Bukaresti Lapok, 1931. december (37. évfolyam, 277-300. szám)

1931-12-02 / 277. szám

Ideges ember ne csempésszen Egy jugoszláviai földbirtokos kellemetlen kalandja a magyar határon Szeged, november 30. Röszke határállomás vámőrei vasárnap délelőtt feltartóztatták I­riburszky Jakab oroszlános földbirtokost, aki a vámvizs­gálatnál rendkívül idegesen és gyanúsan viselkedett. A megtartott alapos vám­­kutatás aztán igazolta is a földbirtokos izgatottságát. Kalapja bélésében néhány­­száz pengőt és dinárt találtak, az igazi lelet azonban a sétabotjában volt, ahol összesen 4000 pengőt rejtett el. Kihallgatása során Triborszky előadta: •&«. — „ _ •***«»•©•*•» 4« MOO**f*‘ hogy jugoszláv állampolgár s azért volt Magyarországon, hogy ottani birtokát el­adja. A vásár sikerült is, a magyar Nem­zeti Bank azonban nem adott neki en­gedélyt arra, hogy a vételárat törvényes uton kivihesse Jugoszláv­iába, pedig a pénzre otthon igen nagy szüksége van. Ezért kísérelte meg a tekintélyes összeg átcsempészését, ami azonban feltűnően ideges természete miatt nem sikerült. A vámőrök Triburszkyt átadták az illeté­kes hatóságoknak. /J* EGY JÓL SVEJFOLT BECSÜLET Lupu, a­ jellegzetes délkeleteurópai po­litikus tegnap ismét grandiózusan és fe­lejthetetlenül szerepelt a kamarában Egy tábornok érdekében mondott beszé­det s eközban élesen összeszólalkozott Manolescu-Strungával, a liberális párt ismert vezetőemberével. Lupu rendkívül szenvedelmes egyéni­ség s igy nem csudál­ható, hogy magából kikelve ordított rá ellenfelére. — Maga hallgasson Strunga ur! ... ön­nek van a legkevesebb joga ahoz, hogy másokról erkölcsi bizonyítványt állítson ki... Nyugat felé az efféle közbeszólás ha­lálos sértésnek számít, melyet a m­ara­­dtabbak fegyverrel, a műveltebbek perei útán szoktak elintézni. Bukarestben azon­ban enyhébbek az idegrendszerek. M­­inu­­lescu várt egy órát, amíg a kedélyek le­­csillapodtak, azután felszólalt, kérve Lu­­put, hogy amennyiben­­ őt tényleg er­kölcstelen embernek tartja, terjessze elő bizonyítékait. — Én nem mondottam, hogy Strunga Inkorrekt — felelte Lupu —. Ismerem őt s tudom, hogy vállalkozó szellemű em­ber, akinek ügyletei vannak, azonban be­csületes __ Meg tetszett ezt érteni? Ezek a szavak azt jelentik, hogy Lupu azokat a politikusokat, akiknek „ügyle­teik“, azaz „afacere“-ik vannak, becsüle­tes embereknek tartja. Az a politikus, aki’ Nyugateurópában ügyleteket köt, korrupt. Nálunk becsületes. S ami még érdekesebb, annak ellené­re, hogy becsületes, erkölcsi bizonyítvá­nyokat nem állíthat ki másokról. Van tehát olyan becsület is, melynek joga van ítélni. S van olyan is, melynek kuss. Furcsa fogalmak és furcsa definíciók. Egy tisztultabb korszak m­egvetőleg for­dítaná el a fejét a Lapuh­oz hasonló er­­kölcsbíráktól. Igaza van a Dreptáteának, Lupu zse­niális ember az eredeti meghatározások terén. Egyszer azt mondotta önmagáról, hogy ő egy »szociáldemokrata sui generis . Ez volt az első lángeszű definíciója. S most a második: a becsületes kor­rupt­ ág. Úgy látszik, számol azzal, hogy még egyszer hatalomra kerül. Akkor majd szüksége lehet az általa megalapított új­fajta becsületre. Erre a balkáni becsü­letre sui generis, rét is, akkor csak egyetlen egy dologra szeretnék felhívni a figyelmét. Arra ugyanis, hogy a foglyok nyilvá­nos elégetését ne a Bremer-term rendezze. Mert ez esetben a nagy füst és láng, valamint a pörkölődő testek kellemetlen illata megakadályozná a nagyérdemű polgárságot abban, hogy akadálytalanul részt vehessen a színházi előadásokon. Már pedig hogy jön Janovica Jenő ahoz, hogy ráfizessen a nagyváradi rend­őrség inkvizíciójára? Láthatatlanok, és mégis megszAmIS Thafeftan mennyi­ségben vannak baktériumok mindenhol, melyek a szájába és torkába jutnak és egészségét fenyegetik. Védekezzék ellenük frcsaflavin - pasztillákkal. Biztosan megvédik a fertőzéstől és meghűléstől. VIGYÁZZUNK JANOVICSRA!­­ Nem lehet rossz néven venni a nagy­váradi rendőrségtől, hogy buzgó elfog­laltságai közepette nem ér rá a marti­­ro­lógiával foglalkozni s igy foglyait éve­ken át egy és ugyanazon szisztéma sze­rint veri félig agyon: fejjel lefelé fel­akasztja őket s gummibottal addig méri a talpukat, míg elájulnak. Ez is eredményes módszer. De a rend­őrség még sokkal nagyobb hatást érhet­ne el, ha tanulmányozná a régi szerző­ket. Így például Gui mester Practica In­­quizitionis-át. Vagy Llorrente­ur h­istoire critique de l’ Inquisition d‘Espagna-ját. Vagy Kayserlingnek az Ein, Feiertag in Madrid című művét. Garantáljuk, hogy amennyiben a nagy­váradi rendőrség e tanulmány útmutatá­sait követi, hamarosan világraszóló bűn­tetteket leplez le, sőt kideríti azt is, hogy a munkásmozgalom és Almódi, a sánta, meg Belzebub, a kövér és Asztarót, a fe­kete között szerves összefüggés van. Ha a rendőrség felhagyna az egyhangú fejjel lefelé való felakasztással és való­ban bevezetné a nyak vasat, hüvelykszo­­rítót, szeges ágyat, tüzes bélyeget, csont­­nyújtót és egyéb jókat s ha ezt követő­­leg visszaállítaná az auin-de-fé rendsze_ mTTTVT'rrTTVTTTTTTYTVTTTTTYTTTYTTTTTTTfYT Esetek a peceparti Párizsból Szedjek-e sápod a nagy­váradi városházán? ZdIO0$ds nélkül ft váradi szegények — Bene­dek ar én* fejért ad minden jól, de ideget nem gyógyít — Helyet csinálnak a protektorok Nagyvárad, november 30. Milyen szomorú lett ez a valamikor vidám, élveteg város. . Ady Endre peceparti Pári­­sára úgy ráült a nyomorúság, hogy siralom benne járni. Nem csak a kávéházak, éter­­m­ek üresek, de az utcák is és a még megma­radt forgalom néhány utcáján kívül alig lát­ni embert. Gondterhes arccal járnak a nem­régen még olyannyira jókedvű nagyváradiak és nem tudnak mihez kezdeni a letöröttsé­­gükkel. Egyre sűrűbbek az üres boltok, csaknem minden házban kiadó lakások vannak és min­den harmadik ház kapuján ott lóg a cédula, mely ízletes házi kosztot kínál, de nincs ki­nek. Már mindent megpróbáltak az élelmes nagyváradiak, de nem sikerül senkinek sem­mi, mert nincs pénz. Ahol pedig van pénz on­nan nem lehet kivájni. Hacsak meg nem ke­nik az útját. Mint a városházán történt. MI TÖRTÉNT A VÁROSHÁZÁN? Hivatalos urak most bogozzák, de sehogy­­sem tudnak a végére járni. A rossz nyelvek ugyan azt mondják, hogy nem is igen mer­nek, mert sokkal több derülne ki, mint hit­ték. Onnan indult el az eset, hogy a Nagyvárad városának szállító iparosok és kereskedők nem­ tudták megkapni pénzüket a városnak szál­lított árukért Azaz, hogy némelyek mégis csak megkap­ták. Ezek hallgattak, de annál jobban kiabál­­tak azok a többiek, akik a nemes várostól nem kapták meg járandóságaikat. Azt kiabál­ták, hogy amelyik városi szállító lead a já­randóságából tíz százalékot a városi árak egynémelyikének, annak kiutalják a pénzét Kain János, a Plesz-féle hentesáru cég ve­zetője terjedelmes beadványban panaszolta el ezt a város ideiglenes bizottságának és a pol­gármester a konkrét panasz folytán elrendel­te a vizsgálatot, amelyet három tanácstag folytat Még pedig hetek óta folytat, hogy megtudja, szedtek-e sápot a városházán a vá­rosi szállítóktól. A vizsgálat során egyre több név kevere­dett bele a csúnya ügybe, viszont az is bizo­­nyos, hogy az érdekelt szállítók legtöbbje nem igen akar vallomást tenni és így nehéz a bizonyítás, mert hiszen az ilyen sápolások­­­hoz nemigen szoktak közjegyzőt hívni A vizsgáló urak nem tudnak végére járni a dolognak és igy még nem tudni, kik kap­tak sápot a nagyváradi városházán. Az azon­ban bizonyos, hogy a­ panasztevő Kain János cége megkapta a pénzét És az is biztos, hogy sápok leadása nélkül kapta meg. EGY KIS ÜRESEDÉSRE VAN SZÜKSÉG Más baj is van a váradi városházán. Az uralmon levő jorgista tanácsosok kikezdték a város hivatalnoki karát és azt állítják, hogy a hivatalnokok nagy része nem tudja ma sem az állam nyelvét. Persze, csupa magyar tisztviselőkről van szó, akik ugyan a legkifogástalanabbul lát­ják el a hivatali teendőiket, de akiket szeret­nének némelyek, a város mai urai közül el­á­­volitatti onnan. A nagy nemzeti fölháborodás nem akar ke­vesebbet, mint hogy vagy hetven-nyolcvan magyar hivatlanokat kitenni az állásából. A hiba különösen ott van, hogy a nemzeti jel­szavak mögött pártérdek húzódi­k meg. A jor­­gis­ák újabban nagyon elszaporodnak és az uj híveket nem tudják elhelyezni a pártvezérek. Ha a magyar hivatalnokokat kitehetnék, het­­ven-nyolcvan Jorga-hü protezsáltat rögtön kenyérhez lehetne juttatni. Ami jelentékenyen megszilárdt­aná az ingadozó bizalmat Jorga és pártja iránt Hogy ez a város érdekei ellen volna és hogy a lakosság tiltakozik ellene? Törődnek is ők ezzel. CSAK ARANYAT ÉS BRILLIÁNSOS Nincs kereset, nincs pénz sem élelemre, sem tüzelőre, pedig most már nagyon hideg van. És nem is tud a szegény ember pénzt csinál­ni semmiből. Eladná már az utolsó párnáját is, de nincs rá vevő. És nincs rá zálogház. Három zálogháza volt Nagyváradnak, de nem bírták a krízist. Mindenki csak hozott zálogtárgyat, de nem váltott ki senki sem­mit Sét lejáratkor a meghosszabbításról sem gondoskodtak. És hiábavaló volt az árverés is. Nem lehetett eladni a zálogban hagyott hol­­m­i tizedét sem. Még becsáron alul sem, pe­dig ezt jó alacsonyan állapították meg a zá­logházak.­­ Becsuktak a zálogházak. Egy maradt meg csupán, de ott is azzal fogadja a bará­ság­­talan becsüs a batyut vivő szegény embert­. Mit akar itt azzal a matyóval? Csak ara­nyat és brilliánsot fogadunk el zálogba. A szegény asszonynak kicsordul a könnye és az utolsó párna hazakerül. Haza, a hideg szobába, mert a zálogosnak már csak az arany kell, meg a brilliáns. CSAK BENEDEK ÚR SZÁMOLT A KRÍZISSEL A Benedek úrnak mosolygó arca van, terje­delmes pocakja, meleg szive és barátságos cukrászdája a híd mellett, a legforgalmasabb helyen. Benedek úr számolt a krízissel és szá­molt a beszerzési árral. Addig számolt, amig rájött a dolgok nyittára, hogy a sok letört embernek olcsón kell árulni. Kiirta nagy betűkkel a kirakatüvegre, hogy meleg kávé, vagy csokoládé, vagy forró tea 4. OLDAL Teleton 145 brassö | ^Jastásfi» és a Kedden d e. 11 órakor MATINÉ i „Wen du einmal Dein Herz verschenUi“ .mmmmmmmmmmaKammmmmmmmmmmmmammMvmmmmmmmmmmmnKmmmmmmtKammBmmmmmmmmmmmmmmmmmmammmmmmmmmmmmmmmmmammmmmmmmammmmmmmrnmmmmm Sc&arlone Susa és Verebes Ernő társaságában a ________ napcnban megjelenik SxŐt*e Sgfltfd??.____________ hat lejért kapható a cukrászdájában. A cuk­rászsütemény meg négy lej. Hát ez igen, ennek van teteje. Hat lejért meleg szoba, forró kávé, finom hab hozzá és Benedek úr előzékenysége Ez megéri a pénzt. Járnak is hozzá, mint a jó kútra és mindenki elégedetten távozik Csak a Reichenberger úrral volt egy kis baj. Reichenberger urnak is jobban ment va­laha és ma már beleidegesdett a gondba. Vi­szont Benedek urnál szeretik a vendégek kí­vül hagyni a gondot. Itt nyugalom van és meleg szoba és párolgó, habos kávé. Reichenberger úr megrendeli a hat fejes teát és félperc múlva már idegesen sürgeti azt A vendégeket nyugtalanítja az ideges hang, de nem kell félni, mert Benedek ur vi­gyáz a vendégei nyugalmára. Meg a magáéra is. Halkan leinti az idegeskedőt, aki erre még idegesebb lesz, mire Benedek ur nyugalommal szól rá: — Én hat lejért adok teát, de hat lejért ide­get nem gyógyi ok. Azt Rozsda dr. csinálja, kétszáz lejért Az ideges ur sértődötten távozik, de a töb­bi vendég derülten szürcsöli a párolgó ká­vét. Hat lejért. — sz A pékek lisztjegy bevezetését kérik Bukarest, november 50. Ma délelőtt pékküldöttség kereste fel a pénzügyminisztériumot és a földmive­­lésügyi minisztériumot s azt kérte, hogy az érvényben levő kenyérbélyeg helyé­be a kormány vezesse be a lisz­jegyet, a­melyet nem a pékek, hanem a malmosok fizetnének be a kincstárhoz a búzapré­­mium fedezésére. A memorandumba fog­lalt előterjesztés tanulmányozását ígér­ték meg a minisztériumok a pékkül­döttségnek. A bécsi legitimisták és nemzeti szocialisták összeverekedtek Otló miatt Bécs, november hó 30. Az osztrák legitimisták vasárnap Bécs több kerületében gyűlést rendeztek Ottó érdekében. Egyik gyűlésükre nagyobb tömeg nemzeti szocialista vonult fel és állandó közbeszólásokkal és tüntetéssel zavarta a szónokok beszédeit. Végre mind a két oldalról heves tüntetés kelet­kezett. A legi imisták Ottót, a nemezti szociálisak pedig Hitlert éltették. A tntetés később általános verekedés­sé fajult, amelynek során öten könnyeb­ben ketten pedig súlyosabban megse­besültek. 40 ezer márkát vittek el a betörők egy berlini biztosító intézettől Berlin, november 30. Vasárnap éjjelre virradólag ismeret­len tettesek vakmerő betörést követtek el. Feltörték a Birodalmi Biztosító inté­zet egyik mellékbejáratát, behatoltak a pénztárhelyiségbe 8­40 ezer márkát összeszedve eltűntek. Érdekes, hogy az intézet közelében őrkö­dő rendőrőrszemek gyanús zajt véltek hallani az intézet pénztárhelyiségéből, a­mely közvetlenül az utca mellett fek­szik, be is figyeltek a kémlelő nyíláso­kon többször, miután azonban nem vet­tek észre semmit, megnyugodtak, így a vakmerő betörést csak reggel fedezték fel a szolgák. A rendőrség széleskörű nyomozást kezdett, egyelőre azonban semmi ered­ményt nem tud felmutatni. A tettesek nyomravezetőjének 5 ezer márka jutal­mat tűzött ki megrabol iitézek DECEMBER 2. «■ ® J­Oi ® M € issRifiM»aBf­­er Ad­hH **' ✓) mely film eddig nem látott sikerrel futott, még csak HÉTFŐM­I­ N­A 2» xerdén, december 2-töl venítésre keri­ e y va yon Kedves film 2 “ - „M4MZ.ECLE HITOUCßE" NKRÁM ISVIRAG i­J *5» g| A­tószerepe^beo: Birt ünk­a. Geord­ Bexanihr. Jutrtarm­ann. Am­­ nsTnnH.As­narinISHa. Itosv eg a tllir • rltasr

Next