Budapesti Közlöny, 1938. szeptember (72. évfolyam, 194-218. szám)
1938-09-01 / 194. szám
, és tanúsítása tárgyában a m. kir. minisztérium az 1931 : II. t.-c. 7. §-ának második bekezdésében nyert felhatalmazás alapján a következőket rendeli. 1 §• A 3.703/1936. M. E. számú rendelet (1936. évi Rendeletek Tára 363. o.) 5. §. (2) bekezdésének 2. pontjában felsorolt, az őszibarackra vonatkozó csoportok és jelzések helyébe az alábbi csoportok és jelzések lépnek : AAA jelzéssel legalább 80 mm. átmérő, AA jelzéssel 75-től 80 mm. átmérőig, A jelzéssel 70-től 75 mm. átmérőig, B jelzéssel 65-től 70 mm. átmérőig, C jelzéssel 60-tól 65 mm. átmérőig, D jelzéssel 55-től 60 mm. átmérőig. 2 §• A kivitelre kerülő őszibarack nagyságát osztályozó keret segítségével kell megállapítani. Az árut abba az osztályba kell sorolni, amely osztálynak megfelelő nyíláson az őszibarack a keretet köröskörül érinti. 3. §. A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1938. évi augusztus hó 26.-án. Dr. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc s. k. a miniszterelnöki teendők ideiglenes ellátásával megbízott m. kir. belügyminiszter. A m. kir. iparügyi miniszternek 1838. évi 31.947. Ip. M. számú rendelete a IX. Őszi Lakberendezési és Háztartási Vásáron közszemlére kiállított szabadalmazható találmányok, minták és védjegyek időleges oltalma tárgyában. Az 1911 : XI. t.-c. 2. §-ában kapott felhatalmazás alapján megállapítom, hogy az 1938. évi szeptember hó 1.-től szeptember hó 12.-ig bezáróan Budapesten megtartandó IX. Őszi Lakberőfetezési és Háztartási Vásáron közszemlére kiállított találmányok, minták és védjegyek az említett törvény 1. §-ában biztosított időleges oltalmat igényelhetik. Budapest, 1938. évi augusztus hó 30.-án. Bornemisza Géza s. k. m. kir. iparügyi miniszter. A m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 31.800/1938. I/a. K. K. M. számú remlelete a Budapest székesfővárosban és környékén lévő élelmiszerüzletek hétköznapi zárórája ügyében. Az üzleti záróráról szóló 1913 : XXXVI. törvénycikk kiegészítéséről alkotott 1921 : XXXVII. t.-c. 1. és 2. §-ában kapott felhatalmazás alapján a m. kir. iparügyi miniszterrel egyetértőleg a következőket rendelem : 1. §• (1) Budapest székesfőváros, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota, Újpest megyei városok, Albertfalva, Csepel, Pesthidegkút, Pestújhely, Rákoshegy, Rákosszentmihály, Sashalom, Soroksár és Vecsés nagyközségek, valamint a Rákoskeresztúr nagyközséghez tartozó Bélatelep területén azokat a nyílt árusítási üzleteket, amelyekben túlnyomóan élelmiszereket, fűszerféléket, csemegét és állami egyedárusági cikkeket árusítanak, — ideértve a szatócsüzleteket, vegyeskereskedéseket, tejcsarnokokat, cukorkás-, sütő-, mészáros- és hentesüzleteket, — hétfői napokon és a Szent István napját követő köznapon reggel hat (6) óra előtt, egyéb köznapokon reggel öt (5) óra előtt, illetőleg a mészáros- és hentesüzleteket az ilyen üzletek nyitvatartására nézve a 88.488/1924. K. M. számú rendeletben megállapított időpont előtt kinyitni és szombati napokon este nyolc (8) órán túl, egyéb köznapokon pedig este hét (7) órán túl nyitvatartani nem szabad. 2 §• A jelen rendeletben foglalt rendelkezések nem vonatkoznak a kizárólagos dohányárudákra, amelyeknek zárórája tekintetében a m. kir. pénzügyminiszter rendelkezik. 3. §. Az 56.316/1922. K. M. számú rendelet 1. §-a (1) bekezdésének b) pontja, illetve a 93.293. 1925. K. M. számú rendelet 1. bekezdésének b) pontja hatályát veszt. 4 §• A jelen rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. Budapest, 1938. évi augusztus hó 29.-én. A miniszter rendeletéből: Dr. Árkai Ferenc s. k. miniszteri osztályfőnök. A m. kir. kereskedelemi és közlekedésügyi miniszter 35.000/1938. I/a. K. K. M. számú rendelete a kivitelre szánt hízott baromfi leölésének, tisztításának, csomagolásának és szállításának vasárnapokon és Szent István napján végzése tárgyában. Az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló 1891 : XIII. t.-c. 3. §-ában nyert felhatalmazás alapján a m. kir. belügy- és a m. kir. földmivelésügyi miniszterekkel egyetértően a következőket rendelem. 1 §■ (1) A kivitelre szánt hízott baromfi leölése, tisztítása és csomagolása vasárnapokon és Szent István napján este hat (6) óráig végezhető. (2) A kivitelre szánt hízott baromfi etetése és okvetlenül szükséges mértékben felügyelete, vasárnapokon és Szent István napján az egész napon át végezhető. 2. §. (1) A kivitelre szánt hízott baromfinak akár élő, akár leölt állapotban szállítása vasárnapokon és Szent István napján az egész napon át végezhető. (2) Ugyancsak az egész napon át végezhető árkivitelre szánt hízott baromfi szállítására szolgáló üres ketrecek szállítása is. 3. §. A kivitelre szánt hízott baromfi leölésének, tisztításának, csomagolásának és szállításának vasárnapokon és Szent István napján végzése tárgyában kiadott 121.098/1929. K. M. számú rendelet hatályát veszti. 4 §. A jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Budapest, 1938. évi augusztus hó 29.-én. A miniszter rendeletéből : Dr. Árkaii Ferenc s. k. miniszteri osztályfőnök. A m. kir. pénzügyminiszter 1838. ny. 122.141. számú rendelete az idegen államok pénznemeiben megállapított értékeknek az illetékek, továbbá a fényűzési és a forgalmi adók megállapítása szempontjából pengőértékre való átszámításáról. Az 1920. évi XXXIV. t.-c. 3. §-ában, valamint az 1921. évi XXXIX. t.-c. 32. §-ában nyert felhatalmazás alapján a következőket rendelem : 1 §■ Az örökösödési illetékek kiszabásánál, amennyiben a kincstár joga erre az illetékre az 1938. évi augusztus havában nyílt meg, továbbá az 1938. évi szeptember havában esedékes forgalmi adók megállapításánál az idegen államok pénznemeiben megállapított értékek a 2. és 3. ,§-ban meghatározott kulcsok szerint számítandók át pengőértékre. Ha a forgalmi adók alapját alkotó nyersbevétel valutában folyik be, a 2. §-ban, ha pedig devizában, a 3. §-ban megállapított átszámítási kulcs az irányadó. Ha valamely idegen pénznemre a 2. §-ban átszámítási kulcs megállapítva nincsen, de a megfelelő kifizetésre (devizára) vonatkozó átszámítási kulcs a 3. §-ban közölve van, a forgalmi adók tekintetében a devizákra megállapított kulcsot kell alkalmazni és viszont. Amennyiben a 2. vagy 3. §-ban valamely külföldi pénznemre átszámítási kulcs megállapítva nem lenne, esetről- esetre a pénzügy-minisztérium döntését kell kérni. 2 §■ Pénzek (valuták) árfolyama : 1 angol font .................... 16.52. 100belga .......................... 57.01 100kanadai dollár .. . 332. 100cseh korona................. 9.50 100dán korona .............. 100dinár ....................... 7.15 100dollar U. S. A............... 337.20 100francia frank ......... 9.0*6 100hollandi forint ... 184.72 100lengyel zloty ............ 60.— 100leu .............................. 3.— 100leva .......................... 3.— 100lira ............................. . 16.90 100norvég korona ... 83.03 100svájci frank ......... 100svéd korona ............ 85.20 1arany font ................. 27.82 1arany dollár ......... ... 5.72 3 §■ Kifizetések (devizák) árfolyama : Amsterdam ......................... 185.12 P, Athén .... Belgrád ............................... 7.82 „ Berlin .... Brüsszel ...............----------- 57.17 „ Bukarest ............................. 3.41 „ Istambul ............................. 268.9 „ Kopenhága ............................. 73.96 „ London Milano ............................... 17.66 „ New York ............................. 338.60 „ Oslo ............................... 83.24 „ Paris ___............................... 9.18 „ Prága ...................................... 11.79 „ Szófia (clearing) ................ 4.11 „ Stockholm .................. Varsó ........................... Zürich ....................... 4 §■ Az örökösödési illetéken kívül más illetékek értékalapjainak megállapításánál a külföldi pénznemek értékéül, ha azokat a Magyar Nemzeti Bank hivatalosan jegyzi, az illetékkötelezettség keletkezése napján jegyzett árfolyamot kell venni. Ha ezen a napon jegyzés nem volt, az azt megelőző legutolsó jegyzés az irányadó. Olyan külföldi pénznemek értékelésére nézve, amelyek a Magyar Nemzeti Bank által nem jegyeztetnek, minden egyes esetben a pénzügyminisztérium döntését kell kérni. Budapest, 1938. évi augusztus hó 29.-én. A miniszter helyett : Dr. Szász Lajos s. k. államtitkár. A m. kir. iparügyi miniszter az 1931 : XVI. t.-c. alapján Ménfőcsanak község villamos energiaszükségletének ellátására a Győri Ipartelepek rt. részére engedélyokiratot adott ki. Az engedélyokirat az engedélyesnek a villamos energia elosztására vonatkozólag kizárólagossági jogot biztosít. Hatályosságának időtartama a villamosmű első üzembehelyezésétől számított 40 év. Az engedélyes a község közigazgatási területén villamos energia vezetésére és elosztására jogosult. Az engedélyes köteles 380/220 V üzemfeszültségű, háromfázisú váltakozóáramú, 50 periódusú villamos energiát szolgáltatni. A villamosmű teljesítőképessége Budapesti Közlöny 1938 szeptember 1.194. szám.