Californiai Magyarság, 1961 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1961-04-14 / 15. szám

6-ik oldal CALIFORNIA­ MAGYARSÁG No. 15 — 1961 április 14 Lélekrablás Estebéd után kiültek a ház elé a holdat nézni. A délutáni szellő széllé növekedett és megzúgatta a fákat. Berta néni, aki minden szívóssága mellett is oly törékeny volt, mint a megrepedt pohár, egy nagy kendőt borított Hajnalka vállára, de maga óvatosan vissza­ment a házba. A fiatalok magukra maradtak. — Mire gondol? — kérdezte jó idő múl­va Sárkány. —­ Semmire, — azaz mindenre! — vála­szolta halkan a leány. Sárkány egyszerre a kezében érezte Haj­nalka kis kezét. Nem tudta, hogy ő kereste-e meg a leány kendője alatt, vagy az maga nyúj­totta oda neki. — Tudja, Hajnal, hogy sajnálom magát? öreg férjet kap! A leány elmosolyodott és hízelegve Sár­kány vállához dörzsölte az arcát. Sárkány ma­ga is nevetett. Nem beszélt őszintén. Ha húsz esztendővel idősebb volt is a menyasszonyá­nál, azért még nem volt oka és alkalma, hogy idős embernek higyje magát. Amivel nekiin­dult az élet útjának, azt még mind magával hordta, útközben nem veszített el semmit a podgyászából, csak gazdagodott. Majd abbahagyta a nevetést és egyszerre komoly hangon beszélt a leányhoz. — Amit most mondok, Hajnalka, az nem tréfa. Azt akarom, hogy légy tisztában a jö­­vőddel. A házasság két ember szerződése az e­­setre. Elmondom, hogy mit nyújthatok neked és elmondom, hogy mit várok tőled. Figyelsz a szavamra? — Figyelek, — szólt komolyan a leány. — Nem szeretném, ha azt hinnéd, hogy az életed mellettem merő boldogság lesz. Azt a­­karom, hogy láss világosan. Értsed meg ideje­korán, hogy el kell készülnöd a lemondásra, a hétköznapi gondok elviselésére, untató, ha nem is súlyos kötelességek teljesítésére. Ma­gam nem fogok már megváltozni. Ha ellenté­tek merülnek föl közöttünk, akkor neked kell hozzám alkalmazkodnod. Én nem fiatalodha­­tom hozzád, neked kell hozzám öregedned. Én nem fogok házat vinni. Nem szeretem az úgy­nevezett divathölgyeket és nem akarom, hogy a nőm szerepet vigyen a társaságban. Ha föl­­veszed a Sárkány Józsefné nevét, lemondasz a magad egyéniségéről. Te a feleségem vagy, a­­zonkívül semmi. Én az urad vagyok, de azon­kívül egyéb is vagyok. Az életem útja ki van jelölve, arról nem térek le egy lépésnyire sem a te kedvedért sem, édesem. Sokkal többet vá­rok tőled, mint amennyit nyújthatok; ez nyil­ván igazságtalanság, de csak addig, amíg ön­ként alá nem veted magadat neki. És végül még egyet! Én nem vagyok féltékeny természe­tű ember. Vétenék mind a kettőnk ellen, ha el tudnám képzelni, hogy te valaha okot adhat­nál nekem a féltékenységre. Most nincs is szó a féltékenységről. Bizonyos dolgokban azon­ban nagyon büszke, vagy ha úgy tetszik, hiú vagyok. A nőnek, aki az én nevemet viseli, ki­rályi trónuson kell ülnie a férfiak feje fölött. Oly magasságban, ahová nem férkőzhetik e­­gyetlen tiszteletlen gondolat sem. Neked soha érts meg jól! sohasem szabad leszállnod a ma­gasságodból, tréfából sem; álarcosan sem; a nevednek, Sárkány Józsefné nevének, oly tisz­tán és kevélyen kell ragyognia, mint a drága­kőnek. Megértettél? — Megértettem! — szólt szilárd hangon Hajnalka. — Királyné leszek minden férfi szá­mára, cseléded csak neked. És tudod, hogy minő boldogságról álmodom esztendők óta? Ha elvihetnél egy puszta helyre, ahol nem lát­­nék senkit és semmit, csak téged... A felindulás elfolytatta a szavát. Elkez­dett sírni. Sárkány meghatottan hozzáhajolt, hogy megcsókolja a szemét. A szeme helyett azonban a leány kínálkozó száját érte. Egy iz­zó, hosszú és szomjas csók zárta le ajkát, soké­ves titkos leányálmok megvalósulása. Ezzel a csókkal Sárkány egyszerre megtalálta az átme­netet a családfő szerepéből a szerelmesébe. Két év múlt, hogy Sárkány megházaso­dott. A házasok Budapesten laktak, Sárkány régi szállásán. A legénytanya fölött megürese­dett egy másodemeleti lakás, azt kibérelték és csigalépcsővel összekötötték az első emelettel. Ott fenn volt a fiatalasszony lakása. Sárkány HERCZEG FERENC REGÉNYE 13 maga rendezte be, könnyed bútorokkal, derült színekkel. A szokatlan beosztás első naptól kezdve kellemesnek és célszerűnek bizonyult. Az első emeleten minden a régiben maradha­tott. Sárkány ott dolgozhatott az ő megszokott bútorai és kedves könyvei közepett. Munka közben is ott tudta a feje fölött a virágos és ra­gyogó asszonyfészket, mint a hivő mohamme­­dán a maga paradicsomát, küzdelmeinek és gondjainak bérét. Még szimbólumnak is ked­ves volt. Ha beleunt és belefáradt a munkájá­ba, egy ötméteres csigalépcsőt kellett csak megmásznia, hogy egy más, szebb és boldo­gabb otthonban találja magát. A fakó goblin­­falak, a komor és tömör tölgyfa-bútorok kere­te után selyemkárpitok, csipkefüggönyök és aranyos rokokó-bútorok között találta magát. A sok száraz, kellemetlen és nagyképű férfit, akivel odalenn kötelességszerűen értekeznie kellett, elfeledtett vele odafenn a mosolygó, szelíd és szerelmes asszony. Sárkány másfél esztendő óta megint or­szággyűlési képviselő volt. Egyik határszéli kerület tüntette ki a bizalmával, amely biza­lom ellenértékét bankjegyek formájában kel­lett a lelkes vidéki pártvezetők tenyerébe le­olvasnia. Maga a vásár cinikus ténye nem is bántotta annyira, mint az a körülmény, hogy ráadásul még meg is kelell szorítania az alku­szok kezét. A bukott ellen jelölt­je, aki őt em­berkereskedőnek nevezte, maga nem adott készpénzt a választóinak, hanem e helyett föld­osztást ígért a fiataloknak és állami nyugdíjat az öreg parasztoknak, ő nem készpénzzel, ha­nem hamis bankóval igyekezett vesztegetni. Hogy Sárkány ilyen körülmények között mégis mandátum után törekedett, annak meg­volt a maga különös oka. Nem voltak úgyne­vezett politikai ambíciói, de voltak tervei. A munkája, amelyet bizalmasai félig tréfásan “a nagy mukának” szoktak nevezni, papíron immár elkészült. Hogy valóvá váljon, ki kel­lett vele lépnie a fórumra. Mi volt Sárkány “nagy munkája”? Ki­dolgozott egy tervet, a­­melynek ötlete évtizedek óta ott kísértett az or­szág köztudatában, elérhetetlen délibábként, amelyről sokat beszéltek, és amelyet jóformán elkoptattak, mielőtt még komolyan foglalkoz­­tak volna vele, kidolgozta az Alföld öntöző csa­tornarendszerének tervét. Sárkány mint mérnök, szakmájának leg­jelesebbjei közé tartozott, akik tudásukkal a nagy alkotók fantáziáját egyesítik. Mialatt po­litikai barátai meddő és sivár szóharcokat vív­tak a hatalomért, azalatt ő fanatikus szorga­lommal, minden akadályt letörő szívóssággal és egyre fokozódó szenvedéllyel mélyedt bele óriás munkájába. A hónapok és esztendők, a­­melyeket az Alföldön utazva és Íróasztala mel­lett ülve eltöltött, már megjutalmazták a fá­radozásáért, mert megismertették vele a leg­nagyobb élvezetet, amely halandó embereknek adatott: az alkotás élvezetét. A terv végül el­készült minden aprólékos részletével együtt és Sárkány tudta, hogy az idő, amely az első kapavágásig el fog múlni, ránézve a nagy meg­próbáltatások ideje lesz. Eddigelé számokkal kellett csak harcolnia, azok pedig hatalmas, de becsületes ellenfelek: a jövőben emberek­kel lesz dolga, hozzá még politikusokkal. Ő százszor átvizsgálta munkáját és föltette volna rá az életét, hogy az minden aprólékos részle­tében megdönthetetlen. Rendületlenül hitt a messzire menő következtetésekben is, amelye­ket tételeiből levont. Ha megvalósul a terve, akkor megváltozik az egész ország arculat­a. Néhány százmilliónyi beruházás több milliárd­­dal fogja gazdagítani a nemzet vagyonát. Politikai körökben nem igen gyújtott az ötlet. A gondolatot nem lehetett a napi politi­ka javára kamatoztatni és azért közömbösen is hagyta a napi politikusokat. Némelyek titok­ban sznobnak nevezték Sárkányt és valóság­gal mulatságosnak találták, hogy minden kép­viselőházi fölszólalása alkalmából, okkal vagy ok nélkül, mindig csak rátér a maga rögesz­méjére. Mások, akiket beavatott terveinek részleteibe, megcsodálták a munka merészsé­gét, de tiszteletreméltó különcködésnél egye­bet ők sem láttak benne. A terv szép, de most nem időszerű. Sárkány pedig nagyeszű emb­er, de nem gyakorlati, politikus. A politizáló tömeg tisztelgett a zászlója előtt, de senki sem szegő­dött a szolgálatába. (folytatjuk) ›$­ * ‹£ fr ‡‚ fr «fr * fr »­ ­ &M + +****+1‚* + +**** + * + ****‡++*+****+*** + ******+**‚‡* A MAGYAR FONOGRÁF LE­­MEZEK TARHÁZA, AHOL MINDEN JÓL ISMERT MA­­GYAR NÓTA, OPERETT ÉS OPERA LEMEZEK KAPHA­TÓK 12 inchs Long Playing Törhetetlen magyar lemezek kaphatók: $4.95 HSP-1001 VINCE ATTILA LEGSZEBB NÓTÁI Nem tudom és életemet hol rontot­tam én el . . . Sándor - Kellér Szidnak engem az emberek . . . Balázs­­ Antal Átmennék én a Tiszán ladikon . . . Népdal. Egy cica, két cica . . . Népdal Néha-néha visszajönnek a tavaszi ál­mok . . . Hetényi-Békeffy Gyere velem az erdőbe . . . Balázs-Baghy Volt nékem egy fehérszárnyu bóbitás galambom . . . Eisemannt-Huszky Nagy baja van a szivemnek . . . Népdal Kis szekeres, nagy szekeres . . . Népdal Hej fellegek, fellegek . . . Buday-Babay HLP- 1208 GYÖNGYSZEMEK A MAGYAR ZENE KINCSESHÁZÁBÓL Szózat: Mezey Zsigmond Magyar Miatyánk: Mezei Zsigmond Himnusz: Mezey Zsigmond Magyar Hiszekegy: Mezey Zs. Rákóczi megtérése: Udvardy Tibor Rákóczi Induló: Operaházi Zenekar Kovics Mária, Szabó Miklós Késő asz van: Udvardy Tibor János Vitéz — Egy rózsaszál: Cse­­lényi József János Vitéz — A fuszulyka szára Gül Baba — Darumadár: Cselényi J. Csínom Palkó — Jó éjszakát: Gyur- Kék tó: Cselényi József Magyar Vigjáték Nyitány HLP - 1209 NÉPDALOK A pécskai cigánysoron: Boros Jolán írom e levelem Balogh Máriának: A virágnak megtiltani nem lehet: Vörös Sári Megállók a keresztútnál: Solti Károly Asszony lesz a lányból: Szalai László Azért csillag, hogy ragyogjon: Boros Jolán Gábor Áron Induló: Melis György Édesanyám is volt nekem: Szalai Itt hagyom a falatokat: Szalai László Palló Imre Nem tudom, hogy szeretem-e: Vörös Sári Ne gyónj nekem: Vörös Sári László Egy csillag se ragyog: Vörös Sári Styriában, Ajk faluban mi történt: Tekeres Sándor HLP - 1210 CSELÉNYI JÓZSEF legszebb nótái Valahol a néma csendben Én, a pásztorok királya Én vagyok a bojtár gyerek Eltörött az ezüsthangú tilinkám A becsalt csárda fala Te akartad, hogy így legyen Két nap óta a korcsmában Badacsonyi kéknyelű A templomba vasárnap se mentem Édesanyám kösse fel a kendőt a fe­jére Ne menj rózsám, a tarlóra Befújta az utat a hó A süvegem — Zene, zene Béka, béka, zöld béka, brekeke. HLP - 1211 BUDAPESTI ÉJSZAKÁK Álmaimban látlak én: Ferrari Viola Arrividerci Roma: Breitner János Egyszer ha éltél már Pesten: Putnoki Gábor Beszélni a szerelemről: Ákos Stefi Kiskacsa fürdik: Zentay Anna, Rá­­tonyi Róbert Van, aki vár: Csákányi László Lehoznám néked a csillagokat: Hon­­thy, Boksay Nincs szabály: Csákányi László ’ Ha ismerősök beszélnek rólad: Nagy­kovácsi I. Van egy remek ötletem: Rátonyi . Lehet könny nélkül sírni: Honthy Hanna Egy kis május: Rafael Márta. HLP - 1207 HÍRES OPERETTEK Legénybucsu — Mi kell, szivem, mi kell: Szabó Miklós Luxemburg Grófja — Gyerünk tubi­­cám: Német M. és Kishegyi Á. Vig Özvegy — Vilja, oh Vilja: Ne­­ményi Lili Frederika — Oh lányka, oh lányka: Udvardy Tibor Mosoly országa — Tea duett: Ud­vardy Tibor, Neményi Lili Cornevillei harangok — Bejártam két­szer a világot: Nagypál László Csárdáskirálynő — Álom, álom: Mátray Ferenc, Vámos Ágnes Leányvásár — Ha lennék egy lány­kának édes: Baksay Árpád, Gyenes Magda HLP - 1215 BUDAPESTI SLÁGEREK Parlez mois d'amour: Hollós Ilona Éjjel az omnibusz tetején: Zentay, Rátonyi Az első perc a döntő: Hollós Ilona Fa, fa: Vámosi János Az égő hald: Zérey Márta Csak egy szál ibolyát: Vámosi János Budapest: Putnoky Gábor Csacsi szerenád: Záray Márta Vigyázz, a boldogság drága kincs: Vámosi János Lehet, hogy más tetszik: Záray M. Voltam király: Fekete Pál Lesz, ahogy lesz: Hollós Ilona Az első hóvirág: Vámosi János. HLP-1212 HÍRES OPERA RÉSZLETEK Bánk Bán — Szegény, szegény Ma­gyar Hazám: Simándy József, Rad­­nai György Bánk Bán — Pártütés és Románc: Simándy József, Fodor János, Melis György Parasztbecsület —— Búcsú az Anyá­tól: Simándy József Don Carlos — Sohasem szeretett: Székely Mihály Aida — A sziklasírban: Simándy József, Delly Rózsi, Czanik Zsófia Fidelio — A pénz, a pénz: Székely Mihály. HLP - 1213 A LEGÚJABB TÁNC SLÁGEREK Csak egy kis emlék: Ákos Stefi Brazil: Ákos Stefi Mindenkit elfelednek egyszer: Breit­ner János Rumba negra: Ákos Stefi Várlak én: Vámosi János Csodálatos mambó: Martiny együttes Noé: Putnoky Gábor Csokoládé: Ákos Stefi Afrika: Harsányi Együttes Sanremói tavasz: Vámosi János és a Mosoly együttes Milyen gyorsan fut a felhő: Hollós Ilona Itt a Rocky: Martiny Együttes: HLP - 1214 RÉGI OPERETTEK Cigányprímás — Haccacáré: Zentay Kishegyi Cigánybáró — Harci dal: Fekete Pál Cigányszerelem — Csókban van: Szabó, Háry Denevér — Igyál kincsem: Udvardy, Raskó Aranymadár — Párisban huncut: Zentay Anna Lili bárónő — Tündérkirálynőm: Szabó, Raskó Varázskeringő — Csak párosan szép az élet: Udvardy Tibor, Vámos Ágnes Bajadér — Nagy egyveleg és Haj­­mási Péter: Honthy Hanna Mágnás Miska — Hopsza Sári: Zen­tay, Kishegyi Csókos asszony — Asszony, asszony: Baksay Árpád. Vidékre 6-nál kevesebbet nem szállítunk HUNGARIAN MUSIC and GIFTS 2052 So. Hobart Blvd., L.A. 18, Calif. Mielőtt hozzánk jönne, telefonáljon: REpublic 3-0938

Next