Bukaresti Lapok, 1933. november (2. évfolyam, 250-275. szám)

1933-11-01 / 250. szám

4. oldal KŐMŰVES LAJOS RPORTJA: Meg kell teremteni az erdélyi vámosok magyar kulturszövetségét Beszélgetés egy magyarországi költő-kulturpolitikussal — Nem politikusoknak, hanem tudósoknak vagy gondolkodóknak, íróknak kell a béke művét felépíteni Kolozsvár október 31. Irodalmi vendége volt Kolozsvárnak, költő és kulturpolitikus. Magyarországról jött erdélyi íróbarátait meglátogatni. Ahogy a beszélgetésből kivettem, nem puszta rokonszenvi és udvariassági látogatás volt ez. Téréi Kuthy Sándor a vendég, akinek nevével a Nyugat olvasói többször találkoztak. Terei Sándor a költő az 1910-es évek halkszavú, bensőséges lírájú parnassien poétája. Erdélyi látogatásával kapcsolatban minket nem a költő érdekel. A mi szemszögünkből Tereiben a kulturpolitikus az alanya cikkünknek, mert az anyaországból hozzánk jött vendég kultúrvonatkozásaiban találozik az erdélyi urbánus kultúra összefüggéseivel. Annyit már tudtam róla, hogy a magyarországi vidéki városok kultúrszövetségének igazgatója. Ez az intézmény Kleibelsberg Kunó egyik alkotása. Hogy mi a célja és rendeltetése, azt elmondatjuk Bragával Tőreivel. A „cívis urak“ városának fügyésze Ennek a költő-kulturpolitikusnak a megjelenésében nincs semmi feltűnő. Szerény, sőt inkább jelentéktelen az exteriőrje. Ennyit az „ember“ külső körülményeiről ( Lássuk, mi érdekeset és tanulságosokat hozhat nekünk, erdélyieknek a belső valója A kultúra decentralizációja ! — Mi a célja és hivatása a magyarországi városok kulturszövetségének ? —1 Ez volt az első kérdésünk. Térés halkan és szerényen válaszol. A vidéki városok kulturszövetségeinek gondolata Debrecenből indult ki. Ehhez a gondolathoz elsősorban az egyetemi városok, Szeged és Pécs csatlakoztak Ez érthető is. Aminthogy érthető, hogy Debrecenben sarjadt ki a kulturösszefogás gondolata, amelynek tartalmát egyszóban foglalhatom össze: decentralizá- Éreztük, hogy a kulturközpont, Budapest mellett teljesen elhanyagolt mosodái vagyunk az országnak. Egyetemi városok az avantgardisták - Hogy miért indult el a mozgalom Debrecenből? Természetes adottságok döntötték ezt el. Debrecenben volt a legrégibb könyvnyomtató műhely. Jogakadémiája és techológiája korban és színvonalban egyivású volt a budapestivel. két másik egyetemi város szintén a századok mélyébe nyúló műveltségi tradíciókkal dicsekedhetik. Szegednek például s már a XVII. században „zenetanodája“ íróit. Pécsnek, Nagy Lajos korában egyeteme. Ez a szerencsésen szövetkezett kulturális hármasszövetség kapcsolta be és organizálta a többi városokat, sőt kisebb községeket is a decentralizáció egységes gondolatába. Térés szinte olvas a gondolataimban, m ért minden kérdés nélkül ezekkel tel mondanivalóinak irányából. Politikamentes kulturszövetséget Erdélyben • Nem gondolja, hogy a példa Önöknél, Erdélyieknél is követésre méltó, sőt sorsszerűen szükséges. Nézetem szerint Innen kell kiindulnia Kolozsvárról. A nagy, illetve országos politikának, a szó parlamenti értelmében ehhez nincs soköze. Sőt talán jobb is, ha nem hivatalosan indítják be a kulturszervezkedést. Őt Erdélyben is így nevezném el: élére állana s ehhez a nagystílű építőmunkához segítségül kell hívni az itt élő egész magyar társadamat. Tudom, hogy a mecénások kihaltak. Kihaltak és leszegényedtek. Állami támogatásra számítani nem lehet, de ha minden magyar ember Romániában filléreivel mecénásává válna ennek a nagy ügynek, csodákat tudnának produkálni. A város és falu magyarságának egy testvéri vérkeringése indulna meg s a haladó tagok a magyar műveltség piros vértestecskéivel felszaporodva, új, virulens életet kezdenének. Elmondom, hogyan csináltuk mi ezt az elhanyagolt Alföldön. — Az alföldi városok elhanyagoltsága nem mai keletű. Az önök városai: Nagyvárad, Arad, Temesvár, de főleg Kolozsvár, már békében is kegyeltebb részei voltak a történelmi Magyarországnak, mint az alföldi városok. Ez szántszándékos politika volt, amelynek elődje a régi nemzetiségi politika taktikájában rejlett. A mi városaink ezzel szemben a porban és sárban elsüllyedtek. Ma már ott tartunk, hogy minden magyar város és köz — Csak egy dologra utalok. A múlt évben, a mi példánkon felbuzdulva megalakult a kulturális egyesületek szövetsége. Ennek a programja többek között minden évben tíz magyar író könyvének kiadása. És pedig tíz olyan tehetséges magyar író művének, akik eddig még egyáltalában nem juthattak szóhoz. És tudja-e mi adott erre példát? Egy száz év előtti kulutresemény, amely éppen itt játszódott le Kolozsváron, így történt: — 1833-ban, tehát száz évvel ezelőtt, tizenkét különböző erdélyi városban és kastélyban lakó mágnás elhatározta, hogy az felparlagiasodott magyar nyelv és tudomány művelésére lapot alapít, amelyet négy éven keresztül kötelezően finanszíroz. Így teremtődött meg az Erdélyi Magyar Híradó, amelyre a tizenkét fég, számszerint huszonhatan, tagja a kulturszövetségnek. • De nehogy azt higyje, hogy ez csak „kultúra füzértánccal“, bankettekkel, vagy egy-egy „aranytollú főjegyző úr“ irodalmi kacérkodásával. Nem. Mi komoly és szívós felfedező és nyomozó munkát végzünk az eddig hallgatásba merülő, visszhangtalan szavú tehetségek után. — Bekapcsoltuk munkánkba az egyetemeket. Vidéki egyetemeink tanárai tervszerűen látogatják meg a városokat és falvakat, ahol szabadegyetemek előadásaival programmszerűen építik ki a korszerű műveltség sáncait. Kiállításokat rendeznek s ezáltal felébresztik és egyúttal anyagilag is istápolják a magyar képzőművészet iránti érdeklődést. Városról-városra minden évben másutt és másutt kongresszusokat rendezünk. A magyar műveltség belső népvándorlásának nevezhetném ezt a termékeny mozgalmat. Ismét csak azt mondhatom: milyen szép, okos és szükséges dolog lenne az erdélyi magyaroknak ezt leutánozni. — Az önök munkájának — szakítottam félbe Tereit — van-e reális, kézzelfogható eredménye? Aapító négyezer forint deficit megtérítésére kötelezte magát. Ha száz évvel ezelőtt felbuzoghatott Erdély talajából a magyar műveltség megmentésének gondolata, száz év után éppen ideje, hogy e tizenkét úr egyéni febuzdulását egész Erdély magyar tömegei példát követően utánozzák. — Vegye ön az én látogatásomat akként, hogy ennek a gondolatnak elhintésére jöttem Erdélybe. — De van más realitása is a kulturszövetség eddigi működésének. Ez arra vonatkozik, hogy a nemzeti művelődés autarchiáját ki akarjuk szélesíteni határonnali horizontokra. Reális javaslattal fordultunk a kormányhoz. És azoknak, akik egalább egy hétig akarnak külföldre — -í- 1 / -i-« — — 1 w* -r-a xr O ű' 1 T O r\dl a \ 1* ri fi a A száz év előtti kolozsvári példa a jeleire kel Erdélyi városok magyar kultúrszövetsége. Íróknak és művészeknek kell a mozgalom Dr*. Ruse I. Iittas Párizsban specializált orvosnő, a kolozsvári egyetsns v. tanárnegéöe Rendel: Bukarestben Bulev. Maria 118 bis alatt (15-ös villamos, 12, 13, 16 autóbusz) d. e. 8—10-ig és d. e. 3—6-ig Csecsesnfi- is gyermekbetegségek speciális kezelése, belgyógyászati kezelés. Sfeselénysersw betegeknek hétfőn «Célnton iSfitalai* retadtelffea;. m. e. Önbetörtó, mint erkölcsi alibi Csíkszereda, október 30. Néhány nappal ezelőtt — amint azt már megírtuk — ismeretlen tettesek behatoltak a Jánosi Testvérek gyergyóujfalusi szatócsüzletébe és 15 ezer lej értékű ékszert elloptak. Ugyanazon éjjel Sólyom Ágoston gazdához is betörtek, ahonnan készpénz és ruhaneműekben 7 ezer lej értéket vittek magukkal. A bevezetett csendőrségi nyomozás során nem várt, de a mai időket szerfölött jellemző fordulatot vett a betörés históriája. A Csíkszeredai szárnyparancsnokságra érkezett hivatalos csendőrségi jelentés szerint kétségtelen megállapítást nyert, hogy a nagyszabású betörést Sólyom Ágoston gazda hajtotta végre. Rongyokba öltözött, arcát megfelelő festék segítségével eltorzította s a Jánosi Testvéreknél végrehajtott sikeres betörés után, önmagát fosztotta ki, hogy a nyomozó hatóságokat ily módon félrevezesse. Úgy gondolta, hogy senki sem keresi személyében a bűnöst, ha ő maga is károsként jelentkezik s világosan igazolja a betörők munkáját. Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban. . Arad közönsége nem akar színpártolni. U 99* Az aradi színiévad megkezdése egyre késik. A színtársulat már meg van szervezve és bátran mondhatjuk, hogy nagyon jó együttest állítottak idén Aradon a magyar színjátszás szolgálatába. És mégis az a helyzet, hogy a szezonnyitást egyre halogatni kell, mert, sajnos, nem sok reménnyel kecsegtet az új színiévad. És ezúttal ennek a reménytelenségnek ez idő szerint kizárólag Arad társadalma az oka. Nagy hévvel, nagy lendülettel megindult Aradon egy „színházmentő“ akció, még akkor, amikor az aradi színjátszási koncesszió kiadása aktualitást nyert, azonban, sajnos, már akkor félni kellett attól, hogy ez az akció csak szalmaláng fellobbanással kapott életre. És az aggodalom nem volt alaptalan: a színházmentő bizottság albizottságokat delegált, ülésezett, — á Ió Népszövetség, — de nem csinált semmit. Amikor aztuán már egészen égetővé vált az aradi közönségnek a szinpártolás számára való beszervezése, akkor a szinpártolók egy szervező-propaganda bizottságot delegáltak, amelybe számos agilisnak ismert, lelkesnek tudott személyiséget, — főképpen nőket, — választottak be. A bizottság azonban csak megválasztatott, de már születésekor halott volt A „megválasztottak“ úgy látszik, nem kértek a „megtiszteltetésből“, mert egymás után mondották le a propagandabizottság tagságát. Ki ezért, ki azért, — kifogás mindenkor akad, — de végeredményében valamennyi választott tag lemondott és most az a helyzet, hogy a bizottság jelenleg mindössze ifj. Szendrey Mihályból és Salgó Pál hírlapíróból áll. Illetve dehogy is áll. A propaganda bizottság és vele együtt, ha a helyzet nem változik, az egész aradi színjátszás ezzel a megalakult, de meg nem született bizottsággal bukik . „ . B 1933 november 1. lő vízumjuk ne legyen több í pengőnél. Kérésünket teljesítették is. Kultúra és Hortobágy — Beszéljen nekünk valamit az Önök Debrecenjéről is. Mi a titka például Debrecen idegenforgalma fellendülésének? — __Tény, hogy Debrecennek aránylag legalább is olyan idegenforgalma van, mint Budapestnek. Hogyan csináljuk ezt? Az amerikai, az angol, olasz, vagy svéd turistát először végigkalauzoljuk a nagy erdők csodálatos látnivalóin. Az egyetemeinken. A kulturalkotásainkon keresztül mutatjuk be európai nívónk látható jeleit. Azután kivisszük a Hortobágyra őket. Hogy mi a Hortobágy? Negyvenezer hold sík terület olyan levegővel, amilyenhez hasonló káprázata egyetlenegy európai területrésznek sincsen. Egyéni színe és íze van itt mindennek. — És mi van a krematóriummal? ■— Meg van, de még nem működik. A kicsit nem engedi. Dacára annak, hogy annak idején a magyar kormány hozzájárult az építés engedélyezéséhez. Nem is lehetett megakadályozni ezt, aminthogy tulajdonképpen a működését sem lehet, mert nincs erre semmi tételes törvény. Talán ide is átcsapott azoknak a nyilatkozatoknak és különböző felekezetű püspököknek nyilatkozatháborúja, amely a debreceni krematórium körül kavargott? Most arról van szó, hogy a krematórium esetleg magántulajdonban kezdje meg működését. Hogy ez mennyire aktuális, mi sem bizonyítja jobban, minthogy Debrecen városához több erdélyi család fordult, és pedig ezek között több katholikus is, akik halottaikat a debreceni krematóriumban akarták elhamvasztani. Fel kell hasogatni az erdélyi ha 1musz parlagát! ■— De ne fejezzük be krematóriummal a beszélgetésünket, amikor termékeny életlehetőségekkel kezdettük. Nem a temetők gondolatával, hanem életet teremtő maghintés lelkességével jöttem ide, mert a testvéri együttérzés vérségi azonosságán keresztül azt szeretnék és azt iénjük önöknek, hogy az erdélyi humusz parlagát fel kell hasogatni, falunak és városénak egy gondolatban kell összefogni: a magyar művelődés olyan céltudatos kiépítésével, amely az európai kultúra békeszimfóniájában egyéni szólamával hívja fel a népek figyelmét. — Aranyérnél és az evvel járó béldugulás repedés, kelés, gyakori vizelési inger, derékfájás, mellszorulás, szívdobogás és szédülési rohamoknál a természetes „Ferenc József”” keserűviz használata kellemes megkönnyebbülést eredményez. INDISZKRÉCIÓ A pályaudvaron csinos fiatal leány szólítja meg a vasúti tisztviselőt: — Melyik vonat megy Bécsbe? A vőlegényemnek szeretnék még valamit sürgősen mondani. •— Második vagy harmadik osztályon utazik? — kérdezi a tisztviselő. A fiatal hölgy méltatlankodva ráförmed a vasutasra: — Mi köze önnek ahhoz, hogy hányadikban utazik. (Lustige) Prot Dr. WILHELM STEKEL I MODEIN HÁZASSÁG Fordította és jegyzetekkel «Háttal Dr. GARTNER Pál idegarra. Kivonat & mű tartalomjegyzékéből: A házasság formai alakulásai. — A feleség felszabadítása. — Az otthon érzése a boldog házasság alapja. — Lelki szerelem: A szerelem alkotó részei — A mintaházasság követelményei. — A szerelem kikristályosodása. — Csalódott szerelmesek házassága. —■ Meddig mehet az őszinteség házastársak között? — A házibarát — A monogámia a kulturember ideális célja. — A nemek teljes egyenjorgúsága. — A próbaházasság és meghatározott időtartalmú házasság képtelenség. — A lakásínség káros befolyása. — Az anyósprobléma. — Születések korlátozása. » — A nevelés reformja a házasság legmegfelelőbb előkészítése. — A jövő házasságának normája: mindent átfogó, megértő, megbocsátó, fölfelé törekvő szerelem. Kapható a BRASSÓI LAPOK Ara 90 lej.