Farkas József: Várkonyi István. Életrajzi feldolgozás - Ceglédi füzetek 15. (Cegléd, 1965)
VÁRKONYI ISTVÁN (1852—1918) „Nem én izgattam a munkásnépet, hanem az úri osztály kapzsisága ingerelte fel, én csak felvilágosítani akartam azt az egyszerű tanulatlan munkásnépet arról, hogy ő se barom, akivel szántani lehet, hanem ember, akinek jogai vannak. Szívesen elszenvedem a börtönt, mert azt az elvet, amit én hirdetek, nem lehet már megölni, az már termékeny talajba van ültetve.”1 * — Várkonyi István szavai ezek, azé a Várkonyié, akinek kezében legmagasabbra emelkedett az elnyomott szegény parasztok és földmunkások jobb életért és földért vívott harcának a zászlaja a dualista Magyarországon. A földmunkásmozgalmak harcairól, történetéről könyvek íródtak már, e pár oldalon most Várkonyi István életútját kívánjuk végigkísérni. Várkonyi István 1852. július 12-én született Cegléden, földmunkás családból. Apja szakmányos volt, kis vagyonkája kevés volt a megélhetéshez, ezért napszámba, vagy ahogy akkor nevezték, szakmányba szegődött ceglédi gazdákhoz. Várkonyi gyermekkorában maga is cselédeskedett, majd ő is napszámba járt. Fiatal korában végigjárta a földmunkások életútját, de nyugtalan természete, becsvágya, társainál értelmesebb egyénisége hamarosan más ösvényekre vezette. Először csak munkát vállalni járt fel Budapestre, a kőművességtől a kubikosságig semmi sem volt idegen tőle; később már meglátta az akkori gyorsan kapitalizálódó Budapesten a meggazdagodás lehetőségét is. A 70-es évek végén, felhasználva szüleitől maradt csekély örökségét, különböző vállalkozásokba fogott. 1882-ben Budapestre költözött, ahol lovakkal kereskedett, szemétfuvarozást vállalt, teleküzleteket kötött. Vállalkozásainak zöme sikerült, gyorsan meggazdagodott, jövedelméből bérházakat vásárolt, ötszörös háziúr lett. Budapesten érettségit tett és jogot tanult. 1889-ben belépett a Magyarországi Általános Munkáspártba. Ezt a Függetlenség, 1898. február 15. Idézi még Tóth István: Földosztó mozgalom Szabolcs megyében 1897—1898. Budapest, 1963. 128. old. 1