Bukaresti Lapok, 1931. december (37. évfolyam, 277-300. szám)
1931-12-02 / 277. szám
A * 1 Ára tétI Sser dl a Főszerkesztő 2??. sszám 1931 . december 2 Szefe Béla dr, . xxxvn. evtotvom Ara lej ílotti &*uxpa ahogyan előkészítik a leszerelést. Csattanó pofonok, öklöző dulakodás, harsogó tiltakozás között. Ma már nemcsak leszerelni nem könnyű, de azt előkészíteni sem. Az urak elkéstek. Sokáig komédiáztak. Túlságosan komótosan és nagykőnyere csinálták a dolgot. Azt hitték, ha beszélnek róla, ha jegyzéket bankjegyet, fehérneműt váltanak, már gátá. A világnak elég, ha lázas munkának láttatják a semmittevést. Ha lőpor helyett egyelőre port hintenek a valóságot és végleges , békét követelő emberiség szemébe. A párisi botrány, mely megakasztotta a nyugalmas előkészítést, alapos figyelmeztetés, hogy fogytán a türelem. Nemcsak háborút nem akar többé a világ, hanem olyan politikát sem, mely minden hazudozása és képmutatása ellenére is feltarthatatlanul visszasodor a háborúba. A butaság és önzés politikáját nem akarja, a dilettantizmus és gyűlölet politikáját, mely készebb az egész Európát újra lángba borítani, mintsem az egykori halálos ellenséget nem is számáritanus irgalomból, hanem a saját jobb érdekéből is talpraállítani. Annak a tiltakozó csoportnak a dühös öklözéséből és üvöltéséből az igazi békeakarat és becsületes megbékülés akur rata robbant ki, akárhogy próbálják is jelentéktelen rendzavarásnak, alacsony fajtájú demonstrációnak nyilvánítani. A földrengést is moraj előzi meg és döri és a villámlást és a nagy felfordulásoat is kisebb zavarok, csalhatatlan előjelei az elkövetkező viharos időinek. Ha bűn húzni-halogatni a leszerelést, még nagyobb bűn nem venni tudomásul, hogy nem parciális érdekek, hanem egyetemes emberi akarat követeli azt, s hogy csak addig lesz igazán értékes és áldásos az emberiségre, ameddig önként, meggyőződésből, a békére való belső készségből történik s nem a pár is. tüntetést ezerszeresen megnagyitó forradalmi megmozdulás hatása alatt. Ez a leszerelés már borzalmas és végzetes volna, s azok irtóznának meg tőle legelőször, akik a béke hamis és hazug jelszavával halogatják a teljes leszerelés megvalósítását. A népszövetségi diplomácia nem veszi tudomásul a népek hallatlan szenvedését, amit főkép a hatalmak állandó fegyverbénánása okoz. Az a felfogása erről, mint a forró vízben főtt rákokról a szakácsnénak, akinek az embertelenségét vetették a szemére: a szegény állatok már megszokták ezt. Már megszoktuk. Az egymásra következő generációkat is elevenen dobhatják a forró vízbe. Őket is meg lehet főzni így gondolják a genfi és párisi szakácsnők. Azért is öldökölhetik egymást kínaiak és japánok vagy helyesebben: mészárolhatják le a ispánok tömegesen a kínaiakat, az erősebb a gyöngét, a protekciós az elhagyottat, a hamisság az igazságot. Ez a másik nyitánya a leszerelésnek. Agy úszó, gépfegyver, városok, falvak *rommá lövése, százezrek földönfutása, inség, döghalál, kétségbeesés. Szabad egy ilyen háborút lelkiismeretes békefórumnak egyetlen napig is megtűrni? Nem lett volna már az összeütközés első pillanatában a Népszövetség kötelessége, hogy teljes energiával tiltakozzék a fegyveres szembeállás ellen? S kivált a hatalmas Japánt rákényszeríteni, hogy a vitás ügyet, ágyuk helyeit választott bíróságra bízza? Dehát mennek-e a hatalmak a hatalom ellen? Hadrian császárnak vitája volt Favoricus bölccsel, s ez végül is engedett. S mikor filozófustársai szemére vetették meghátrálását, ezt válaszolta: — Hát ne volna bölcsebb atílamnál, aki harminc légiónak parancsol? Japán harminc légiónak parancsol, s Franciaország még többnek. Ők a bölcsebbek. Ők nem akarnak leszerelni. S a filozófus meghátrál, de aki nem filozofál, az már beveri az előkészítő konferencia ablakát. Ma az ablakot, holnap a fejét, a holnapután? Majd leszerelik azokat, akik nem akarnak leszerelni. t Kibcifilam liberális frakció Bratianu György autenciát kért a királytól Bukarest, november 30. Florica községben tegnap gyászünnepélyt tartottak Bratianu Jones és Vintila sírjánál, amelyen megjelent Bratianu György is, akit Iancred Constantinescu kibékített családjával. Ez a kibékülés nagy politikai horderőtesztvel bir, amennyiben valószínűvé hogy Bratianu György pártja visszaolvad a régi liberálisok pártjába. A kibékülést aláhúzza az a körülmény is, hogy Bratianu kedden délre audienciát kért a királytól. SZENZÁCIÓS BEJELENTÉSEK Is MURMOTOSH-BANX BETÉTES 6TDLÉSE<: Ezt Joaniá kormánybiztos mondja: *• A banknál nem sikkasztottak. 2. Az állam 1 milliárdnyit átvesz a bank vagyonából s ezt a beétesek kapják Ezt a betétesek mondják: A politikusok fizessék vissza az évek során felvett apanázst és pausálékat, mert nyilvánosságra hozzák neveiket Bukarest, november 30. A Marktprosch bank betétesei tegnap gyűlést tartottak, amelyen Ioanid kormánybizos kilenc pontban összefogva a következő felvilágosítást adta a betéteseknek: Mindenek előtt bejelentette hogy a bankban nem történt sikkasztás és hogy a bankot kizárólag a betétesek által okozott pánik miatt kellett bezárni. A továbbiakban elmondotta, hogy a Marmoroseb bank 1931 márciusától egészen a bezárásig 30 ezer betétesnek több mint 3 milliárd lejt fizetett ki. Nem igaz, szerinte az sem, hogy Blank Arisztidnek, Tabacovitsnak és Söpkéznek bármilyen bűne volna a pénzintézet körül. Végül közölte a bank mellé delegált kormánybiztos, hogy tárgyalások folynak arra vonatkozólag, hogy az állam egy milliárd lej erejéig vegye át a bank vagyonállományának egy részét, így többek között az olancsti birtokot és ezt az összeget elsősorban a betétesek kielégítésére fordtanák. Elsősorban a kisbetéteseket, a jótékonysági intézeteket és a jogi személyiségű egyesületeket fogják kifizetni. A gyűlés határozati javaslatot fogadott el, amelyben mindenek előtt követelik, hogy szorítsák a bank adósait tartozásaik kifizetésére, majd felszólítják mindazokat a politikusokat, akik éveken keresztül apanázst és nausálékat hoztak a bankból, hogy azt fizessék vissza, különben nyilvánosságra hozzák neveiket. A kormány vidéki propagandagyflieseken ismerteti a konvertálási javaslatot Az első gyűlés a Regátban volt, ahol Radian államtitkár,a javaslat megalkotója ismertette a kormány intencióit Bukarest, november 30. A kormány elhatározta, hogy a sok oldalról támadott konvertálási tervezettel kapcsolatban vidéki propaganda-gyűléseket tart s ezeken a gyűléseken magának az érdekelt parasztságnak magyarázza meg, hogy miért volt elkerülhetetlen a törvény, miért szánta rá magát a kormány és mi a konvertálás lényege. Az első ilyen gyűlés Caracalban volt, ahová mintegy 2000 parasztot gyűjtöttek össze. A kormányt a népgyűlésen Radian, a földmivelésügyi államtitkár képviselte, a Liga Agrara nevében pedig Cemeteanu jelent meg és tartott szónoklatot. Cometeanu örömmel és lelkesedéssel üdvözölte a kormányt, amely végre meghallotta a nép szavát és kidolgozta a konvertálási törvényjavaslatot. Hosszú és részletekre kiterjedő beszédben mesélte el, hogy a Liga Agrara mennyit küzdött ezért a javaslatért, mert már régóta látta, hogy a föléveseknek ez lehet az egyedüli menekülésük a teljes tönkremenés elől. Aztán Radian államtitkár tartott szónoklatot. A tömeg nagy tapssal fogadta, hiszen ő a javaslat tulajdonképpeni megszerkesztője. Radian megmagyarázta a hallgatóságnak, hogy mi a konvertálás s aztán a javaslat ellen irányuló támadásokat utasította vissza. Nincs földraizos, mondotta, aki ne tartaná szükségesnek ezt a javaslatok Az nem igaz, hogy a javaslat bankárellenes célzatú volna. A kormány éppenúgy tisztában van azzal, mint mindenki ebben az országban, hogy a gazdálkodáshoz is szükség van a hitelre, amit a bankok nyújtanak. A törvény tehát nem irányulhat a bankok ellen, mindössze arról van szó, hogy ezúttal a bankároknak kell némi áldozatot hozniuk a föld népének érdekében. A hitelélet ezzel nem kerül veszedelembe, mert hiszen az ország érdeke egyenes arányban van az ország produkciójával. A javaslat célja az, hogy a paraszt újra nyugodtan dolgozhassák és termelhessen, világos tehát, hogy csak megszilárdítja a hiteléletet. Aztán arról beszélt Radian, hogy a törvényjavaslat teljesen alaotmányos, elkerülhetetlenül szükséges és semmi forradalmi jellege nincs, amint azt a kormány ellenségei állítják. IVERESCU általános purifikációt követel Bukarest, november 30. A néppárt tegnap gyűlést tartott a fővárosban, amelyen Averescu tábornok is felszólalt. A tábornok kijelentette, hogy sürgős tisztogató munkára van szükség, amelynek felülről lefelé kell irányulnia. Amennyiben ez nem történik meg, — jelentette ki Averescu, —■ogy az országban nagy megrázkódtatás kövekezik, amely azonban ép ellenkező irányban fog végbemenni, mégpedig alulról fölfelé. Averescu lakonikus szavait széles körben kommentálják. Planio elutazott Bukarestből Bukarest, november 30. Maniu Gyula tegnap est a 11 órás expresszel elhagyta a fővárost és Kolozsvárra utazott, ahol találkozni fog Vajda Sándorral. Maniu bukaresti tárgyalásainak állítólag az lett az eredménye, hogy most már véglegesen megállapodtak abban, hogy a nemzeti parasz párt új elnöke Titulescu lesz, akihez Lugojanu utazik ki Londonba, Maniu levelével. Ennek ellenére még mindig tartja magát a hír, hogy Maniu mégis vissza fog térni a párt élére, aminek első jelét Manoilescu elejtésében látják. A magántisztviselők a királyt kérték, hogy tegye lehetetlenné az áldozati taxát Bukarest, november 30. Az elmúlt vasárnap a bukaresti magántisztviselők blokkja újból több népgyűlésen tiltakozott a magántisztviselők tervbe vett áldozati megadóztatása elleni sőt nem maradt el az utcai felvonulás sem. A Barátiér utcában és az Óboron az eddig megszokott gyűléseknél is sokkal népesebb és zajosabb összejövetel zajlott le, de ezeken kívül a város minden kerületében voltak kisebb gyűlések. A déli órákban, amikor a nagyobb tiltakozó gyűlések befejeződtek, a magántisztviselők ezerszámra lepték el az utcákat, majd rövidesen tüntető menetté alakultak ,ezért sorokban vonultak fel a Calea Victoriein. Itt zajosan éltették a királyt, majd szónoklatok hangzottak el, amelyekben a magántisztviselők vezérei azt kérték, hogy a király maga tegye lehetetlenné az embertelen adóztatás bevezetését. A tüntető menet azután a királyi palotától a Bratianu bulevardra vonult fel, ahol rendben szétoszlott. Újabb jelentések a japán - kínai frontról London, november 1 Ő. Tokiói jelentések szerint a mandzsung,a japán haderők főparancsnoka, Honjo tábornok, a japán kormány utasítása értelmében elrendelte csapatainak Mukdenből való visszavonását. A mukdeni japán fő» I hadszállás jelentése szerint a japán zójnán kívüli csapatokat visszavonják, illetve létszámukat leszállítják és csak Kintiben, Chikaiban és négy-öt más városban hagynak megszálló csapatokat. A Népszövetség tanácsának japán megbízottja újabb levelet juttatott Briandhoz, amelyben ismételten kijelenti, hogy a japán kormány hajlandó csapatait visszavonni, feltéve, hogy az Iszakkinában élő alattvalók és az ott állomásozó japán csapatok biztonsága nem forog veszélyben. Briand a tanács nevében holnap válaszol a jegyzékre. )