Budapesti Szemle. 1940. 258. kötet, 752-754. szám
752. szám - FELELŐSSÉG A VILÁGHÁBORÚÉRT ÉS A BÉKESZERZŐDÉSÉRT. – Balogh Jenőtől
FELELŐSSÉG A VILÁGHÁBORÚÉRT ÉS A BÉKESZERZŐDÉSÉRT. Az 1920. június 4-ről keltezett trianoni békeparancs Magyarország területének több mint kétharmad részét két szomszédos ország : Szerbia és Románia, valamint a wilsoni elvek ellenére összealakított Csehszlovákia között osztotta szét. Ez a békeparancs egyúttal Magyarországnak kerek számban 20 millió lakosa közül elszakított 13.271.000 magyar honost és az új határok megvonása következtében 3.319,579 magyar, vagyis a magyarságnak éppen 33%-a idegen állam uralma alá jutott. Külföldi államférfiak, — időrendben is elsősorban az angolok — ezenfelül elfogulatlan külföldi közírók régóta felismerték, hogy Trianon ezzel Európában háborús fészket teremtett. Lord Rothermere a Daily Mailben 1927. június 13-án közzétett cikkében ezt úgy fejezte ki, hogy «a szövetséges hatalmak békedelegátusainak elégtelen tudásából («knowledge») és elsietett döntéséből az a háborús veszedelem, amely az előző nemzedékek életében a Balkánra nézve volt meg, most sokkal szélesebb területre terjeszkedett ki.» Abban a küzdelemben, amelyet a magyar igazságnak békés úton kivívandó diadaláért folytatni kell, legfőbb fegyver az az erkölcsi erő, amelyet minden történelmi igazság magában rejt. Nagyon fontos az a szellemi hadjárat is, amelyet komoly tudással kell a jövőben is vezetni, annál inkább, mert az ellenséges propaganda jelenleg is fokozott erővel munkálkodik. Mindenekelőtt fel kell tárni azokat a valótlan állításokat és meghamisított adatokat, amelyeket Horváth Jenő :-4 magyar kérdés a XX. században, I. köt. Felelősség a világháborúért és a békeszerződésért (IV. 453.), II. köt. A trianoni békeszerződés megalkotása és a revízió útja (568.). Budapest, 1939. A M. T. Akadémia kiadása. Budapesti Szemle, 258. kötet, 1940. július. 1