Cegléd, 1948. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1948-01-04 / 1. szám

Prof. Rusznyák István. Orvosi számmal a Szovjetunióban című budapesti előadását a Magyar— Szovjet Művelődési Társaság ceglédi csoportja most, szombaton ismertette a Városh Háza közgyűlési termében. Szelepcsényi Imre polgármester elnöki megnyitója után az illusztris előadó-tanár akadályoztatása miatt a referens, Erdély dr. emelkedett szólásra és elöljárójában a »propaganda« fogalmát, mechanizmusát fejtegette. Hangsúlyozta, amikor egy hatalom azzal emelkedett nagyhatalommá, hogy szilárd a megfigyelése, melyet a teóriák alapján 30 éve épített, a történelem eddigi legnagyobb vihara után is állva maradt és ennek a problémának a kulcsát az az egyéniség kívánja önzetlenül és politikamentesen néhány képeslapon most bemutatni, aki a Magyar Tudományos Akadémia tagja, akinek az igazmondását a világ tudósai elismerik és fémjelzik, az, semmi esetre sem lehet propaganda. Rusznyák professzor lelkesen és színesen összefoglalt beszámolójából mindenekelőtt kicsendült az az emelkedetten barátságos vendégszeretet, mellyel a Szovjet, delegációnkat fogadta. Nyilvánvaló lett, hogy közös és egyéni programmon kívül voltak minden kíséret nélküli sétáik is a városokban, ehok környékén, amikor elmehettek oda, ahová akartak és megnézhették azt, amit kívántak. 1.Megismertük a gyermekjáték kutató intézet munkáján, a tízmillió kötetes Lenin-könyvtár gyermekolvasó termein keresztül pedagógiai rendszerüket, aminek egyik megnyilvánulása, hogy ott mér a 3—4 éves gyermekek lelke is felszabadult, gátlásnélküli. Míg nálunk egy jó tanuló nem lát más célt maga előtt, mint az értelmiségi pályát, ők a gyermekeknek hajlama és tehetsége szerint ezeregy más utat is megmutatnak. Ezt szolgálják a pionír Intézetek, ahová délutánonként, hetenként kétszer, háromszor jöhetnek el a középiskolás gyermekek közül a jó tanulók, miután a tanulással elkészültek. Itt szakszerű vezetés mellett, valódi műszerekkel, játékosan, a saját szórakoztatására, a rádió készítéstől a zene tanulásig, mindenki azt csinálhat, amit akar. A szovjetunióban tehát már a gyermekkorban indul el az az a folyamat, mely a kultúrában a mesterségeset a természetessel cseréli fel. A hallgatóság tudomásul vehette, hogy Leningrad, melyet katonaság helyett gyári munkásság védett a kilencszáz napos ostrom alatt, ma egy békésen élő város normális képét adja. Sztálingrád romjai között már gyönyörűúj épületek emelkednek, Moszkvát pedig hét millió ember lakja, helyenkénti következményes lakáshiánnyal és társbérlettel, melyen azonban tervszerű városalakítással máris javítanak. Kétszobás, fürdőszobás komplet lakásnál kisebbet nem építenek, de építenek öt és hét szobás lakásokat is, elsősorban művészek és tudósok számára, akiknek reprezentálniok kell, akik vendégeket fogadnak és megbeszéléseket is tartanak. Egyébként , az építkezéseknél jelszavuk: előbb a középületek jönnek sorra, azután a lakóházak. Ugyanez a racionális szükségleti sorrend tapasztalható a többi vonalon is. Első a termelés. A mezőgazdaságnak, a vasútnak, gyáraknak produktívaknak kell lenniök, mert a termelés biztosítja a jövőt. Az orvosi vonatkozású kérdésekben megemlítette Rusznyák István, a Szovjet elsősegély szervezetét. Ha baleset történik, telefonon jelentik a központi mentőszolgálatnak, ahol hatalmas villanytábla mutatja a falon, hogy Moszkva hét körzetében a 150 mentőautó közül hány autó vár készenlétben és hány végez mentési munkát. A telefonhívás felvevője azt is megnézi a térképen, hogy a helyhez, ahol a baleset történt, melyik körzeti állomás van a legközelebb, parkol , ott szabad készenléti autó. Ha nincs, a szomszédos körzetnek osztja ki a parancsot. Baleset esetén a telefonálástól az autó kipördüléséig legfeljebb két perc telhet el, amit szigorúan ellenőőriznek. Ennek titka, hogy az autó a mentőszolgálat kapujában várakozik úgy, hogy soffőr, ápolónő, orvos bannülnek, és csupán a központi cím leadására várnak. Páratlan tisztasági érzéküket dicséri az a gesztusuk is, hogy minden kórház, klinika, gyermekotthon, minden egészségügyi üzem, még a csokoládégyár kapujában is levették kabátjukat, elhelyezték azt egy ruhatárban és fehér köpenyt adták cserébe. Nemcsak nekik, hanem minden medikusnak és látogatónak. A csecsemőosztálynak háromszoros ablaka van a hideg ellen. Az anyák számára, akik beteg gyermekük mellett kívánnak lenni, vagy gyermeküket maguk kívánják szoptatni, külön rész van fenntartva. A kórház ruháiban járnak, teljes ellátást és fizetést nyernek. Dajkákat is alkalmaznak, ezek részben bent, részben kintlakók. Előbbi fejéért literenként 15 rubelt kap, utóbbi 35-öt. Feszült figyelemmel kísérte a hallgatóság a felsőoktatás részletes ismertetését. Sajnos, helyszűke miatt, ezekből is csak egy két adatot ismételhetünk. Az egyetemre való felvétel szigorú vizsgához kötött, kivéve azokat, akik a középiskolában érmet nyertek. A hallgatók több mint 50 százaléka nő, 60 %-ra paraszti, 20 °/o-a munkás és 20 százaléka értelmiségi származású. Első félévben minden diák ösztöndíjat kap, 400 rubelt. A további támogatás a tanulmányi eredménytől függ. Ha vizsgáit idejében teszi le, továbbra is megtartja azt, ha jó eredményt ér el, 25 százalékkal többet, a kiválóak pedig 800 rubelt vesznek fel. A hallgatók lakásért, fűtés, világítás és havi háromszoros mosással egyetemben, 11 rubelt fizetnek, a napi ebéd ára másfél rubel. Az orvosi tanfolyam elvégzése hat év, mely után nem doktori, hanem orvosi címet és egyszerű, vagy kitűnő diplomát kapnak. Az előbbi gyakorló orvossá válik és három évre köteles leszerződni vidékre. Az orvosi fizetés 800 rubelnél kezdődik. Ebből csak 230-at fordít jegyekre és 20 rubelt lakásra. Miután az orvos munkaideje négy óra, minden nehézség nélkül tud még egy állást vállalni, mint ahogy a Szovjetunióban igen ridta, hogy valakinek csak egy állása és egy fizetése legyen. Az új állásoton is járt még egy csomó jegy és jár még egy fizetés. Minden orvos számára kötelező há-1omévenként egy 3—6 hónapos továbbképzés, mely időre az orvos teljes fizetést, lakást és ellátást kap, gondoskodnak családjáról és helyettesítéséről is. A kitűnő diploriiát nyert orvosok, amennyiben tudományos munkával kívánnak foglalkozni és a doktori fokozatot óhajtják megszerezni, havi 1500 rubel fizetés mellett valamelyik intézetben aspiránsi címmel dolgoznak három évig. Sikeres szigorlat esetén kandidánssá lépnek elő, hogy doktori disszertációjukat elkészíthessék. Akinek az egyetem ezt a tudományos munkáját is elfogadja, az lesz a Szovjetunióban orvosdoktor! Tifliszben az egyetemi tanárok számára építettek egy hatalmas palotát, melyben a családosok ötszobás, a fiatalok 3—4 szobás lakást kapnak. Egy professzor havi fizetése 6000 rubel, a rektoré 14.000 rubel. A lakásért havonta 50 rubelt fizetnek, igaz, hogy a fűtés is bele van számítva. A nagy impresszió az, fejezte be nagyhatású beszámolóját a profeszszor, hogy megcsinálták a félelemnélküli életet. Nem félnek a háborútól, nem félnek a betegségtől, öregségtől, nyomorúságtól. Nem fordulhat elő az, hogyha valaki félévig beteg, annak a családja éhen hal. Nem fordulhat elő, mint itt, hogyha egy tudós elköltözik, ha feleségének el kell mennie takarítónőnek ,mert különben két gyermekének nem tud menni adni. Ez ott nem lehetséges, mert a Szovjetunióban minden férfi 60 éves korában, minden nő 55 éves korában teljes nyugdíj jogosult, de ha tovább dolgozik, akkor megkapja a teljes nyugdíját és a teljes fizetését is. A Szovjetunió Jehismegcsinálta nagykiterjedésű földjén azt, hogy az emberek nyugodtan dolgoznak és megbecsülik egymást. Az ülés Szelepcsényi Imre elnöknek a referátum hitelességét és hűségét igazoló beszédjével zárult. E lap felelős szerkesztője pedig arra kéri Rusznyák István professszor Urat, fogadja a Magyar—Szovjet Művelődési Társaság ceglédi csoportjának meleg köszönetét ama készségéért, hogy a Szovjetunióban gyűjtött megfigyelések, benyomások és feljegyzések gyűjteményének tolmácsolását városunknak engedélyezni szíves volt. CEGLÉD, 1948. január 4. 2. A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége T A C Q T C* ■'T% január hó 6-án este 7 órai kezdettel műsoros 1 C r\ " C O 1 C 1 rendez a VASUTAS OTTHONBAN Ceglédi városkórházi röntgenkészüléke van Cegléd közkerháza már a megépítés után jelentős tényezője lett a városnak. Mint a környék központi kórháza lehetővé tette, hogy a környező községek betegei könnyebben hozzájuthassanak megfelelő kórházi kezeléshez. Szerencsére a háború súlyosabb a karoikat nem okozott a kórháznak, így a felszabadulás után, — ha kisebb zökkenőkkel is — folytatni tudta munkáját. Nehézségek kétségtelenül voltak, de a kórház igazgatósága leküzdötte az akadályokat. Hiányok elhasználódás következtében vannak most is, ágynemű stb. Ezek a hiányok anyagi okokból még nem voltak pótolhatók, de ezek a hiányok nem akadályozzák a kórház munkáját. A kórház igazgatósága arra törekszik, hogy a kórházat fejlessze, hogy minél jobban megfelelhessen hivatásának. A város vezetőségének támogatásával bővült a kórház egy orr, fül, gége- és torok rendelővel, dr. Szócsányi János m. b. rendelő főorvos vezetésével, ahol a szegény betegeket, szegénységi bizonyítvány alapján teljesen ingyen kezelik, minden hétköz nap d. e. 10 és 12 óra között. A napokban adták át rendeltetésének az új röntgen készüléket. Az új készüléket, a kórház igazgatósága és a város vezetősége — ingyen tarta, megszerezni ’ a kórházszámára. A Népjóléti Minisztérium kiutalása alapján a »Siess, Adj, Segíts« szociális szervezet ajándékozta a kórháznak ezt a tökéletes legmodernebb készülékei, amiért a város nevében is őszinte köszönetet kell mondanunk a »Siess, Adj, Segíts«-nek, hogy ilyen nagy értékű ajándékot juttatott a városunk közkórházának. Ez az ajándék is igazolja azt a nagy szociális munkát, amit a »Siess, Adj, Segíts« ma az országban végez. Az új röntgen készülék a legmodernebb, nemcsak aza nagy előnye, hogy a képek világosabbak, tökéletesebbek, hanem a betegek számára sokkal kényelmesebb is, a régi gépeknél a betegeket kellett különböző helyzetekbe állítani, vagy fektetni, most a beteg nyugodtan állhat, vagy fekhet — a gépei fordítják úgy, ahogy szükséges. Bizonyos, hogyegy ilyen városnak, mint Cegléd és amilyen nagy környéke van — ez a kórház — kicsi. De úgy a város vezetősége, mint a kórház igazgatósága minden erejükkel azon dolgoznak, hogy a kórház minél előbb kibővüljön. Hiányzik a gyermekosztály is, ha még nincs, ennek csak anyagi oka van, remélhető,, hogy még a mai nehéz helyzet ellenére belátható időn belül megvalósul. Bízunk a kórház jövőjében, mert a ceglédi kórháznak jó híre van és minden adottsága, lehetősége meg van arra, hogy naggyá fejlődjön és úgy Cegléd, mint a környék megbecsült kórháza legyen. Új munkásigazolványoitól rendszeresít a MÁV 1948 január hó 4-től kezdve csak* új munkásigazolványokkal lehet utazni, melyekből két féle kerül kiadásra éspedig a fekete nyomású a »Munkáshetijegy váltására jogosító igazolvány« és a piros nyomású a »Menettérti munkásjegy váltására jogosító igazolványt. A fekete nyomású munkásigazolvány alapján hetenként egy munkás-hetijegy vagy menettérti jegyfüzet váltható, míg a piros nyomású munkásigazolvány alapján 14 napon belül egy menettérti utazásra jogosító munkásjegy vagy hétvégi menettérti munkásjegy váltható. Az új munkásigazolványok a jegypénztáraknál válthatók. Úgy a fekete, mint a piros igazolvány ára 0.80 Frt. Az igazolványokon a munkaadónak az alkalmazást igazolnia kell, ugyanott fel kelltüntetnie az OTI törzsszámát. Ugyancsak igazoltatni kell a községi elöljáróság által a helybeni lakást. A munkavállalónak egy 6x6 cm. nagyságú, hat hónapnál nem régibbi hasonló célra még nem használt arcképet kell beszereznie és a fénykép, helyére tartósan beragasztania A munkásigazolványt tekintettel arra, hogy azt az állomásnak is nyilvántartásba kell vennie, idejekorán szolgáltassabe a jegypénztárnál, az igazolvány benyújtásakor úgy az állandó, mint az ideiglenes rendőrségi lakásbejelentő lapot hozza magával, mert annak adátait is rá kell vezetnünk az igazolványokra. A bevezetett adatok helyességéért a munkaadó is anyagilag felelős!