Bukaresti Lapok, 1931. november (37. évfolyam, 251-276. szám)

1931-11-08 / 257. szám

A Semmítőszék­ i» állást fogflaM a Hennáméin* fél« törvény«éHséé«silés mellett Bukarest, november 6 A legfelső Semmitőszék bírái és taná­csosai Wolanski elnök vezetése mellett két hosszú ülésen keresztül foglalkoztak N­amangiu igazságügyminiszternek a törvénykezés egységesítéséről szóló tör­vénytervezetével. Hamangiu miniszter ugyanis szüksé­gesnek látta a Semmitőszék véleményé­nek a kikérését is, bár a törvénygyár­tásnál meglehetősen szokatlan dolog az, hogy éppen azt a fórumot kérdezzék meg amelynek majd később a törvény megtámadása esetén jogerősen döntenie kellene. Az erdélyi és általában a csa­tolt területek ügyvédi kamarái azonban akkora erővel és elkeseredéssel vonultak fel a tervezet formája ellen, hogy a miniszter szükségesnek látta, hogy a re­­gáti színezetű hivatalos testületektől kérjen helyeslő védelmet. A csatolt területek jogászai ugyanis csak abban az esetben látták indokolt­nak az egységesítést, ha ennek során egyúttal sor kerül a regáti törvényke­zés reformjára is, mert ez elvitathatat­lan tény, hogy a csatolt területek tör­vénykezése a legtöbb szempontból ma­gasan fölötte áll a regáti törvénykezé­si viszonyoknak. Hamangiu igazságügyminiszter erre a felfogásra hazafias nekikeseredéssel vá­­l­­aszolt s kijelentette, hogy a román ál­­­­lam méltósága s a román szellem győzel­­­­me kívánja meg azt, hogy vége legyen —a csatolt területeken is az idegen rend­szerű törvénykezésnek. Ez a hangnem, — úgy látszik talált, — mert a javaslat­tal kapcsolatban megkérdezett táblabí­­róságok igazságot adtak a miniszternek. Igaz, hogy a táblabírák 90 százaléka, Vajda Sándor kimutatása szerint is, re­gattákból kerül ki. Nem kedvezőbb a helyzet a Semmitőszéknél sem s így ért­hető, ha a miniszter javaslatát a semmi­­tőszéki bírák is helyeselték — szótöbb­séggel. Ellene csak az erdélyiek voltak. Í VAJDA TÁMADÁSA UTÁN !­ ■ ———m • —— Argetolanu erdélyi polititosokat keres Össszemüködés a oemszek­-parasztpárt és a liberálisok köszön Uj nemzetipárti orgánum Bukarestben Bukarest, november 6. Vajda Sándor gyulafehérvári támadá­sának úgy látszik, meg lesz az eredmé­nye.A Curentul értesülése szerint ugyanis a kormány elhatározta, hogy az esedé­kessé váló átszerveződése során az ed­diginél sokkal nagyobb lehetőséget en­ged az erdélyi politikusoknak is. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy a kormányban és a magasabb állami hiva­talokban szereplő erdélyiek nem véve közülük Pop Valér Jr. erdélyi minisztert sem, nem rendelkeznek politikai súllyal az erdélyi román nép előtt. Ezzel kapcsolatban az Adeverul arról tud, hogy Argetoianu már megbízást is adott volna Gogának, hogy puhatolja ki: kik volnának hajlandók a jelentősebb erdélyi politikusok­ közül szerepet vállal­ni a kormányzásban. Goga állítólag visszautasította az aján­latot azzal, hogy a jelen körülmények között nem tartja időszerűnek ezt a kérdést, s az a véleménye, hogy Jorga kormányában egyetlen számottevő er­délyi politikus sem szívesen vállalna szerepet. A jelek szerint összefüggésben van ez­zel a politikai akcióval az a tény is, a­miről ugyancsak a Curentul számol be. E lap értesülése szerint Duca még kül­földi utazása előtt találkozott Kolozsvá­r (KÜZDI A FÁRADTSÁGOT KIMERÜLTSÉGET FEJFÁJÁST ÉS MIGRÉNT ron Vajdával e kettőjük között elvi meg­állapodás jött létre abban az irányban, hogy a két párt együttműködően támad­ja a kormányt a parlamentben. Ilyen­irányú tárgyalást egyébiránt Duca Miro­­nescuval is folytatott s ennek tudható be az, hogy a busteai pótválasztáson fellépő Mad­­gearuval szemben a liberálisok nem ál­lítani jelöltet, ugyanakkor pedig a Krassó megyében megüresedett szená­tori mandátum liberális jelöltje marad nemzeti-paraszt párti ellenjelölt nélkül. A bukaresti lapot szerint, általában az egész vonalon érezhető az, hogy a két párt közötti feszültség lényegesen meg­enyhült. BUKARESTBE KÖLTÖZIK A GAZETA TRANSILVA­­NIEI A nemzeti parasztpárt belső berkei­ben is érdekes forrongás észlelhető. A bukaresti sajtó igen élénken és hossza­san kommentálja azt a hírt, hogy az erdélyi nemzeti párt legrégibb és a magyar éra alatt legharcosabb orgá­numa, a Gazeta Trasilvaniei Brssó­­ból átköltözik Bukarestbe. A bukaresti lapok úgy vélik, hogy en­nek különösebb jelentősége van s ez abban keresendő, hogy a párt eddigi hi­vatalos lapja, a Dreptatea, most már ki­fejezetten csak a parsztpárti frakció érdekeit szolgálja. Ez teszi szükségessé azt, hogy a párt erdélyi célkitűzései is fórumot nyerjenek a Bukarestbe költö­zött lap útján. Az Universul ezzel kapcsolatban az írja, hogy az egész nemzeti parasztpárt hatal­mas újjászervezés előtt áll amenyiben régi keretei összetörnek és regionális csoportok keletkeznek, ame­lyek majd szövetségi alapon tömörül­nek a megújított párt keretei közé. AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAi kommunista röpiratok Lapusna megyében Kisenev, november 6. Lapusna­ megyében a kommunista agi­tátorok élénk munkába kezdtek. A ea­­larasi országos vásáron számos egyelőre ismeretlen egyén röpiratokkal árasztot­ta el a vásárosokat. A röpi­ratok arra­ szó­lítj­ák fel a lakosságot, hogy utcai tünte­tésekkel demonstráljon november 7-én a 14 év óta fennálló szovjet rendszer mel­lett. A megyei hatóságok minden óvintéz­kedést megtettek, hogy november 7-én biztosítsák a rendet és a csendet. Egy­ben intézkedések történtek a megye­­szerte izgató ügynökök letartóztatására is. Viharos jelenetek a magyar parlamentben György szociáldemokrata gyilkosnak és betörőnek nevezte Katona egységespárti képviselőt Budapest, november 6. - A magyar képviselőházban, a fokozottabb takarékoskodások jegyében, állandóan heves jelenetek játszódnak le. Csütörtökön a Ház nagy többséggel elfo­gadta a képviselői fizetések 15 százalékos csökkentését. A javaslattal kapcsolatban Ka­­bók szociáldemokrata kifogásolta, hogy a mi­niszterek és államtitkárok a rendes fizetésü­kön kívül fölveszik a képviselői fizetésüket is. Erre vonatkozóan aktákat olvasott föl, a­melyekben Eckhardt Tibor szerepelt. Eckhardt Tibor nyomban válaszolt a vádra. Kijelentet­te, hogy a minisztérium kötelékéből már 1923- ban kilépett s azóta onnan, a minisztérium­ból, nem vette fel soha illetményeit ilyen kö­rülmények között a képviselői fizetést nyu­godtan fölveheti. Kabók tudomásul vette a választ és bocsánatot kért tévedéséért. Ekkor Katona János egységespárti közbe­kiáltott: — Győrkyt! Miért nem példázza Győrkyt, hiszen ő is több helyről kap fizetést! Győrky kijelenti, hogy ő a képviselői fize­­­tésén túl a kerületi munkásbiztosító alaptól­­ kap nyugdíjat, ehhez azonban az államnak semmi köze, mert egyetlen fillérrel sem járult­­ hozzá. Igaz, az OTI-nál is volt állása, de in­­­­nen kiüldözték azért, hogy helyet csinálja­­­­nak Katonának, és egyéb gyilkosoknak és be­ i­törőknek.­­ Györky szavaira iszonyú zaj tör ki, amely­­ csak akkor csendesül el némikép, amikor az­­ elnök a szociáldemokrata képviselőt erélye­­­­sen rendreutasítja. Aztán Szakács Andor interpellál. A békés­csabai vasúti merényletet gyermekcsinynek­­ tartja, amiért nem lenne szabad annyira fel­izgatni az országot, sőt a külföldi közvéle­ményt is. Javasolja, hogy a jövőben a ha­sonló eseteket ne is hozzák nyilvánosságra, ne fújják fel és ne csináljanak nagy ügyet belőlük, mert ez semmit sem használ, ellenben sokat árt. A gyűlés végén az elnök bejelentette, hogy a legközelebbi ülés november 10-én lesz, ami­kor a Népszövetség pénzügyi bizottságának a jelentését tárgyalják. Hetvenezer vagon bor piacot keres : Ekhós szekereken viszik a gazdák Rekord volt a szőlőtermés, de a bort £ 1 WÉSÉITK­ nem lehet ela­ni. Nincsen pénze a keres­­ni­iFtri a s tiaui 1 ti kedelemnek az olcsó bor vásárlására, de piac sincs, ahol értékesíteni lehetne Csak­ as export segitj&et Bukarest, november 6. Szomorú idők járnak a mezőgazdasági termelőkre. Rekordtermés volt szöllőben, sok a bor, most ez a baj. Amint legutóbb megírtuk, az egész or­szágban kitűnő eredménnyel végződött a szüret. A baj azonban az, hogy nemcsak nálunk, hanem a legtöbb szöllőtermelő államban rekord termés volt s így az árak 50—60 százalékkal estek tavaly óta, ami­hez kétségtelenül hozzájárult az is, hogy a borfogyasztás is jelentős mértékben le­csökkent. Hozzávetőleges becslés szerint Romá­niának ebben az évben 70—75 ezer va­gon bora lesz, amelynek nagy részét kül­földön kellene elhelyezni. A bortermelők szindikátusának buka­resti központjához naponként érkeznek jelentések a szőllőtermelő vidékekről, a­melyekben a gazdák arról panaszkodnak, hogy nyakukon marad az egész bortermés, nem tudják értékesíteni. Munkatársunk beszélgetést folytatott Ardeleanu elnökkel, a bortermelők szin­dikátusának vezetőjével, aki maga is nagy szöllőbirtokos és aki a helyzetet, különösen a borkivitel szempontjából, az alábbiakban vázolta: — Egyenesen megsemmisítő hatású a bortermelésre a bekövetkezett nagyará­nyú áresés. Ez azonban csak egyik része a katasztrófának, mert a másik része az, hogy a kereskedők sem exportra, sem pe­dig belföldi fogyasztásra nem vásárolnak,­­vagyis a termelők egyszerűen nem képe­sek készleteiket értékesíteni. Az elsőnek a fogyasztási válság és a nagy túlterme­lés, a másiknak a pénzhiány és a gazda­sági bizonytalanság az oka. A borterme­lők lehetetlen helyzetükön úgy próbálnak segíteni, hogy felrakódnak és maguk viszik az újbort szekéren, vagy más alkalmatosságon azokra a helyekre, ahol nem termelnek szellőt és kicsinyben, úgy ah­ogy­ éppen tudják s alkalmuk van, értékesíteni próbálnak valamit készleteikből, hogy pénzhez jussanak. — A helyzet mentségére, vagyis a borfelesleg értékesítésére egyetlen lehető­ség mutatkozik: az export. Ezen a téren sok mindent kell és sok mindent­­ lehet tenni. Amint ismeretes, a küküllőmenti, segesvári, medgyesi, valamint a többi er­délyi bortermelő­ vidékek főleg Ausztriá­­­ban és Németországban, míg a besszará­­biai bortermelők elsősorban Lengyelor­szágban találtak piacra régebben, ezeket a piacokat azonban, talán Lengyelor­szágot kivéve, nagyrészben elvesztet­tük, mert a magyar, olasz, francia és spanyol­borok versenye kiszorították onnan a ro­mán borokat, amelyek főleg minőségben nem állották meg a helyüket. — Lengyelország azonban nem nagy borfogyasztó állam, a fogyasztás ott in­kább a gabonapálinkákat és a sört kul­­tiválja s igy az egész lengyel bork­­vitel nem haladja meg az évi 600 vagont, a melyet nem is mi egyedül, hanem 4—5 állam szállítja. Éppen ezért már régen meg kellett volna alaposan szervezni a román borkivitelt, s mint­hogy ezt elmulasztották, annál inkább kell azt sürgősen pótolni. Azok a versenyállamok, amelyek a ro­mán bort kiszorították az egyes külföldi piacokról, ezt nem csak a jobb minőség­gel érték el, hanem azáltal is, hogy min­denféle szállítási, meg prémium-kedvez­ményekkel segítették kivitelüket, amit a román kormánynak is be kell vezetnie, ha azt akarja, hogy ez a nemzeti érték. Valóban értékké is váljon és itt ne ragad­jon a nyakunkon. A nyilatkozatból kétségtelenül megál­lapít­ható, hogy ha a kormány nem segíti hozzá a bortermelőket ahhoz, hogy kész­leteiket külföldre szállíthassák, a rekord­­termésnek semmi hasznát nem fogják lát­ni. Mindenek előtt a szállítási költsége­ket kell csökkenteni, ezenkívül ha van rá mód és lehetőség, akár prémiumok be­vezetésével is fel kell lendíteni a kivitelt, mert azt a 70—75 ezer vagon bort, amely a gazdák pincéiben vár értékesítésre, a belföldi piac nem tudja felvenni, tehát pénzzé nem tehető. Már­pedig a gazdáknak pénz kell! T. OU\i r

Next