Budapesti Közlöny, 1938. január (72. évfolyam, 1-24. szám)
1938-01-01 / 1. szám
4 munkakörben alkalmazottakra vonatkozóan és külön azokra az alkalmazottakra, akik egyéb minőségben teljesítettek szolgálatot. c) A tisztviselői munkakört ellátó alkalmazottak összesített járuléktartaléka kiszámításának alapösszege a részükre naptári évenként elszámolt fizetések 5%-a egyéb alkalmazottaknál pedig ugyanennek az összegnek 4%-a. Az ekként naptári évenként külön-külön kiszámított alapösszegekből le kell vonni azoknak az egyéni járuléktartalékoknak és kamatoknak összegét, amelyeket a vármegye, a város, illetőleg a község az illető naptári évben az Országos Társadalombiztosító Intézethez, a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetéhez, valamely elismert vállalati nyugdíjpénztárhoz, vagy az 1928 : XL. t.-c. 10. §-ának hatálya alá eső más munkaadóhoz átutalt és hozzá kell számítani azoknak az egyéni járuléktartalékoknak és kamatoknak az összegét, amelyeket az Országos Társadalombiztosító Intézet, a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete, valamely elismert vállalati nyugdíjpénztár, vagy az 1928 : XL. t.-c. 10. §-ának hatálya alá eső valamely más munkaadó az illető naptári évben a vármegye, a város, illetőleg a község részére átutalt. A tekintetben, hogy az átutalt egyéni járuléktartalékok közül melyikkel kell a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetével és melyikkel az Országos Társadalombiztosító Intézettel szemben keletkezett összesített járuléktartalék tartozás (e) pont) alapösszegét csökkenteni, illetőleg növelni, az az irányadó, hogy az alkalmazott a vármegyénél, a városnál, illetőleg a községnél tisztviselői, vagy egyéb munkakört látott el. d) A c) pontban említett és a naptári évenként külön-külön megállapított járuléktartalék átutalási alapösszegeket az 1938. évi december hó 31. napjáig, mégpedig minden naptári év közepétől kezdődően, évi 4 % -os kamatláb alapulvételével és a kamatoknak félévenkénti tőkésítésével kell számításba venni és a naptári évekre külön-külön kiszámított összegeket mindkét csoportban össze kell adni. e) A tisztviselői munkakört ellátó alkalmazottak után kiszámított összesített járuléktartalék (d) pont) a vármegyének, a városnak, illetőleg a községnek a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetével szemben keletkezett tartozása, az egyéb alkalmazottak után kiszámított összesített járuléktartalék pedig az Országos Társadalombiztosító Intézettel szemben keletkezett tartozása. (2) Az 1. §. értelmében biztosításra kötelezett vármegyei, városi és községi lakalmazottak közül azoknak a járuléktartalékát, akik az 1. §. (2) bekezdésében említett idő alatt az 1928 : XL. t.-c. 4. §-ában, illetőleg a 6.500/1935. M. E. számú rendelet 33. §-ában felsoroltakkal egy tekintet alá eső, de nem tisztviselői munkakörben voltak alkalmazva (közüzemi művezetők, kereskedősegédek stb.), az Országos Társadalombiztosító Intézet kamataival együtt a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetének továbbítani köteles. E járuléktartalékok átutalásánál az alakalmazottak vélelmezett fizetésének 4%-át kell lerótt járuléknak tekinteni. A vélelmezett fizetés ama napibérosztály átlagos napibére, amelyben az alkalmazott betegség esetére biztosítva volt, illetőleg amelyben fizetése (6. §. a) pont) alapján tartozott volna, ha munkaviszonya az 1928 : XL. tc. 1. §-a értelmében öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére biztosításra kötelezett munkaadónál állott volna fenn. V. §• (1) A vármegye, a város, illetőleg a község köteles az összesített járuléktartalék tartozásáról szóló számadásokat (6. §.) az 1938. évi július hó 31. napjáig elkészíteni és az illetékes biztosító intézeteknek egy-egy példányban megküldeni. Köteles továbbá az illetékes biztosító intézetnek vagy kiküldött közegeinek rendelkezésére bocsátani mindazokat az adatokat, amelyek az összesített járuléktartalék tartozással kapcsolatosak, valamint, amelyek az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítás szolgáltatásainak megállapításához szükségesek. Ezeket az adatokat a bitosító intézet megkeresésére a járuléktartalék tartozás megállapításának esetén kívül is írásban mindenkor meg kell adni. Az 1929. évi január hó 1-től a rendelet hatályba lépése napjáig az 1. §-ban említett minőségben munkaviszonyban állott alkalmazottakról és azok javadalmazásáról vezetett nyilvántartásokat ötven évig meg kell őrizni. Az alkalmazottak által kért, a munkaviszonyukra és fizetésükre vonatkozó igazolásokat díj- és illetékmentesen kell kiszolgáltatni. (2) Az összesített járuléktartalék tartozások összegének kiszámítása tekintetében az illetékes biztosító intézet a vármegyéknek, a városoknak és a községeknek minden szükségesnek mutatkozó tájékoztatást megadni köteles. 8. §• (1) Az illetékes biztosító intézet az 1. §. (2) bekezdésében említett időre az ott megjelölt alkalmazottak után az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítási járulékokat — az alábbi bekezdésben említett eltérésekkel — az 1928 : XL. t.-c. 50. §-ában foglaltak szempontjából abban a napibérosztályban köteles leróttaknak tekinteni, amelyben az alkalmazott betegség esetére biztosítva volt, illetőleg, amelybe fizetése (6. §. a) pontja) alapján tartozott volna, ha munkaviszonya a 9.090/1931. M. E. számú rendeletnek az 1928 : XL. t.-c. 1. §-át módosító 36. §-a értelmében öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére biztosításra kötelezett munkaadónál állott volna fenn. A járulékokat az 1928 : XL. t.-c. 50. §-a, illetőleg a 9.600/1932. M. E. számú rendelet 20. §-a és a 6.500/1935. M. E. számú rendelet 47. §-a szempontjából abban az esetben is leróttaknak kell tekinteni, ha a munkaadó vármegye, város vagy község az összesített járuléktartalék átutalására az 5. §. (4) bekezdése alapján résztörlesztési engedélyt kapott. (2) A 6. §. (2) bekezdésében említett alkalmazottak után a járulékokat az ott megjelölt mértékben kell leróttaknak tekinteni. Ezek a járulékok a szolgáltatásokra való igényjogosultság szempontjából az 1928 : XL. t.-c. 4. §-ának hatálya alá eső munkaviszonyban lerótt járulékoknak minősülnek. • (31 ) 4. §. (1) bekezdésének második mondatában felsorolt s az 1928 : XL. t.-c. 4. §-ában említett munkavállalókkal egy tekintet alá nem eső alkalmazottak után abban az esetben, ha betegség esetére az 1927 :XXI. t.-c. 3. §-ának második bekezdésében említett munkavállalókra érvényes napibérosztályban voltak biztosítva, a járulékokat az alkalmazottak vélelmezett fizetésének 4%-ában kell leróttaknak tekinteni. A vélelmezett fizetés ama napibérosztály átlagos napibére, amelyben az alkalmazott betegség esetére biztosítva volt. Ezek a járulékok a szolgáltatásokra való igényjogosultság szempontjából az 1928 : XL. t.-c. 4. §-ának hatálya alá nem eső munkaviszonyban lerótt járulékoknak minősülnek. (4) Az 1. §. (2) bekezdésében említett időre e §. alapján leróttaknak tekintendő járulékokra a 9.600/1932. M. E. számú rendeletnek 20. §-ában foglalt, a jogérvényesen kirótt járulékoknak leróttnak minősülő hányadára vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók. (5) E §-ban foglalt rendelkezések nem nyernek alkalmazást azokra az esetekre, amelyekben a járuléktartalékot a vármegye, a város vagy a község e rendelet hatályba lépése napjáig az Országos Társadalombiztosító Intézethez, a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetéhez, valamely elismert vállalati nyugdíjpénztárhoz vagy az 1928 : XL.-c. 10. §-ának (1) bekezdésében említett valamely munkaadóhoz átutalta. 9. §. (1) Az 1938. évi január hó 1. napjától kezdődően az illetékes biztosító intézetet terheli azoknak a járadékoknak folyósítása, amelyek az 1. §. értelmében biztosításra kötelezett alkalmazottakat megilletik. Ugyancsak az illetékes biztosító intézet köteles az 1. §-ban felsoroltakkal azonos minőségben szolgálatot teljesített volt alkalmazottak javára és a vármegyék, a városok, illetőleg a községek terhére az 1938. évi január hó 1. napja előtt bírói vagy közigazgatási uton már megállapított járadékok fizetésére is. (2) Az 1928 : XL. törvénycikk alapján járó szolgáltatásokat a 4. §. (1) bekezdése hatálya alá eső alkalmazottaknak a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete, a 4. §. (2) bekezdése hatálya alá eső alkalmazottaknak pedig az Országos Társadalombiztosító Intézet köteles folyósítani. (3) A vármegyék, a városok és a községek kötelesek az 1938. évi március hó 31. napjáig a (2) bekezdés szerint illetékes biztosító intézeteknek kimutatást küldeni azokról az alkalmazottakról, akik részére, vagy akiknek hozzátartozói részére az 1929. évi január hó 1. napjától az 1937. évi december hó 31. napjáig az 5.630/1928. M. E. számú rendelet alkalmazásával közigazgatási vagy bírói után megállapított járadékot fizettek. A Magánalkalmazottak Biztosító Intézetének küldendő kimutatásba fel kell venni azokat a járadékosokat, akik annakidején olyan alkalmazást töltöttek be, amely egyébként a 4. §. (1) bekezdésének, illetőleg a 7. §. (2) bekezdésének hatálya alá esik (volt tisztviselői minőségű alkalmazottak, közüzemi művezetők, kereskedősegédek, stb.). Az Országos Társadalombiztosító Intézetnek küldendő kimutatásban azokat a járadékokat kell feltüntetni, akik szolgálatuk idején egyéb minőségben állottak alkalmazásban. (4) A (3) bekezdésben említett kimutatásoknak az alábbi adatokat kell tartalmazniuk : a) a járadékos neve, anyja neve, születési helye és éve, valamint esetleges elhalálozásának éve, hónapja és napja, a halál oka ; b) a járadékmegállapítást megelőző alkalmazás minőségének pontos megjelölése ; c) (özvegyi és árvajáradéknál) a járadékos neve, anyja neve, születésének helye, éve, hónapja és napja ; d) a járadékos pontos lakáscíme ; e) a járadékfolyósítás kezdő napja ; f) a járadékfolyósítás esetleges beszüntetésének napja és oka; g) a megállapított havi járadék összege és az esetleges gyermekpótlékok összege ; h) a járadékos részére a járadékfolyósítás kezdő napjától a beszüntetés, illetőleg az 1937. évi december hó 31. napjáig folyósított járadékok összege. (5) A biztosító intézetek az 1938. évi július hó 31-éig a vármegyét, a várost, illetőleg a községet értesíteni kötelesek, hogy a (3) és (4) bekezdésben említett kimutatások szerinti járadékosok járadékát mely időponttól kezdődően folyósítják. A biztosító intézetek kötelesek a járadékok folyósítását ezzel az időponttal megkezdeni. (6) A vármegyék, a városok és a községek kötelesek az alkalmazottak, illetőleg hozzátartozóik részére közigazgatási vagy bírói után megállapított járadékokat az e rendelet hatálybalépését követően is havonként előre folyósítani mindaddig, amíg a biztosító intézetek részéről a járadékok folyósításának átvétele megkezdődik. (7) Az illetékes biztosító intézet a vármegye, a város vagy a község részéről az 5.630/1928. M. E. számú rendelet alkalmazásával a hatályos jogszabályoknak megfelelő feltételekkel és összegben az 1929. évi január hó 1.-től a (6) bekezdésben említett átvétel napjáig folyósított járadékokat a vármegyének, a városnak, illetőleg a községnek megtéríteni köteles oly módon, hogy a térítés összegét a vármegyének, a városnak, illetőleg a községnek az illetékes biztosító intézettel szemben keletkezett összesített járuléktartalék tartozásából (7. §.) le kell vonni. 10. §. A vármegyék, a városok és a községek az 1929. évi január 1. napja és az 1927. évi december hó 31. napja között eltelt időben az 1. §. hatálya alá eső munkaviszonyban állott alkalmazottaikkal kapcsolatban az 5.630/1928. M. E. számú rendelet alkalmazásával lebonyolított járulék tartalék átutalásokról jegyzéket készíteni és ennek egy-egy példányát az Országos Társadalombiztosító Intézetnek, valamint a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetének az 1938. évi március hó 31. napjáig megküldeni Budapesti Közlöny 1938 január 1. — 1. szám.