Ceglédi Hírlap, 1957 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1957-04-28 / 24. szám

A Ceglédi Gépállomás készültek dolgozóibecsülettel 11­­3. d­S 1.ünnepére A mi gépállomásunk is hasonlóan az üzemek dolgozóihoz, harcolnak azért, hogy országául, minél előbb helyre tudja hozni az ellenforradalom által okozott, károkat. Dolgozóink munkakedve sokkal nagyobb, mint az előző években volt, amit bizonyít az is, hogy gépállomásunk a tervét 111,2%-ra teljesítette, s továbbá, hogy a mezőgazdasági munkákat határidő előtt elvégezte. A terv teljesítéséhez nagyban hozzájárult, hogy olyan becsületes dolgozói vannak, mint például Hajdú Sándor KISZ-tag, aki a tervét 140%-ra, vagy Kiss László traktorvezető, aki 123% ra, Lovas Ferenc 130%-ra teljesítették. A brigádvezetők közül dicséretet érdemel Mózes István elvtárs, aki tervét 106%­-ra teljesítette, de még sorolhatnánk mind­azokat a becsületes dolgozókat, akik terveiket már jóval túlteljesítették. Május 1- ének tiszteletére felajánlások történtek, amelyeket teljesítettek is, mint például a most megalakult KISZ-szervezet felajánlotta, hol az iroda körül parkosítást fog végrehajtani és a felesleges ócskavasat elszállítják a gépállomásról. Most az a feladata a gépállomás minden dolgozójának, hogy a nyári munkák­hoz szükséges s­ínek javítását minél előbb befejezzük, helyt tudjunk állni ezen igen fontos munkának elvégzésében. Jó munkával készültünk május elsejére, nyugodt lelkiismeretiek kellemesen akarunk ünnepelni. Joó Ágoston igazgató A május elsejei népszokások történetéből Május eleje a tavasz tel­jes hatalmába lépésének örömünnepe. Eredete mes­­­sze visszanyúlik a termé­szeti népek ősvarlásának idejére, s a zsendülés, meg­újulás, nyárkezdet kollektív ünnepét jelentette.. Ez az ünnnep a népek emlékezeté­ben és gyakorlatában a tör­ténelmi korokban is meg­volt és mindmáig megtalál­ható az összes európai né­pek szokásaiban, a falvak­ban és városokban egya­ránt. A szokás lényege : május első napjának előestéjén, vagy hajnalán egy szgallya­­zott lombosfát, fenyőágat, zöldágat állítanak vagy tűz­nek ki a házakra, házak elé, ablakokra, stb., majd a nap valamelyik időszakában tán­cot, vigalmat, mulatságot rendeznek a fiatalok a má­jusfa körül A történelmi kórus válto­zásai közepette új meg új tartalommal telítődik meg a májusi ünnep. A rómaiak­nál a termékenység istennő­je Maya volt, róla nevezték el a hónapot is. Miután a későbbi európai népek át­vették a római kalendáriu­mot, Maya ünnep át­ment a népek gyakorlatába. A ger­mán természet kultusznak is megfelelt ez a természet­­ünnep. A kereszténység, megerősödésével egyidőben tűzzel-vassal irtotta a „po­gány" szokásokat, de az ősi, évnegyedekhez taradó ünnepi szokásokat nem bír­ta kitörölni a népek emlé­kezetéből. Ekkor rugalma­san alkalmazkodott hozzá­juk és az egyház szentjeihez kapcsolt legendákkal igye­kezett elhomályosítani a ta­­rpszünnev eredeti értelmét. E b­gendák egyike ,Jakab és Fülöp az­ostolok személyé­hez igyekezett ragasztani a máj faállítás és zöldágdíszí­­tés szokását. Fffy másik le­genda szerint e szenteknek térítő útjaikon segítőtársuk volt egy Valburga nevű szűz, akit a pogányok fes­tett élettel gyanúsítottak, hogy a férfiakkal árt­ kelt : erre Valburga letűzte ván­dorbotját, mely a ,,rágalma­zók szeme láttára kizöldült’­. Ezzel a csodával magyaráz­ták az Európaszerte ismere­tes májraállítás szokásait. E magyarázatban felismer­hetjük a germán mitológia közismert motívumait. Mű­vészi feldogozásuk: Goethe; „Faust" Walpurgis és" Wagner. „Tannhauser Hazánkba e szokás ger­­mán-szláv közvetítéssel ju­tott el. Legélénkebben nem­zetiségi környezetben (né­met-szlovák) él. De a szé­kelyek és az anyaországbe­liek is magukénak tartották és vidékenként számos vál­tozattal gazdagították. Né­hány hazai példát megem­lítünk : az első írásos nyo­ma a május faállításnak Debrecenből van. Az ott ál­lomásozó Marsigli ezred francia-vallon katonái jár­tak körülötte kardtáncot. A székelyek hajnalfa, jakabfa, jakabag néven, a szláv, né­met nyelvterületen május­fa majfa néven ismeretes. Legtöbb esetben nyírfa, melynek a néphit szerint gonoszűző jellege van. A máját a legények rendsze­rint lopták, elvitték kedve­sük háza elé és reggelig őrizték, mert szokás volt a haragosoknak kidönteni egymás fáját. A azután hajnalban feldíszítették a lányoktól kapott színes kendőkkel, szalagokkal. A nyitramegyei Kolonka­ e napon „szomorú Wr­íh/1’ vá­lasztás volt, ezzel végig jár­ták a májusfás házakat és pénzt szedtek az állításért, melyet a közös táncmulat­ságra fordítottak. A Felső- Tiszánál, Cigándon ismere­tes a lányok májusfajárása: lemennek a folyóhoz, ott zöld ágakat törnek, majd ér­dekes tánclépésekkel végig táncolják a falut. Szabolcs­ban így ébresztik a lányt, ha májfát kapott : Az apja a lámpást gyújtja, Az annja a ládát nyittya : Kelj fel Julis, itt a májfa ! Julis a kendőt keresi. Aztán a májfára köti... De a májfaállítás nem­csak ünnepi szokás, hanem szerelmi szimbólum is. Ha egy legény a fa „kitáncolá­­sakor” kendőt kap ajándék­ba a lánytól, abból rövide­sen házasság lesz. Hosszan lehetne sorolni, a szokás vi­dékenként eltérő változata­it. A pogány tavaszünnepre való kollektív emlékezés miatt azonban sem az egy­házi, sem a világi hatalmak nem nézték jó szemmel az ünnep megtartását. Sok til­tó rendelkezést hoztak elle­ne. Különösen akkor kezd­ték irtani a május 1. meg­ünneplését, amikor a nem­zetközi munkásmozgalom 1889-ben a világ munkásai­nak ünnepévé nyilvánította. A legszebb tavaszi ünnep melynek hagyományai év­ezredekre visszanyúlnak, így lett a munkásság világ­ünnepe. Formai motívumai : májfa, zöldág, mulatság, tánc megmaradtak, de maga az ünnep forradalmi tarta­lommal telítődött. A század­­fordulótól számos munkás­dal ismeretes május 1-vel kapcsolatban, pl.: A kikelet hivogató Felpattan , Virágillat, szóza­tára a műhelybörtön ócska zára, enyhe szellő jár a réten,­­ Csak a gyáva marad most ♦ meg börtönében.­­ A felszabadulás után sza­♦ hadon ünnepelhettük a má­♦ jus elsejéket, s ezek most­­ már mindannyiunk kedves­­ emlékei. I — y — ő — Mi, ceglédiek különösen büszkék vagyunk arra, hogy városunk sokkal rendezetteb, tisztább szebb mint a környező városok. A II. világháború azonban a város legszebb utcáját, a Rákóczi-utat is összerom­­bolta s ennek nyomai ma is megtalálhatók. Mindannyiunk előtt ismeretesek évek óta azo­k. .­ tervek, amelyek szerint a vasúttól a gimnáziumig le­­vő, fronton munkáslakások kórház, stb. építése van tervbe véve. Az ország nehéz anyagi helyzete miatt azonban az­ építkezések egyre eltolódnak és a járókelők ma is ugyanazt a képet látják, amit évek óta : romos, lebontásra váró épülettömbök, düledező téglakerítés, egy-két teljesen üres telek nagy gödrökkel, bélmásta­­vak­kal és nyáron hatalmas bozóttal. Az oll-o­t­t é­­pület a Közlekedni Gép­javító Vállalat munkáslakása és a vele szemben épült ház olyan szerencséte­n építészeti stílus­ban épült, amely teljesen megbontja az utca összhatását Helyes volna a vá­­os szépségének megőrzése érde­kében addig is, amíg az építkezések megkezdődnek (hiszen ahhoz úgyis tö­bb év kell) esetleg parkírozással a t­ozóttenger és a bőr­ástavak eltüntetésével kedve­sebbé tenni városunk­­. „ v­mv (f,r,MI)I HÍRLAP A városi tanácsülés beiktatta hivatalába Szelepcsénél Imre VB. elnököt és Hegedűs József VB, elnök­helyettesi sarkán, egyet pedig a város központjában a központi vízellátás bővítésére. Foly­tatjuk a Széchenyi-út köve­zését a diákotthontól egé­szen a Szolnoki-útig, a pi­actér bővítése végett beton burkolattal látjuk el a templom mögötti elhanya­golt park területét, villany­világítással látjuk el a vá­roskertet és a város új tele­püléseit, 5 000 négyzetméter területen újítjuk fel az­ asz­faltjárdát és­­ kultúrház felújítására, valamint város köztisztaságának emelésére is n­agyobb beruházást fo­gunk fordítani. A Városi Tanács 1957. április 26-án d.u. 2 órai kez­dettel rendes tanácsülési elnökhelyettese sok tapasz­talatra tett szert, van ener­giája és így remény van az- Vasasok az élen A proletárdiktatúrához hű és harcos kiállású, ke­ménykötésű fiúk és lányok bontották ki a Kommunista Ifjúsági Szövetség zászlaját Cegléden. A Közlekedés­­építési Gépjavító Vállalat fiataljai elsők voltak, hogy lemossák azt a szégyent, amit az ellenforradalom rá­juk kent októberben és no­vemberben. Azután követ­keztek a fűtőház vasöklű fiai akik nemcsak megér­tették, hogy hol a helyük, hanem vállalják is a harcot Nem maradtak el a sze­gényparasztság fiai és lá­nyai sem, mert a „Dózsa Népe’­. ..Petőfi” és „Kos­suth” tsz. fiataljai kívánták, hogy a Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség tagjai lehesse­nek. A nemzetközi munkás­mozgalom nagy ünnepén, május 1-én köszönteni fog­juk a mi harcos fiataljain­kat éppen úgy, mint a má­jus 1-re lelkesen készülő vörösnyakkendős úttörőin­ket. Köszöntjük őket azért, mert az öreg harcosok a sok-sok küzdelmet eddig is, ő értük vállalták és azt akarják, hogy valóra váljon gyermekeiknél az ő álmuk a boldog szocialista társa­dalom. Előre fiatalok vasasokkal és vasököllel az élen ! DGOGGOGGOOOGÖOOOGOOGOOGOOOOGOOOGOOOOO JELENTKEZZ BÁNYÁSZNAK ! A Dorogi Szénbányászati Tröszt bányamunkára al­kalmaz 18—45 éves korig férfi munkásokat. A bányában a kereseti lehetőségek a következők : vájárnak csapa úzsillésnek Sz Ih't ícsill­ésn­ak kb. 2 400 Ft-tól kb. 1 800 Ft-tól, kb 1 400 Ft-tól; * havonta. Munkaruhát lábbelit, szállást minden dolgozó in­­­­gyen kap. Nős és családfenntartó dolgozók természet­­­beni járandóságként 58 mázsa szénju­ itatásban része­­­­sülnek. Jelentkezés és bővebb felvilágosítás a Városi­­ Tanács I. emelet 4-es számú szobájában Termeljünk gyógynövényeket! Előző cikkemben írtam a vadon termő gyógynövények gyűjtéséről. Most néhány szóban ismertetem a gyógy­növények termelését. Termelésük magasabb jö­vedelmet biztosít, mint más növények termelése, ugyan­akkor azok a területek is felhasználhatók, amelyek más mezőgazdasági műve­lésre nem alkalmasak. Gyógynövények termelését az 1890-es években Korit­­sánszky Dénes kölesdi gyógyszerész kezdte meg, követői Agnelli József, Leib Rezső és dr. Szkicsák Jenő nemcsak termesztették a gyógynövényeket, hanem a meghonosítást és nemesítést is végeztek. Majd később Kolozsvárott dr. Páter Béla vezetése alatt álló gyógynö­vénytelep sok értékes ter­­­melési kísérletet végzett. 1915-ben Németország fel­kérte a magyar kormányt, hogy gondoskodjon azoknak a gyógynövényeknek gyűj­téséről, amelyek Németor­szág éghajlata alatt nem te­remnek meg. A Gyógynövény Kísérleti Intézet megalakulása után átvette a nemesítési, hono­sítási és termelési kísérle­tek végrehajtását. 1945 után megalakultak külön állami gazdaságok, melyek­nek fő céluk a gyógynövé­nyek termelése, de ezek mellett szükség van a szerződéses termelők terme­lésére is. Az idei évvel megindult Cegléden is a gyógynövény termelés. Jelenleg öt fajta növényt termelnek és ezt még fejleszteni akarják az elkövetkezendő évek folya­mán. Az érdeklődők fordulja­nak a helyi Földművesszö­vetkezet Hector község szer­véhez, amelyy felvilágosítást ad úgy a termeléshez mint a gyűjtéshez. Tarczay Zoltán Mg. Tech. tanulója FIGYELEM Május Kultúrház 4-én szombaton este fél 8 órakor a Kossuth színháztermében bemutatásra kerül CSIPKERÓZSIKA zenés tündérjáték három felvonásban. Rendező : a Földváry Károly ált. iskola nevelőtes­tülete és tanuló ifjúsága. Ifjúsági előadás : szombaton délután 3 órakor 3 Ft­­os egységes helyárakkal. Helyárak : az esti előadásra : 6, 8, 10­12 Ft. Jegyelővétel : Földváry Károly ált. iskola. Szabad­ság-tér 4. Telefon : 192. Az érdeklődőket szeretettel várja az iskola nevelő testülete és a tanuló ifjúság. ami MimrmnL Nagy gyakorlattal rendel­kező szerszámkovácsot gép­kalapácshoz felvesz a Ceg­­­­lédi Mezőgazd. Felszer.­­Gyártó KTSZ. Cegléd, Kos­suth F.­u. 27. Tel : 280.­­ Teljesen önálló, nagv gya­korlattal rendelkező vasesz­tergályost felvesz a Ceglédi Mezőgazd. Felszer. Gyártó KTSZ. Cegléd, Kossuth F.­­u. 27. Tel. : 280. 10-15 g teherbírású táblás gy­áskocsikat, valamint zá­ros kocsikat — kifogás­tlan minőségben megánosoknak is olcsón készít a Ceglédi Mezőgazd. Felszer. Gyártó JKTSZ. Tel. : 280. Magános szoba-konyha­­kamrás lakásomat elcserél­ném. Szél­ u. 20/a. Használt épületfa, geren­dák, deszkák, ajtók eladók. Cegléd, Felszegi-u. 12. 00-as Sachs elad«'». Tanács portás. MAGÁNOS, középkorú gyermekszerető asszonynak lakást és teljes ellátást ad­nék csekély házimunkáért. Cím : Köztársaság-u­­. 1. 39 _Sugár-u.63 a számú adó. Érdeklődni hát el­lehet ugyanott. vagy­ XII. 526. Kis Singer varrógép Fűzfa­ u. 5. eladó. Városi

Next