Czeglédi Hirlap, 1908. január-június (4. évfolyam, 1-27. szám)
1908-01-01 / 1. szám
IV. évfolyam. CEGLÉDI HÍRLAP 1-ső szám. jelen volt, özv. Székely Gáborné, szegedi óvónő, a „Kisdednevelők Országos Egyesületé“-nek alelnöke elnökölt, kinek tartalmas, szép megnyitóbeszéde után egyhangúlag Woelker Olga kecskeméti óvónő választatott meg a gyűlés jegyzőjévé. Ezután elnök feltette a kérdést, hogy megalakíttassék-e a nevezett kör ? Mire a gyűlés egyhangúlag elhatározta, hogy a kör minél előbbi megalakítását sürgőssé teszi egyrészt az óvónők érdeke, másrészt pedig az óvóügy maga. E célból egy a helyi óvónőkből álló szervező bizottságot választott a gyűlés, amelynek tagjai lettek: Donovitz Alajosné, Sebők Gyuláné és Füle Mária óvónők, kik a pestmegyei tanfelügyelővel egyetértve lennének hivatva a fontos ügyet megoldani. A tárgysorozatnak megfelelőleg Hankaritsné Fábián Vilma, a Kisdednevelők Orsz. Egyesületének titkára és a „Kisdednevelés“ társszerkesztője olvasta fel A körök céljai és feladatairól című szellemes értekezését, felsorolva mindazon erkölcsi és anyagi előnyöket, amelyek az egyesülés által úgy a körök egyes tagjaira, valamint az egészre háramlanak. Végül Székely Gáborné szakszerűen és rendkívül érdekesen fejtegette, hogy miként lehetne az óvodákból az ósdi német alaki munkát kiküszöbölni shelyette a magyart bevezetni, amely még egyrészt megfelel a magyar gyermek természetének, másrészt pedig sokkal könnyebb is. Több, szalmából, háncsból, cirokból és nádból készült játéktárgyakat mutatott be, amelyet — úgymond — az én kis óvódásgyermekeim készítettek. Ezen apró tárgyak valósággal bámulatba ejtették a jelenlevőket és szinte kétségbe vonták, hogy azokat óvódásgyermekek csinálták. (Hogy mennyire megtetszettek az apró tárgyak, eléggé bizonyítja az is, hogy valaki egy ibolyás kosarat csendesen elvezetett.) Délután fél három órakor gyakorlati foglalkozást tartottak az újvárosi óvodában özv. Székely Gáborné és Füle Mária óvónők. HÍREK. — Eljegyzés. Ifj. Csilléry Kálmán budapesti kir. kir. aljegyző eljegyezte Paulovits Károly ceglédi áll. főgimnáziumi tanár leányát, Erzsikét. Gratulálunk! — Távozás. Matuss Lajos vasúti postamestert Alsólendvára (Zala megye) helyezték át hasonló minőségben, mely állását a napokban foglalja el. Távozását őszinte sajnálattal vesszük tudomásul s kívánjuk, hogy új állomásán is oly jól érezze magát, mint a mi körünkben érezte. — Esküvő. Rehák Pál vasúti mozdonyfűtő január 4-én vezeti oltárhoz Virág Mariskát, Virág Mihály kedves leányát. — Kinevezés. A ceglédi róm. kath. tanítótestület december 22-én tartott üléséből kifolyólag meleghangú átiratban üdvözölte szeretett egyházkerületi tanfelügyelőjét, Trümmer Ferenc ceglédberceli esperesplébánost pápai kamarássá történt kineveztetése alkalmából. Mi is üdvözöljük. — Szilveszter-est. Az Ipartestület f. hó 31-én saját helyiségében, az Ipartestületi Dalkar közreműködésével, táncmulatsággal egybekötött zártkörű „Szilveszteri estélyt“ rendez. Belépti dij személyenkint 1 korona. Kezdete 7 órakor. — A Ceglédi Kereskedő ifjak Kaszinója a múlt héten tartotta alakuló közgyűlését. Elnökül egyhangúlag Erdős Henriket választotta. Mint halljuk, január 18-án nagyszabású hangversenyt rendeznek, előkelő művészek közreműködésével. — Öngyilkosság. Csurgai Árpád, városunk néhai főorvosának, Csurgai Lászlónak fia, karácsony másodnapján este fél 10 órakor, lakásán agyonlőtte magát. A szerencsétlen fiatalember már régóta tépelődött az öngyilkosság eszméjével, melyet most hajtott végre. Temetése szombaton délután 2 órakor volt. — Felhívás: Az adófizető polgárokat felhívjuk, hogy adóhátralékaikat minél előbb fizessék be, mert különben a központból állami végrehajtó fog kiküldetni, aki tudvalevőleg minél kevesebb kímélettel, de annál nagyobb hivatali szál szokott kiküldetésében eljárni. — Karácsonyi aj. A Városi Dalárda karmesterének, Minőnek, karácsony előestéjén egy remek serleget nyújtott át, tekintettel arra, hosz egylet érdekében sokat fáradozott, mekkor feleségét egy szép asztali készletizték meg. — A bethlehemis gyerekek kirablása. Azt irta a Ceglédi 1 legutóbbi számában, hogy egy csapat hemjátékos gyereket kifosztottak. A rend megállapította, hogy ez egy kalandos mamire valószinüleg az szolgáltatott okot, légy este Nagy Mihály volt rendőr 3 gyereket látott egy helyen állni, akik ikat várták s akikre Nagy Mihály rájuk, minden különösebb célzat nélkül, ezeknban megijedtek és elszaladtak, de se nőm, se más bethlehemes gyerekeknek akkor, sem más alkalommal nem jö bántódásuk. A karácsonyi izságok lefolyásáról a rendőrség azt aalan, de örvendetes jelentést adta ki, hírek csaknem kivétel nélkül csendes lefvak voltak, verekedés csupán a szervezmunkások vigadóbeli mulatságán volt, de se valami veszélyes kimenetelű. — Egy verekedés?). A Ceglédi Újság múlt heti számában a rendőrségünknek leckéül kínálkozó (jelent meg egy állítólagos verekedésről Aranyi Lajos főkapitány jogosított ennünket ezen vakmerő állítás megcálta. A verekedésből ugyanis — hivataloesítés szerint — csak annyi igaz, hogy Jusé kocsmárosnő látva a suhancok ittasságait nem adott nekik. A suhancok erre esen távoztak s egy kapu döngetéséhez. Az értesített rendőrség két rendőrt ött a helyszínére, de akkorra már a tettes egy része el is távozott onnan. A rendőrök ályszerűen felírták az illetők neveit, kiketéb iránt ismervén, letartóztatásra nem szükség. Az eljárás a suhancok ellen solyban van. Az esetből kifolyólag jóakaratú ajánljuk be laptársunknak, hogy még akor, télvíz idején, nem igen szükséges pikacsákra vadászni. — Dijmegszabás, eglédi közkórházban elhelyezettek napi főzési dijat 1 k. 30 — Előfizetőinknek s lapunk jóbarátainak, olvasóinak, boldog újévet kívánunk, önt meg kell mentenem. Meg, mindenáron, még az életem árán is. Ehhez szükségem van a bekecsre és kucsmára. A zsandárok a nagy füzestől egész a szalontai erdőig engem fognak üldözni ... Ön siessen azalatt menekülni. — De nem lesz önnek ebből baja ? — Semmi, mindenre gondoltam. Ne húzzuk beszéddel az időt. Azzal gyorsan magára kapta a báránybőrbekecset és kucsmát. — Isten önnel, mondotta az üldözött honvédtisztnek és mielőtt még egy kérdést intézhettek hozzá, már elrohant. Három órával később a félhold sugara két zsandárszuronyból csalt ki apró sugarakat a kígyósmizsei országúton. Az egyik zsandár értelmes, magas homloku ember volt, tömött szőke bajusszal. Társa, ki mellette haladt, alacsony, zömök férfiú volt, degenerált, közömbös arccal, melyből a ferde nagy orr ijesztően emelkedett ki. — Bizonyos, kérdezte az alacsonyabb zsandár, hogy erre szökött meg ? — Egészen bizonyos, válaszolt a másik. A pék látta. Már tegnap óta leselkedik utána. — Komisz ember az a pék, mondotta a butaképű zsandár. A másik vállat vont. — Hát igen, kém, spicli. Olyannak is kell lennie. Nekünk mindenesetre megkönnyítette a munkánkat. Pontosan leírta, hogy milyen báránybőrbekecs és milyen kucsma van rajta. Az idő sokkal hűvösebb, semhogy útközben levethetné. Azt hiszem, holnap délre már vason kisérjük vissza. Az értelmes arcú zsandár jóslása nem vált be. Ez az ember nem szívesen teljesítette azt a szolgálatot, mit hivatása elébe szabott. Nem törődött volna vele, sőt talán örült volna titkon, ha az üldözött honvédtiszt megmenekül, anélkül, hogy őt a zsandárt, szolgálati mulasztás terhelte volna. De a szolgálatot szigorúan értelmezte. Már éjjel volt, mikor a csorvási csárdást felzörgette. Valószínűnek tetszett, hogy az üldözött ember itt tartja az első pihenőt. A csárdás sietve nyitott ajtót a hatalom rettegett fegyveres embereinek. Arra a kérdésre, hogy nem volt-e ott estetájt egy báránybőrbekecses és kucsmás úri forma ember, sietett a következőket válaszolni: — Dehogy nemcs egy órája sem, hogy itt járt. Piritokest evett és három félmesszely bort ivolgy kis szalonnát is vitt magával az útra — Hát arról nemzélt, faggatta a zsandár, hogy honnan és merre igyekszik ? — De igen, válás a csárdás. Elmondotta, hogy a bicseiáról jött, amelyik az Ilkey uraságé, hogy spán volt, de most valami baj miatt előtt jönnie. Az éjjel Csabán fog meghalott sok az ismerőse Emlegetett valamit. — Rolkót? — Igen. Hajnalban a két tár Csabán volt, hol az ott állomásozó zárok segélyével megtalálták a Rolkó-ha az öreg ur már ébren volt és készséggel választ a zsandároknak. — B Kerecsényt keresik ? Itt volt. .. Félórája sincs, hogy ment. Kocsit kerített és áthajtott Gyulára, mondta, sürgősen kell beszélnie Mitraámuel szűrszabóval, kinek a fiával együbigált. Negyedóra mulva öt zsandár sorspontos kocsin ült és e£ óra múlva már ott