Budapesti Közlöny, 1939. augusztus (73. évfolyam, 172-197. szám)
1939-08-01 / 172. szám
4 szükséges szabályait, úgyszintén a közvilágításnak a légoltalommal kapcsolatban szükséges világításkorlátozó berendezéseit az 1939 . II. t.-c. 136. §. (3) bekezdésében, illetve a 88.000/ evi. tgv.—1939. H. M. számú rendelet 35. §-ában elrendelt légoltalmi tervben kell meghatározni. Az alábbi (3) pontban említett és a várost (községet) terhelő költségek fedezésére vonatkozóan az 1939 : II. t.-c. 136. §-ának (3) bekezdése irányadó. (2) A közvilágítást szolgáltató vállalat berendezésének a csökkentett világítás és teljes elsötétítés végrehajtásához szükséges átalakításáról és kiegészítéséről, valamint mindezek fenntartásáról, mind pedig a közvilágítási irányfények létesítéséről, karbantartásáról és alkalmazásáról a vállalat köteles gondoskodni. A berendezés átalakítása és kiegészítése tervét és az ezzel kapcsolatos kölségeket a vállalat helyi üzemének légoltalmi tervébe, — vagy a vállalat által erre a célra készített s külön rendelettel szabályozott tervbe — kell felvenni. (3) Abban a kérdésben, hogy a (2) bekezdésben említett létesítések (munkálatok) költségei milyen mértékben terheljék az érdekelt várost (községet) és milyen mértékben a vállalatot, a honvédelmi miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértésben határoz. (4) A már jóváhagyott légoltalmi tervvel rendelkező városok és községek légoltalmi vezetői a közvilágítás légoltalmi helyzetére vonatkozó részletes műszaki leírást a jelen rendelet hatályba lépésétől számított 60 napon belül a honvédelmi miniszterhez felterjeszteni kötelesek abban az esetben, ha a jóváhagyott légoltalmi terv szerint a közvilágítást csökkenteni lehet ugyan, de a tervben említett közvilágítási berendezések a jelen rendeletben foglalt követelményeknek nem felelnek meg. (5) A városok és községek, valamint a városok és községek légoltalmi vezetői a honvédelmi miniszternek az előbbi (4) bekezdés alapján felterjesztett műszaki leírásra vonatkozó észrevételeit figyelembe venni kötelesek. 15. §. (1) A világítás korlátozásával kapcsolatban a közrend és a közbiztonság fenntartására irányuló rendelkezéseket a polgármester (községi (kör-) jegyző) meghallgatása után az illetékes elsőfokú rendőrhatóság teszi meg. 16. §. A jelen rendeletben foglaltak a honvédelmi miniszter által elrendelt légvédelmi és légoltalmi gyakorlatok tartamára is érvényesek. E gyakorlatok alatt azonban a tűzoltók, mentők, életveszélyben lévő beteghez hívott orvosok, közbiztonsági és karhatalmi szervek, valamint vasúthoz menő postakocsik, hivatásuk teljesítése közben használt járóműveinek fényei korlátozás alá nem esnek. 17. §. (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és e rendelet alapján 15 napig terjedhetőelzárással büntetendő : a) a megszüntetendő fény forrásával rendelkező az a személy, aki a csökkentett világítás elrendelésétől annak megszüntetéséig, mindennemű szabadba sugárzó fényt (kirakat, fényreklám, világító felirat, kávéház, szórakozóhely és más helyiség szabadba sugárzó fényeit) az 5. §. (1) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére meg nem szünteti; b) az a) pontban említett az a személy, aki a csökkentett világítás elrendelésétől annak megszüntetéséig a középület, magánépület, ipari üzem, vagy lakás fényeit a£ 5. §. (2) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére sem csökkenti, illetőleg meg nem szünteti ; c) aki a csökkentett világítás elrendelésétől annak megszüntetéséig a járómű belső világítását a szükséges legkisebb mértékre nem csökkenti, illetőleg a járómű ablakait a 6. §. (1) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére le nem függönyözi ; d) aki a csökkentett világítás elrendelésétől annak megszüntetéséig járóművének külső lámpáit (gépjáróműveknél mind a fényszórót, mind a tompított, u. n. városi lámpákat és esetleg a hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpákat is) a 6. §. (2), illetőleg (4) bekezdésében megkívánt fénycsökkentő berendezéssel el nem látja el az a gépjárómű vezető, aki gépjáróművének kereső lámpáját a 6. §. (3) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére a szükséges legrövidebb időn túl használja ; f) a megszüntetendő fény forrásával rendelkező az a személy, aki a teljes elsötétítés elrendelésétől annak megszüntetéséig a 7. §. (2) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére a külső, vagy szabadba sugárzó fényt meg nem szünteti ; g) az a járóművezető, aki a teljes elsötétítés elrendelésétől annak megszüntetéséig a 10. §. (1) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére a város és község belső területén járóművével szorosan az úttest szélén meg nem áll és a járómű lámpáit el nem oltja ; b) aki a teljes elsötétítés elrendelésétől annak megszüntetéséig a 9. §-ban foglalt rendelkezéseknek meg nem felelő fényforrást irányfényül használ. (2) Pénzbüntetés kiszabása esetén az 1928 : X. t.-c. rendelkezéseit kell alkalmazni. (5) A kihágás elévülésére és a kihágás miatt eljáró hatóságokra az 1939 : II. t.-c. 212. §-ának (5) és (7) bekezdéseiben foglalt rendelkezések az irányadók. 18. §. Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba, mely napon a 62.200/eln. lgy.—1938. H. M. számú rendelet hatályát veszti. Budapest, 1939. évi julius hó 24.-én. M. bír. honvédelmi miniszter. Budapesti Közlöny 1939 augusztus 1. — 172. szám. A m. kir. iparihelyi miniszter 1939. évi 33.840. számú rendelet© az Eger megyei város területén levő mészáros- és hentes üzleteknek szombati zárórájáról, valamint vasárnapi és Szent István napi munkaszünetéről szóló 48.679/1938. Ip. M. számú rendelet módosítása tárgyában. Az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló 1891 : XIII. t.-c. 3. §-ában nyert felhatalmazás alapján a belügy- és a földmivelésügyi miniszterrel egyetértve a következőket rendelem : Az Eger megyei város területén levő mészáros- és hentesüzleteknek szombati zárórája, valamint vasárnapi és Szent István napi munkaszünete tárgyában 1938. évi december hó 20.-án 48.679. Ip. M. szám alatt kiadott rendeletnek (R. T. 3.290. o.) 1. §-ában foglalt az a rendelkezés, mely szerint a város területén levő mészáros- és hentesüzletekből húsnemüeket az évnek június hó 1.-től augusztus hó 31.-ig terjedő szakában munkaszüneti napokon reggel hét (7) órától délelőtt tíz (10) óráig szabadnlárusítani, akként módosul, hogy a szóbanlevő üzletekből húsnemüeket az említett időszakban munkaszüneti napokon reggel hat (6) órától délelőtt kilenc (9) óráig szabad árusítani. Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Budapest, 1939. évi július hó 29.-én. A miniszter helyett : Dr. Kádas Károly s. k. államtitkár, a m. kir. iparügyi miniszter az 5.650/1939. M. E. sz. rendelet 1. §-a alapján, a felvidéki ügyek tárcanélküli miniszterével egyetértve, Kassa sz. kir. Város Közműveinek árszabását 86.768/1939. XI. szám alatt megállapította. A m. kir. központi vámigazgatóság az 1924. évi XIX. t.-c. 33. §-ához tartozó végrehajtási utasítás (5) pontja alapján a magyar-lengyel határt átszelő Uzsok—Sianki , Kisszolyva— Beskid—Layvocne , Kőrösmező—Woronienka vasútvonalat, továbbá az Uzsok—Turka, Verebes—Klimiec és Kőrösmező—Jablonica közutat vámúttá nyilvánította. (42.198/1939. II. a. szám.) _____ Bp. 2.250/1939. szftm. Hirdetmény. A Magyar Nemzeti Bank a 4.050/1936. M. E. számú rendelet 1. §-ának (1) bekezdésén alapuló jogkörében megállapítja, hogy az életbiztosítási díjtartalék elhelyezésére jogszabálynál fogva alkalmas, külföldi pénzértékre szóló aranyzáradékkal el nem látott belföldi kibocsátású értékpapírok utoljára lejárt szelvényeinek átlagos beváltási árfolyamai 1939. évi augusztus hó 1. napjától (ezt a napot is beleértve) 1939. évi augusztus hó 14. napjáig bezárólag terjedő érvénnyel a következők : Magyar Nemzeti Bank. 100 $ = 342.014 pengő, 1 £ = 16.005 pengő, 190 Sv. fr. = 76.70 pengő, 100 Fr. fr. = 9.05 pengő, 100 Hfl. — 181.55 pengő. Budapest, 1939. évi julius.hó 31.-én. 22.032/1939. I. M. E. szám. Pályázat járásbirósági végrehajtói állásokra. A dunavecsei, nyírbátori és csepregi kir. járásbíróságoknál egy-egy végrehajtói állásra pályázatot hirdetek. Végrehajtói állásra az 1871. évi LI. t.-c. 2. §-a alapján csak olyan magyar állampolgár nyerhet kinevezést, aki életének 24-ik évét betöltötte, feddhetetlen jellemű, vagyona felett rendelkezési joggal bír és aki a végrehajtói vizsgát jó sikerrel letette. A pályázati kérvényhez eredetben vagy hiteles másolatban csatolni kell a magyar állampolgárságot igazoló bizonyítványt, születési anyakönyvi kivonatot, újkeletű erkölcsi bizonyítványt, iskolai végzettséget igazoló bizonyítványt, helyhatósági bizonyítványt arról, hogy vagyona felett rendelkezési joggal bír és a végrehajtói vizsga letételét igazoló bizonyítványt. A tényleges szolgálatban álló kir. bírósági végrehajtók áthelyezési kérelmeit a Bírói Ügyviteli Szabályok 5. §-a szerint kell szerkeszteni és felszerelni. A pályázati kérvényeket az illetékes kir. törvényszék elnökéhez kell benyújtani. A pályázati határidő : 1939. évi augusztus hó 12. napja bezárólag. Budapest, 1939. évi július hó 29.-én. A miniszter rendeletéből : Dr. Lutilszky Jenő s. k. 3—1 miniszteri osztályfőnök. 90.201/1939. VI. b. szám. Pályázati erjlítmény. A m. kir. belügyminisztérium a m. kir. csendőrség állami rendszerű kisegítő szolgai létszámában vidéken (a trianoni területen) betöltésre kerülő nyolc állami rendszerű kisegítő szolgai alkalmazásra pályázatot hirdet. A hirdetett alkalmazások az 1927. évi 3.000. M. E. számú kormányrendelet 14. pontjának 5. bekezdése értelmében öt évig ideiglenes jellegűek, öt évi kifogástalan szolgálat eltöltése után pedig véglegesek és az 1937. évi 7.000. M. E. számú kormányrendelet 19. számú kimutatásában feltüntetett fizetés élvezetével vannak egybekötve. Az említett alkalmazások közül négy kisegítő szolgai állásra kizárólagos igényjogosultsággal bírnak az 1931 : III. t.-c. alapján a honvédség, határőrség, folyamőrség és csendőrség kötelékében hat évi szolgálatot teljesített, továbbá — tekintet nélkül a teljesített szolgálati időre — a törvény 3. §-ában megállapított mód