Budapesti Viszhang, 1852. május-június (1. évfolyam 1. félév, 1-8. szám)
1852-05-09 / 1. szám
BUDAPESTI VISZHANG. A közönség igényeinek vélénk eleget tenni lapjaink heti folyóirattá alakítása által. A magyar időszaki szépirodalom, darab idő óta alig volt néhány album által képviselve. S csak töredékesen itt is, mert a magyar társasélet, az irodalom napi kérdései semmi téren sem lőnek megvitatva. Rég megszokott élvezetét a nővilág nélkülöző. Az irodalom tekintélyes férfiai méltó működési tért keveset találtak. A nemzetiség leghatalmasabb emeltyűjének az irodalomnak egy ága hanyatlásnak indult. Működésünket folytatva e térre lépünk. Komoly tárgyakkal inkább foglalkozó olvasóink e mellett tapasztalamják, mikép nem szűnünk meg figyelemmel kísérni legfontosabb közgazdászati érdekeink alakulásait. Irányunkat változatlanul megtartva erősen hisszük, hogy fegyverünk kezelésében lelkiismeretességet találand bárki, miután igen is tudjuk érezni, mily roppant horderővel bírnak a néha csekélyekül mutatkozó közgazdászati kérdések is jövőnkre nézve. Sem fényes névre, sem fényes múltra nem hivatkozhatunk. Biztosítékul alig tudunk jóakaratnál és tiszta önzéstelen szándéknál s egyebet fölmutatni. Addig éljen, míg a honnak él Vörösmarty. Azonban nagyobb biztosítéknak hisszük, hogy vállalatunk körül koncentrálni igyekvőnk irodalmunk jeleslegeit, kik a múlt idők ilyszerű orgánumait elismert becsüekké tudták tenni. Megkezdett pályánkról nem rettent viszsza akadály és gát, sem kicsinyeltetés, melynek irányában tetteink tekintélyével felelendünk. Nem kérkedés íratja velünk e szavakat. Mi igen is érezzük gyöngeségünket. Tudjuk , hogy a múlt — termőfölde annyi dicsőségnek — lángerök segélyével irodalmunknak oly helyet tűzött ki, melyen az átmelegült kebel törekvése nem marad elismerés nélkül. A legnagyobb emlékek is sivár tekintetet nyújtanak, ha friss élet nem virágzik körülök. Fölei jobbak, lelkesebbek, megmutatni, hogy habár megbénult is karunk, a szív a lélek megedzve hatott át a tisztító tűzön! . . . Hátra van még vállalatunkat uj phásisában a közönség figyelmébe ajánlanunk. Mi mindent megteendünk ezután is pártfogásának kiérdemlésére ! Pest, máj. 9. 1852.