Cegléd, 1948. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1948-07-04 / 27. szám
CEGLÉD, 1948. CENTENÁRIUMI ÉV, JULIUS 4. Ura 60 fillér IV. ÉVFOLYAM 27. SZÁM ABONY, BÉRCÉL, JÁSZKARAJENŐ, KŐCSER, TÖRTÉL HETILAPJA A nagyobb terhet a tehetősebb gazdák viseljék Az ujgaxiák először takarítanak be jobb termést, először van jelentősebb eredménye erejtékes munkájuknak. De ez a jobb termés csak arra való, hogy eleget tegyenek az állammal szemben becsületbeli kötelességüknek és egy kissé talpraálljanak. Még támogatásra és újabb jó termésre van szükségük, hogy megerősödjenek. Ezért igazságos az, hogy gyengébbek, kisebb, az erősebbek nagyobb terhet vállaljanak. Helyes intézkedése az a kormánynak, hogy a teher nagyobb felét, a nagyobb gazdákra hárítsa — a múltban fordítva volt — minél kisebb, minél szegényebb volt a paraszt, — a ráeső holdankénti teher annál nagyobb volt. A tanyai penészes földes lakásért többet fizetett, mint a nagygazdák két-három szobás egészséges lakásért. Nem beszélve a sok különféle adóról és a drága kamatról, amit a nagygazdáknak nem kellett fizetni. A múltban a kisparasztok sohasem tudták, mikor válnak földönfutóvá, sohasem tudták, hogy az olcsón elárverezett földjüket, gazdag szomszédjuk mikor ragasztja a saját földjéhez. Ez a világ elmúlt, a népi demokrácia,a Magyar Dolgozók Pártja, a parasztság hű szövetségese fog vigyázni arra, hogy a kisparasztságot ne uzsorázhassa ki senki, a becsületes parasztok feje felett ne perdülhessen meg a dob. Ott lesz állandóan mellette, támogatja szerszámmal, gépekkel, vetőmaggal, jószággal, olcsó kölcsönnel, hogy minél jobban erősödjön. Vigyáz arra, hogy a nagyobb terhet — igazságosan — azok viseljék, akik jobban bírják, mert tudják, hogy így válik valósággá a Pártnak az a jelszava: »Virágzó mezőgazdaság, jómódú parasztság!« Ceglédi birkózók nyerték , Cegléd város mindig híres volt sportjáról. Különösen úszóink és birkózóink szereztek hírnevet Kossuth városának. Az utóbbi időben már-már az a hír járta, hogy a birkózó sport városunkban hanyatlófélben van. Ezt ahiedelmet megdöntötte a vasárnap megtartott országos birkózóverseny, ahol Cegléd város birkózó csapata 11 pontos győzelemmel az az országos nagydíjat első helyre került, megnyerte a Szabadság kupát. 11 legjobb magyarországi csapat mérte öszsze erejét drámai küzdelembelétt s a ceglédi birkózó csapat győztes lett. Ilyen 90 cm-es szinezüst ötvöskezek által készített serleg még nem volt díjul kitűzve, amit a ceglédiek megnyertek. Második helyezést a VaS&B 8 ponttal vitte. Szakvélemény szerint csodálatos teljesítmény ez, a 38400 lakosú kis várostól, nem várt eredmény, amikor nagyvárosok és a főváros jól felszerelt csapatai is küzdöttek a nagydíjért. Szelepcsényi Imre polgármester a Városnak hírnevet szerzett csapat nyertesei részére ünnepséget rendeztet, amikoris méltatni fogják a győzelem kiemelkedő jelentőségét. Őszintén gratulálunk városunk birkózóinak. Impozáns záróünnepéllyel végződött a gyermekhét Ötven leánykaruhát osztott ki az MNDSz Huszonhetedikén zárult a ceglédi gyermekhét. A gyermekhét befejezésekor Vojnárovics Miklósné, aki a, ünnepi beszédet mondotta a következőképpen nyilatkozott a sajtónak: — A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége egységesen, egységes szellemben az első feladatok közé emelte a gyermek problémákat. Az idén eljutottunk addig, hogy egy egész héten át felejthetetlen élményt nyújtottunk a kicsinyeknek. A záró ünnepélyen 50 leánykaruhát osztottunk szét, melyekhez az anyagi fedezetet a műsoros estek bevételéből és a pártolió tagok adományaiból tehTI JÁRULÉKOK a további intézkedésig az Ipartestület hivatalos helyiségében is fizethetők. Új Napközi Otthon-Óvoda nyílt 'v meg a Pesti út 4 szám alatt. Minden szülő, akinek 3-6 éves gyermeke van, jelentkezzen az óvodában. Ezzel az Örömhírrel ismét igazolva látjuk a Magyar Dolgozók Pártja hirdetett programjának gyors megvalósítását. A ceglédi Hitelsszövetkezet a kisparasztság irányítása alá került Végre a kisparasztság felismerte a Hitelszövetkezet fontosságát, rájött, hogy csak úgy szolgálja az érdekeit, ha saját kezére veszi. Ltt vezetőséget választottak, amelynek a többsége kisparaszti Megkérdeztük az egyik új igazgatósági tagot, Ozsgyányi Ferencet, mi a véleménye a változásról — az eredmény később mutatkozik majd — mondotta Ozsgyányi Ferenc — egyelőre az a legfontosabb, hogy a kisparasztok maguk követelték a Hitelszövetkezetnek a kisparasztság kezébe való juttatását. Ebből látszik, hogy a kisparasztság felismerte már a szövetkezet jelentőségét, részt akar venni az irányításban. Fontos az is, hogy nem urat akar »megtisztelni« a vezetéssel, mint a múltban, hanem saját fajtáját küldi oda. „ Nekünk az lesz a kötelességünk, hogy becsüetes jó munkával bebizonyítsuk, hogy a parasztság érdekeit szolgáljuk. Bebizonyítsuk, hogy a szövetkezet értékes támogatást tud nyújtani a parasztságnak. — Terjed-e a szövetkezés gondolata a parasztság között? — kérdezzük — Terjed — mondotta Ozsgyányi ujgazda. — 40 évvel ezelőtt a parasztasszonyok ringyónak mondtákazt a nőt, aki biciklire ült, ma az idős parasztasszonyok is biciklin hozzák a tejet, mert rájöttek, hogy gyorsabb és könnyebb, nem kell 7 —8 kilométeres úton gyalog cipelni két nehéz banna tejet. Ahogy erre az igazságra rájöttek, rájönnek a szövetkezet előnyére is, miért kellene most is 40 esztendő ahhoz, hogy a parasztság rájöjjön, hogy mi az előnyös számára — mondatta Ozsgyányi Ferenc. — Igaza van, sokat tanult már a parasztság és még többet fog tanulni, hogy felhasználhassa a maga és az ország javára. A Magyar Dolgozók Pártja szervezeti szabályzata Ki lehet párttag ? Ez a szervezeti szabályzat egy harcos élcsapat számára készült, lényege: olyan párt építése, amelynek minden tagja, tudatos önfegyelemmel aláveti magát a párt határozatainak és a határozatokat ingadozás és megalkuvás nélkül végrehajtja. Állandóan tanul, hogy a kapott feladatot minél jobban hajthassa végre. A szervezeti szabályzat 2. pontja azt mondja: »A párt tagja az, aki magáévá teszi a párt célkitűzéseit, részt vesz valamely alapszervezetének munkájában, aláveti magát a pártfegyelemnek és rendszeresen fizeti a tagsági járulékot. Apárt tagja csak az lehet, aki 16. életévét betöltötte.« Megkérdeztük pártunk tagját, Erényi Rezső elvtársat, mi a véleménye a szervezeti szabályzatnak erről a pontjáról. — Ebbe a pontba bele van sűrítve mindaz, amelynek alapján megállapítható, hogy valaki jó, vagy rossz kommunista-e — válaszol Erényi elvtárs. — A múlt és a jelein, s arra tanít bennünket, hogy a megadkuvó szociáldemokratáknak nincs, nem is lehet egységes ideológiájuk, éppen ezért nem lehet egységes — gyakorlati programjuk és céljuk serri, a jobboldali szárnyak azért süllyednek le minden országban az imperialisták csatlósaivá, ezért lesznek árulói saját osztályuknak. Így értjük meg a politikai irányvonal fontosságát és annak fontosságát, hogy ezt az irányvonalat az MDP minden egyes tagjának meg kell ismernie és meg is kell tanulnia a célkitűzésekkel együtt, mert csak így lesz egységes a párt és csak így tudunk eredményesen harcolni az ismert és világosan megjelölt célért. Az a tapasztalatom, hogy a 2. pont ama tételének fontosságát, hogy: »a pártnak tagja az, aki részt vesz valamely alapszervezet munkájában!« — még nem ismertük meg eléggé — sokan úgy képzelik el, hogy az nem lehet más, mint a párt belső szervezetében végzett valamilyen adminisztrációs munka. Adódhat ilyen is, de van sok más, nagyon fontos pártmunka. Elsősorban a tanulás. Minél jobban elsajátítani a marxi-engelsi-lenini-sztálini elméletet, mert az gyakorlati cselekvésre is tanít bennünket. Lenini-sztálini tanítás, hogy az élharcos pártnak nem szabad elszakadni a tömegtől. Hogy nem szakadunk el, ha állandóan köztük élünk, törődünk a bajaikkal, segítünk rajtuk — ez is nagyon fontos pártmunka, van még azonkívül sok más fontos pártmunka is. Ezek csak kiragadott részletek. A szervezeti szabályzatot minden tagnak pontosan kell ismerni, hogy pártszerűen és a Párt céljainak megfelelően tudjon minden tag cselekedni — ez is fontos pártmunka — mondotta befejezésül Erényi elvtárs. Tagjelöltek " Ma már az MDP tagjai sorába jutni nem könnyű, előbb félévig tagjelöltnek , kell lenni és ha valaki félévi becsületes pártmunkájával bebizonyította, hogy méltó a tagságra — akkor vehető fel tagnak. A 6 pont azt mondja: »a tagjelölt kötelességei és jogai azonosak a tagok kötelességeivel és jogaival, mégis azzal a különbséggel, hogy a tagjelöltek tanácskozó, de nem szavazati joggal vesznek rész a pártszervezet taggyűlésein és értekezletein s hogy a pártbizottságba és a párt egyébb szerveibe nem választhatók ». Megszóltottuk Fehér Mihály tagjelölt elvtársat, mi a véleménye a tagjelöltségről. — Én még nem ismerem a Pisztot, a marxi-teninisztáni elméletet sem — mondotta Fehér Mihály tagjelölt elvtárs, — de annyit tudok, hogy komoly harcot nem lehet folytatni olyan hadsereggel, amelyiket kiképzés nélkül — csak az egyenruha tesz katonává. Ez a félév kiképzés lesz a számunkra és egyben értékmérő is, de így legalább nyugodtak lehetünk, hogy egy ilyen Pártra, amilyen a Magyar Dolgozók Pártja lesz — nyugodtan rábízhatjuk a magyar nép vezetését.. remtettük elő. Az MNDSz asszonyai közösen szabták és varrták meg a rhákat. A népi demokrácia gazdasági erősödésével erősödik a mi szervezetünk is és a jövő évi gyermekhét még szebb, még kiemelkedőbb és jelentőségteljes ebbé jeszi még többet tudunk nyújtani. Két város polgármesterének tanulmányútja Cegléden Cegléd város közigazgatását és Szelepcsényi Imre polgármestert az "a kitüntető megtiszteltetés ért, hogy a belügyminisztérium Horváth István Kiskunhalas és Cseh László Kiskunfélegyháza polgármestereit Ceglédre küldte a közigazgatás jó munkájának és a város helyes vezetésének tanulmányozására. Jóleső érzéssel állapítjuk meg, hogy Szelepcsényi Imre polgármester olyan dicséretre méltóan végzi munkáját, hogy a belügyminisztérium példaként állítja más városok felé és ide küldi a polgármestereket, hogy megismerhessék a jól végzett munka módszereit és tamiljanak belőle. A Ceglédi Kereskedelmi Bank RT. lett városunkban a kijelölt állami pénzintézet A régi igazgatóság lemondott és az új igazgatóság f. hó 17-én megtartott rendkívüli közgyűlésén új igazgatóságot, és felügyelő bizottságot választott. Az igazgatóság elnökévé Szelepcsényi Imre polgármestert, alelnökév© Földes Pált a PMKB ügyvezető igazgatója választották meg. Szelepcsényi Imre megköszöni az új igazgatóság nevében a közgyűlés által megválasztásukkal dokumentált bizalmat és azon reményének ad kifejezést, hogy a mos,tani nehéz időkben útjára induló korszerű és új elgondolások szerint alakuló állami pénzintézet Cegléd város gazda, iparos és kereskedő társadalmának érdekeit fogja szolgálni az új pénzügyi rendnek és legfelsőbb irányításnak megfelelő politikának tíz érvényes rendelkezések betartása mellett. Utána Földes Pál ügyvezető igazgató tájékoztatta a közgyűlést az állami bankok szerepéről és különös képen kiemelte a betétgyűjtés fontosságát a vidéki bankok szempontjából. Az államosított bankok sokkal előnyösebb helyzetben vannak — mondotta — mint a régi magánbankok, mivel az állami bankok iránt nagyobb a bizalom, mert az ott elhelyezett tőkére maga az állam a garancia. Cegléd város közgazdaság helyzetét mindenben kedvezően fogja befolyásolni és a rendelkezéseknekmegfelelően, a demokrácia szellemében végzi majd a bank a munkáját, a 13 éves terv megvalósításáért Cegléd város lakossága érdekeinek előmozdítására — fejezte be nyilatkozatát Földes Pál.. . Tizenegy felekezeti iskolát államosítanak Cegléden Véget ért a vita, a magyar dolgozó nép régi vágya teljesült, államosították a felekezeti iskolákat. Újabb lépés ez előre, most már a föld, a gyár, a bank után az iskola is a népé, a dolgozóknak a népi demokrácia adta oda. Városunkban is a múlt héten történt meg a történelmi aktus A Miasszonyunk zárda vezetésével Szűcs Klárát, a Pesti-úti, a Kálvária-úti, a Széchenyi-úti, a Vörösmarthy-úti és a Bajcsy Zsilinszky-úti iskolákhoz Sirtonyi Istvánt nevezték ki ideiglenesen az igazgatói teendők végzésére. A Szabadság-téri központi áht., az Iskolaúti, a Körösi- és a Déli-úti református iskolákhoz Bíró Sándort osztották be mint ideiglenes igazgatót. A Népkör utcai evangélikus iskola ideiglenes megbízott igazgatója Péntek Lajos lett. Az állami kezelésbe vétel adminisztrációs munkálatait végző dr. Köves Zoltán a következőket jegyzi meg: — Általában szegényes felszerelés került leltárbaa. A katolikus iskolákban pedig alig voltak székek. Több helyen kölcsön padokban ültek a gyerekek. A zárdában szükség asztaloknál tanultak és a tanulók maguk vittek otthonról székeket, hogy legyen mire ülniük, legjobban az evangélikus iskola volt aránylag felszerelve. A hivatali szobában, ahol a beszélgetés folyik két férfi várakozik, majd közbe szól: 7. Megbukott a fiaim a katolikus iskolában, mert nem merít templomba. Pedig azért nem ment, mert messze van az Isten háza tőlünk télvíz idején. Jó tanuló lett azállamiban — panaszkodik Kollár György többgyermekes apa. Munkatársunknak nyilatkozik Zs. Károly: — Nyolc családom van. Felekezeti iskolába járt, mert az volt közel. Én csakörülni tudok az államosításnak, mert elég haj -coli, az egyházi iskolákban. Cegléden nagyon séta 11 hálásak vagyunk ti népi demokráciának az államosításért. Íme a tények. Le kell szögeznünk, hogy elkerülhetetlenül szükséges volt ez a lépés a nép érdekében, hamarább kellett volna.