Budapesti Szemle. 1925. 200. kötet, 578-580. szám
578. szám - A RAJZFORMA FEJLŐDÉSE ELBESZÉLŐ IRODALMUNKBAN. – Galamb Sándortól
czeg Megcsaltak valakit (Elbeszélések) c. elbeszélése, hogy a rengeteg felsorolható példa közül csak egy-két jellemző álljon itten. Nagy virtuositásra ad alkalmat a vérbeli rajzírónak az is, ha eseményközlését pusztán hősének valamiféle sorsfordulatára korlátozza. Justh Zsigmond Asszony szava Isten szava c. darabjában (A puszta könyve) négy emberi sorsnak irány-, változását mutatja be csupán, Gárdonyi Egy szál drót c. bájos kis elbeszélése sem több, mint egy életelhatározás története. De ennek a positívumnak negatívja még érdekesebb. Sokszor az elbeszélés csak annak bemutatása, hogy a szereplő alakok lelkében valami életelhatározás vajúdik, az események forgataga valamiféle sorsfordulattal vemhes, de valami közbejött ok miatt az elvetett magból nem sarjad ki élet, hanem lelki elvetélés következik. Ibsen drámáiról valaki egyszer szellemesen azt jegyezte meg, hogy az író három és félórán keresztül olyan valamiért kínoz meg bennünket, ami húsz esztendővel ezelőtt nem történt meg. Nohát a rajzíró meg sokszor csak azért kelti fel érdeklődésünket egy sorsfordulat lehetősége iránt, hogy azt a lehetőséget a meg nem történésbe fordítsa vissza. Petelei Felhőkjének, Menekvésének (Felhők) és Kalandjának (Vidéki emberek) éppen a fejlemények megakadása a tárgya, Herczeg Ferenc Tavaszi láza (Mutamur) pedig egy életfordulat lehetőségét csillantja meg, hogy azután az egésznek visszatorpanását mutassa meg. Sebők Zsigmond Röppenő évei (Elb. 1894) is csak a hősnek egy bizonyos megszokott, sivár életből való kikívánkozását rajzolják meg, hogy azután mindennek a régibe való visszazökkenése annál fájdalmasabban hasson. Természetes, hogy az eseményeknek ilyen töredékfelmondása időben sem kívánkozik széjjel terülni, hanem inkább mentál rövidebb időszakaszba húzódik össze. Ambrus Zoltán Utolsó napja egy emberi élet végső 24 órájába, Nyári estje pedig egy félnap hangulatába szorít bele egész eseménysort. Gárdonyi Ne halj meg Fábiánja (Messze van odáig) egy párbeszédbe sűríti bele két emberi lélek életfordulatát, Kabos Ede Meghalt c. elbeszélése (Elzüllöttek) egy jelenetbe egy egész család tragoediáját, de talán legmerészebb és már