Budapesti Közlöny, 1944. április (78. évfolyam, 74-97. szám)

1944-04-01 / 74. szám

1944 április I.74. szám. Budapesti Közlöny( szerre) vonatkozó adásvételi szerződést, illető­leg a termelési szerződést a szerződő felek csupán szm­legesen, a többi hitelező fedezetének csorbítása céljából kötötték. Záró rendelkezés. 13. §. A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1944. évi március hó 31. én. Sztójay Döme s. k. m. kir. minisztrelnök. Melléklet a 83011944. M. E. számú rendelet 3. §-ának­­ (2) bekezdéséhez. Illetékmentes a 8301194. M. E. számú rendelet 3. §-ának (5) bekezdése alapján. Bizonyítvány. r . ...........................................község elöljárósága hivatalosan igazolja, hogy.................................. lakos................................ község területén ...... kataszteri hold területű birtokon gaz­dálkodik. A birtok művelési ágak szerinti meg­oszlása a következő : Szántó .... .................. kát. hold ....n.­él. kert ............• ••••••• ff 99 • • • s ff rét 99 legelő............ .............. »» ff • • • • 99 szőlő .......................................... 99 ff • • • • 99 erdő............ .............. 99 ff • • • • 99 nádas .... ?P 0 o • • 99 földadó alá nem eső terület . ff • • • • 99 A birtok területéből termelési szerződésben termelésre leköttetett .................... kat. hold .... n.-el. Igazolja továbbá a községi elöljáróság, hogy ................................................................. lakos . ............................................ részére előre eladott ........................................................­ a ............... kát. hold .......... n.-ös területű vetésből (ültet­vényből, szőlőből). .............. A gyapjút a ................... darabból álló juhállományából előreláthatólag szolgál­tatni tudja. . ....................... 1944. évi ..................hó . ...­ ­ A m. kir. iparügyi­ miniszter 16.500/1544. Ip. M. számú rendelete a bányaszéldeszka előállításának, forgalmának és felhasználásának újabb szabályozása tárgyában. Az ipari nyersanyagok és termékek előállítá­sának, forgalmának és felhasználásának szabá­lyozásáról szóló 12.112/1939. M. E. számú ren­deletben (Rendeletek Tára 1939. évf., 1.399. o.), továbbá — mint a 4.500/1940. M. E. számú rendelettel (Rendeletek Tára 1940. évf., 1.030. o.) kijelölt illetékes miniszter — a honvédelem­ről szóló 1939 . II. tc. 113. és 114. §-ában fog­lalt felhatalmazás alapján a földmivelésügyi és a honvédelmi miniszterrel egyetértve, a követ­kezőket rendelem : 1. §• (1) Minden fűrészüzem tulajdonosa (felelős vezetője) köteles az üzemében felfűrészelésre kerülő fer­yőgömbfából (fenyőszálfából) köb­­­méterenkint legalább 15 folyóméter hosszú­ságú és — az alsó szélesebb oldal közepén mérve — legalább 10 cm szélességű bányaszél­­deszkát (az alábbiakban : széldeszka) előállí­tani.­ (2) Az (1) bekezdésben említett 15 folyóméter hosszúságú széldeszkából, legalább 3 folyó­méternek 18 mm vastagnak, legalább 12 folyó­méternek pedig 24 mm vastagnak kell lennie. (3) A széldeszkát úgy kell feldarabolni, hogy annak hosszúsága 120 cm vagy ennek a hosszú­ságnak egész számú többszöröse (240, 300 stb. cm) legyen. (4) Az előző bekezdésekben foglalt rendelke­zések nem vonatkoznak az olyan esetre, ami­kor a fenyőgömbfa (fenyőszálfa) tulajdonosa a gömbfát (szálfát) a saját házi vagy gazdasági szükségletére fűrészelted fel, feltéve, hogy ez a mennyiség egy naptári évben 100 köbmétert nem halad meg­. 2­ §• • A fűrészüzem tulajdonosa (felelős vezetője) mind az E § alapján, mind az 1. §-ban meg­határozott mennyiségen felül előállított szél­­deszkakészletének raktározása, felhasználása, feldolgozása és forgalombahozatala tekinteté­ben csak a m. kir. Ipari Anyaghivatal enge­délye alapján rendelkezhetik. 3. §. (1) A fűrészüzem tulajdonosa (felelős veze­tője) a közszükséglet biztosítása céljából a szél­­deszkakészletéből hatóságilag megszabott áron, készpénzfizetés ellenében, a m. kir. Ipari Anyaghivatal felhívására átengedni köteles azt a mennyiséget, amely a saját házi vagy gazda­sági szükségletének a m. kir. Ipari Anyaghiva­­tal által megállapított mértéket meghaladja. (2) A fűrészüzem tulajdonosának (felelős vezetőjének) azt a széldeszkakészletét, amely­nek az átengedésére a m. kir. Ipari Anyaghiva­tal felhívta, elküldéséig (feladásáig) meg kell őriznie, a romlástól meg kell óvnia és az el­küldésnél (feladásnál) kellő gondossággal kell eljárnia. 4. §• (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés, különösen az 1939 : II. tc. 206. §-a vagy a közellátás érdekét veszélyeztető cselekmények büntetéséről szóló 1941 : X. t­c. 1. vagy 2. §-a alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig, háború idején hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő a fűrészüzem tulajdonosa (felelős vezetője), ha a jelen ren­deletben foglalt­ rendelkezések valamelyikét megszegi vagy kijátssza. (2) Az előző bekezdésben meghatározott ki­hágás miatt kiszabható pénzbüntetésre az 1928 : X. törvénycikk rendelkezései irányadók. A pénzbüntetés legmagasabb mértéke nyolc­ezer pengő, olyan esetben pedig, amikor meg-,­állapítható annak a nyereségnek a mennyisége, amelyet a kihágás elkövetője a cselekménnyel illetéktelenül elért, a nyolcezer pengőnek a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összege. (3) A pénzbüntetés átváltoztatására, vala­mint a kihágás elévülésére az 1939 : II. te 212. §-ának (4) és (5) bekezdésében, a befolyt pénzbüntetés hovafordítására­ nézve pedig az 1939 : II. te. 218. íj-ának (1) bekezdésében fog­lalt rendelkezéseket kell alkalmazni. (4) Arra a széldeszkakészletre, amelyre nézve az (1) bekezdésben meghatározott kihágást el­követték, elkobzásnak van helye. Az elkobzott dolog értékesítése és értékének hovafordítása tekintetében a 6.110/1941. M. E. számú rende­let rendelkezései az irányadók. " (5) Az (1) bekezdésben meghatározott kihá­gás miatt az eljárás a közigazgatási­­hatóság­nak, a m. kir. rendőrség működési területén m. kir. rendőrségnek, mint rendőri büntető­bíróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929 : XXX. tc. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjá­ban foglalt rendelkezés alkalmazása szempont­jából szakminiszternek az iparügyi minisztert kell tekinteni. 5. §. A jelen rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba ; egyidejűleg a 33.600/1942. Ip. M. számú rendelet (Rendeletek Tára 1942. évf. 1.342. o.) hatályát veszti. Budapest, 1944. évi március hó 31.-én. # Dr. Szász Lajos s. k. m. kir. iparügyi miniszter. ■ --------- / A m. kir. közellátásü­gyi miniszter 14.209/1944. K. M. számú rendelete a hazai szénbányákban termelt különböző szénfajták legmagasabb termelői eladási árának megállapításáról szóló 42.500/1943. K. M. számú rendelet módosítása tárgyában. A 9.280/1941. M. E. szám­ú rendelet 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a követ­kezőket rendelem : 1. § A 42.500/1943. K. M szám­i ren­delet (ki­hirdetve a Budapesti K­­ony 1943. évi július hó 6.-i. 148. számában) VT. számú melléklete akként módosul, hogy a Gyöngyös-Visontai Szénbánya kft. a 3. tételszám alatt feltüntetett árak helyett — ugyanolyan minőségi és osztá­lyozási (szemnagyság) feltételek esetén az Imre Lignitbánya kft. eladásaira a 4. tételszám alatt megállapított árakat alkalmazhatja.­­ 2. §. ) Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1944. évi március hó 29.-én. A miniszter helyett i­s dr. Jakabffy Károly s. k. Államtitkár. A magyar királyi belügyminiszter a Büssüi Gazdakör (Somogy vármegye) alapszabályait 219.209/1943. B. M. VII. b. szám alatt látta­mozta. A magyar királyi belügyminiszter a Szatmár­­csekei Katolikus Agrárifjusági Legényegylet (Szatmár vármegye) alapszabályait 104.326/ 1944. B. M. VII. b. szám alatt láttamozta. A m. kir. iparügyi miniszter a m. kir. pénz­ügyminiszter hozzájárulásával az 1931 : XXI törvénycikkben­­ meghatározott kedvezménye­ket Mikes István mped. fonó- és szövőgyár rákosszentmihályi cég részére az üzembehelye­zés napjától számítandó 3 évre előzetesen biz­tosította. (65.073/1943. Vil­. szám.) A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a kecskeméti református leánygimnázium I—IV. osztálya számára az államérvényes bizo­nyítvány kiállításának jogát a folyó 1943/44. iskolai évre megadta. (98.904/1944 VIII.­­ szám.) A m. kir. pénzügyminiszter 106.228/1944. számú rendelete a vállalati nyugdíjpénztárak biztosítási illetékéről. Az 1927 : V. tc. 29. §-ában foglalt felhatal­mazás alap­ján a következőket rendelem : A vállalati nyugdíjpénztár az általa a bizto­sított vagy kedvezményezett részére teljesített minden szolgáltatás után Oilao-os biztosítási illetéket köteles fizetni. Az illeték után rend­kívüli pótlék is jár. Az elismert vállalati nyugdíjpénztár által a biztosított vagy kedvezményezett részére telje­sített szolgáltatás után biztosítási illetéket fizetni nem kell.­­ Ez a rendelet kihirdetése napján, 1944. évi január hó 1.-i érvénnyel lép hatályba. Budapest, 1944. évi március hó 28.-án. dr. Reményi-Schneller Lajos s. k. m. kir. pénzügyminiszter. A magyar királyi belügyminiszter a Békési Fürdő Egyesület (Békés vármegye) alapszabá­lyait 140.930/1940. B. M. VII. a. szám alatt láttamozta. A magyar királyi belügyminiszter a Bihar­­megyei Gazdasági Egyesület, Nagyvárad alap­szabályait 205.667/1943. B. M. VII. b. szám alatt láttamozta. A magyar királyi belügyminiszter a Csertői Gazdakör, (Somogy vármegye) alapszabályait 218.920/1943. B. M. VII. b. szám alatt látta­mozta. A magyar királyi belügyminiszter a Boldog­­telepes község Gazdakör (Somogy vármegye) alapszabályait 219.208/1943. B. M. VII. b. szám alatt láttamozta. ______ /

Next