Budapesti Közlöny, 1943. november (77. évfolyam, 247-270. szám)

1943-11-07 / 251. szám

a) a közlemény személyes átadásával, b­) az átadással megbízott személy útján­­■agy c) postám ajánlott levél vagy vevén­yel fel­adott távirat útján. (2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjai szerint történő közlés akkor is hatályos, ha az, akinek részére a közlemény szól, a közlemény átvételét megtagadta vagy a kézbesítést szándékosan megakadályozta. (3) A postán helyibeli lakos címére ajánlott levél vagy távirat útján történő közlés esetében az ajánlott levelet legkésőbb a feladást követő 48 órának elteltével, a táviratot pedig Leg­később a feladást követő 12 órának elteltével kézbesítettnek kell tekinteni. A nem helybeli lakos címére postán feladott ajánlott levél vagy távirat útján történő közlés esetében az aján­lott levelet, illetőleg táviratot azon a napon kell kézbesítettnek tekinteni, amelyen az rendes körülmények között a címzetthez érkezhetik. (4) A postám ajánlott levél vagy távirat útján történő köz­lés hatályát nem érinti az, hogy a címzett a közlemény átvételét megtagadta vagy a közleményt a közlő fél hibáján kívül eső más ok­ból nem lehet kézbesíteni. (5) A bérbeadó vagy meghatalmazottja ré­szére postán ajánlott levél vagy távirat útján történő közlés hatályos, ha azt a bérlő a 21. §-ban említett jegyzékben feltüntetett lak­címre adja fel. (6) Ha a közleményt a bérbeadó részére azért nem lehet kézbesíteni, mert a bérlő a közlemény átvételére jogosult személy tartóz­kodó helyét nem ismeri, a közlést hatályosnak kell tekinteni, ha a bérlő a közleményt a bérbe­adó nevére és a bérleményt magában foglaló épületre címezve az (1) bekezdés c) pontjának megfelelően feladja, ha pedig a közleményt a bérlő részére nem lehet kézbesíteni, a közlést hatályosnak kell tekinteni, ha azt a bérbeadó a bérlő nevére és bérleménye onimére adja fel (7) Közös háztartásban élő házastársak kö­zös lakásának bérletére vonatkozó írásbeli köz­lés hatályos akkor is, ha azt a házastársak bár­melyikének kézbesítik. II. FEJEZET. A bérévnegyed. A bérlet tartama. A bér. 12. §. A bérévnegyedek. A bérévnegyedek február, május, augusztus és november hónap első napján kezdődnek. 13. §. A bérlet tartama.­­ A bérleti szerződést határozott vagy határo­zatlan időre lehet kötni. 14. §. A nyári lakás bérletének tartama. Nyaralás céljára bérelt lakás (nyári lakás) bérlete május hónap 1. napjától október hónap 31. napjáig tart, hacsak a felek kifejezetten más tartamot nem állapítottak meg. 15. §: A raktározás céljára bérelt helyiség és a háztelek bérletének tartama. Kizáróan raktározás céljára bérelt helyiség és a háztelek bérlete a bérlet kezdetének nap­jától számított három hónapig tart, ha csak a felek kifejezetten más tartamot nem állapítot­tak meg. Három hónapnál hosszabb bérletre az éves, három hónapnál rövidebb bérletre a havi bérletre vonatkozó rendelkezések az irány­adók. 16. §. A bér: (1) Az a bér, amelyben a felek a bérleti szer­ződés kötésekor megállapodtak, magában fog­lalja a bérlő által fizetendő teljes bérösszeget, valam­int az esetleges házbérfilléreket és a különdíjak kivételével mindazoknak a szolgál­tatásoknak az ellenértékét, amelyeket a bérbe­adó a bérleménynek és felszereléseinek, vala­mint a lakók közös használatára szolgáló helyi­ségeknek és felszereléseknek használhatósága érdekében nyújtani köteles. (2) Különdíjra vonatkozó megállapodás csak a felvonó használatára a 27. §. (3) és (6) bekezdésének korlátai közt, továbbá a központi fűtésre, a­­ melegvízszolgáltatásra, a porszívó használatára, az üvegbiztosításra létesíthető és csak úgy érvényes, ha írásba foglalták. (3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseivel ellenkező megállapodás semmis. (4) A teljes bérösszegen felül a bérlő ott, ahol legalább öt bérlő és állandó házfelügyelő van, a házfelügyelői díjat (61. §. (1) és (2) bekez­dése) és a szemétpénzt (61. §. (3) bekezdése) külön kikötés hiányában is köteles megfizetni. Ennél kisebb bérleményeknél mindezeket a díjakat a bérlő csak akkor tartozik megfizetni, ha erre nézve a bérbeadóval írásban megegye­zett. Ott, ahol házfelügyelő nincsen, a ház­­tulajdonos a bérlőt kapukulccsal tartozik el­látni. Ott, ahol házfelügyelő van, a bérlő a kapupénzt (63. §. (5) bekezdés) külön kikötés hiányában is köteles megfizetni. Külön fizeti a bérlő a vízdíjat, ha a vizet külön vízmérővel fogyasztja. (5) A különdíjak, valamint a házfelügyelői díj és a szemétpénz akkor esedékesek, és úgy fizetendők, mint a bérösszeg ; fizetésük elmu­lasztása a bér nemfizetésének jogkövetkemé­­nyeivel jár. 17. §­A bérfizetés helye és módja. (1) A bérbeadó köteles gondoskodni arról, hogy a bérlő a lakás vagy más helyiség bérét az esedékesség idejében a bérleményt magá­­ban foglaló épületben fizethesse. (2) Lakás vagy más helyiség nélkül bérelt háztelek bérét a bérbeadó lakásán vagy üzleté­ben (irodájában) kell fizetni vagy oda postán kell elküldeni. (3) A házfelügyelő a bér át­vételére és nyug­tázására jogosult, hacsak a bérbeadó a bérlőt az ellenkezőről írásban nem értesíti. (4) Ha a bérbeadó nem gondoskodik arról, hogy a bért a bérfizetésre megszabott időben a bérleményt magában foglaló épületben fizet­hessék, a bérlő a bér fizetésével mindaddig nem esik késedelembe, amíg a bérbeadó Írás­ban nem közli a bérlővel, hogy a bért a bérle­ményt magába foglaló épületben kinek a kezé­hez fizetheti, vagy pedig írásban nem hívja fel a bérlőt, hogy a bért postán küldje meg és a bérlő a közlés napjától számított 3 napon belül nem fizet, illetőleg a bért a bérbeadó által közölt belföldi címre postán fel nem adja, ebben az esetben a bérlő a postaköltséget a bérből levonhatja. 18. §: A bérfizetés ideje. (1) A bért mindig előre, első ízben a beköl­tözés, illetőleg a használat megkezdése előtt, de legkésőbb a bérleti idő első napján kell fizetni. (2) Éves bérletnek a bérévnegyedre járó bérét három egyenlő havi részletben kell fizetni. (3) Éves bérlet esetében a bér havi részét, valamint havi bérlet esetében az egy hónapra járó bért — az első ízben esedékes bér kivéte­lével — az illető hónap 5. napjának délutáni 6­ órájáig kell fizetni. (4) Oly nyári lakás bérét, amelynek bérleti tartama május hónap 1. napja előtt kezdődik, a beköltözés előtt, de legkésőbb május hónap 1. napján délután 6 óráig kell fizetni. (5) Május hónap 1. napja előtt bérelt oly nyári lakás bérét, amelynek bérleti tartama május hónap 1. napja után kezdődik, legké­sőbb május 1. napján délután 6 óráig kell fizetni. (6) Oly nyári lakás bérét, amelynek bérlete május hónap 1. napján vagy 1. napja után létesül, a szerződés kötésének napján délután 6 óráig kell fizetni. (7) Ha a bérfizetés idejének utolsó napja vasárnap vagy Gergely-naptár szerinti ünnep­nap vagy a törvényben megállapított nemzeti ünnepnap, a bért a következő kötnapon kell fizetni, 19. §. Az első bér fizetésének elmulasztása. (1) Az első ízben esedékes bér fizetése előtt a bérbeadó a bérlő beköltözését vagy a ■bérle­mény használatbavételét megengedni nem köteles. (2) Ha a bérlő az első ízben esedékes bért nem fizeti meg, a bérbeadó a bérlőhöz írásban intézett közlésével vagy a szerződés teljesítését követelheti, vagy a szerződéstől a foglaló meg­tartása mellett elállhat és mind a két esetben a bérlőtől kárának megtérítését követelheti. Nyári lakás bérlete esetében a bérbeadó csak akkor állhat el a szerződéstől, ha az első ízben esedékes bér 8 nap alatt való fizetésére a bérlőt elállási jogára való egyidejű figyelmeztetés mellett írásban felhívta és a bérlő a bért ez alatt az idő alatt nem fizette meg. Ez a rendel­kezés az (1) bekezdés szabályát nem érinti. (3) Ha bérbeadó az első bér esedékességétől számított 8 napon belül sem a szerződés telje­sítését nem követelte, sem elállási jogával nem élt, őt úgy kell tekinteni, mint aki a bérleti szerződéstől el nem állott. Nyári lakás bérlete esetében, ha a bérbeadó elállási jogának gyakorolhatása végett a bérlőt előzetesen fize­tésre hívta fel, az ebben a bekezdésben említett 8 napot a bérfizetésre irányuló írásbeli felhívás sikertelen leteltétől kell számítani. ■ 4 BUDAPESTI KÖZPÖNT 1943 november 7. — 251. szám- 20. §. A béremelés korlátozása: (1) A határozatlan tartamú éves bérlet bérét csak az első bérleti évet követő, a határozatlan tartamú havi bérlet bérét pedig csak a hatodik hónap elteltét követő időre lehet emelni. (2) Éves bérlet esetében a felemelt bér első esedékességétől számított egy év eltelte előtti időre, havi bérlet esetében pedig a hatodik hó­nap eltelte előtti időre a bért újból emelni nem lehet. (3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezései a bérlemény egy részének albérletére nem vonat­koznak. (4) Az előző bekezdések rendelkezésivel ellenkező megállapodás semmis. • III. FEJEZET. A bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei, 21. §. A bérbeadónak, a házhaszonbérbeadónak, a házhaszonbérlőnek és ezek meghatalmazottjá­nak, továbbá a bérlőknek és a házfelügyelőnek nevét és lakását feltüntető jegyzék. A házfel­ügyelő lakását feltüntető tábla. " (1) A bérbeadó köteles a ház bejáratánál vagy a kapualjában szembetűnő helyen állan­dóan olyan jegyzéket közzéteni, amely a bér­beadónak (a bérbeadótársaknak, házhaszon­bérbeadónak, a házhaszonbérlőnek) továbbá a közös meghatalmazottnak (10. §.) és a ház­kezelőnek (56. §.) a nevét és pontos lakcímét, minden bérlő, valamint a házfelügyelő nevét és lakásának közelebbi megjelölését könnyen olvashatóan feltüntetni. (2) A bérbeadó köteles a házfelügyelő szol­gálati lakásának (61. § (4) bekezdése) ajtaja mellett, szembetűnő helyen könnyen olvasható „Házfelügyelő“ felirású táblát alkalmazni. 22. §. A boltkapuzat és a kirakatszekrény. (1) A bérlő ipari vagy kereskedelmi célra vagy gyógyszertár vagy mozgófénykép üzem­helyiségének külső falrészein az éptésügyi hatóság engedélyével boltkapuzatot (portálét) létesíthet és kirakatszekrényt alkalmazhat A bérbeadó az engedélyhez szükséges beleegye­zést csak alapos indokból tagadhatja meg. (2) A bérlő a boltkapuzat és a kirakatszek­rény létesítésekor, illetőleg alkalmazásakor köteles alkalmazkodni azokhoz az indokolt kí­vánalmakhoz, amelyeket a bérbeadó kifeje­zésre juttat és a már meglévő boltkapuzaton és kirakatszekrényen jelentékeny változtatáso­kat csak a bérbeadó előzetes hozzájárulásával eszközölhet

Next