Budapesti Szemle. 1913. 154. kötet, 436-438. szám
437. szám - DACIA MEGDÜLÉSÉNEK TÖRTÉNETE. (II.) – Téglás Gábortól
nem valánk képesek megállapítani.3 Ez a castellum még Arcidavánál is tekintélyesebb s miként legutóbb igazolhattuk, Julius Berenicianusnak, a marcoman háboruk zivatarai közepett a két Moesia biztosítására a déli Kárpátokban sorakoztatott dandárából a leg. IIII. F. f.4 építhette újból. E helyen nem terjeszkedhetvén ki Domasewskinek e szélűben vallott ama téves nézetére, mintha a legio IIII. F. f. zsidovin bélyegei Felső Moesiának a mai Krassószörénymegyére való kiterjedését igazolhatnák, csupán annak felemlítésére kívánunk még szorítkozni, hogy Berzovia fekvésénél fogva a daciai légiók valamelyikét is befogadhatta egyik sem szolgáltatott, sőt a Leg. IIII. állítólagos bélyegét sem tudtuk az utóbbiról documentálni. A MAV. Resicára vezető szárnyvonalon Zsidovinnál porladozó Berzovia kiterjedését a falu rátelepedése miatt 1 Böhm, A Lederata tibiscumi hadi út. Tört. régész. Ért. IX. évf. 2. füz. 59. 1. 2 Téglás, idéz. m. 20—25. 1. a Berzoviai emlékek. Arch. Ért. 1. füz. 23—32. 1. — Ormos Zs.: Régész. Közl. Berzovia. Arch. Közl. VIII. 1872. 3. füz. 145—154. 1. Már Griselini is helyesen jelzi fekvését. Versuch einer polit. u. natürl. Geschichte des Temescher Banats. Wien 1780. I. Theil 5. 1. s Téglás G.: Julius Berenicianus hadtestének szerepe Dacia védelmében. Hadtört. Közi. 1912. évf. 2. füz. 194—200. 1. é A legio IIII. F. f. első bélyegeit a Zsidovin telepítésre kiküldött Hoffinger nevű alapítványi tisztviselő mentette meg. Beschreines zu Schidovin entdeckten Alterthums. Neues ung. Magaren. Pressburg II. 2. 1792. 97—100. Innen CIL. III. p. 1019. ad u. 1031. Torma Károly is közölt ilyeneket Inschrift aus Dacien, Moesia superior, Pannonia inferior. Arch. epigr. Mitt. VI. p. 138. u. 1. Az összes bélyegeket már bemutattam említett munkámban 21—22. 1. Erdélyi Muzeum XIX. köt. 1902. évf. 43—44. 1. Neue Beiträge zur Inschriftskunde Dakiens, Klio. Bd. XI. Heft 4., 1911. p. 506. XXII. 1—4. 5 Alfr. von Domanowski: Studien zur Geschichte der Donauprovinzen. I. Die Grenzen von Moesia superior und der illyrische Grenzzoll. Archaeol. epigr. Mittheilungen aus Österreich-Ungarn. XIII. 1890. 139—154. 1. Grenzen von Moesia superior térképvázlattal. 8 Brandis : Dacia. Pouly-Wessowa Real Lex. IV. 1970. Filow: Die Leg. der Prov. Moesia. Kin. VI.? Kuzsinsky Bálint, Szilágyi. Magyar N. Tört. és Pecz Ókori Lexikon Dáciáról szóló czikkein és térképein.