Budapesti Közlöny, 1943. december (77. évfolyam, 271-294. szám)
1943-12-18 / 284. szám
2 fi) A 300/1941. M. E. számú rendelet 2. §-ának hatálya alá eső az a biztosított, aki a biztosítási esemény bekövetkezése előtt utoljára a cseh-szlovák jogszabályok alapján volt biztosítva és nyugellátásra (végkielégítésre) igényt adó magyar közszolgálati alkalmazásba nem lépett, úgyszintén ennek a biztosított igényjogosultnak hozzátartozója a volt csehszlovákiai biztosító intézeteknél (szolgáltatásra kötelezetteknél), valamint a terület visszacsatolás után ideiglenesen hatályban maradt csehszlovák jogszabályokon alapult biztosításban szerzett jogait — egyéni járuléktartalékátutalás nélkül — az alábbi biztosító intézeteknél (szolgáltatásra kötelezettekkel szemben) érvényesítheti : 1. ha utoljára a mezőgazdaság, az erdei termelés, az állattenyésztés, a halászat, a kert- és szőlőművelés, a selymészet, a méhészet körében vagy mint tisztviselő az ezeknek ügyeit intéző egyesületeknél, avagy az 1938: XII. t.-c. 2. §-a f) pontjában meghatározott munkálatoknak megfelelő munkakörben állott biztosításra kötelezett munkaviszonyban, az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézettel szemben ; 2. ha utoljára nem az 1. pontban felsorolt foglalkozások körébe eső munkaviszonyt folytatott és a Cs. B. T. vagy a Cs. Bny. T. alapján volt biztosítva — a 4. pontban foglaltak kivételével ■— az Országos Társadalombiztosító Intézettel szemben ; 3. ha utoljára nem az 1. pontban felsorolt foglalkozások körébe eső munkaviszonyt folytatott és a Cs. M. T. alapján volt biztosítva — s 4. pontban foglaltak kivételével — a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetével szemben ; 4. ha utoljára nem az 1. pontban felsorolt foglalkozások körébe eső munkaviszonyt folytatott és a m. kir. kincstár tulajdonába átment valamely vállalatban, üzemben vagy hivatalban volt alkalmazva, ideértve az 1938 : XII. tc. 35. §-ában kapott felhatalmazás alapján kiadott rendeletekben felsoroltakat is, a vonatkozó magyar jogszabályokban megjelölt állami szervvel szemben. 2) Ha a 300/1941. M. E. számu rendelet 5. §-ának hatálya, alá eső biztosított a volt csehszlovák jogszabályok hatálya alá esett biztosításból az említett rendelet 1. §-ában, illetőleg a 11.770/1989. M. E. számu rendelet 17. §-ának /L) bekezdésében vagy 23. §-ában felsorolt magyar jogszabályok hatálya alá eső biztosításba, ellátási kötelezettséggel vagy bányanyagbérbiztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyba, avagy a 300/1941. M. E. számú rendelet 8. §-ával létesített öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló önkéntes biztosításba lépett, a volt cseh-szlovák biztosító intézeteknél (szolgáltatásra kötelezetteknél), valamint a területvisszacsatolás után ideiglenesen hatályban maradt cseh-szlovák jogszabályokon alapult biztosításban szerzett összes jogait az a biztosító intézet (szolgáltatásra kötelezett) köteles figyelembe venni, amelynél a biztosított első ízben lépett a magyar jogszabályok szerinti biztosításba, illetőleg ellátási vagy bányanyagbérbiztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyba. Ilyen esetekben járuléktartalék átutalásnak — az (5) bekezdésben foglalt kivétellel — nincs helye. Ha azonban a magyar jogszabályok szerinti biztosításba, illetőleg ellátásra kötelezett munkaviszonyba átlépett személy biztosításában, illetőleg munkaviszonyában olyan újabb változás keletkezik, amely a hatályos jogszabályok értelmében járuléktartalék átutalási kötelezettséget von maga után, a magyar jogszabályok hatálya alatt töltött biztosítás (ellátás) alapján járó járuléktartalékon felül a csehszlovák jogszabályok hatálya alá eső biztosításban szerzett jogok fedezetére is járuléktartalékot kell átutalni ahhoz a biztosító intézethez (szolgáltatásra kötelezetthez), amelynek kötelékébe a biztosított átlépett. (3) A volt cseh-szlovák biztosítás alapján járó járuléktartalékot az alábbiak szerint kell kiszámítani, illetőleg átutalni. a) A Cs. B. T. és a Cs. M. T. alapján a volt ceh-szlovák biztosító intézeteknél leróttként nyilvántartott, valamint a terület visszacsatolása után az Országos Társadalombiztosító Intézet helyi Szervei által kirótt rokkantsági ésiitkori, illetőleg nyugdíjbiztosítási járulékok 4®/6-os kamatláb és félévenkénti tőkésítés mellett jelentkező összegének 75°/o-át, ideértve a volt cseh-szlovák hírlapírói biztosításban, úgyszintén a biztosítási kötelezettség alól mentesített cseh-szlovákiai munkaadónál töltött járuléktartalékátutalásra kötelezett munkaviszonyban leróttakként nyilvántartott járulékokat is kell átutalni. b) A volt Cseh-szlovák Általános Nyugdíjintézet pótintézeténél vagy a közforgalmú magánvasutak alkalmazottainak külön intézeténél fennállott biztosítás alapján járó azt az összeget, amely a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetének valamely pénzügyi egyezmény, illetőleg megállapodás szerint járó összeget és ennek az 1938. évi október hó 1. napjától 14%-os kamatláb és félévenkénti tőkésítés mellett számított — kamatait kell átutalni; ha a biztosított után az említett intézeteik járuléktartalékot azért nem adtak, mert az illető a pénzügyi egységre irányt adó fordulónapon — átmenetileg — nem volt biztosított, a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetéhez átutaltnak kell tekinteni a biztosított 1938. évi október hó 1. napjára kiszámított biztosítás technikai járuléktartalékának azt a hányadát, amely az illető cseh-szlovák intézettől a többi biztosított után jár. c) Ha a magyar jogszabályok a bányanyagbérbiztosításból kilépés esetére járuléktartalékátutalást szabnak meg, a Cs. Bny. T. alapján leróttként nyilvántartott, illetőleg kirótt bányanyagbérbiztosítási járulékokat és azok kamatos kamatait az a) pontban foglalt számítás szerint kell átutalni. (4) A volt csehszlovák társadalombiztosításban szerzett jogok alapján járó szolgáltatásrészeket az a biztosító intézet (szolgáltatásra kötelezett), amely a jelen §. (2) és (3) bekezdése alapján járó járuléktartalékot megkapta, nem az 5.960/1941. M. E. számú rendelet 35 §-ának (6) bekezdése, hanem a 300/1941 M. E. számú rendelet 7. §-a szerint köteles kiszámítani, illetőleg folyósítani. (5) Ha valamely elismert vállalati nyugdíjpénztár olyan személyt vesz fel tagjai sorába, aki a volt cseh-szlovák jogszabályok alapján volt biztosítva, járuléktartalék átutalásának van helye abban az esetben is, ha a tag a felvételét megelőzően a magyar jogszabályok alapján biztosított nem volt, feltéve, hogy a cseh-szlovák biztosításban szerzett jogait a 300/1941. M. E. sz. rendelet 2. §-ában foglaltak értelmében valamely magyar biztosítási teherviselő elismerni köteles és a volt cseh-szlovák biztosításban szerzett jogai alapján járadékban, nyugdíjban vagy bányanyugbérben még nem részesült, végül a tagfelvételről szóló határozat keltének időpontjában a volt csehszlovák biztosításban szerzett jogai (váró- bánya) a volt cseh-szlovák jogszabályok szerint is épek voltak. A járuléktartalék átutalására az az intézet (állami szerv) kötelezett, amellyel szemben a biztosított a jelen §. (1) bekezdésében foglaltak szerint a volt csehszlovákiai biztosító intézeteknél (szolgáltatásra kötelezetteknél) szerzett jogait érvényesítette volna, ha a biztosítási esemény a tagfelvételről szóló határozat meghozatalának napján következett volna be (6) Az elismert vállalati nyugdíjpénztár a részéről felvett tagjának a volt cseh-szlovák biztosításban töltött idejéből annyit köteles beszámítani, amennyire a tagnak a felvevő nyugdíjpénztár alapszabálya szerint fizetendő járulékok alapulvételével a volt csehszlovák biztosítás alapján a jelent. (3) bekezdésében foglaltak szerint kiszámított és az elismert vállalati nyugdíjpénztárba átutalt járuléktartalékösszege a tag által e célra esetleg befizetett összeggel együtt fedezetet nyújt. (7) A jelei §. (2)—(6) bekezdésében foglaltak szempontjából az 1928 : XL. t.-c. 10. §-ának (1) bekezdésében felsorolt munkaadók a biztosító intézetekkel, a magyar Hírlapírók Országos Nyugdíjintézetepedig az elismert vállalati nyugdíjpénztárakkal esnek egy tekintet alá.2. 8. A 300/1941. M E. számú rendelet 41. §-ának (1) bekezdése azzal a rendelkezéssel egészíttetik ki, hogy a belügyminiszter méltánylást érdemlő esetekben a 9.910/1939. M. E. számú rendelet rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával ellátást állapíthat meg olyan személyek, illetőleg hozzátartozóik részére, akik az 1921. évi július hó 26. napja előtt a visszacsatolt területen működött kerületi betegbiztosító intézeteknél teljesített szolgálatuk alapján a fenti időpont előtt ellátásra igényt szereztek. A 300/1941. M. E. számu rendelet 41. §-a (1) bekezdésének második mondatában foglaltakat ezekben az esetekben is alkalmazni kell. 3. 8 A 300/1941. M. E. számú rendelet 41. §-ának (3) bekezdése azzal a rendelkezéssel egészíttetik ki, hogy kiegyenlítési járadékra (pótlékra) igénye van az alkalmazott hozzátartozójának is. A szerződésen alapuló ellátás folyósítását a belügyminiszter méltánylást érdemlő esetben engedélyezheti annak a volt kerületi betegbiztosító intézeti alkalmazottnak is, aki a volt csehszlovák társadalombiztosítási szolgálatban ilyen ellátásra jogigényt szerzett, feltéve, hogy őt az Országos Társadalombiztosító Intézetnél szervezett valamely állásra nem nevezték ki és alkalmazása legkésőbben az 1940. évi december hó 31. napjával megszűnt. 4. §• Ha a jelen rendelet 1. §-a szerint illetékes biztosító intézetek (szolgáltatásra kötelezettek) helyett a szolgáltatásokat átmenetileg más teherviselő előlegezte, az előlegezett összegeket az illetékes teherviselő (1. §.) a felmerült költségekkel együtt az 1944. évi március hó 31. napjáig megtéríteni köteles. Meg kell téríteni a) az előlegezett szolgáltatásokat a valósággal folyósított összegben, b) a járuléktartalékból előlegezett szolgáltatásoknak a folyósítás napjától a megtérítés napjáig járó évi 4%-os naptári félévenként tőkésített kamatait. c) a m. kir. postatakarékpénztárnál felmerült folyósítási költségek, valamint a szolgáltatásra jogosult személyek összeírásával, a szolgáltatások megállapításával, az igényjogosultak nyilvántartásával kapcsolatos és egyéb ügyviteli költségek megtérítése fejében az előlegként folyósított szolgáltatások 5% -át. 5. §. (1) A 300/1941. M. E. számú rendelet 6 §-a (4) és (8) bekezdésének hatálya alá eső személyeknek nyugdíját az 1943. évi július hó 1. napjától kezdődően végleges hatállyal a Cs. M. T. 124. §-ának rendelkezése szerint járó hírlapírói nyugdíj, illetőleg pótintézetei alapszabályszerű nyugdíj 90%-ában kell megállapítani és folyósítani. Ugyanettől az időponttól kezdődően a nyugdíj után 40% rendkívüli pótlékot kell folyósítani. (2) A Magánalkalmazottak Biztosító Intézete és az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézet részéről a prágai Cukoripar Nyugdíjintézettől külön megállapodás alapján átvett olyan járadékosok nyugdíja után, akik után a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetének és az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézetnek a prágai Cukoripar Nyugdíjintézet alapszabályainak megfelelő teljes összegű járuléktartalék (tőkefedezet)) jár, az 1943. évi július hó 1. napjától kezdődően 40% rendkívüli pótlékot kell folyósítani. (3) A volt cseh-szlovák kerületi betegbiztosító intézeti, valamint egyéb betegségi biztosító intézeti alkalmazottak közül azoknak, akik a területvisszacsatolás előtt a Szociális Biztosító Intézetek Alkalmazottainak Nyugdíjintézeténél (Prága) voltak biztosítva (11.770/1939. M. E. számú rendelet 42. §-a és a 300/1941. M. E. számú rendelet 39. §-a), valamint hozzátartozóiknak nyugdíját az 1943 évi július hó 1. napjától kezdődően végleges hatállyal annak az összegnek 90%-ában kell megállapítani és folyósítani, amely az említett nyugdíjintézet alapszabálya szerint járt, illetőleg járt volna, ha a biztosítási esemény a nyugdíjintézetnél történt biztosítás megszűntének idejében (a Felvidéken az 1938. évi november hó 1. napján, Kámátalján 1939. évi március hó 1. napján) bekövetkezett volna ; a nyugdíj összesébe a 3.730/1943. M. E. számú rendeleten alapul. Budapesti Közlöny 1943 december II. — 284. síim.