési engedélyt kapott. (2) A 6. §. (2) bekezdésében említett alkal­mazottak után a járulékokat az ott megjelölt mértékben kell leróttaknak tekinteni. Ezek a járulékok a szolgáltatásokra való igényjogo­sultság szempontjából az 1928 : XL. t.-c. 4. §-ának hatálya alá eső munkaviszonyban le­rótt járulékoknak minősülnek. • (31 ) 4. §. (1) bekezdésének második mon­datában felsorolt s az 1928 : XL. t.-c. 4. §-ában említett munkavállalókkal egy tekintet alá nem eső alkalmazottak után abban az esetben, ha betegség esetére az 1927 :XXI. t.-c. 3. §-ának második bekezdésében említett munkavál­lalókra érvényes napibérosztályban voltak biztosítva, a járulékokat az alkalmazottak vé­lelmezett fizetésének 4%-ában kell leróttaknak tekinteni. A vélelmezett fizetés ama napibér­osztály átlagos napibére, amelyben az alkalma­zott betegség esetére biztosítva volt. Ezek a já­rulékok a szol­gál­tatásokra való igényjogosult­­ság szempontjából az 1928 : XL. t.-c. 4. §-ának hatálya alá nem eső munkaviszonyban lerótt járulékoknak minősülnek. (4) Az 1. §. (2) bekezdésében említett időre e §. alapján leróttaknak tekintendő járulé­kokra a 9.600/1932. M. E. számú rendeletnek 20. §-ában foglalt, a jogérvényesen kirótt járu­lékoknak leróttnak minősülő hányadára vonat­kozó rendelkezések nem alkalmazhatók. (5) E §-ban foglalt rendelkezések nem nyer­nek alkalmazást azokra az esetekre, amelyek­ben a járuléktartalékot a vármegye, a város vagy a község e rendelet hatályba lépése nap­jáig az Országos Társadalombiztosító Intézet­hez, a Magánalkalmazottak Biztosító Intézeté­hez, valamely elismert vállalati nyugdíjpénz­tárhoz vagy az 1928 : XL­­.-c. 10. §-ának (1) bekezdésében említett valamely munkaadóhoz átutalta. 9. §. (1) Az 1938. évi január hó 1. napjától kez­dődően az illetékes biztosító intézetet terheli azoknak a járadékoknak folyósítása, amelyek az 1. §. értelmében biztosításra kötelezett alkal­mazottakat megilletik. Ugyancsak az illetékes biztosító intézet köteles az 1. §-ban felsoroltak­kal azonos minőségben szolgálatot teljesített volt alkalmazottak javára és a vármegyék, a városok, illetőleg a községek terhére az 1938. évi január hó 1. napja előtt bírói vagy köz­igazgatási uton már megállapított járadékok fizetésére is. (2) Az 1928 : XL. törvénycikk alapján járó szolgáltatásokat a 4. §. (1) bekezdése hatálya alá eső alkalmazottaknak a Magánalkalmazot­tak Biztosító Intézete, a 4. §. (2) bekezdése hatálya alá eső alkalmazottaknak pedig az Országos Társadalombiztosító Intézet köteles folyósítani. (3) A vármegyék, a városok és a községek kötelesek az 1938. évi március hó 31. napjáig a (2) bekezdés szerint illetékes biztosító intéze­teknek kimutatást küldeni azokról az alkalma­zottakról, akik részére, vagy akiknek hozzá­tartozói részére az 1929. évi január hó 1. nap­jától az 1937. évi december hó 31. napjáig az 5.630/1928. M. E. számú rendelet alkalmazásá­val közigazgatási vagy bírói után megállapított járadékot fizettek. A Magánalkalmazottak Biz­tosító Intézetének küldendő kimutatásba fel kell venni azokat a járadékosokat, akik annak­idején olyan alkalmazást töltöttek be, amely egyébként a 4. §. (1) bekezdésének, illetőleg a 7. §. (2) bekezdésének hatálya alá esik (volt tisztviselői minőségű alkalmazottak, közüzemi művezetők, kereskedősegédek, stb.). Az Orszá­gos Társadalombiztosító Intézetnek küldendő kimutatásban azokat a járadékokat kell feltün­tetni, akik szolgálatuk idején egyéb minőség­ben állottak alkalmazásban. (4) A (3) bekezdésben említett kimutatások­nak az alábbi adatokat kell tartalmazniuk : a) a járadékos neve, anyja neve, születési helye és éve, valamint esetleges elhalálozásá­nak éve, hónapja és napja, a halál oka ; b) a járadékmegállapítást megelőző alkal­mazás minőségének pontos megjelölése ; c) (özvegyi és árvajáradéknál) a járadékos neve, anyja neve, születésének helye, éve, hó­napja és napja ; d) a járadékos pontos lakáscíme ; e) a járadékfolyósítás kezdő napja ; f) a járadékfolyósítás esetleges beszüntetésé­nek napja és oka; g) a megállapított havi járadék összege és az esetleges gyermekpótlékok összege ; h) a járadékos részére a járadékfolyósítás kezdő napjától a beszüntetés, illetőleg az 1937. évi december hó 31. napjáig folyósított jára­dékok összege. (5) A biztosító intézetek az 1938. évi július hó 31-éig a vármegyét, a várost, illetőleg a köz­séget értesíteni kötelesek, hogy a (3) és (4) be­kezdésben említett kimutatások szerinti jára­dékosok járadékát mely időponttól kezdődően folyósítják. A biztosító intézetek kötelesek a járadékok folyósítását ezzel az időponttal meg­kezdeni. (6) A vármegyék, a városok és a községek kötelesek az alkalmazottak, illetőleg hozzátar­tozóik részére közigazgatási vagy bírói után megállapított járadékokat az e rendelet ha­tálybalépését követően is havonként előre folyósítani mindaddig, amíg a biztosító intéze­tek részéről a járadékok folyósításának átvétele megkezdődik. (7) Az illetékes biztosító intézet a vármegye, a város vagy a község részéről az 5.630/1928. M. E. számú rendelet alkalmazásával a hatá­lyos jogszabályoknak megfelelő feltételekkel és összegben az 1929. évi január hó 1.-től a (6) bekezdésben említett átvétel napjáig folyósított járadékokat a vármegyének, a városnak, illető­leg a községnek megtéríteni köteles oly módon, hogy a térítés összegét a vármegyének, a város­nak, illetőleg a községnek az illetékes biztosító intézettel szemben keletkezett összesített járu­­léktartalék tartozásából (7. §.) le kell vonni. 10. §. A vármegyék, a városok és a községek az 1929. évi január 1. napja és az 1927. évi decem­ber hó 31. napja között eltelt időben az 1. §. hatálya­ alá eső munkaviszonyban állott alkal­­mazottaikkal kapcsolatban az 5.630/1928. M. E. számú rendelet alkalmazásával lebonyolí­tott járulék tartalék átutalásokról jegyzéket készíteni és ennek egy-egy példányát az Orszá­gos Társadalombiztosító Intézetnek, valamint a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetének az 1938. évi március hó 31. napjáig megküldeni Budapesti Közlöny 1938 január 1. — 1. szám.

Next