Budapesti Közlöny, 1939. augusztus (73. évfolyam, 172-197. szám)

1939-08-01 / 172. szám

4 szükséges szabályait, úgyszintén a közvilágí­tásnak a légoltalommal kapcsolatban szükséges világításkorlátozó berendezéseit az 1939 . II. t.-c. 136. §. (3) bekezdésében, illetve a 88.000/ evi. tgv.—1939. H. M. számú rendelet 35. §-ában elrendelt légoltalmi tervben kell meg­határozni. Az alábbi (3) pontban említett és a várost (községet) terhelő költségek fedezésére vonatkozóan az 1939 : II. t.-c. 136. §-ának (3) bekezdése irányadó. (2) A közvilágítást szolgáltató vállalat beren­dezésének a csökkentett világítás és teljes el­sötétítés végrehajtásához szükséges átalakításá­ról és kiegészítéséről, valamint mindezek fenn­tartásáról, mind pedig a közvilágítási irány­fények létesítéséről, karbantartásáról és alkal­mazásáról a vállalat köteles gondoskodni. A be­rendezés átalakítása és kiegészítése tervét és az ezzel kapcsolatos kölségeket a vállalat helyi üzemének légoltalmi tervébe, — vagy a vállalat által erre a célra készített s külön rendelettel szabályozott tervbe — kell felvenni. (3) Abban a kérdésben, hogy a (2) bekezdés­ben említett létesítések (munkálatok) költségei milyen mértékben terheljék az érdekelt várost (községet) és milyen mértékben a vállalatot, a honvédelmi miniszter az érdekelt miniszterek­kel egyetértésben határoz. (4) A már jóváhagyott légoltalmi tervvel rendelkező városok és községek légoltalmi vezetői a közvilágítás légoltalmi helyzetére vo­natkozó részletes műszaki leírást a jelen rende­let hatályba lépésétől számított 60 napon belül a honvédelmi miniszterhez felterjeszteni köte­lesek abban az esetben, ha a jóváhagyott lég­oltalmi terv szerint a közvilágítást csökkenteni lehet ugyan, de a tervben említett közvilágítási berendezések a jelen rendeletben foglalt köve­telményeknek nem felelnek meg. (5) A városok és községek, valamint a váro­sok és községek légoltalmi vezetői a honvédelmi miniszternek az előbbi (4) bekezdés alapján felterjesztett műszaki leírásra vonatkozó észre­vételeit figyelembe venni kötelesek. 15. §. (1) A világítás korlátozásával kapcsolatban a közrend és a közbiztonság fenntartására irá­nyuló rendelkezéseket a polgármester (községi (kör-) jegyző) meghallgatása után az illetékes elsőfokú rendőrhatóság teszi meg. 16. §. A jelen rendeletben foglaltak a honvédelmi miniszter által elrendelt légvédelmi és lég­oltalmi gyakorlatok tartamára is érvényesek. E gyakorlatok alatt azonban a tűzoltók, mentők, életveszélyben lévő beteghez hívott or­vosok, közbiztonsági és karhatalmi szervek, valamint vasúthoz menő postakocsik, hivatá­suk teljesítése közben használt járóműveinek fényei korlátozás alá nem esnek. 17. §. (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást kö­vet el és e rendelet alapján 15 napig terjedhető­­elzárással büntetendő : a) a megszüntetendő fény forrásával rendel­kező az a személy, aki a csökkentett világítás el­rendelésétől annak megszüntetéséig, minden­nemű szabadba sugárzó fényt (kirakat, fény­reklám, világító felirat, kávéház, szórakozóhely és más helyiség szabadba sugárzó fényeit) az 5. §. (1) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére meg nem szünteti; b) az a) pontban említett az a személy, aki a csökkentett világítás elrendelésétől annak meg­szüntetéséig a középület, magánépület, ipari üzem, vagy lakás fényeit a£ 5. §. (2) bekezdésé­ben foglalt rendelkezések ellenére sem csök­kenti, illetőleg meg nem szünteti ; c) aki a csökkentett világítás elrendelésétől annak megszüntetéséig a járómű belső világí­tását a szükséges legkisebb mértékre nem csök­kenti, illetőleg a járómű ablakait a 6. §. (1) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére le nem függönyözi ; d) aki a csökkentett világítás elrendelésétől annak megszüntetéséig járóművének külső lámpáit (gépjáróműveknél mind a fényszórót, mind a tompított, u. n. városi lámpákat és eset­leg a hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpá­kat is) a 6. §. (2), illetőleg (4) bekezdésében megkívánt fénycsökkentő berendezéssel el nem látja­­ el az a gépjárómű vezető, aki gépjáróművé­­nek kereső lámpáját a 6. §. (3) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére a szükséges leg­rövidebb időn túl használja ; f) a megszüntetendő fény forrásával rendel­kező az a személy, aki a teljes elsötétítés elren­delésétől annak megszüntetéséig a 7. §. (2) be­kezdésében foglalt rendelkezések ellenére a külső, vagy szabadba sugárzó fényt meg nem szünteti ; g) az a járóművezető, aki a teljes elsöté­títés elrendelésétől annak megszüntetéséig a 10. §. (1) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére a város és község belső területén járóművével szorosan az úttest szélén meg nem áll és a járómű lámpáit el nem oltja ; b­) aki a teljes elsötétítés elrendelés­étől annak megszüntetéséig a 9. §-ban foglalt rendelkezé­seknek meg nem felelő fényforrást irányfényül használ. (2) Pénzbüntetés kiszabása esetén az 1928 : X. t.-c. rendelkezéseit kell alkalmazni. (5) A kihágás elévülésére és a kihágás miatt eljáró hatóságokra az 1939 : II. t.-c. 212. §-ának (5) és (7) bekezdéseiben foglalt rendelkezések az irányadók. 18. §. Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba, mely napon a 62.200/eln. lgy.—1938. H. M. számú rendelet hatályát veszti. Budapest, 1939. évi julius hó 24.-én. M. b­ír. honvédelmi miniszter. Budapesti Közlöny 1939 augusztus 1. — 172. szám. A m. kir. iparihelyi miniszter 1939. évi 33.840. számú rendelet© az Eger megyei város területén levő mészáros- és hentes üzleteknek szombati zárórájáról, valamint vasárnapi és Szent­ István napi m­unkaszü­netéről szóló 48.679/1938. Ip. M. számú rendelet módosítása tárgyában. Az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló 1891 : XIII. t.-c. 3. §-ában nyert felhatal­mazás alapján a belügy- és a földmivelésügyi miniszterrel egyetértve a következőket rende­lem : Az Eger megyei város területén levő mészá­ros- és hentesüzleteknek szombati zárórája, valamint vasárnapi és Szent István napi mun­kaszünete tárgyában 1938. évi december hó 20.-án 48.679. Ip. M. szám alatt kiadott ren­deletnek (R. T. 3.290. o.) 1. §-ában foglalt az a rendelkezés, mely szerint a város területén levő mészáros- és hentesüzletekből húsnemüe­­ket az évnek június hó 1.-től augusztus hó 31.-ig ter­jedő szakában munkaszüneti napokon reggel hét (7) órától délelőtt tíz (10) óráig sza­bad­nlárusítani, akként módosul, hogy a szóba­n­­levő üzletekből húsnemüeket az említett idő­szakban munkaszüneti napokon reggel hat (6) órától délelőtt kilenc (9) óráig szabad áru­sítani. Ez a rendelet kihirdetése napján lép ha­tályba. Budapest, 1939. évi július hó 29.-én. A miniszter helyett : Dr. Kádas Károly s. k. államtitkár, a m. kir. iparügyi miniszter az 5.650/1939. M. E. sz. rendelet 1. §-a alapján, a felvidéki ügyek tárcanélküli miniszterével egyetértve, Kassa sz. kir. Város Közműveinek árszabását 86.768/1939. XI. szám alatt megállapította. A m. kir. központi vámigazgatóság az 1924. évi XIX. t.-c. 33. §-ához tartozó végrehajtási utasítás (5) pontja alapján a magyar-lengyel határt átszelő Uzsok—Sianki , Kisszolyva— Beskid—Layvocne , Kőrösmező—Woronienka vasútvonalat, továbbá az Uzsok—Turka, Vere­bes—Klimiec és Kőrösmező—Jablonica köz­utat vámúttá nyilvánította. (42.198/1939. II. a. szám.) _____ Bp. 2.250/1939. szftm. Hirdetmény. A Magyar Nemzeti Bank a 4.050/1936. M. E. számú rendelet 1. §-ának (1) bekezdésén ala­puló jogkörében megállapítja, hogy az élet­biztosítási díjtartalék elhelyezésére jogszabály­nál fogva alkalmas, külföldi pénzértékre szóló aranyzáradékkal el nem látott belföldi ki­bocsátású értékpapírok utoljára lejárt szelvé­nyeinek átlagos beváltási árfolyamai 1939. évi augusztus hó 1. napjától (ezt a napot is bele­értve) 1939. évi augusztus hó 14. napjáig be­zárólag terjedő érvénnyel a következők : Magyar Nemzeti Bank. 100 $ = 342.014 pengő, 1 £ = 16.005 pengő, 190 Sv. fr. = 76.70 pengő, 100 Fr. fr. = 9.05 pengő, 100 Hfl. — 181.55 pengő. Budapest, 1939. évi julius.hó 31.-én. 22.032/1939. I. M. E. szám. Pályázat járásbirósági végrehajtói állásokra. A dunavecsei, nyírbátori és csepregi kir. járásbíróságoknál egy-egy végrehajtói állásra pályázatot hirdetek. Végrehajtói állásra az 1871. évi LI. t.-c. 2. §-a alapján csak olyan magyar állampolgár nyerhet kinevezést, aki életének 24-ik évét be­töltötte, feddhetetlen jellemű, vagyona felett rendelkezési joggal bír és aki a végrehajtói vizsgát jó sikerrel letette. A pályázati kérvényhez eredetben vagy hite­les másolatban csatolni kell a magyar állam­polgárságot igazoló bizonyítványt, születési anyakönyvi kivonatot, újkeletű erkölcsi bizo­nyítványt, iskolai végzettséget igazoló bizonyít­ványt, helyhatósági bizonyítványt arról, hogy vagyona felett rendelkezési joggal bír és a végrehajtói vizsga letételét igazoló bizonyít­ványt. A tényleges szolgálatban álló kir. bírósági végrehajtók áthelyezési kérelmeit a Bírói Ügy­viteli Szabályok 5. §-a szerint kell szerkeszteni és felszerelni. A pályázati kérvényeket az illetékes kir. tör­vényszék elnökéhez kell benyújtani. A pályázati határidő : 1939. évi augusztus hó 12. napja bezárólag. Budapest, 1939. évi július hó 29.-én. A miniszter rendeletéből : Dr. Lutilszky Jenő s. k. 3—1 miniszteri osztályfőnök. 90.201/1939. VI. b. szám. Pályázati erjlítmény. A m. kir. belügyminisztérium a m. kir. csend­őrség állami rendszerű kisegítő szolgai létszá­mában vidéken (a trianoni területen) betöltésre kerülő nyolc állami rendszerű kisegítő szolgai alkalmazásra pályázatot hirdet. A hirdetett alkalmazások az 1927. évi 3.000. M. E. számú kormányrendelet 14. pontjának 5. bekezdése értelmében öt évig ideiglenes jelle­gűek, öt évi kifogástalan szolgálat eltöltése után pedig véglegesek és az 1937. évi 7.000. M. E. számú kormányrendelet 19. számú kimutatásá­ban feltüntetett fizetés élvezetével vannak egybekötve. Az említett alkalmazások közül négy ki­segítő szolgai állásra kizárólagos igényjogo­sultsággal bírnak az 1931 : III. t.-c. alapján a honvédség, határőrség, folyamőrség és csend­őrség kötelékében hat évi szolgálatot teljesített, továbbá — tekintet nélkül a teljesített szolgálati időre — a törvény 3. §-ában megállapított mód

Next