Bukaresti Lapok, 1932. március (38. évfolyam, 50-74. szám)

1932-03-02 / 50. szám

Újabb kínos affér Jorga és a bukaresti egyetemi tanárok között Bazilescu professzor, Jorga kegyence, lelakatoltatja a rektorátus ajtaját, hogy ne tarthasson gyűlést az egyetemi szenátus A professzori kar új főrektort akar választani Jorga helyett Bukarest, február 29. A Jorga és a bukaresti egyetemi tanári kar között régóta húzódó konfliktus tegnap példátlan fordulatot vett. Ismeretes, hogy körülbelül egy hónappal ezelőtt az egyetemi szenátus, Coculescu professzorral az élén, háromtagú delegációt menesztett Iorgához, mint közoktatásügyi miniszterhez, hogy panaszt emeljen Bazilescu professzor ellen, aki, szerintük, önkényesen bitorolja a prorektori méltóságot. Iorga amikor az erélyesebben fellépő Coculescut kiutasította szobájából, mire az egész küldöttség, sértődötten, eltávozott. Az egyetemi szenátus, mint autonóm testület, nemsokára ezután eltávolította Bazilescut a prorektori tisztségből, helyére Coculescut nevezte ki, amit Iorga, mint közoktatásügyi miniszter, kénytelen volt tudomásul venni és megerősíteni. Ez körülbelül két héttel ezelőtt történt. A napokban azután Bazilescu, ezek ellenére, értesítést kapott a közoktatásügyi minisztériumból, hogy visszahelyezik prorektori állásába. Ebből természetesen újabb konfliktus keletkezett, amit az egyetemi szenátus egy tegnapra összehívott gyűlésen óhajtott tisztázni. Ezen a gyűlésen az egyetemi szenátus el akarta határozni, hogy Jorga helyett, aki főrektori legmagasabb minőségben, miniszterelnöki és közoktatásügyi miniszteri állása ellenére is, még mindig az egyetem élén ál, új főrektort választ, mert csak így vélik kiküszöbölhetőnek az egyetem és a minisztérium között napirenden levő összetűzéseket. A szenátus tagjait képező egyetemi tanárok vasárnap meg is jelentek az egyetemen, legnagyobb meglepetésükre azonban a rektorátus ajtaját lánccal és lakatokkal lezárva találták. Természetesen rövidesen megállapították, hogy a rektorátust Jorga kegyence, Bazilescu, záratta le. A felháborodott egyetemi waimi.. mindre egy másik helyiségbe akartak átvonulni, vezetőjük Coculescu, azonban közölte, hogy ennek sok értelme nincs, miután Bazilescu még szombaton magához vette a rektorátus pecsétjét, az urnákat és a szavazócédulákat. Az eset annál érthetetlenebb és súlyosabb, mert hiszen — amint említettük — Iorga elismerte és megerősítette állásában Coculescut, mint prorektort, akinek ilyenformán joga volt a szenátust gyűlésre összhívni. Magától értetődik, hogy mindemögött a hiúságában sértett Jorga áll, akinek miniszterelnöksége és minisztersége első napján le kellett volna mondania az egyetemen viselt főrektori méltóságáról. Ehelyett Jorga a saját javára megváltoztatta az egyetemi törvényeket, három évről öt évre hosszabbítván meg a rektori mandátumot, dupla fizetéssel, holott eddig mint főrektornak csak háromezer lej extra fizetése volt. Az egyetemi szenátus tiltakozó táviratot intézett a királyhoz. Gajda újabb hazaárulásii pere Prága, február 29. A Stráz Rise nyomán azt írja a nemzeti demokrata Národ, hogy Gajda ellen újabb hazaárulási per készül. Pankrácon a vizsgálóbírák osztályán már befejezték a kihallgatásokat. Három nagy szekrényben vannak elhelyezve a monstreper iratai és jegyzőkönyvei. Nemcsak Gajda ellen indítanak pert, hanem volt munkatársai ellen is. Hoover újabb akciója a kisemberek aranygyűjtése ellen Newyork, február hó 29. Hoover és a Federal Reserve Board hosszú ideig tartó konferenciája után Mills pénzügymniszter közölte, hogy __ a régóta tervezett rövidlejáratú kincstári kötvényeket, az úgynevezett Baby-kötvényeket ötven, száz és ötszáz dolláros névértékben március 7-én a piacra vetik és mindenki vásárolhatja azokat. A kötvények másféltől három százalékig terjedő kamatot hoznak. A Knox ezredes által ajánlott kötvények kibocsátása lépést jelent a lakosság aranyakkumulálásának meggátlására. A kistőkések elvesztették bizalmukat a bankokban s a kormány a piacra bocsátott kis értékű kötvényekkel helyre akarja állítani a megingott bizalmat. A Wallstreet bankárjai nincsenek teljesen meggyőződve a baby-kötvények praktikus értékéről, mert véleményük szerint elsősorban azok fogják jegyezni őket, akiknek pénzük amúgy is bankokban van, azaz betéteiket kiveszik és megveszik a rendesnél nagyobb kamatot hozó és jobban biztosított államkötvényeket. Az otthon őrzött kamatnélküli pénzt a bizalmatlan lakosság aligha fordítja ezeknek az új kötvényeknek megvásárlására. MÁRCIUS 1. FIM mai elem a RÁDIÓT című könyv jelent meg, mely hivatva van az amatőrök nagy táborát bevezetni a rádió technika szépségeibe, élvezetes, világos és szellemes módon. Aki elolvassa ezeket a szellemes párbeszédeket, az igazán tökéletesen érti a rádiót. A könyvet 245 mesteri egyszerüségű és humorú rajz kiséri. Mindenki számára nélkülözhetetlen Mindenki számára érthető. Ára 88.— Lei Kaphatók a Brassó!Lepő, Könyvosztályába Brassó, Napmutca 53—58, az udvarban. Brutális játék űznek a biharkeresztesi Meztelenre vetkőztetik a huszti rabbit, majd öngyújtót csempésztek a zsebébe, hogy legalább ezer lejt kizsarolhassanak tőle Nagyvárad, február 29. Botrányos jelenet játszódott le a napikban a biharkeresztesi határállomáson. övi Samu huszti zsidó rabbi Magyarországon keresztül Romániába, közelebb Nagyváradra érkezett itteni rokonai látogatására. A bidarkeresztesi vámkirendeltség néhány tagjának — akinek botrányos viselkedései, már eddig is bejárták az erdélyi sajtót, — úgy látszik farsangi tréfára kerekedett a kedve. Becipelte az éltes öregurat az irodába s ott meztelenre vetkőztetve megmotozta. A szigorú motozást azzal indokolták a megrémült papnak, hogy gyanúsan kövérnek látszik és a terjedelmes pocak alatt — ők gyakorlatból tudják — rendszerint nehány kiló csempészett selyem szokott meglapulni. Mi sem természetesebb, hogy a motozás eredménytelen volt. Ez úgy látszik feldühitette a mellékkeresetre váró vámosokat s miközben az öltöző pap cipőjével bíbelődött, télikabája zsebébe dugtak egy öngyújtót. Amikor Lövi már teljesen felöltözött, az egyik vámos ismét hozzálépett és megkérdezte: nincs-e öngyújtója? A rabbi nemmel felelt, hiszen ő nem is dohányos ember, mit keltene tehát nála öngyújtó? Erre az egyik vámos nevetve nyúlt a télikabát zsebébe és az agyonikinzott ember elé tartott egy öngyújtót. A rabbi hiába bizonygatta, hogy az öngyújtót sohasem látta, nem használt semmit. A vámosok azonnal jegyzőkönyvet készítettek az „esetről“ és a rabbit ezer lejre büntették és a büntetést azonnal be is hajtották. A biharkeresztesi vámnál járatos egyének szerint a vámosok e botrányos és aljas „leleplezései“ szinte napirenden vannak. Az átutazóikat állandóan molesztálják és ha csak lehet, megzsarolják őket. A vámos urak „leleplezéseit“ az illetékes hatóságok figyelmébe ajánljuk. Valéria Bidu fejen találta a szöget Kézdivásárhely Interimárja elrendelte a román—magyar kultúrközeledést A szatócs politika „bravúr síUalije" Kézdivásárhely, február 29 A kézdivásárhelyi interimár-bizottságnak igen eredeti és figyelemreméltó ötlete támadt. Fájlalni kezdte, hogy a magyar és a román kultúrák nem vegyülnek eléggé össze a város kulturális életében. Ennek a fájdalomnak hangot adtak a tanácsülésen is s aztán — amolyan kisvárosi szatócs-politikával — elhatározták, hogy segítenek ezen a főbenjáró bajon. Hogy hogyan segítenek? Hát egyszerűen rendeleti úton. Az ám, kiadták a városok „autonóm“ kormányzása történelmének leghumorosabb rendeletét. Magának a rendeletnek az ismertetését, valamint az arra adandó méltó választ rábízzuk az alábbi nyilt levélre, amelyet ebből az alkalomból Molnár Dénes dr. kézdivásárhelyi ügyvéd küldött be hozzánk. Nyilt levél Dr. Valéril Bidu interimár bizottsági elnök úrhoz és Kézdivásárhely interimárbizottsági tagjaihoz. A napokban Kézdivásárhely összes egyesületeihez kikézbesítették azt a határozatot, amit az interimár bizottság február 23-án 177 jegyzőkönyvi szám alatt egyhangúlag hozott és 741—1932 sz. alatt továbbított. E határozat szerint: • ,,Sajnálattal állapították meg, hogy hiányzik a különféle kisebbségi kulturális társaságoknak a szándéka, hogy keressék a többségi néphez való közeledést". Továbbá, hogy: „Idegen szerzők irodalmi és művészeti dolgait adják elő a kulturális előadásokon és hiányzik azokból minden román jelleg, miáltal nem fejeződik ki az állam nemzeti jellege ez előadásokban". Végül, hogy „Felhivatnak a kézdivásráhelyi kulturális társaságok, hogy műsoraikba az idegen darabok helyett (ín locul bucofilor strains) román szerzők műveit, irodalmi dolgait és táncait is vegnék fel". Mindenekelőtt leszögezem, hogy az interimárbizottságnak nem tartozik jogkörébe semmi efféle rendelkezés, sőt még kérelem se. A hatóságok jogköre törvényekben van szabályozva s azok keretein túllépni nem szabad. Annyi erővel, amivel a fenti visszaélést elkövették, azt is elrendelhetnék, hogy a román nemzeti karaktert, illetve az állam nemzeti karakterének (caracterul national al statului) jobb kidomboritása okából csak román kereskedőktől, iparosoktól vásároljon a „strain“ magyar és székely, csak román ügyvéd és orvos segélyét vegye igénybe és adókivetéskor jó örömében román táncokat táncoljon. Valótlan beállítás, hogy ne lett volna elég alkalommal a teljes nyivánosság számára rendezett előadásokon román jellegű előadás is. A vallásos összejöveteleken (Szent Antal Egylet, Református Nőszövetség, Katholikus Otthon) a maga kulturális életét nemcsak Románia alkotmányának 5. paragrafusa alapján biztosított ama joga folytán éli, hogy: „a románok etnikai származású, nyelvre, vagy vallásra való különbség nélkül... a tanszabadságnak, egyesülési szabadságnak és jogoknak örvendenek (se bucura)", hanem azon alapon is, mert ez egyetemes emberi joguk és senki nem kényszeríthet rájuk más kultúrát, mint ami nekik tetszik és amit meg is értenek. Városunk egyesületeinek faji jellege legalább 90 százalékban magyar-székely. Egyesületeink e kultúrát művelik. Éspedig annál inkább, mert iskoláinkban nincs mód és lehetőség annak művelésére. Ez a kultúra pedig ép úgy nem lehet idegen (strain) önöknek, amint nem idegen itt senki közülünk és nem idegen az önök román kultúrája sem. Ha önök nem hivatalos tógában, hanem mint kulturegyedek, magánúton és nem rendeletszerűleg kérik az egyesületek vezetőit és csak jelzik, hogy készséggel működnek közre kulturális összejöveteleinken román szerzők alkotásaival, a legnagyobb örömmel és szívesen látjuk azt. Sőt, mi is hajlandók vagyunk az önök „ASTRA“ egyesületének kulturális előadásain magyar irodalmi és művészeti alkotásokat önökkel megismertetni. E két egymás mellett élő nép: a román és a magyar, kell, hogy ismerje egymás kultúráját, művészetét, irodalmát és azok szépségeit. Különösen akkor, midőn más faji tulajdonságok mindennapi hátrányos megnyilvánulásait néha botrányszerűleg éljük meg és éljük át. De önöknek, mint intem már bizottságnak, csak annyit a fent hivatkozott rendeletükre, hogy: „ki-ki maradjon a saját kaptafájánál“. Újabb merénylet a marseille-toulousi expresszvonat ellen Marseille, február 29. A marseille-toulousi expresszvonat ellen az elmúlt éjjel újra merényletet követtek el. Ismeretlen tettesek egész halom vastraverzet raktak a vágányokra, hogy a vonatot kisiklassák. Csak a mozdonyvezető lélekjelenlétének köszönhető, hogy a vonatot sikerült idejekorán megállítani és így a katasztrófát megakadályozni. A görbe ut a legrövidebb ut A sziguranca vallat a bíróság helyett Arad, február 29. Az aradi fogházról, mint annak idején megírtuk, kellemetlen leleplezést közölt Balla Károly, a B. L. aradi tudósítója. A fogház igazgatója e közlemény miatt felbérelt emberrel inzultáltatta az újságírót, aki a brutális támadás miatt az illetékes fórumon feljelentést tett. Nem így a fogházigazgató az őt súlyosan terhelő leleplezés miatt. Ahelyett, hogy ő is a fogházi állapotokról irt szenzációs közlések miatt a bíróságnál keresett volna elégtételt, Ballát a sziguranca elé idéztette. Az aradi sziguranca főnöke ma beidézte Bálla Károlyt és vallatni akarta a fogházról írt tudósításának előzményeiről és körülményeiről. Bálla Káoly megtagadta a vallomást, kijelentve, hogy a sziguranca nem illetékes az ügy elbírálására és nem gyakorolhatja azt a jogot, mely a törvényszék hatáskörébe tartozik.