Budapesti Napló, 1898. április (3. évfolyam, 92-119. szám)
1898-04-02 / 92. szám
! Továbbá levonandók Ausztria részére 65 m. ért. kártalanítás a bukovinai és galíciai italmérési jogért. Magyarországra levonandó az italmérési jog, a földtehermentesítési pótlék, melyek Magyarországon az állami adókkal együtt számíttatnak el; tehát: 115’1 m. frt. E levonás eredménye Ausztriára: 38084 m. Magyarországra: 2219 m. Összesen 60224 m. Ért. Arány: 6315 , 36-85. Végre levonatnak Magyarország javára a volt határőrvidék bevételei, melyek: 697 milliót tesznek ki. Ebből az összeszámításból mindkét kormány táblázata szerint a következő főeredmény marad: Ausztriára: 3803'4 m. frt. Magyarországra : 2149'3 m. frt. Összesen: 5952'7 m. frt. Arány: 633 9 : 36 1 m. frt, vagyis kikerekítve: 64 : 36. E táblázat szerint tehát minden, Magyarországra nézve kedvező levonás megtörténtével is: Ausztria 64 százalék kvótát fizetne, Magyarország 36 százalékot. * * * Lapunk egy munkatársának a mai est folyamán volt alkalma erről a táblázatról a magyar kvótabizottságnak két kiváló tagjával beszélni. Az egyik így nyilatkozott: Az osztrák kvótabizottság tegnapi ülésén semmiféle kvótaszámítási alap nem került szóba. A bizottság bele sem mehetett az érdemleges tanácskozásba a nélkül, hogy a magyar országgyűlés új kvótabizottságának az álláspontját ismerné. Az új tárgyalások rendjén a magyar kvótadeputáción lesz a nyilatkozás sora és egyelőre az osztrák bizottság nem tehet mást, mint hogy bevárja a magyar bizottság üzenetét. Hogy az osztrákok elejtik a népszámra alakított, már unalomig agyoncáfolt kvótakulcsot, az meglehet, sőt alaposan remélhető. Ezt meg is kell tenniök, ha egyátalán tárgyalni akarnak, mert az új magyar kvótaküldöttség fenntartja a régi küldöttség számítási alapját és az osztrák részről javasolt kulcs felett tárgyalásba sem bocsátkozik. Ezt az osztrákoknak mindenesetre meg kell gondolniuk, de arról szó sincs, hogy már most elfogadták volna a kvótaszámítás eddigi alapját, amit magyar részről követeltek és követelni fognak. Ki van zárva, hogy tegnap az osztrák bizottság másról tanácskozott, mint taktikai kérdésekről. Az a táblázat, — amely egyébként is hiányos és hibás is — nem származhatott sem az osztrák kormánytól, sem a kvótabizottság valamely tagjától. Nem lehet más, mint egy magánembernek magántermészetű elaborátuma. Érdemleges állásfoglalásról ott szó sem lehet, míg a magyar bizottság nem nyilatkozik. A magyar kvótabizottság pedig még meg sem alakult, a megalakulás csak a jövő héten, vagy esetleg húsvéti után fog megtörténni.4 . A kvótaküldöttség másik tagjának nyilatkozata így hangzik: Ha osztrák részen elfogadják azt a tábláza Iot, ez azt jelenti, hogy eltértek a népszámlálási kvótakulcs álláspontjától és elfogadták a magyar részről követelt eddigi számítási alapot. Ez mindenesetre közeledést jelentene a magyar álláspont felé. A táblázatban foglalt eredmény azonban téves, mert — amennyire a hiányos kivonatból meg lehet ítélni — téves az egész számítás. Önkényesen beállított hibás adatok vannak benne, így egyebet nem említve, a csak Magyarországon fennálló adók bevételei sokkal kisebb összeggel szerepelnek, mint amennyire a valóságban rúgnak; vagy például teljesen érthetetlen, hogy mik azok az átmeneti adóbevételek, amelyeknek címén Ausztria javára nagyobb levonás történnék, mint a mi javunkra. A számítási alap tehát helyes, csak az a kérdés, hogyan számítunk ? Az eredmény attól függ, hogy az adóbevételekből mit hasítunk ki , az egyik és mit a másik részen. Az azonban kétségtelen, hogy helyes és igazságos számítás mellett ezen az alapon Magyarország kvótája nem emelhető. ч 96. szám. Budapest, szombat BUDAPESTI NAPLÓ 1898. április 2. -----------------------------,---------------------------------------1 3 galmasabb éposz a Bem apó grandiózus haditetteinél. Visszavonulása Vizaknától Nagy-Szebenig, Szeben bevétele, a Fiskinél vívott legendás küzdelem: izgatóbb hatást tesz az olvasóra, mint a legragyogóbb poézis. Éppen ilyen epikai csodák az 1849. ápril és május havában vívott ütközetek: Branyiszkó, Kápolna, Isaszegh, Hatvan, az osztrák hadsereg csúfos megfutamodása, Budavár bevétele, Komárom. Azután az ápril 14-iki mámor és Kossuth diadalmas bevonulása Budapestre. Az ötödik kötet meghozza a gyászos fordulatot, a hadvezérek viszályát, a szerencse hűtlenségét, az orosz inváziót, a pozsonyi mágnásgyűlés hazaárulását, a rettentő vergődést és végre Világos-t, ahol minden sötét lett. De a szerző mintha érezte volna, hogy itt nem végezheti be, függeléket csatolt tragikus kötetéhez és ebben elvezeti az olvasót az emigráció reménynyel teljes mozgalmaihoz, az alkotmány helyreállításához, a királylyal való kibéküléshez és az aggastyánná, dicső alakká vált Kossuth Lajoshoz, akinek a hamvait világra szóló pompa közt hozta vissza Magyarország népe az ország szívébe. A nagy munka tehát nem disszonanciával, hanem ezzel a szép és fölemelő akkorddal végződik. Gracza öt kötetét a Wodiáner-cég gazdag diszszel állította ki és mind az öt kötet tele van szebbnél szebb illusztrációkkal, a szereplők arcképeivel, csataképekkel, a nevezetesebb okmányok facsimilejeivel és tömérdek érdekes karrikatúrával. Az öt vastag kötet ára 30 forint és ezúttal jogosan alkalmazhatjuk itt azt a mondást, hogy ez a tartalmánál és kiállításánál fogva egyaránt értékes mű díszére válhatik minden műveit magyar család asztalának. A. E. A trónörökös uj méltósága. Budapest, április 1. A hivatalos lap mai száma az alábbi legfelsőbb királyi kéziratot közli: Kedves unokaöcsém Ferenc Nándor főherceg Ur! Valódi öröm és megnyugtatás tölt el, hogy Kedvességed egészségének hosszabb gondozása után ismét teljesen kiépült s ennélfogva az a pillanat is megérkezett, amidőn Önt — úgy Kedvességed kívánságának és hő vágyódásának, valamint saját szándékaimnak megfelelőleg— katonai működésének terére visszavezethetem. Kedvességedet tehát ezennel közvetlen legfelsőbb hadúri fönhatóságom alá helyezem. E szerint Kedvességed, nem korlátozva határozott parancsnoki állással járó teendők által, ezentúl alkalmat fog találni, hogy nagyobb gyakorlatok alkalmával időközönként különféle hadtestek vezetését átvehesse, hogy az összes hadügyhöz magasabb álláspontból közelebb léphessen, s hogy egyáltalában a szárazföldi és tengeri fegyveres hatalom valamennyi viszonyai felől azon gazdag tájékozást nyerhesse, mely a közjólétnek egykoron csak javára leend. Katonai törzsének fölállítását és a Kedvességed teendőit szabályozó részleteket külön utasítással rendelem el. Kelt Bécsben, 1898. évi március hónap 29-ikén. Ferenc József s. k. Nagy horderejű esemény gyanánt fogadja a magyar közvélemény e legfelsőbb kéziratot és hódolattal osztozik a király örömében, hogy akit családi kötelékek hozzá legközelebb fűznek, immár teljesen felépült. Ferenc Ferdinánd főherceg tehát újra katonai szolgálatba lép, a király gondoskodásából olyan magas állásba, ahonnan a király oldalán megszerezheti magának azt a gazdag tájékozást, „mely a közjólétnek csak egykoron javára leend.“ Félre nem érthető proklamálása ez annak, hogy ha valamikor talán némi alapjuk volt is a trónöröklési rend megváltoztatásáról szóló híreknek, ma a trón legközelebbi várományosának csakis Ferenc Ferdinánd főherceg, Károly Lajos főherceg legidősebb fia tekinthető. Még emlékezhetünk rá mindannyian, hogy amikor két évvel ezelőtt Károly Lajos főherceg halála új fájdalmat mért öreg királyunk szívére, a felség parancsára Ottó főherceg Sopronból a bécsi Augarten-palotába tette át állandó lakását és elhunyt atyja helyett nemcsak a reprezentálás tisztét teljesítette, de erős igyekezettel elsajátította a felség közigazgatási szférájába tartozó ismereteket is, így nyitott magának utat a közvéleményben az a meggyőződés, hogy a monarkia két koronája Ottó főhercegre vár, annyival is inkább, mert a daliás főherceg testvérbátyja éppen az időtájt sorra fölkereste a klimatikus gyógyhelyeket. Ezt a hitet ma végképpen eloszlatja a király kézirata és világossá lett, hogy a trónöröklés rendje változtatást nem szenved, mert az a jövendő magyar király, akit Szent István koronája a törvény értelmében megillet. Fokozott szeretettel fordul a magyar nemzet a trón várományosa felé, aki új méltóságában bizonyára nemcsak a magyar faj katonai erényeivel fog még jobban megismerkedni, de egyébként is tapasztalni fogja, hogy a magyar nemzetnél hivebb támasza nincsen ősei trónjának." “ A hivatalos lap közlése szerint Ferenc Nándor főhercegnek szólítja a király unokaöcscsét. Bármily szokatlanul hangzik is e név, ennek semmiféle különösebb jelentőséget nem tulajdonítunk. ő felsége azt a kéziratot kizárólag német nyelven bocsátotta ki, nem férhet tehát hozzá; s kétség, hogy a hivatalos lap szerkesztője fordi-; ; tótta magyarra a Ferdinand nevet. Fölöslegesen.. . mert nemcsak nyelvünk recipiálta a Ferdinánd elf nevezést, de e néven már öt királyunk uralkodott, kik törvényeinket a Ferdinánd aláírással szentesítették. A trónörökös reaktiválásáról Bécsből a következőket jelenti tudósítónk : Már a múlt év tavaszán kérte a főherceg a királyt, hogy reaktiválja őt a hadseregben, amelyet megrongált egészsége miatt elhagyni kényszerült. Az orvosok ugyan azt ajánlották Ferenc Ferdinánd főhercegnek, hogy még néhány hónapig kímélje magát, de akkor elhatározott dolog volt, hogy a főherceg 1898. tavaszán egy hadosztályparancsnokságot vesz át. A főherceg a gyakorlati csapatszolgálat ismereteit két fegyvernemnél sajátította el. Ennsben századparancsnok volt a 2. dragonyos ezrednél, Prágában zászlóalj parancsnok a 102. gyalogezrednél, majd a Nádasdy huszárezred parancsnokává nevezték ki és utoljára Budweisban az 58-ik gyalogdandár élén állott. A főherceg újra egészségesnek érezvén magát, arra kérte a királyt, hogy valamelyik,, hadosztály parancsnokává nevezze ki. Ő felsége másképpen határozott és a főhercegnek sokkal kiválóbb pozíciót juttatott, amely őt közelebb hozza az egész hadsereghez és melynél fogva a nagy hadgyakorlatok alatt átveheti a különböző hadtestek vezetését és kiképezheti magát a hadvezetés különböző részleteiben. Katonai tekintetben akkor jutott kifejezésre a főhercegnek, mint a trón várományosának pozíciója, amikor a király megtette egy lovassági ezred tulajdonosának is, amely atyjáé volt. Ily kitüntetésben csak a trónörökös, vagy kiváló állásban levő főherceg szokott részesülni. A főherceg, akinek eddig csak olyan udvartartása volt, mint a királyi család többi tagjainak, most egy szárnysegédet is kap maga mellé, azonkívül külön katonai irodát szerveznek számára. A főherceg Bécsben, a katonai központban fog állandóan lakni, de évenként többször elutazik Bécsből, hogy mindenütt megismerkedjék a hadsereg viszonyaival. Az idei magyarországi hadgyakorlatokban alkalmasint már új hatáskörében fog részt venni. Jelenleg a Merán mellett levő Kottenstein kastélyban tartózkodik és április közepén érkezik Bécsbe. A főherceg, aki az őszi és téli hónapokat Meránban tölttötte, az egész idő alatt kitűnő egészségnelörvendett; pompás színben van és alakja sokkal erőteljesebb lett. * A hadsereg rendeleti lapjában a következő, március 30-ikán kelt körrendelet van: Ő császári és apostoli királyi felsége 1898. március 29-ikén kelt legfelsőbb kéziratával elrendelni kegyeskedett, hogy amikor ő cs. és kir. fensége, osztrák-esztei Ferenc Ferdinánd főherceg altábornagy ur szolgálatban megjelenik, úgy kell tisztelegni előtte, mint a hadsereg főfelügyelője előtt. Ő császári és királyi felsége továbbá legkegyelmesebben megparancsolta, hogy ő cs. és kir. fensége mellé a vezérkar egy törzstisztje mint szárnysegéd és egy gyalog- vagy lovasszázados, mint parancsőrtiszt osztandó be. A szárnysegédnek a hadügyminiszter szárnysegéde számára előírt egyenruhát kell viselnie, a parancsőrtiszt pedig megtartja annak a csapattisztnek egyenruháját, amelyhez tartozik és ahhoz a tábori övét viseli.* Katonai körökben is nagy fontosságot tulajdonítanak a főherceg reaktiválásának és a királyi kéziratot a felségnek amaz óhajtására magyarázzák, hogy Ferenc Ferdinánd főherceg begyűr