Czeglédi Hiradó, 1920 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1920-08-01 / 62. szám
2. oldal Nemzetiségeink. A nemzetgyűlés csütörtöki ülésén a tótok, ruthének és németek hűségnyilatkozatot tettek. A nyilatkozatok ünnepélyes formában történtek. Megismerjük ezekből a nyilatkozatokból a nemzetiségeknek a közös hazához való törhetetlen ragaszkodását. Ezer éve vagyunk együtt. Ezer éve közös kevés örömünk és sok bajunk ezekkel a nemzetiségekkel. Ez alatt bizonyos testvéries érzés fejlődött ki közöttünk s bár a magyar a nemzetiségeket mindig bizonyos jóakaratu fölényességgel kezelte, de azért mindig együttérzett vele s egyenjoguinak ismerte el. Most a nagy csapás ismét közösen ért bennünket s közös erővel közdünk a közös igazunkért. A nemzetiségek szónokai oly lelkesedéssel s oly hazafias érzéssel deklarálták népeiknek megmásíthatatlan akaratát, hogy a közös haza régi határainak visszaszerzéséért mindent, vért és életet áldozni készek, ahogy a jelenet több volt, mint megható. Az a jelenet az ellenségeknek szólt s szégyenükre szolgálhat, mert erőszakos békeművüknek lesújtó kritikája volt. Mi magyarok ünnepeljük nemzetiségeinket abban a gondolatban, amely minket is hevít s lelkesedésük közös heve ki fogja vívni közös célunkat: az ezeréves közös haza régi határait, amikor is testvéries érzéseink majd a közös örömben megnagyobbodva, a közös haza üdvére szolgálnak. A magyar zsidóság almanachja címü könyvet ajándékba saptuk ismeretlen kézből. „A végtelenül sokat, szenvedő magyar zsidó léleknek szüksége van az ilyen olvasmányra. Megtudja belőle, mit jelent zsidónak lenni. Dicsőséget jelent mindenekelőtt.“ Így szól Szabolcsi Lajos a könyvhöz írt előszóban. Ha tehát valamely végtelenül sokat szenvedő zsidó léleknek városunkban szükségevolna vigasztaló olvasmányra, hálából az , ajándékért ajánljuk neki ezt a könyvet. Ránk mint védőirat nem volt hatással. Évek során át megszoktuk az ilyen olvasmányt, a zsidó emberek kiemelését és magasztalását minden téren. Újságjaink majdnem kivétel nélkül ezt cselekedték régóta Mi most az érem másik oldalát vizsgáljuk, de nem könyvek és agitációs iratok, hanem közvetlen élmények és megfigyelések nyomán. Amenynyiben pedig nagy áttekintésű véleményt akarunk hallani, a mi fajtánk kiválóira figyelünk. Az előszó írója arról panaszkodik, hogy „a zsidóság karja meg van kötve és hangja el van fojtva“. Kedvünk lett volna ezután a valótlanság után a könyvet azonnal félretenni. Hogyan, hát harsoghatná-e Szabolcsi, ha hangja el volna fojtva, hogy „ne tágítsunk, ne tegyünk koncessziókat. Aki elhagy , gyáva , aki elpártol, jellemtelen, azt vessétek meg, mert áruló.” Hiszen ez úgy hangzik, mint a jerikói trombiták harsány szava és ép oly mese is, mint az. Mi a dolgot fordítva látjuk. A zsidóknak tágítaniok kell és koncessiókat kell tenniök. Nem igaz, hogy aki közülök belátja, mily CZEGLÉDI HÍRADÓ f ■' jf ■ . 62-ik szám irtózatos megalázása volt a keresztény magyarságnak a négyhónapos zsidóuralom és jogos méltatlankodással elfordul tőlük, az sellemtelen és gyáva volna. Sőt kétszeres bátorság kell hozzá, mert szembe kell szállania a Szabolcsiék rituális átkával is és a rövidlátó keresztények idegenkedésével is. Különösen áll ez az intelligens zsidóság szempontjából, akiknél a hozzánkpártolás közismert vallási indifferenciájuk mellett nem is lelkiismereti nehézség. E tekintetben a keresztény kurzus mostani intranzigens álláspontját, hisszük, idő múlva revízió alá fogja venni. HÍREK — Az Ébredő Magyarok Egyesülete 1920. aug. 1-én (vasárnap) délután 3 órakor a városháza közgyűlési termében tartja meg rendes havi taggyűlését. . — Művész-est. A „Magyar Zenekultúra“ 1920 aug. 10-én, este fél 9 órakor az Uránia helyiségében művész-estet rendez váradi Haynal Elma, a m. kir. operaház művésznője, Tercsányi Viki dalénekesnő, Ferenczi Károly, a fővárosi orfeum művésze, Karácsonyi István, az opera karmestere fellépésével, és több ismert czeglédi műkedvelő közreműködésével. Az estélyre jegyek előre válthatók Szatmári és Társa divatüzletében, a Simon és Garab-nyomdában és előadás napján az Urániában. — Felvétel a főgimnáziumba. Az I. osztályba való felvétel végett legkésőbben aug. 26-ig kell jelentkezni bármely hétköznap délelőtt. A jelentkezésnél a tanuló születési anyakönyvi kivonata, utolsó elemi, iskolai bizonyítványa és elemi iskolai értesitőkönyvecskéje, újraoltási bizonyítványa és 12 K vizsgálati díj beadandó. Ries Ferenc igazgató. — Gimnáziumi alapítvány. A VI. o. tanulói abból az alkalomból, hogy természetrajzi tanulmányaikat befejezve, az őket hat éven át tanított Haerter Ádám tanártól elbúcsúztak, 400 koronát adományoztak a tanár nevéről elnevezett természetrajzi jutalomdíjalapítványra. Haerter Ádám tanár a tanítványi hála és szeretet ezen megnyilatkozását köszönettel és örömmel vette s az alapítványi tőkéhez magát is újabb 400 koronával járult hozzá. Mindkét adományért e helyen is köszönetet mond Ries Ferenc igazgató. — Kosárkészitő műhely nyílik meg aug. 1-én a polg. leányiskolában. Az erről szóló hirdetést olvasóink figyelmébe ajánljuk — Testnevelés. A testnevelés ügye eddig meglehetősen el volt hanyagolva az országban. Az idők haladtával időleges rendelkezésekkel a szélesebb alapokra fektették s mindinkább nagyobb súlyt helyeztek erre a fontos s a nemzet jövője szempontjából is lényeges ügyre. Karafiáti Jenő ny. államtitkár most törvénytervezetet nyújtott be e tárgyban a nemzetgyűléshez. — A deres. Alig lépett életbe a botbüntetésről szóló törvény, máris annak szélesebb, kiterjedtebb használatáról tárgyalnak. Törvényjavaslat készült arról, hogy a botbüntetést behozzák a hatóság és magánosok elleni erőszak, közokirathamisítás, lopás, rablás, zsarolás bűntetteinél, a szemérem elleni és az emberi élet elleni bűncselekményeknél itt is mindenütt, mint járulékos büntetésnemet alkalmazzák vagyis a rendes büntetésen fölül járó ráadás gyanánt. — Indítvány a zsidókérdés megoldására. A zsidókérdés, megoldása iránt Budváry László nemzetgyűlési képviselő indítványt nyújtott be a nemzetgyűléshez, minthogy a kormány kezdeményezését eddig hiába várta az országos közérdeklődés. Az indítvány 10 pontban foglalja össze azokat a törvényes intézkedéseket, amelyek megteendők a zsidóság túlsúlyának megtörésére és a keresztény magyarság védelmére. A főbb intézkedések tekintetében a következőket javasolja: Magyarországon zsidó ne vehessen s ne bérelhessen ezután földbirtokot, a zsidók által haszonbérelt földbirtokok szerződése 1920 október 1-én hatályát veszitse, zsidók egynél több házat meg ne tarthassanak, többé zsidó Magyarországon letelepedési engedélyt s magyar honosságot ne kaphasson, hivatalokban, iskolákban, közintézeteknél a zsidók száma lélekszámuk arányához korlátoztassék, állami szállításokat zsidók ne kaphasssanak, újságok irányítói ne lehessenek, az összes álengedélyek revízió alá vétessenek zsidó tulajdonosaik szempontjából, fontos politikai megbízásokat zsidók ne kaphassanak, a nemzetellenes irányító egyesületek feloszlattassanak, a kommunizmus előidézésében vétkesek kivétel nélkül megbüntettessenek. Eszerint az ügygyel a nemzetgyűlésnek mihamarább foglalkoznia kell. — Végre ! Régóta rebesgetik már az államvasutak tarifaemelését. Meséltek 100 percentes személyviteldijemelésről. Az ilyen arányú emelés mesének bizonyult, mert a személy- és podgyászforgalomban a viteldíjakat 200 százalékkal emelik, vagyis az eddigiek háromszorosát fizetjük. Munkások azonban kedvezményben részesülnek. Még különb lesz a dolog az áruforgalomban. Ott a dijak az eddigieknek négyszerese lesz. Az új hiteldijak az eddigi megállapodás szerint már augusztus 10-én életbe lépnek. Az emelést indokolja az államvasutak üzemi kiadásainak közismert hallatlan emelkedése, amelyekkel az eddigi viteldijak sehogysem voltak arányban, de még a szomszédos országok viteldijai is hasonlatlanul magasabbak, mint a mieink voltak. No, most talán le is főztük őket! — Gabonavásárlás Tiszántúlról. Most lévén a gabona beszerzésének legfőbb ideje, sokan gondolnak arra, hogy Tiszántúlról szereznek gabonát." Ehez a vásárláshoz a közélelmezési hivatal gabona osztálya által kiállított igazolvány szükséges, mellyel ellátatlanságukat igazolják. Vásárolni és, átszállítani csak 10 méter mázsát meg nem haladó mennyiséget lehet. Az ellátatlansági igazolvány felmutatása mellett az ottani elsőfokú közigazgatási hatóság (polgármesteri, főszolgabírói hivatal) köteles szállítási igazolványt adni. Aki a beszerzés e módjához folyamodik, az a városházán az 1. számú szobában kaphat olyan iratot, amelynek alapján az ellátatlansági igazolványt beszerezheti. Először tehát mindenesetre ezt az írást kell kiváltani. — A dobolás és publikálás dija. A városi tanács a publikálás diját 30 szóig 60 fillérben, azonfelül 2 koronában, a magánfelek dobolási díját pedig a piacon 5 koronában, a piacon és az egész városban történő kidobolás esetén 8 koronában állapította meg. Ezzel végeszakadt az eddig uralkodott bizonytalanságnak. Leghelyesebb a dobolás szövegét a tizedes őrmesternek átadni, aki a kihirdetés tényleges megtörténtét is ellenőrzi.