Czegléd, 1904 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1904-01-01 / 1. szám

XXVI-ik évfolyam. C­Z­E­G L­É­D A „Czegléd“ Dr. Halász L. kiválásával új szerkesztőt cserélt. E. Illés Gyula vette át a szerkesztést, aki ez idő szerint is szerkesztője a lapnak. A mai viszonyok is súlyosak, küzdelem­­teljesek. De biztat a remény, hogy amint eddig is egy eszményért küzdöttünk, Cegléd­­város anyagi és szellemi jóvoltáért, mai küzdelmünk sem maradhat eredménytelen, sőt városunk fogja élvezni e küzdelemnek áldásait . . . * Negyedszázad alatt számos munka­társsal dicsekedhetik lapunk, akik megosztva a szerkesztés gondjait, legjobb tudásukat, nemes lelkiismeretüket vitték harcba a köz­jóért. A kezdet kezdetén Forgács Endre oldalán ott láttuk Zámbó Jánost, Nagy Sándort, Hitter Miklóst, Bleyer Gyulát és Bellony Dezsőt. Hűséges közvitézei, munka­társai voltak a lap ügyének. Amit tettek, önzetlenül tették. Egy cél, egy eszme hozta őket a lelkes gárdába: a város boldogulása. A gárda lassanként-lassanként erősödött. Újabb harcosok szegődtek a közművelődés zászlaja alá, hogy a sorból kidőlteket, eltávo­zottakat pótolják. Tálasy Árpád, Simon Béla, Paulovits Károly, Koszorús Gyula lépnek ekkor sorompóba. Tálasy Árpád, mint a Verhovay-korszak ostorozója, Simon Béla, Paulovits Károly nem egy kulturális eszme érdekében fejtettek ki nagyobb tevékenységet. A 90-es években Traub József nevével is gyakrabban találkozunk e lap hasábjain, majd Dr. Molnár A. Vajass Zoltán, Dr. Halász László, Takács József folytatják a megkezdett munkát. Az 1899. év tavaszán a „Czegléd“ akkori szerkesztője Molnár János az ő munkatársaival kilépett a lap kötelékéből s fusionálva az akkori „Cegléd és Vidékével“, új lapot alapítottak „Ceglédi Újság“ cím alatt. Ez idő egyike volt a legharciasabbaknak. A főgimnáziumról volt szó. Arról, legyen-e egy igazi kulturális intézetünk, vagy ne legyen? A „Czegléd“ akkori szerkesztője: Dr. Barta Dezső és főmunkatársa : Hitter Miklós, valamint egyik kiváló munkatársa: Paulovits Károly, nagyon természetesen, a főgimnázium mellett törtek lándzsát, ellentétben a „Ceglédi Újság“ vehemens szerkesztőjével, Molnár Jánossal, aki a fő­gimnáziumot a föld színéről is eltörölni óhajtotta. Erős volt a harc, nem ritkán kíméletlen, főleg az ellenfél részéről, de győzött a jobb s Molnár János a hírlapi csatatéren letörve­­ elhunyt. Három-négy év repült el e kulturális irányú harc óta. Eseményekkel gazdag volt az utóbbi pár év is, amelyről már fentebb is megemlékeztünk: a tisztújítás nagy harca. Átélte lapunk e harcot is, aminthogy máskép nem is lehetett: az ügy védelmében, győzelemmel. . Huszonöt év alatt ott volt e lap minden nemes ügynél, melyből e városra anyagi és erkölcsi haszon háramolhatott. Lelkes szószólója volt e lap a polgári iskola államosításának; az úrbéri per rendes le­folyására sem kevés hatást gyakorolt. Számos ipari és gazdasági vállalat támogatásában vett részt erkölcsi erejével. A Verhovay­­korszak megtörése nem kevés érdeme s az ennek nyomán támadt egészséges jugalom bizony e lap küzdelméből fakadt s áradt szét, hogy megmételyezett közéletünkbe új erőt s nemes irányt kölcsönözzön. A város szépítése s a közegészség föl­lendülésére tett irányító cikkei, javaslatai mind arról tanúskodnak, hogy bevallott célját híven követte. A főgimnázium meg­teremtése érdekében teljesített küzdelmeit már ecseteltük. Újabban kiváló előszeretettel harcol a csemői szőlőtelepek felvirágoztatása s vele a szőlő és borkereskedelem föllen­­dítése érdekében; de kiváló gondjai közé tartozik a „csemői vasút“ kérdése is, melynek előnye városunkra ma még kiszámíthatatlan. Hosszú pályafutása alatt sok igaz ügy nyert általa diadalt. Pár ügy csak az, melyért siker nélkül küzdött A Kaszárnya­­ügy az egyik — a régibb időből. A fő­gimnázium kihelyezése a másik. A pince­­szövetkezet ügye a harmadik, a legújabb időből. Mindhárom ügy megérdemelte, hogy e lap küzdjön érte igaz lelkesedéssel. Sajnos, a polgárság közönyén és kicsinylésén bukott meg úgy az egyik, mint a másik. Ez irányú harcunk a meggyőződés harca volt. Az idő előbb-utóbb igazat ad küzdelmeinknek. Ez a múlt és a jelen képe. És a jövő ? Az, ami a múlté. Küzdelem. Küzdelem minden mellett, ami nemes, ami szép, ami Ceglédvárost emelheti. Szent cél ez, amelyet beváltani, hazafias lelkünk kötelességének ismerünk. Érezzük, tudjuk — hisz tanúság erre a jelen — hogy e küzdelmünk talán viharok­kal, talán keserűségekkel lesz teljes. Meg­­küzdünk e viharokkal, elszíveljük a keserű­ségeket. Egy város boldogulásáért folytatott küzdelem megér annyit, hogy az egyéni érzelmeket alárendeljük a köz érdekeinek, mert az elismerés ha elmarad is ma, a közel, vagy távol jövő mégis meghozza. A tiszta öntudat megnyugszik ebben s e tudattól vezéreltetve folytatja tovább a küzdelmet. Azt a küzdelmet, mely e várost az ország művelt városai­­sorába emeli. Isten áldását kérjük munkánkra s azt a bizalmat, melyben polgárságunk eddig is részesített nemes fáradozásainkban ! Két hathatós erő, mely megacélozza karjainkat a további küzdelemre . . . A múlt, jelen és jövőről megemlékezve, bizalommal zárjuk visszaemlékezésünk: Ha Isten velünk ki ellenünk? Nemo. Ceglédi fillér-egylet. Ismét egy hét telt el. Egyletünk alapja egyre­­egyre szilárdul, tagjaink száma is folyton szaporodik. Érdekes, hogy már nemcsak helybeli, de vidéki tagjaink is vannak, akik szintén lelkesedés­sel és bizalommal vannak eltelve eszménk szeren­csés megoldása iránt. Legújabban a központból is került támoga­tónk. Szrsszer Vilmosáé a jószívű adakozó, aki két kis leánykájával egyetemben, mint rendes tag bejelentette belépését egyletünkbe. Szép és lelkes sorait, melyeket dr. Török­ Istvánnéhoz intézett, mint a jószívűség igaz és őszinte megnyilatkozását, tartozó kötelességünknek tartjuk ide iktatni : „Mélyen t. Nagysád szép és nagy jótékony eszméjétől elragadtatva, legnagyobb örömmel lépek én, valamint Margitka, Nagysád egykori hálás ta­nítványa és kis leányom Juliska a „Fillér-Egylet“ rendes évi tagjai közzé“ stb. stb. Igazán szép sorok. Bárcsak minél többen akadnának, akik követendő példának tartanák ezt a nemes cselekedetet. 1. szám Ügyünk állapotáról egyébként az alábbi szám­adatok szolgáljanak felvilágosításul: 1. Gere Anna gyűjtése: Alapító tag : Lovas Árpád 1 kor. Pártoló tag : Gombos Jenő 2 kor., Türei Mihályné 2 k., Polgár Lajos 4 k. Rendes tagok : Vezner Lajosné 72 f., Huszti Jánosné 72 f., Huszti János 72 f., Mattanovics Lászlóné 72 f., Nagy Gyula 72 f., Putnoky Rezső 72 f., Hoffer Jolán 72 f., Utasy Piroska 72 f., Biró Juliánná 72 f., Szijj József 78 f., Bogdán Jánosné 72 f., Schweig Vilma 72 f., S. Nagy Domokos 72 f., Braun Ábrahám 76 f., Nagy István 8 f., Nagy Istvánná 78 f., Nyikos Laura 72 f. ifj. Tanító Áron 78 f. ifj Szalay László 78 f., Tóth Imre 78 f., V. Saáry Elek 78 f., Ki Tamás Mihály 78 f., Hörömpő Ferencz 78 f., Kozma Tóni 1 kor., Kiss Sándorné 72 f., dr. Németh József 1 kor., Raboky Béláné (Dunavecse) 78 f., Técsy Arnás (Dunavecse) 78 f., Gere Anna 78 f., dr. Piros Gyula 73 f. Jótétemény­esek : Bárány Károly 20 f., Kovács Ferencz 02 f., Huszitska Péter 02 f., Kocán Amál 4 f., Czira Endre 10 f., Kremp Teréz 10 f., Kása Károly 20 f. ,Jancsó Béla 10 f. Összesen 34 korona 71 fillér. 2. Özv. Dely Kálmánná gyűjtése: Pártoló tagok : Özv. Dely Kálmánná 4 k dr. Füle Lász­lóné 4 k., Marosy János 4 k. Rendes tagok­: Antal Margit és Erzsi 1 k., Füle Dánielné 78 fi, Farkas János 1 k , Gyömrei Zsuzsanna 1 k., Füle Ferencz 78 f, Antal Antalné 1 k. J­ót­éte­m­é­nyesek : Áldor Imre 5 k., Antal Laczika 40 f Összesen 22 kor. 96 fillér. 3. Dely Mariska és Ilonka gyűjtőivén : Pártoló tag: Özv. Józsa Im­réné 2 kor. Rendes tagok : Ifj. Kapu Pálné 78 f, Józsa 1. 78 f., Molnár Károly 78 f, ifj. Dobos Mihályné 78 f., Tibold Etelka 78 f., Urszini Mariska 78 f., Dely Mariska 78 f., Németh Gizi 78 f., Horváth József állatorvos 78 f, Bunyilay Vince (Budapest) 78 f. Jótétemény­esek : Raffay Giza 20 f., Szarkáné Maj­­ik Szeréna 2 k., Dobos N. 20 f. Összesen 12 korona 20 fillér. 4. Dr. Molnár Albertivé gyűjtőívén : Dr. Mol­nár Albert (alapító) 2 k , dr. Molnár Albertné (pártoló) 4 k., Molnár Margitka (rendes tag) 1 k. Összesen 8 korona. 5. Réthi Lajosivé gyűjtőívén: Réthi Lajosné pártoló tag évi 4 koronával. Összesítés: Vagyon 761kor. 14fill Ismételten felkérem a t. gyűjtőket, ne türel­metlenkedjenek íveiknek nyugtázása miatt. Részemről szívesen eleget tennék e kivánal­maknak, de jelen lap terjedelme azt meg nem engedi, hogy mindenkinek a gyűjtését egyszerre közöljem. A gyüjtőívek akként közöltetnek, a mint azok sorszerint beérkeztek. Czegléd, 1903. deczember hó 31. Czira Endre, titkár. 1. Gere Anna gyűjtőívén 34 kor. 71 fill. 2. Özv. Dely Kálmánné 22 „ 96 3. Dely Mariska és Ilonka „ 12 „ 20 4. Dr. Molnár Albertné ,,8 5. Rétin Lajosné „4 11 11 Összesen 81kor. 87 fill. Előző gyűjtések eredménye 679 9­27 11 Kopott vesszőparipa. Az egyetemi ifjúság hozzám, mint e lap vezetőjéhez fordult tanácsért az iránt, hogy mit válaszoljon azokra a burkolt gyanúsításokra, a melyek a Ceglédi Újságnak „Fogadatlan prókáto­­roskodás“ című közleményében foglaltattak. Nyugodt lélekkel feleltem rá, hogy semmit. Az alábbiakban indokolni fogom, hogy miért. Nem védeni akarom az ifjúságot, mert ha szüksége volna rá, az ifjúság megtudná magát védeni, csak azt akarom kimutatni, hogy hallgatásuk nem meghunyászkodás, hanem ez esetben feltétlenül helyeselhető férfias eljárás. Azt természetesnek találom, hogy Dr. Molnár Albert még csak meg sem kísérli bebizonyítani az egyetemi ifjúság ellenében felhozott ismert nevetsé­ges vádját. Azon sem ütközöm meg, hogy kétségbe vonja Dr. Tálasy Aladár megbízatását, mert hisz valamit csak kell mondani. Elvégre is az ifjúságnak és Dr. Tálasynak e tekintetben teljesen közömbös, Szénásy, Holtmann i*ii * . i i i | . * szolidabb ezeg, hol az utolsó Báli idény Vásárolja selyemkelme, gaze, crépe és Tár­tl de chine, csipkeruha, csipke és selyemárús­ágásban, szalag-szükségletét báli idényre. Budapest, IV., Bécsi­ utca 4. sz. újdonságok mindig raktáron vannak. MINTÁK BÉRMENTVE KÜLDETNEK.

Next