Cegléd, 1945. július-december (1. évfolyam, 20-46. szám)
1945-07-01 / 20. szám
2. Oldal. mert, s azt mondottuk, ma békejobbunkat nyújtjuk mindenki felé... aki velünk együtt dolgozni akar, de aki azt nem fogadja el, vagy visszaél vele, azt eltiporjuk. Eltiporja a fiatal és gyönge hangú de a népre, a dolgozók millióira épült demokrácia. Reméljük, hogy a másodszori figyelmeztetésre megjön az eszük és végre munkához látnak azok is, akiknek köszönhetők a tűrhetetlen árak, a közélet és a munkák elposványosítása és a béke napjainak keserűvététele. Vagy félreállnak önmaguktól, amíg mi félre nem állítjuk őkat. Réthfy Mmi Seglét a Múlt vasárnap tartotta meg a Szociáldemokrata Párt ceglédi szervezete ezévi első nagygyűlését, melyen Kéthy Anna és Selig Imre nemzetgyűlési képviselők beszéltek az összegyűlt közönséghez. Az ünnepélyesen feldíszített Szabadság téren már a kora délutáni órákban gyülekezőket a tűzoltózenekar térzenéje szórakoztatta. 5 órakor nyitotta meg Pintér Miklós elnök a gyűlést, melynek első szónoka Kéthly Anna volt. Mindvégig élvezetes, lebilincselő és közvetlen hangú beszédét a közönség — amelynek soraiban minden demokratikus párt nagy létszámmal képviselve volt — feszült figyelemmel hallgatta végig. Kéthly beszélt a rendszerről, mely az országot a mai súlyos helyzetbe sodorta, felvázolta a kibontakozás és demokratikus átalakulás útját. Ismertette a Szociáldemokrata Párt 70 éves múltját, programjaját és célkitűzéseit, mely a boldogabb jövő felé vezet. Beszélt külpolitikai helyzetünkről, a belső erőviszonyokról és a demokratikus együttműködésről. Hangoztatta, hogy politizálni nemi jogunk, de kötelességünk Találó hasonlatai, közvetlen kifejezésmódja biztosította Kéthly Anna számára azt, hogy mondanivalóit a közönség nem csak hallgatta, de meg is szívlelte.. Utána Szélig Imre, a Pestmegyei Földbirtokrendező Tanács elnöke beszélt és hívta fel az egybegyűlteket a demokratikus együttműködésre. Este, a Szociáldemokrata Párt vacsoráján az öt demokratikus párt vezetői bizonyságot tettek arról, hogy a pártközi együttműködés Cegléden nem tartozik a megoldhatatlan feladatok közé. az olvasó messzul.... A múlt év őszén ismeretlen tettesek kerékpáromat elvitték a benne lévő igazolvánnyal és bejelentőlappal együtt. Mostanában sok újrafestett és javított kerékpár szalad a városban, amelyek közül egyikben sajátomat véltem felismerni. Miután azonban, bizonyítékom nem volt, a rendőrséghez fordultam, ahol az u. n. kerékpárbejelentőben, másolatot kértem régi kerékpáromról. Tudvalevő, hogy néhány év előtt minden kerékpárt be kellett jelenteni, a gyári szám feltüntetésével. Az ott szolgálatot teljesítő rendőr kereken elutasított azzal, hogy másolatot nem adnak. Történetesen ottlétem alatt megjelent egy polgártársam, akinek kerékpárja meg van, csupán az igazolványa veszett el és ennek kiállítását kérte. Két tanúval igazolta, hogy a kerékpár az övé és az írást azonnal megkapta. Kissé furcsa az ilyen elintézés, mert két tanút szerezni a legkönnyebb, különösen akkor, amikor a rendőrség meg sem vizsgálja kik a tanúk ? Méltányos és jogos-e az szerkesztő úr, hogy az, aki elcipel magával két tanút, az igazolványt kap,, akinek pedig a tulajdonjoga a gyári szám alapján kétségtelen, merev elutasításban részesül? Kérem a rendőrség hivatalos állásfoglalását. Tisztelettel: Kovács László, XII. 971. CEGLÉD A Szabad Szó c. budapesti lap címére Lapunk június hó 17. számában a „Hírek“ rovatában közlemény jelent meg, melyben felhívtuk a Polgármester úr figyelmét a „Csendőr-térre“ és kértük a tér nevének megváltoztatását. A Szabad Szó június hó 26-án megjelent, 74. számában a „Tollheggyel“ c. rovatban közleményünk egy része szószerinti közlést nyert idézőjel, vagy a forrás megnevezése nélkül. Bántó ez a részünkre, mert egyrészt az újságírásban szokatlan a közlemények megnevezés nélküli közlése, másrészt a politikai analfabétizmust jelentené számunkra, ha saját apró szépséghibáinkat önmagunk nem látnánk meg. Ebben az esetben pedig ennek a fordítottja az igaz és a szépséghibát a Szabad Szó követte el, akor amikor nem jelölte meg közleményének eredetét. A „Cegléd“ szerkesztősége. Igazolóbizottsági határozatok Az igazoló bizottság a Cegléden szolgálatot teljesítő pénzügyőrök ügyében az alanti határozatot hozta: Sziklai Ferenc állásvesztés. Holéczi Jenő és Magyar Gábor állásvesztés, internálás, egyben ügyeiknek további kivizsgálása a Népbíróságon. Molnár Béla állásvesztés. Valamennyi pénzügyőr jogtalan eljárást tanúsított az un. zsidóvagyon leltározásánál és a zsidók összeköltöztetésénél. Harmat Antal árvaszéki tisztviselőt, mert a nyilas kormány alatt állást vállalt nyugdíjazásra ítélték. Dr. Osváth Gábor- a város Sztójai által kinevezett polgármesterét, állásvesztésre ítélték. Csorás Mihály levéltárost kommunisták elleni túlzó magatartásáért és antidemokratikus volta miatt állásvesztésre ítélték. Balla Endre szeszgyárvezetőt népellenes és németbarát beállítottsága miatt állásvesztésre ítélték. Dr. Szakter József állatorvos, a nyilas párt lelkes tagja, állását vesztette. Dr. Dobos Ferenc kórházi főorvos népellenes és jobboldali beállítottságú volt, állását vesztette és ügyét a Népbírósághoz tették át további kivizsgálásra. Jónás János a Nemzeti Munkaközpontban vezető volt, feddésre ítélték. A kollektivizmus szellemében. A Kommunista Párt lelkes tagjai a tisztviselőnők és tisztviselők között elindították az „Arccal a vasút felé" mozgalmat s ennek eredményeképpen f. hó 27.-én a vasútállomáson mintegy nyolcvanan jelentkeztek munkára. Őe láttuk a város és rendőrség vezetőit, tagjait, kik buzgalommal, jókedvvel végezték az önkéntes munkát, aminek erdménye az ország újjáépítésének egyik alapköve. Az önként vállalt nemes munka így elindult s reméljük, hogy a bankok, üzemek, kereskedők és más tisztviselők iscsatlakoznak a munkához, mely mindenkinek elsőrendű kötelessége, ma nemcsak a vasúton, hanem városunk rombadőlt épületein, mezőkön és hivatalokban is folytatni kell. De folytatni kell rohammunkával mindenkinek a szellemi és politikai gondolkodásában is az újjáépítés nagy művét, mert csak akkor fogjuk megbecsülni a fizikai felépítés nagy eredményét, ha szakítunk a múlt politikai és társadalmi előítéleteivel. A múlt számunkban kivonatosan és hibásan leközölt mezőgazdasági munkabér megállapítási közlemény magyarázatául közzéadjuk a jegyzőkönyvet. Jegyzőkönyv Felvétetett Cegléden a Termelési Bizottság 1945 június 16-án tartott üléséről. A 31.374 1935. F. M. számú rendelet értelmében megalakított Vármegyei Mezőgazdasági Munkabérmegállapító Bizottság mindezideig csupán a Budapest környéki munkabéreket állapította meg. Mivel az aratás itt van, a dolog sürgős, követve a szomszéd városok példáját, a Ceglédi Termelő Bizottság szükségszerű kötelességének tartja a mezőgazdasági munkabérek megállapítását, az illetékes hatóság jóváhagyásáról feltételezetten. A Bizottság a következő határozatot hozta meg: Napszám munkák díját óradíjban határozta meg. Férfi munka, hordás, kapálás 10 „ „ „ permetezés 12 „ „ „ kaszálás 15 „ Asszonymunka kötözés 8 „ „ férfiakakkal végzett nehéz munka 10 „ Gyermekmunka 14 — 17 évig 5—6 „ Napi 10 órai teljesítményen felül végzettt munkáknál a 10 órai munkán felüli résznél 25% felár fizetendő. Aratás, hordás szokásos összes munkái. I. Élelmezéssel vagy megfelelő kommandóval 12-5°/o. II. Élelmezés nélkül 14%». Szemtermést hazaszállítja a gazdi, a szalmát nem. Kukorica munka harmados, ha a gazda elveti és 2—3 szór lekapázza. A munkások kétszer kapálják, betakarítják, a szárat behordják és bekupozzák. Az 1/b rész kukoricát a gazda hazaszállítja. Kukoricaszárból nem részelnek a munkások. Napraforgó harmados. Irányadó a a kukoricára megállapított mód. Itt a cséplésnél is részt kell venni a munkásoknak. Az */b rész szemet a cséplés után, az V» rész szárat télen vagy tavasszal szállítja haza a gazda. A cséplőgéptulajdonosok és a Földmunkás Szakszervezet kiküldöttei, valamint a gazdák kiküldöttei között több ízben történt sikertelen tárgyalás után a Termelő Bizottság döntött a cséplési gép- és munkásrész kérdésében A szokásos módon elvégzett munkadíj 13%. Ebből 7°/® a munkásoké, 6°/® a géptulajdonosé. Ha a tüzelőanyagot a gazda adja, akkor 12V®. Ha a csépeltető gazdák állítják ki a szükséges munkaerőt, akkor 7°/®. Gépészt a géptulajdonos fizeti. Élelmezés jár azoknak, akik eddig is kaptak a gépelésnél élelmezést. A megállapodás jóváhagyás végett fel lett terjesztve a vármegyei Mezőgazdasági Munkabérmegállapító Bizottsághoz. FELHÍVÁS Mindazok, akik általános vagy fényfűzési forgalmi adó alá eső önálló kereseti tevékenységet folytatnak és saját számlára dolgoznak, adóköteles foglalkozásukat, annak megkezdésétől számított 15 nap alatt írásban a kecskeméti orgalmi adóhivatalhoz okvetlenül jelentsék be. Új adóköteles kereseti tevékenység kezdése alkalmával be kell jelenteni a keresetűző nevét, cégét, lakóhelyét, a kereseti tevékenység megkezdésének pontos idejét és az alkalmazottainak számát. Minden adózó június hóban elért összes forgalmi adóköteles bevételét a hó végén tartozik megállapítani és arról a következő hónap 15-ig adóbevallási ívet köteles benyújtani a kecskeméti forgalmi adóhivatalhoz. Az adóbevallási ív beküldésével egyidejűleg kell a forgalmi adóköteles bevétel után az esedékes forgalmi adót befizetni a postatakarékpénztári befizetőlap felhasználásával. Aki a felhívásnak nem tesz eleget, mulasztást követ el és pénzbüntetés alá esik. Ceglédi Forgalmi Adóhivatal. 1945. julius 1.. Miért nem alakul meg a Szovjet-Magyar művelődési egyesület ceglédi csoportja Talán kevés város van az országban, ahol a tömegek és különösen az értelmiség annyira elfogadta volna a fasiszta propaganda hírverését a szovjet rendszerről, mint épen városunk. Az országos félrevezetés által elvakított értelmiség előítéletének megszüntetését és a szovjet kultúra helyes színben való megvilágítását és megismertetését tedé ki célul a Szovjet Magyar művelődési egyesület. Ma, amikor még csak rövid idő múlott el ahhoz, hogy a szovjet kultúra valódi lényegét értelmiségünk megismerhesse, nagy és pótolhatatlan értékű munkát végezne az egyesület helyi csoportja. A kérdés azonnali napirendre tűzését és megoldását annál is inkább időszerűnek tartjuk, mert már az új iskolai év megkezdése előtt helyes képet kellene nyerni azértelmiség pedagógus részének ahhoz, hogy az új tanévben kellő megvilágításba helyezhesse növendékei előtt a Szovjetuniót. A terv január végén egy alkalommal megszületett már itt nálunk, amikor „Szovjetbarátok magyarországi egyesülete“ néven akartak néhányan egyesületet alakítani, a helyzet azonban akkor ezt még nem tette időszerűvé. Ma azonban semmi akadálya sincs, sőt parancsoló szükségesség az egyesület helyi csoportjának mielőbbi megteremte_______________________________ Munkásbiztosító rendelet Ceglédnek. A ceglédi szabad szakszervezetek ma mintegy 4500 dolgozót tartanak nyilván tagjaik sorában. Ez a hatalmas szám, amely voltaképen magában foglalja Cegléd összes dolgozóit, egészségügyileg teljesen magárahagyatóban áll. Ezek a dolgozók részben az OTI, részben a MABI, részben a Vasutas, Postás OTBA stb. biztosítottjai. Ez a kötelezettségük ma is teljesen fennáll, különösen az OTI és MABI-val szemben, mert az idetartozó dolgozók (újabban részben a munkaadók, a kollektív szerződés alapján) hatalmas járulékokat fizetnek az említett két munkásbiztosítónak. Ezzel szemben, amit kapnak a semmivel egyenlő. Még az esetleg kiállított receptet is a dolgozó saját költségén szerezheti be, mert a helybeli gygyszertárak ez ideig nem kaptak utasítást OTI vagy MABI vények elkészítésére. De ha komolyabb orvosi beavatkozást vagy állandó műszaki kezelést tenne szükségessé a dolgozó egészségi állapota, ez teljességgel megoldhatatlan helybeli rendelőintézet nélkül. , A ceglédi szabad szakszervezetek szakmaközi bizottsága a kötelékébe tartozó 4500 szakszervezeti,tag érdekében, a mai naptól kezdve harcot indít azért hogy Cegléd központi rendelőt kapjon, amely a város közegészségügyét is jelentős lépéssel vinné előbbre. Ceglédi, várós bor- és gyümölcsszeszfőzde vezetősége értesíti a városi és szőlőben lakosságot, hogy epret és eperceket, valamint barack és mindenféle hullás gyümölcsöt a legmagasabb áron átvesz. — Miért nincsen a városhára zászlódissben, mikor a győzelme® orosz csapatok bevonulnak a nagy és fénye® győzelem után, vagy talán nem érdemlik meg? De igenis megérdemlik, mert nekik köszönhetjük, hogy szabadok lehettünk és nem kell attól tartani, hogy újra a »német járomba« döntik a magyar népet. (Sz. L.) — A városházi és rendőrségi alkalmazottak szerdán és csütörtökön d. u. rohammunkán voltak a vasútállomáson. Jó és eredményes munkát végeztek.