Budapesti Szemle. 1865. 3. kötet, 8-10
8. szám - FISCHER KUNO „GOETHE FAUSTJÁRÓL”. – Nyílt levelek Szász Károlyhoz. Szász Bélától
FISCHER KUNÓ GOETHE FAUSTJÁRÓL. NYÍLT LEVELEK SZÁSZ KÁROLYHOZ. Írod, hogy mindenekfölött egyben irígyled sorsomat: Fischer Kunó előadásainak, Goethe Faustjáról, hallgathatásában. S valóban méltán. Talán a művelt irodalommal biró nemzetek egyikében sincs aránylag oly kevés érdeklődés a philosophia, és épen a német philosophia iránt, mint a mienkben. De bármily hátra álljunk is e tekintetben , nálunk sem ismeretlen már Fischer Kunó neve, s csak ez év elején olvastam róla a „Protestáns Egyházi és Iskolai Lapban,'' hogy ő Németország (vagy ami itt egyet jelent: a világ legjelesb élő philosophiája *). Róla mondta Hasé , a jénai egyetem Nestora, hogy világosabban tudja előterjeszteni a különböző bölcseleti rendszereket, mint saját szerzőik; róla mondja a berlini Michelet, hogy „a hegeli philosophia egyik ingatlan maradt oszlopa" ; s róla, ennek kiegészítéseül Frank, hogy „feliité Jénában a hegeli bölcselet zászlóját, de kanti őrködés alatt." Róla olvastam egyik legjelesb német kritikai lapban , midőn egy sereg, Lessingről és műveiről szóló munkát s köztük Fischerét is megbírálja, mely, most egy éve, ép ily modorban, mint most Faustról, akkor Lessing Bölcs Nathanjáról tartott* előadásai eredménye, hogy a * Fiche fölött, ennek százados ünnepen tartott, remek emlékbeszédét azóta közlé , épen e sorok ivója, egész terjedelmében , a Sárospataki Füzetekben. *