Cegléd és Környéke, 1933 (9. évfolyam, 1-53. szám)
1933-01-01 / 1. szám
2. oldal CEGLÉD ÉS KÖRNYÉKÉ napnyi csendbe felejtkezett bele az emberiség... És most újra feléledt a békétlen világnak minden keserűsége ! Pedig az isteni Gyermek nemcsak születése napját, hanem az év minden egyes napját megszentelte szent tanításával és kitárta a minden boldogság útját. Csak a keze után kell nyúlni és Ő elvezet bennünket az igazi békesség útjára, hisz Ő mondja : „Én vagyok az út, igazság, élet“. .. Benne lehet minden reményünknek megvalósítása az újévben is. Ha tudjuk őszintén az Ő útját járni — egyesek és államok —, úgy visszatér a lelkünkbe a béke, a megengesztelődés, a boldogság — mert akkor lesz igazság. A jövendő sivár és rideg kemény téli világában világítson mindenki számára és hozzon igazi enyhe tavaszt, a krisztusi szeretet napja. Az újév igy és csakis igy lesz a csodálatos kenyértörés bőséges áldásává. Városi közgyűlés Cegléd megyei város képviselőtestülete december 29-én délelőtt 9 órakor rendkívüli közgyűlést tartott dr Sárkány Gyula polgármester elnökletével. Dr Várkonyi Ferenc 1. o. aljegyző hatósági tiszti orvosi bizonyítvány alapján 2 havi betegszabadságot kért, amit a közgyűlés részére megadott. Bicskei József és társaival útrendészeti szempontból kötött adásvételi szerződéseket, valamint özv. Klementisz Lajosnéval kötött üzletvezetői és bérleti szerződést a közgyűlés jóváhagyta. Dr Szoboszlay István II. o. aljegyző lakáspénze ellenében a gubodi utcai aljegyzői lakás átengedését kérte. Az állandó bizottság a kérelem teljesítését javasolta, azonban a közgyűlés Szabó Károly és többek felszólalása után úgy határozott, hogy a drombos Lajos utcát egészen a piactérig kinyitja és a kisajátításhoz szükséges telkeket megvásárolja. A gubodi utcai aljegyzői házat pedig eladja és annak vételárát a kisajátításhoz szükséges összeg fedezésére fordítja. A jelenlegi gazdasági viszonyok mellett erre a műveletre hosszú ideig nem fog sor kerülni s egyelőre minden marad a régiben. Ezután következett Szilágyi Imre és társai indítványa a Máv. osztálymérnökség áthelyezése és a fűtőház megszüntetése, más üzletvezetőséghez csatolása, valamint a Járásbíróság területe egy részének lekapcsolása s más kbr. ítélőtáblás kerülethez csatolása tárgyában állásfoglalás iránt. Dr Dobos Sándor városi ügyész hosszasan foglalkozott a kérdéssel és részletesen indokolta, hogy miért vált szükségessé a mai közgyűlés összehívása. Először az államvasutakkal kapcsolatos kérdéssel foglalkozott és előadta, hogy a terv szerint a kormány racionalizálási programja végrehajtásaképpen Ceglédet három felé szakítanák éspedig a nyársapáti rész kerülne a szegedi, a kecskéscsárdai rész a debreceni és a budai úti rész pedig a budapesti üzletvezetőséghez tartoznának. Előadta, hogy a terv szerint az osztálymérnökséget Szolnokra viszik és a közeli vagy távoli jövőben a fűtőházat, valamint az fűtőházfőnökséget megszüntetik. Tüzetesen indokolta, hogy milyen mérhetetlen hátrányt jelent ez a város egyetemes lakosságára nézve a fejlődés szempontjából, mert hiszen köztudomású, hogy a vasutasság a város közgazdasági vérkeringésének egyik nagyon lényeges alkatelemét képezte s nincsen olyan társadalmi osztály, amely meg ne érezné annak a 800—900 vasutas családnak az elvitelét, amely a terv keresztülvitelével járna. Részletesen foglalkozott ezután a bírósági szempontból végbemenő változással, amely szerint Zagyvarékas, Ujszász, Tószeg és Abony községeket lecsatolják s a kecskeméti törvényszéknek a szegedi táblához való csatolásával arra kényszerülnénk, hogy esetleg két napi időveszteséggel kellene a város polgárainak a szegedi bíróságra utazgatnia, nem is beszélve arról, hogy milyen nagy hátrányokat képviselne a város fejlődése szempontjából az említett községeknek a lecsatolása, amely maga után vonná, hogy a ceglédi kir. járásbíróság egészen kisforgalmú bírósággá degradálódnék. Indítványozta, hogy amennyiben a kecskeméti törvényszék mégis lecsatoltatnék, úgy a város azt kérelmezze, hogy a ceglédi járásbíróság a pestvidéki törvényszékhez csatoltassék és az illetékes tényezőkhöz nagyobbszámú impozáns küldöttség juttassa el a város kérelmét. Dr Hunyadi Ferenc felszólalásában utalt arra, hogy véleménye szerint ez a megmozdulás már elkésett, mivel a fűtőházi főnökség és osztálymérnökség elvitele befejezett tények. Hangsúlyozta, hogy nem szemrehányás ez senki részére, de mégis jó lett volna Magyary Lajos járásbírósági elnök többször hangoztatott aggodalmaira felfigyelni. Egyben a nagyobbszámú deputáció helyett azt indítványozta, hogy bizassék ez a kérdés teljesen a polgármesterre, akinek módjában áll, hogy kimagasló vezéregyéniségekhez is megtalálja az összeköttetés szálait, amik az ilyen esetekben sokkal többet érnek, mint a hivatalos küldöttségjárók, akiket a köztapasztalat szerint mindég kegyesen fogadnak, meghallgatnak, ígéretekkel elhalmoznak, de az eredmény rendszerint el szokott maradni. Dr Hitler Miklós szintén hosszan foglalkozott a szőnyegen fekvő kérdéssel, majd dr Piskóki István kifogásolta, hogy miért Szilágyi Imre és társai indítványára lett ez a közgyűlés összehíva, mert szerinte ezt a közgyűlést hivatalból kellett volna megtartani. Kukla Benő és Raffai Béla politikai térre akarták áttolni a kérdést, amit a közgyűlés tagjai állandó közbeszólással elleneztek. Végül elnöklő polgármester kijelentette, hogy a város nemrégiben is eljárt a város képviselőjével a tárgysorozaton szereplő kérdés kedvező elintézése érdekében, de sajnos az illetékes tényezőktől semmi biztatót nem kaptak. Egyébként a főispánnal érintkezésbe lépett s az újév után nagyobbszámu küldöttség fogja a város memorandumát az illetékes tényezőkhöz eljuttatni Az akarat az úr, a döntést ő intézi el . . . Végül azért is kell nevelnünk az akaratot, mert nevelésre képes, amire a gyakorlati életből számtalan bizonyítékunk van. A számtalan sok jóakaratú gyermek, akiknek szülei gondosan vigyáztak akaratuk helyes nevelésére, továbbá a szentek, a jellemes, akaraterős emberek cáfolhatatlan példák arra, hogy az akaratot igenis meg lehet nevelni. A szentek hosszantartó lelki harcokban az isteni kegyelemtől támogatva nevelték akaratukat erősebbé, nemesebbé, szentebbé Természetesen mindnyájunknak el kell ismernünk, hogy, akaratunkat igen nehéz megnevelni, képezni. Sok fáradság és gondba kerül ez a legnehezebb művészet Az a tudat azonban vigasztaljon meg bennünket, hogy mégis csak meg lehet nevelni, csak arra kell vigyáznunk, hogy főfigyelmünket ne kizárólag az észre fordítsuk, sem túlságosan a szívre, mert ezáltal elnyomnák vagy nagyon gyengítenék akaraterőnket. Oly szörnyeteghez hasonlítana akkor, amelynek túl nagy a feje, roppant vastag a teste és nagyon vékonyak, gyengék a lábai. A határozott, helyes és állandó akarat nevelés e társadalom egyik legszükségesebb és leghasznosabb tényezője. Neveljük szívós kitartással akaratunkat a jóra és akkor boldogabb lesz az egyén, boldogabb a társadalom. Nagelreiter Alajos dr. 1. szám — Bucsu-ünnepélyek. Ismeretes, hogy dr Taraba József és Alexy Rezső káplánok plébánosok lettek s minthogy a közeli napokban elhagyják Ceglédet, azért karácsony másnapján a Jézus Szive Szövetség, ahol Száraz Teréz mondott a leánykor nevében hatásos búcsúztatót, ezután pedig a Katholikus Nőszövetség rendezett a zárdapolgári iskolában teadélutánt, ahol szintén melegen ünnepelték az új plébánosokat . December 27-én pedig a Katholikus Körben a jóbarátok és ismerősök rendeztek bucsuvacsorát, amelyen felszólaltak Szilágyi Imre, dr Hunyadi Ferenc, Nagy László, Pavelits Manó s a felköszöntőkre dr Taraba József és Alexy Rezső megható szavakkal válaszoltak, megköszönték a hívek odaadó támogatását s kiemelték, hogy a ceglédi hívek szeretete a legszebb bizonyság arra, hogy nem dolgoztak hiába. — Eljegyzés: Piros Magdát, dr Piros Gyula ügyéd bájos leányát eljegyezte Stréda János, a Magyar Nemzeti Bank ceglédi fiókjának tisztviselője. — A Kát. Nők Egyesülete január 4 én, szerdán délután 4 órakor gyűlést tart a zárdában. — Bucsuzás. Minthogy az ünnepek miatt az utolsó pillanatig nagy munkában voltunk, nem tudtunk bucsulátogatást tenni. Ezért ezúton veszünk búcsút összes jóbarátainktól és ismerőseinktől. Tartsanak meg jó emlékezetükben. Dr Taraba József és Alexy Rezső. — Hangverseny. Városunk életében kiemelkedő jelenség Mezriczky Lajos zongoratanár és Szirmay Reginald Zeneművészeti Főiskolai hallgató együttes hangversenye. Köztudomású, hogy a most végzett zongoratanár elhatározta Cegléd zeneértő közönségének állandó foglalkoztatását s a helyi zenekultúra kiépítését. Első pillanatban nehéz feladatnak látszik a vállalkozás, de ismerve Cegléd viszonylag magas zenei és irodalmi érdeklődését, már most, első alkalommal is bizakodással tekinthetünk a fiatalúttörő lelkes vállalkozása elé. Jelenjünk meg minél szebb számban január 14-én az evangélikus iskola dísztermében este 8 órai kezdettel tartandó hangversenyen. —s. — Népmozgalmi kimutatás. Cegléd megyei város területén 1932. év folyamán élve született 806, halva 36 gyermek ; elhalálozott 792 embertársunk, szaporodás 14 lélek. Házasságot kötött pedig 290 pár. — Részletes kimutatást a jövő heti lapszámunkban közlünk.