Budapesti Napló, 1898. december (3. évfolyam, 333-358. szám)

1898-12-25 / 355. szám

­55. szám. Budapest, vasárnap BUDAPESTI NAPLÓ 1898. december 25. 39 Harangcsengés. A Budapesti Napló számára irta­ Feleki Sándor. Gyakran, ha ülök kis szobámban Amíg körülvesz enyhe csend, A messzeségből ide hallszik, Mit a harang ércnyelve cseng. Lélekharangnak síró hangja, Csilingelését ismerem. Pajtásaim közül ma ismét Elnyelt egyet a sírverem. Majd másfelől száll a harangszó S a hangja vígan cseng, dalol. Úgy sejtem, az oltárhoz indul Egy jó barátom valahol. Öh, hányszor hallom a bús csengést fis hányszor a víg dallamot! Itt oltárhoz lép egy barátom fis jó pajtások halnak ott. Csak én nézem a parton állva, Az élet zúgó folyamán Egy-egy barát miként tűnik fel S a másik most merül talán. Nézem, miként az ár rohan, zúg,­ És vagy nem űzi lelkemet Hogy rajta diadalt kivívjak, Vagy várjam, a­mig eltemet. Mint kőszobor, pataknak partjai» Csak állok tehetetlenül, S nap nap után s év évet űzve A zúgó árban elmerül, így foly mellettem éltem álja, Örömet, bát­ nem érezek. Sóhajtok: Boldog, aki küzdheti Szememben forró köny rezeg. 1 vár la*, 4 én0 9 . Megrendeléseket az újságíró sorsjegyekre pontosan eszközöl: Beimer Lajos bank- és váltóüzlete Budapest, IV., Kecskeméti­ utca 13. Megjelent az „Örök Naptár“ Szerkesztette: Bacsó Ferencz. Szerkezete éppen olyan, mint egy közönséges nap­táré, tehát mindenki által minden esztendőre közön­séges naptárként használható. Érdekes tartalmából ki­emelendő az időjárási ta­pasztalatok, megfigyelések és babonák rendszeres gyűjteménye, melynek se­gítségével komolyan vagy tréfásan mindig előre megmondhatjuk: milyen idol lesz? Ara gyönyörű szinnyo­­mata borítékban l­ert. Megrendelhető: a „Budapesti­­tapló“ kiadóhivatalában, Budapest, József­ körút 18. THE MUTUAL NEW-YORKI ÉLETBIZTOSÍTÓ -TÁRSASÁG. A legnagyobb és leggazdagabb biztosító társaság a világon. Tisztán kölcsönös. Részvényesei nincsenek. Ittánfizetési kötelezettség nélkül. Az összes nyeremény a biztosítottakra esik. Legszabadelvűbb biztosítási feltételek. Megtámadhat­lan és érvénytelenné nem válható kötvények. Аz 1897. évi zárszámadás főadatai: Biztosítási állomány .... 4,853 millió frankon felül összes vagyon..................l,314»/te „ „ „ Bevételek 1897-ben. .... 280®/te „ „ „ Nyeremény tartalék (teljesen te­hermentes) . 1839/1­­4 „ „ Díjtáblázatokkal és bővebb felvilágosításokkal készségesen szolgál a Magyarországi vezérigazgatóság Budapest, IV., Károly-körut 26. B udapest, IV., Koronaherceg-utca 3. svénytőke 2.500,000 forint Elfogad betéteket takarékpénztári könyvecskére, pénztárjegyre és ehegne-számlára. Értékpapírok vételét és eladását lelkiismeretesen és a legméltányosabb feltételek mellett eszközli. 1 — Л 1 л rv ír Л 1 о g1 Л n Л к az engedélyen méltányos feltételek mellett © 1 Z 1 © ^ -К © 1 © S © О. О К © t ás ezeket a leggyorsabban bonyolítja le. á1aV°s adómentes záloglevelei legjobb és fő­I­GAZGATÓJA Dr. Münnich Aurél, elnök. Freisleder Nándor, alelnök. Dr. Mezei Mór, alelnök. Adler Lajos. Bachruch Károly. Megyeri Krausz Lajos. Budahegyi Bauer Leo. Székely Ferenc, vezérigazgató. Steindl Imre. Zólyomi dr. Wagner Géza. Tragédia. A Budapesti Napló számára írta: Laczkó Andor. Hol éjszakánkint szennybe, bűzbe, Elhal a rongyos, csürhe nép ; Embertelen szülő az éjjel Félholtra verte gyermekét. A külvárosba’ meg se tudták, Bár sírt, kiáltott, jajgatott, By megszokott lármára éjjel Még csak nem is figyelnek ott. Kis vézna testén száz csapásnak Véres sebével, egymaga , Kimondhatlan kínok közötte Feküdt szegény az éjszaka. Már könny se gyűlik két szemébe". Tört vér tapasztja szög haját; S ki így bánt édes gyermekével, Most bottal üthetik a nyomát! S hol minden bűnnek és nyomornak Utolsó felvonása van, Szegény gyerek kórházi ágyon Hever, kínlódik lázasan, Kis öntudatlan felsikongat, Majd értelmetlen szót dadog: „Jézuska, kérlek, visszahoztam !“ „Apám ! apám ! jaj, meghalok !* Nem láthat senki kis szivébe, Nem tudhatja történetét. — „Embertelen szülő az éjjel Félholtra verte gyermekét!“ Százaz való örök nyomorról, — Nem leng felette glória, — Rendőri hit, mint annyi többi. Mindennapos história ! — • Egy napja még, minő örömmel Töltötte el a ritka kegy, Hogy nem marad magában otthon, Hogy apjával sétálni megy! Kezén vezette s arra mentek, Hol tétlenül sok cifra nép Sétálni jár, kocsik robognak, S minden de tarka, mind be szép! — Egyszerre csak a zűrzavarban, — Margitka azt se tudta mit, — * A szoknyácskája kis zsebébe Az apja betett valamit. —­­Be másodszor már látta tisztán, — És majd hogy szellott is neki, —■ Egy büszke úr zsebéből apja Az óraláncot vette ki. S még többször is, még újra látta: Egy perc alatt hol itt, hol ott, Egy karkötőt, egy óraláncot, Az apja gyorsan ellopott! — Hisz Zsófi néni mondta néki, — A szomszéd Zsófi nénike — Hogy lopni, — bár a többi tenné, — Sohase jusson eszébe! Mert lopni nagy bűn, lopni vétek, Ki istent fél, az nem teszi! S mindenki lop, ki azt, mi másé, Titokba' tőle elveszi. — De azt is mondta Zsófi néni: „Apád s anyád emléke szent! Szeresd apádat, hogy sokáig, Sokáig élhess idelent!“ — De hisz amit most édes­apja, Az édes apja, látta, tett!... Hisz őt szeretni és kerülni, — Mindent egyszerre nem lehet! ?. Tu­fis könnyek gyűltek két szemébe, Száz kérdés gyötré kis fejét; Az apja tette egy csapással Egész világát dúlta szét! — S hogy visszatértek éjszakára A szennyes kis szobába rég .

Next